Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

1997. április 17., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Emlékezetes találkozó. (d) A napokban találkoztak a szarvasi felsőfokú óvónőképző intézet harminckét esztendővel ezelőtt végzett diplomásai Szarvason, a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolában. A főszervező Antalfay Elemérnének sikerült szép számmal összegyűjteni a régi diáktársakat, a kedves tanárokat és akkori képződolgozókat, akiket a jelenlegi igazgatónő, dr. Szakács Mihályné fogadott. Beszélgettek a múltról, kinek hogyan alakult az élete, megemlékeztek az elhunytakról. A gazdag városnéző, képzőismerkedő program során találkoztak a mai hallgatókkal, kicserélték tapasztalatai­kat. A régi diákok körében az iskolaépület előtt néhány kedves tanár és munkatárs, dr. Szűcs Gyula, dr. Kovács György tanszékvezető, dr. Kárpáti Imre, dr. Sebőné Rózsa néni, dr. Molnár László igazgatói hivatalvezető Az agrárprogram nem alkalmas a mezőgazdaság problémáinak megoldására Családi vállalkozók segítése a legfontosabb FöUlink volt. (u) Ezen a napon hunyt el Szarvason 1893- ban Koren István botanikus, ta­nár. A pozsonyi teológia elvégzé­se után nevelő, majd Beszter­cebányán, 1833—38-ban Aszó­don tanár. Itt Petőfit is tanította. 1856-tól a szarvasi főgimná­ziumban tanított. 1883-ban nyugdíjba vonult. Szarvas kör­nyékének flóráját tanulmányoz­ta. Nyugdíjba vonulása után a szlovák nyelvvel és irodalommal foglalkozott, amiért ismételt tá­madások érték. A szerétéiről, (d) Szomba­ton 14 órától Békéscsabán a SZÜV Rt. székházában (Kinizsi utca 4-6.) Túri Ágnes a Sri Sathya Sai szervezet magyaror­szági képviselője Sathya Sai Baba tanításai címmel tart előadást. A téma Sai Baba élete, küldetése, szeretete és üzenete a ma emberének. A rendező a Fe­hér Fény Alapítvány. Társulási kassza, (m) Az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Társulás leg­utóbbi közgyűlésén a tagok megtárgyalták az idei költségve­tést. Eszerint a Sarkad térségi települések — mint társulás — ebben az évben 426 ezer forint­ból gazdálkodhatnak. Dr. Sipos Lajos sarkadi jegyző szerint ez a keretszám az év folyamán még változhat, hiszen például a me­gye is ígért támogatást a térség­nek, ám ez a szám még nem ismert. A társulás tagjai vállal­ták, hogy a Mezőgyán— Ujszalonta közötti összekötő út engedélyeztetéséhez szükséges 180 ezer forintot a társulás költségvetéséből fedezik. A Független Kisgazdapárt vá­rosi és megyei szervezete sajtó- tájékoztatót tartott minap a párt békéscsabai székházában. Ä tá­jékoztatón az Ellenzéki Agrár- kerekasztal által elfogadott döntések és a választási tör­vénytervezet módosításával kapcsolatos észrevételek hang­zottak el. Hanó Miklós megyei alelnök elmondta: az április 11-én össze­ült Ellenzéki Agrárkerekasztal (érdekképviseletek és négy el­lenzéki párt: Fidesz, KDNP, MDF, FKGP) a kormány által kiadott Nemzeti Agrárprogram alapelvei című anyagot nem vi­tatta, hisz ezt nem tartják alkal­masnak a mezőgazdaság rövid és hosszú távú problémáinak megoldására. Az Ellenzéki Agrárkerekasztal hét pontban foglalta össze az általa legfonto­sabbnak látott problémaköröket, melynek megoldása elsődleges és sürgős feladat. Fontos, hogy a Nemzeti Agrárprogram első­sorban a magyar mezőgazdaság és a vidék érdekeit szolgálja, de nem lehet figyelemén kívül hagyni az Európai Unió létét és a várható csatlakozás követelmé­nyeit sem. Halaszthatatlan a mezőgazdasági termelők köz­ponti támogatási rendszerének felülvizsgálása, és a családi vál­lalkozások nagymértékű támo­gatása — mondta Hanó M iklós. Markó István, az FKGP pol­gári tagozatának megyei elnöke hangsúlyozta: az SZDSZ által kezdeményezett választási tör­vény módosítása több szem­pontból nem felel meg a több­párti parlamentáris demokrácia elvárásainak, sőt az esetlegesen megvalósuló módosítás egyene­sen antidemokratikus intézke­dés lenne. — Both — Fiatal alkotókat díjaztak A Gyulai Alkotókor irodalmi pályázata Marad az adó. (1) Puszta- ottlaka képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén úgy határozott, hogy a lakosság nehéz anyagi helyzetére tekintettel az idén nem emeli a helyi adó mértékét. Eszerint a vállalkozók kommu­nális adója alkalmazottanként továbbra is évi 1000 forint ma­rad. Megállapították, hogy ta­valyról sok a hátralék, főként a gépjárműadó esetében, ami ab­ból adódik, hogy a lakosok „el­felejtik” jelezni a gépkocsik adásvételét. A Gyulai Alkotókor (GYAK), a Mogyoróssy János Könyvtár és a Gyulai Hírlap nemrégiben hir­detett irodalmi pályázatot 14 és 18 év közötti, gyulai vagy Gyu­lán tanuló fiataloknak. A pályá­zat eredményhirdetését a költé­szet napján tartották a könyv­tárban, ahol Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató kö­szöntötte a jelenlévőket, majd Mocsár József , a GYAK titkára ismertette a zsűri értékelését. Elmondta, a kiírók nem tökéle­tes műveket vártak, nem is azo­kat kaptak, s hangsúlyozta, ez így van jól. Azonban mind­egyik alkotásban megtalálható volt az a mag, amire szükség van ebben a munkában. A pá­lyamunkák témái kapcsán el­hangzott, leginkább a szerelem, a halál, a miért születtem én(?) kérdések szerepeltek az írások­ban. A pályázatra 18 fiatal küldte el alkotásait, ebből egyet nem tudtak értékelni, mivel nem fe­lelt meg a kiírásban kéneknek. A zsűri egyik kategóriában sem osztott ki első díjat. Líra kategó­riában Hegedűs János és Lin- denberger Éva, prózában Kiss Roland vehette át a második he­lyért járó díjakat dr. Hutter Kár­olyiéi, a Gyulai Német Kisebb­ségi Önkormányzat képvi­selőjétől. Kalmár Sára, illetve Kutyik Angéla líra kategóriában a harmadik helyen végzett, no­vellában pedig Egervári Anná­nak jutott a harmadik hely. He­gedűs János a GYAK különdíját is megkapta. —h— Megkérdeztük olvasóinkat Mennyire tartják indokoltnak a sorkatonai szolgálat csökkentését? Szabó Antal, 21 éves, köröstar- csai vállakozó: — Az egyéves sorkatonasá­gomat hat helyen töltöttem le, szakaszvezetőként szereltem le. A kiképzés után rájöttem: sem­mi értelme az egésznek, az em­ber elhülyül, elunja magát, értel­metlen dolgokkal foglalkoztat­ják. Egyetlen jó dolog volt az egészben: rendre szoktatnak mindenkit. Szerintem a seregből fél év bőségesen elegendő lenne mindenkinek. Tóth György, 30 éves, muronyi gépkocsivezető: —A kilenc hónap is rövid idő, jóformán arra sem elég, hogy a kiskatona megtanulja a jobbra át-ot. Én tizennyolc hónapot húztam le, szerintem ennyi kell mindenkinek a kellő kiképzés­hez. Az idősebb korosztály rosszabb körülmények között, hosszabb ideig viselte az egyen­ruhát. Lehet, hogy az ország job­ban járna, ha egyáltalán nem is volna sorozott állománya. Földesi István, 60 éves, a kamud általános iskola igazgatója: —Jómagam ’56 után, nagyon kemény időszakban vonultam be Nyíregyházára, az egyik műszaki alakulathoz. Abban az időben há­rom év volt a sorkatonai szolgá­lat. Szerintem a sereg jó iskola mindenki számára, minden fia­talembernek szükségesek az otta­ni megpróbáltatások a férfivá vá­láshoz. A mostani kilenc hónapos szolgálati időnél már rövidebb nem kellene... Komiszár Pál, 70 éves, mezőbe- rényi nyugdíjas: — Negyvenhét esztendővel ezelőtt kaptam meg a behívót. Akkor a hároméves szolgálat volt divatban. Komisz időszakot él­tünk át, enni csak annyit kaptunk, hogy ne haljunk éhen. A fiam már „csak” két évig volt katona. Sze­rintem két hónap bőven elegendő lenne a kiképzésre, főleg azok­nak, akik fiatalon nősültek, s gyermekük van otthon. __sz__ F OTÓ: SZEKERES ANDRÁS A NAT tartalmi szabályozás (Folytatás az 1. oldalról) — Az első olvasatban nagyon felment a vérnyomásom, mert nem arra számítottam, mint amit kaptam. Már az indítás is rossz szájízt adott, hiszen első indok­ként az európai csatlakozást em­líti — mintha nem történt volna az elmúlt években számos kezde­ményezés, többek között ré­szünkről is egy átfogó agrárprog­ramra! Lehiggadva, a második olvasás után rájöttem, a vita­anyag második felében azért — igaz, csupán a problémafelvetés szintjén — ott rejlenek azok a témák, amelyeket évek óta fesze­getünk, amelyekre átfogó megol­dást sürgetünk. Mindent egybe­vetve, véleményem szerint tár­gyalási alapnak ez a vitaanyag elfogadható, benne van például a kiszámítható jövedelem, az álla­mi garanciák szükségessége — de nagyon lazán, elmosódott kör­vonalakban, a teljesség igénye nélkül vázolja a helyzetet, és hí­ján van a konkrét, világos, átfogó elképzeléseknek. Tóth Sándor, a 7-es számú választókörzet országgyűlési képviselője: — Az agrárprogram jelen­tőségét abban látom — mondta —, hogy hosszú vajúdás után végre elindultak a tárgyalások. Megkezdődött egyfajta olyan közös gondolkodás, ami hosszú távra megalapozhatja a mező- gazdasággal kapcsolatos elkép­zeléseket. Igazi jelentősége az lehet, ami valójában a kormá­nyon túl nyúlik és az lenne a lényege, hogy olyan program szülessen, amit a későbbi kor­mánykoalíciók is magukra néz­ve kötelezően elfogadnának. A kiadott anyag egyébként szerin­tem jó vitaindító, gondolat- ébresztő, témafelvető vázlat. Horváth Károly, a Szarvasi Agrár Rt. vezérigazgatója, a Bé­kés Megyei Agrárkamara elnö­ke a valós számokon nyugvó helyzetértékelést hiányolja a Nemzeti Agrárprogramból. E hiányosság folytán a program­ban megfogalmazott következ­tetések is hibásak. Véleménye szerint elég néhány jellemző számsort elemezni ahhoz, hogy az agrárágazatról reális helyzet­képet kapjunk. — 1985 óta folyamatosan szorítják a mezőgazdasági ága­zatot. A csökkenő támogatás mellett folyamatosan nő az elvo­nás. ’95-ben 131 milliárd volt a mezőgazdaság befizetése, a tá­mogatás pedig 53 milliárd forint. A másik, hogy hihetetlenül nagyra nyílt az agrárolló. Nem futja technológiai fejlesztésre, sem műtrágyára. A dolgozók bére pedig szégyenletesen ala­csony — mondotta Horváth Károly, aki szerint el kell végez­ni az elemzést, kijelölni a célo­kat, s ehhez hozzárendelni az eszközöket. Az 59 éves, muronyi Kiss László húsz hektáron gazdálko­dik. Három fejőstehenet és ti­zenkét hízóbikát, valamint há­rom anyakocát és azok szaporu­latát, no és saját vágásra néhány birkát tart. A NAP-ról a követ­kezőket nyilatkozta: — Megmondom őszintén, hogy a parasztság egy része ag­gódik és meg van ijedve: bi­zonytalanságot érez maga kö­rül, mert kvóták lesznek, s nem termelhetünk azt, amit akarunk, s annyit, amennyit tudnánk, ez­zel párhuzamosan portékáink értékesítésében is korlátok lesznek. A gazdák félnek attól, hogy egy jobb termés esetén nyakukon marad a termés, amit aztán csak áron alul tudnak majd értékesíteni. Ezzel egy időben viszont az ipari termé­kek ára egyre csak felfele kú­szik, az üzemanyagtól az alkat­részen és a gyógyszeren át egé­szen a bálakötöző zsinegig. Szerintem végra hagyni kell az embereket termelni, úgy, hogy érvényesüljön a piac szabályo­zó hatása. Gombkötő József, a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke: — Nem értem, hogy miért most és ilyen gyorsan volt szük­ség a Nemzeti Agrárprogramra, ami, szerintem, álmokat és vá­gyakat fogalmaz meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy a miniszterelnök már konkrét szá­mokkal dolgozik, amit megmá- síthatatlannak tekint. A program viszont nagy általánosságokat tartalmaz és jelenít meg. Szeretném látni ágazati bon­tásban az országos elképzelése­ket, ugyanis nem érzékelem tisztán a piac által vezérelt gon­dolatokat, így értelmezni sem tudom azokat. Szerintem a Nemzeti Agrárprogram az EU- csatlakozásnak van alárendel­ve, s nem hagyja a piaci viszo­nyokat érvényesülni, a verseny- feltételek nem azonosak. A termelőt előbb versenyhelyzet­be kell hozni azért, hogy ver­senyképes legyen. A verseny- hátrányokat hét sorban foglalja össze, a szövetkezést néjgy sor­ban taglalja a program. Úgy íté­lem meg, hogy a NAP a konkré­tumok hiánya miatt csupán első körös tanulmány, s szerintem komoly gazdasági vitákat ka­varhat. Csath Róza — Halasi Mária — Szekeres András — Tóth Ibolya Elnapolt kérdések, hiányzó válaszok A Magyar Szocialista Párt bé­késcsabai szervezetének meghí­vására érkezett városunkba Já­nosi György, az MSZP alelnöke, az Országgyűlés Oktatási Bi­zottságának elnöke. Az alelnök tegnapi, egész napos békéscsa­bai látogatása során találkozott a pártszervezet városi és megyei képviselőivel. Délután a városi iskolaigazgatók részvételével zajló NAT (Nemzeti Alap Tan­terv) bevezetésével kapcsolatos szakmai megbeszélésen és az azt követő vitán érvek, észrevételek hangzottak el. A megbeszélésen részt vett Velkey Gábor, a városi oktatási bizottság elnöke és Tus- káné Papp Erzsébet, az oktatási iroda vezetője is. A szakmai tanácskozást követő sajtótájékoztatón Jánosi György elmondta: meglátása szerint a pedagógusok döntő többsége támogatja a NAT be­vezetésének szükségességét. Az 1998. szeptember elsejétől bevezetésre kerülő NAT tartal­mi szabályozás, ami régóta vá­rat magára. Hiánya az iskola- rendszer szétziláltságát, átjár­hatatlanságát eredményezte, amelyet az oktatási intézmé­nyek jelenlegi állapota tükröz a leginkább. Az áldatlan helyzet kezelése érdekében fontos, hogy a pedagógustársadalom tagjai az oktatásfejlesztési ter­vezet összeállításánál együtt­működjenek a helyi és megyei önkormányzatokkal, felső szin­ten pedig a kormány és az okta­tási tárca szorosabb összefogá­sa nélkülözhetetlen. Jánosi György úgy látja, hogy a peda­gógusok jogosan megfogalma­zódó aggályai ellenére is meg van a kellő szakmai, anyagi és törvényi háttér a NAT határidő szerinti bevezetéséhez. Mint mondta, a NAT elsődleges célja az oktatás- és iskolarendszer át­járhatóbbá, áttekinthetőbbé té­tele, természetesen szem előtt tartva a lakosság igényeit is. — Both —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents