Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

1997. április 15., kedd Családi MAGAZIN 7 Zöldjükkel, varázslatos virágaikkal szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak Fűszernövények erkélyen és cserépben Ismeri a fűszernövények titkát? — ezeknek a fűszeres, aromá­sán illatozó, különös ízt adó és az ételeket könnyebbé tevő növényekét. A fűszernövények hívei tudják, a konyhakerti fű­szernövények egészséget és életörömöt visznek otthonunkba. Ahhoz, hogy friss fűszernövény-termésünk legyen, nem feltétle­nül kell saját kerttel rendelkeznünk. Fűszernövényeket minde­nütt nevelhetünk, ahol meleg és napfény van: az erkélyen, a teraszon, az ablakpárkányon is. Az ablakpárkányon, cserépben is kitűnően fejlődnek a fűszer- növények Fűszernövények erkélyen és teraszon. A fűszernövények nem igényesek, sőt erőtelje­sebben fejlődnek, mint némely balkonvirág. Gond nélkül növe­kednek edényekben, cserépben. Aromájuk az erkélyen és a tera­szon is épp olyan buján megmu­tatkozik. Virágcserepek. Virágcse­répben csaknem valamennyi konyhakerti fűszernövény jól fejlődik. Ügyeljünk arra, hogy azok a fűszernövények, ame­lyeknek nagy a gyökérlabdája vagy karógyökere van, kellően nagy és mély cserépben legye­nek. A sekélyen gyökerezők, mint a kakukkfű vagy a fodros petrezselyem, virágtálban is ké­pesek növekedni. Alapszabály: minél nagyobb a cserép, annál jobban fejlődik a növény. Az agyagcserepek a fűszernövé­nyek számára alkalmasabbak. Az égetett agyag finom pórusain át sok nedvesség eltávozik. Fűszernövények ládákban. Egy nagyobb ládában több fajta fűszernövényt helyezhetünk el, így helyet takaríthatunk meg az erkélyen. Fontos, hogy a ládák nagyok és mélyek legyenek, így több növény gyökereinek nyúj­tanak elegendő helyet. Egy 60 cm széles és 40 cm mély ládában legalább öt növényt ültethetünk el. A faláda vagy a műanyag láda egyaránt alkalmas. A ki­sebb fűszernövényeknek jól megfelelnek a szokásos balkon­virágokhoz bevált virágládák. Virágládák az ablak előtt. A fűszernövények teljes skálá­ját megteremthetjük egy virág­ládában. A fényt és a napot na­gyon szeretik a fűszernövények. A ládákat az ablak elé helyez­hetjük. Fűszernövények ablakpár­kányon. Fűszernövényeket a szobában is nevelhetünk a belső ablakpárkányon, azonban nem fejlődnek olyan jól, mint a sza­badban. A növények a szobában nem kapnak közvetlen napsu­gárzást, legtöbbjük aromája nem olyan erőteljes. Leginkább az egynyári növények alkalma­sak erre, bazsalikom, turbolya, kerti zsázsa, citromfű, fodros petrezselyem, kakukkfű, meté­lőhagyma, vérfű. Az ablakban gyakrabban kell öntözni a fű­szernövényeket. Fűszernövények nevelése. Az egy- és kétnyáriakat ma­gunk is könnyedén felnevelhet­jük az ablakpárkányon. Az évelőket jobb, ha palántaként megvásároljuk. A fűszernövé­nyek egész soránál a magvak csak akkor csíráznak, ha frissek. Ahhoz, hogy ne veszítsük el tü­relmünket és a talajt kellő ideig nedvesen tartsuk, ismerni kell a fűszemövénymagvak csírázási időtartamát. A fűszemövény­magvak szobában többnyire két- szer-négyszer gyorsabban kicsí­ráznak, mint a szabadban. Minél korábban elvetjük a fűszernövé­nyeket, annál korábban lesz ter­mésünk. Aki már február végén elveti cserépbe az ablakpárká­nyon, az már május közepén erős palántákhoz jut, amelyeket kiül­tethet a szabadba. így vessünk. A magvetéshez olyan sovány legyen a föld, amennyire csak lehet. A magokat nagyon takaré­kosan adagoljuk a talajba. Minél sűrűbben rakjuk a magvakat, an­nál rosszabbul fejlődnek a csíra­növények, mert kölcsönösen akadályozzák egymást. Kivéte­lek: kerti zsázsa, csombor, metélőhagyma — ezeket a nö­vényeket kifejezetten sűrűn kell vetni. A fényben csírázóknak vi­lágosságra van szükségük, ezért nem szabad földdel betakarni azokat. A talajra szórjuk a ma­gokat, majd egy fehér papírlap­pal takarjuk le. A sötétben csírá- zókat a földbe kell nyomnunk vagy vékonyan, a magnál négy­szer vastagabb földréteggel szükséges betakarnunk. A magvak nedvesen tartása és ritkítása. Az elvetett magvakat is gon­dozni kell. Vetés után ezért nedvesítsük meg a talajt—kézi permetezővel. A tápközeget addig tartsuk nedvesen, amíg a csíranövények kibújnak a földből. Vigyázzunk, ha a talaj kiszárad, elhal a csíranövény. Ritkítás: amikor a csíranövé­nyek már két ujjal megfogha­tók, annyit húzzunk ki közülük, hogy minden növény egyen­ként álljon. Ha eleve ritkán ve­tettük, a ritkítást megtakaríthat­juk. Rendszeresen öntözzük to­vább a csíranövényeket, de ne fullasszuk meg őket, még na­gyon érzékenyek. Tűzdelés. Amikor a növények már 5—7 cm nagyok, tűzdeljük át őket. Ez azt jelenti, hogy a palántákat kis virágcserepekbe ültetjük át. At­tól függően, hogy milyen fű­szernövényről van szó, egyen­ként vagy csoportosan ültetjük. Néhány nap múlva a növénye­ket kissé hűvösebbre rakjuk, hogy lassan megedződjenék. Meleg napokon az áttűzdelt növénykéket az erkélyre kirak­hatjuk — de ne a napra és ne a huzatba! Május közepén a pa­lántákat mindenkor a számukra megfelelő talajú cserepekbe ül­tessük át. Ha nagy a megterhelés, nem marad idő az önfeledt, igazán kreatív játékra Agyonhajszolt gyerekek Az iskola kezdetéig még nyu- godtabban zajlik a kicsik élete, ám hat-hét éves kortól egyre zsúfoltabb a gyerekek program­ja. Ma torna, holnap úszás, hol­napután tenisz, de a nagyihoz is el kell menni, közben furulya-, hegedű- vagy éppen zongoraóra van. Sok gyereknek 50 órányi elfoglaltsága akad egy héten! Ez iszonyatosan nagy megterhelés, hiszen így nem marad idő a spontán, önfeledt, igazán krea­tívjátékra. A gyerekek tökéletesen meg­tervezett, óráról órára beosztott napja káros a fejlődés szem­pontjából, véli egy esseni pszi­chológus és nevelési tanácsadó, dr. Eckhard Hömberg. Az iskola feladatai és a szülő becsvágya miatt nem marad elég idő a játékra, az olvasásra, a semmit­tevésre. Ennek pedig az a követ­kezménye, hogy nem fejlődhet ki a gyerek kreativitása és önál­lósága, hiszen tanfolyamokkal táblázzák be minden óráját. Ahhoz, hogy a gyerek ne le­gyen túlhajszolt, érdemes figye­lembe venni a következő taná­csokat: 6-7 éves korban a gyereknek nincs szüksége kiegészítő, szer­vezett szabadidő-tevékenység­re. Kivétel, ha ő magától szeret­ne úszni, tanulni, focizni. Ebben a korban még éppen elég szá­mukra, hogy feldolgozzák az új hatásokat (például a beiskolá­zással járó változásokat), s meg­szokják az új környezetet, al­kalmazkodjanak az iskola idő­beosztásához. 8- 16 éves korban maximum egy zeneóra vagy sportfoglalko­zás legyen naponta! Érdemes azt is tekintetbe venni, mennyi kötelezettségek nélküli szabadidőre van szüksé­ge naponta a gyereknek: 8 éveseknek 5-6 óra; 9- 10 évesek 3-4 óra; 11-15 éveseknek 2-3 óra; 16 évestől 2 óra. FEB LELKI POSTA Gyógyító szavak - Angelika rovata „Egy aggódó kolléganő” jeligével érkezett az alábbi problé­ma. „Munkatársnőm 38 éves, a két évvel ezelőtti válás nagyon megviselte. Lánya főiskolás, Szolnokon kollégium­ban van, így gyakorlatilag egyedül maradt. Mindig eléggé »elvarázsolt« volt, de az utóbbi időben szabályosan úgy néz ki, mint akinek mindig valahol egészen máshol jár az esze. Örökké dekoncentrált, külsejére nem ad sokat, igaz, válása előtt is ilyen volt. Próbáltam megközelíteni, de csak annyit sikerült kiszednem belőle, hogy a férje másik nő miatt hagyta el. Javasoltam neki, hogy adjon magára egy kicsit többet, hogy felfigyeljenek rá a férfiak, hiszen szenved a magánytól. Erre kifakadt: jó, hogy nem hibáztatom én is azért, hogy a férjének már nem felelt meg, és azért hagyta el. Úgy véltem, hogy rátapintottam a lényegre, ezért óvatosan megkockáztat­tam, hogy én bizony igyekszem 40 évesen is tetszeni a férjemnek, nehogy megakadjon máson a szeme. Erre szabá­lyos hisztiben tört ki, és az is kiderült, hogy kilószámra szed nyugtátokat, attól olyan ködös mindig. Egyik kérdésem az, hogyjiogyan lehetséges az, hogy felírják neki, másrészt miért felháborító az, hogy 15 éves házasság után is tetszeni akarok a férjemnek?” Első kérdésére egyszerű a válasz, vagy több orvosnál íratja fel a nyugtátokat, vagy felíratja másvalakivel. Sajnos, erőszakkal senkit nem lehet visszatartani ettől, mint ahogy a dohányzástól, alkoholizálástól sem. Nyilvánvaló, hogy kolléganője erősen gyógyszerfüggő, biztos, hogy egyetlen orvos sem erre a célra írja fel neki a nyugtátokat. Másik kérdésével nagyon sűrűn találkozók. Érdekes, hogy mi, nők teljesen rendjén valónak tartjuk, hogy az udvarló kedvéért — legyünk akárhány évesek — igencsak többször megnézzük magunkat a tükörben, mielőtt elindulunk a randira. Úgy vásárolunk ruhadarabokat, hogy elképzeljük: vajon tetszene- e NEKI, többször újrakezdjük a sminket, még gyakoribbá váló találkozásaink, együttléteink alatt is ügyelünk arra, hogy kívánatosán nézzünk ki. Miért kellene ennek másképpen lenni akárhány év után, miért várjuk el a partnertől, hogy házasságban vegye tudomásul kevésbé igényes külsőnket? Persze, megütközünk, ha a férj megjegyzi: csak amíg meg­fogtuk, addig tettünk ki magunkért. Ha azt akarjuk, hogy érvénytelenné váljanak ezek a szólások, tenni kell érte! A SZÉP FOGAKÉRT Miért tekinthető civilizációs be­tegségnek a fogágybetegség és a fogszuvasodás? Mit tegyünk, ha különböző elváltozásokat ész­lelünk a szánkban? Milyen időközönként keressük fel a fog­orvost panaszmentesen is? Mit kell tudni a helyes táplálkozás­ról, a megfelelő fogkeféről, a különböző fogkrémekről? Mindezekre a kérdésekre vá­laszt kaphatnak a Subrosa Kiadó által megjelentetett Fogunk vé­delmében című könyvből, mely az Egészséges életért sorozat egy új kötete. Az egészségügynek a leg­több kellemetlenséget, de egy­ben a leglátványosabb eredmé­nyeket felmutató kérdésköréről ázol ez a könyv. Az igen szép ábrák, a logikus és érthetően fel­épített kimutatások meggyő­zően bizonyítják, hogy mit és hol kell tenni. Sajnos tény, az emberek 52 százaléka csak ak­kor megy fogorvoshoz, ha már a fájdalmát elviselhetetlennek tartja. Dr. Bánóczy Jolán, a könyv szerzője meggyőző erővel, tu­dományos érvekkel, tapasztala­tokkal bizonyítja, hogy a helyzet jelentősen javítható, ez rajtunk, életmódunkon múlik, a bajok nagy része nemcsak orvosolha­tó, hanem megelőzhető. Ez len­ne az igazi cél. M. K. A szerző arra ösztönöz, hogy már másnap menjünk el a fog­orvoshoz VÍZÖNTŐKOR Újjáéledő sámánizmus „A sámánizmus — bármennyire meglepő—nem tűnt el, nemcsak a múzeumokban és a néprajzi monográfiák lapjain föllelhető érték, hanem eleven jelenség. Kétféle formában jelentkezik a kulturális hagyomány hangsú­lyos elemeként. Egyrészt mint a folklór legféltettebb rétege, mint néphit, mint a hagyományos val­lási világkép része. A továbbélés másik megnyilvánulása az em­berekbe kiolthatatlanul beideg- ződött népszokások” — írja Hoppál Mihály: Sámánok (Lel­kek és jelképek) című könyvé­ben. A neves sámánkutató állítása olyannyira valós, s különösen hazánkra igaz. hogy — a kultúr­antropológusok mellett — a lai­kusok közül is egyre többen for­dulnak ősi hitünk felé. A felerő­södő igényt kielégítendő ma már nemcsak a témával foglalkozó cikkek jelennek meg a lapokban, könyvek a boltokban, de aki pél­dául a hagyományokhoz tökéle­tesen hű sámándobot akar vásá­rolni, annak sincs akadálya. Ta­lán az sem véletlen, hogy augusz­tus 20-a és szeptember 20-a kö­zött Magyarországon, a hűvös­völgyi nagyréten rendezik meg a sámán világtalálkozót, ahol tu­dományos konferenciákon, előadásokon és bemutatókon, tanfolyamokon, valamint szemé­lyes konzultációkon találkozhat­nak az érdeklődők korunk sá­mánjaival. (Bővebb felvilágosí­tás: Életfa Természetgyógyásza-, ti Intézet, 1013 Budapest, Attila út 33. Tel.: 115-5765) Mi is azonban a sámánizmus, milyen képességekkel rendelke­zik egy sámán? A spanyol szár­mazású sámánkutató, Angeles Arrien nagyon röviden ezt így foglalja össze: „a sámánizmus — legegyszerűbb definíciója szerint — testet-lelket gyógyító gyakorlat, ősi népi bölcsesség, a lelkek birodalmába vezető kapuk egyike. Képesség arra, hogy va­laki utazást tehessen önmaga mélyebb részeibe, hogy felfedez­ze saját belső sámánját.” Az apja munkáját folytató hölgy megle­pő merészséggel azt állítja, hogy A sámánizmus legújabb kori újjászületésének egyik előké­szítője, ajakut J. D. Izbekov „a harcos, a gyógyító, a látnok, a tanító mindannyiunkban megta­lálható, csak fel kell őket ébresz­teni. Ha ez sikerül, személyisé­günk kiegyensúlyozott egésszé válik, és a világgal is harmóniába kerülünk.” Történelmi tények bizonyít­ják, hogy még ezer évvel ezelőtt is a sámánok a világ minden táján egy adott törzs vagy népcsoport legtekintélyesebb emberei vol­tak. A hagyomány szerint a szel­lemek választották ki őket fel­adataikra. Mai tudásunkkal különösen figyelemre méltó, hogy a sámá­nok, mint gyógyítók nemcsak a testtel vagy annak egy részével foglalkoztak a beteg kezelése közben, hanem lelki egészségé­nek visszaadására is törekedtek, sőt a környezettel való egyensú­lyát is helyreállították. A rítusok sem öncélúak voltak, hanem a mindenki által ismert jelképrend­szerük alapján változtatták meg a beteg nézetét, gondolkodását sa­ját magáról és az őt körülvevő eseményekről, mintegy új össze­függésben tárva fel azokat. Ilyen értelemben — mai szóhasználat­tal élve — a sámánok igen ko­moly pszichoterápiát végeztek. A sámánok látnokok, papok is voltak, s világfelfogásuk szerint az események valódi okai nem a látható világban találhatók, ha­nem az úgynevezett felső és alsó világokban. Csak a sámán volt képes arra, hogy ezekbe a vilá­gokba belépjen, meglássa múlt, jelen és jövő rejtett titkait, és így a közösség működését a kozmikus folyamatokkal összhangba hoz­za. Miért él még ma, a 20. század végén, az atomkorszakban is a sámánizmus? Nehéz erre egyér­telmű választ adni, éppen ezért engedtessék meg, hogy tegye meg azt mindenki saját hite sze­rint. — garami—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents