Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

o 1997. április 9., szerda KÖRKÉP A tangó városa sosem alszik Niedzielsky Katalin riportja Buenos Airesből A világ hat csodája közé kell sorolni, a föld egyik leg­szebb, legren- dezettebb vá­rosa Buenos Aires. Az olasz emigrán­sok által 1880—1930 között alapított ó- város kikötőjében jártunk teg­nap délután. La Boca — ma már hajótemető és arról híres, hogy szűk sikátoraiban állandóan szól a zene és bármikor lehet tangót tanulni. A látvány földhöz ra­gasztja a gyönyörűségtől egyéb­ként is kábult látogatót, aki csak arra tud gondolni, hogy ezt a helyet isten is arra teremtette, hogy világváros, kereskedelmi központ legyen. Az Atlanti-óce­án nyílt vizétől jó 200 kilométer­re vagyunk, a Rio de Plata-folyó déli partján, az új kikötőben egy­szerre több száz hajó rakodhat. A végtelennek tűnő alföldön semmi sem gátolja terjeszkedé­sét: az argentin főváros lakossá­ga meghaladja Magyarországét, több mint 12 millió ember él itt. Ide összpontosul Argentína ipa­rának háromnegyed része, és Buenos Aires kínálja az ide­gennek a legtöbb látnivalót, mindenképp a legek városa. Sok száz szálloda, több ezer vendéglő, 500 csak az engedé­lyezett éjszakai mulatók szá­ma — innen ered a mondás, hogy Buenos Aires sosem al­szik. Éjjel a Casa Blanca-batr olyan argentin tangóparádét láttunk, amit a világon biztos, hogy sehol sem tudnak felül­múlni. A csodálatos, művészi­en erotikus táncokon kívül eredeti latin-amerikai ritmu­sokból adott ízelítőt a poncsós Grupo Anpara. Sajnos néhány nap alatt, és az elnöki köldöttség programja mellett a 30 színházból, 300 mo­ziból, 80 múzeumból és 150 ga­lériából alig lehet valamelyiket is felkeresni. Egy biztos, a város mint a mágnes, úgy vonzza, és mint az elégedetlen szerelmes, úgy tartja fogva az embert. Ezer könyvesbolt — tessék elképzel­ni! — és nagyon sok közülük éjjel-nappal nyitva tart, ahol süppedő fotelekben kedvére ol­vasgathat bárki, mint otthon vagy a könyvtárban, még vásá­rolni sem kötelező! Legalább 15-féle napilap je­lenik itt meg, vagy 60 magazin, talán 15 rádió- és 6—7 televíziós csatorna között válogathatnak az argentinok. A számok lehet, hogy nem egészen pontosak, de jellemzőek és európai ésszel szinte követhetetlenek. Azt mondják egyébként, hogy itt tényleg szeretnek olvasni — la­pokat, könyveket, szépen ké­nyelmesen, nem sietnek, nem türelmetlenek. Olyan furcsán, értetlenül néznek ránk mindig, amikor az óránkra mutogatva, idegesen akarjuk tudtukra adni, hogy a program, meg sietünk. Persze, jól van, minden meg­lesz. Minek izgulni? Élvezni kell a szépet, megadni a módját — itt ez a legfontosabb. És nem is ártana kicsit tanulni nekünk ebből a latin-amerikai életfilo­zófiából otthon, az öreg konti­nensen. Árvíz az amerikai középnyugaton. Heves esőzések és orkánerejű széllökések okoznak súlyos gondo­kat Minnesota államban: megáradtak a folyók, számos épü­let romba dőlt és sok ember hajlék nélkül maradt FOTÓ: FEB/REUTER Még mindig sötéten látjuk a jövőt Budapesten és Berlinben a legrosszabb a hangulat Öt ország hatezer polgára vett részt abban a felmérésben, amelynek összegzését a minap tette közzé a IMAS müncheni közvélemény-kutató intézet. Közép-Európában eszerint a magyarok és a németek a legborúlátóbbak. A szociológusok ezer-ezer magyart, csehet, lengyelt és osztrákot, illetve kétezer né­metet kérdeztek meg, s bár az egyes országokban igen eltérő a nemzetgazdaság fejlettsége és az életszínvonal, mégis igen sok a hangulati jegyek közötti hasonlóság. Közép-Európában általános a vélekedés, hogy „nehéz idő­ket” élünk. Különösen a ma­gyarok (85 százalékuk) oszt­ják ezt a nézetet. A további sorrend: lengyelek (81), néme­tek (66), csehek (56) és oszt­rákok (55). Szerencsésnek vagy boldognak csak minden huszadik magyar tartja magát, míg a szomszédos Ausztriá­ban minden negyedik. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem drasztikus különb­sége ellenére Magyarországon és Németországban egyaránt aggódnak a gazdaság kilátá­saiért. Növekszik a borúlátás Csehországban is, így a három állam polgárai közül minden második tart tőle, hogy jövőre még kevesebbre futja. Derű­látóbbak a lengyelek, mert nyolcvan százalékuk reméli, hogy egy év múlva többre te­lik a családi kasszából. A müncheni kutatók azt a kérdést is feltették: miként alakult az emberek életszín­vonala 1996-ban? Míg Né­metországban, Lengyelor­szágban és Csehországban minden tizedik megkérdezett tudósított életkörülményei ja­vulásáról, addig Magyaror­szágon és Ausztriában csak minden huszadik. A felmérést ismertető Die Welt című napilap azt írja: „Magyarországon négy ember közül hárman kijelentették: életszínvonaluk romlott az elmúlt tizenkét hónap alatt.” (toronyi) MOL Carrier mezőgazdasági kenőanyagok [arrier x Március 13-tól április 30-ig. MOL Carrier. Sokáig éljen a motor! MÁRKAKERESKEDÉSEK: • SZEGHALOM, ATLASZ-PLUSZ KFT, 5520 TILDY U. 10., TEL.: (06-66) 454-185, (06-20) 255-103, FAX: (06-66) 454-185 • SZARVAS. S0NK0LYNÉ ÉS TSA, 5540 III. KÉR. 223, TEL.: (06-66) 311-196, FAX: (06-66) 312-944 • BÉKÉSCSABA, CARRIER OIL KFT, 5600 SZERDAHELYI U. 2-4., TEL.: (06-66) 450-292, FAX: (06-66) 450-649 kedvezménnyel Ez sikert arat! A tavaszi munkálatok során fokozott igénybe­vételnek kitett gépek és járművek fokozott véde­lemre szorulnak. A csúcs- minőségű MOL Carrier mezőgazdasági kenőola­joknál semmi sem ápolja jobban a motort. Széles választékunkban Ön is biztosan megtalálja mezőgaz­dasági gépeihez és szállítóeszközei­hez szükséges kenőanyagtípust, legyen szó motorolajról, kenőzsírról vagy hidraulikaolajról. Ráadásul 1997. március 13-tól áp­rilis 30-ig a nagykeres­kedelmi árhoz képest 7% kedvezménnyel vásárol­hatja meg a MÓL hordós kiszerelésű mezőgazda- sági kenőanyagait: Carrier Turbo motorolaj-család, Hidrokomol U, Hidrokomol HVU, Traktol JD, Traktol IKR, Szupertraktol Plus és LZS-2 EP. Keresse a MÓL nagykereskedelmi telepein, illetve a Carrier-márkakereskedőknél! Emlékezés Antall Józsefre. Csendes megemlékezéssel tisz­telegtek tisztelői és barátai kedden, születésének 65. év­fordulóján Antall József élet­műve előtt. A Fiumei úti teme­tőben, a politikus sírjánál Bo- ross Péter, az MDF alelnöke mondott emlékbeszédet. Új hivatalvezető. Április 15- től előreláthatóan Törzsök Erika, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának jelenlegi alel­nöke tölti be a HTMH vezetői tisztségét. Helyettesé előrelát­hatóan Petróczy Sándor, eddigi kormány-főtanácsadó lesz. Ta- bajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hétfőn juttatta el Horn Gyula miniszterelnökhöz a kinevezé­sekre irányuló személyi javas­latát. Több őstermelő. A mezőgaz­dasági szövetkezetek a követ­kező hónapokban várhatóan gazdasági választ adnak majd az agráriumban kialakult hely­zetre. A jelek szerint a jövőben sok társas vállalkozás tagjai, il­letve alkalmazottjai őstermelő­ként tevékenykednek majd. így tagonként évi 300-400 ezer fo­rint többletbevételhez juthatnak e vállalkozások. Ezt Nagy Ta­más, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke jelen­tette ki. Egyenlő esélyek. Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke kedden találkozott Björn von Sydow svéd védelmi miniszterrel, aki­vel megbeszélést folytatott a Magyar Honvédség nemsokára esedékes vadászrepülő-beszer- zéséről is. Mécs Imre hangsú­lyozta, hogy a jelentkező cégek között garantált lesz a teljesen nyitott és minden tekintetben korrekt verseny. A tb-törvény az ÉT előtt. Vi­tára kész a társadalombiztosí­tási törvénycsomag. A tb-alap- torvény, az egészségbiztosítási és a nyugdíjtörvény, valamint az ezek kapcsán várhatóan mó­dosuló szociális, foglalkozta­tási, adótörvény első ízben ápri­lis 18-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén mérettetik meg. Közszolgálat egy helyen. Elkészült a Magyar Rádió Rt. közszolgálati műsorszolgálta­tási szabályzata. Az elfogadott dokumentum szerint a rádió belső munkatársai és rendsze­resen foglalkoztatott külső mű­sorkészítői nem működhetnek közre más közszolgálati műsor- szolgáltatóknál. Férfi a taraion. A budapesti Szabadság híd pesti hídfőjénél kedden felmászott egy férfi a turulhoz, ahonnan végül is a tűzoltók hosszas rábeszélés után hozták le. Néhány héten belül indul a Fundamenta Lakás hozómra is Akár 30 százalékkal is emel­kedhet a magyarországi la­kásépítések és -felújítások száma a lakástakarék-pénz­táraknak köszönhetően - vélte Bártfai Béla, a Funda­menta Rt. ügyvezető igazga­tója a társaság tegnapi sajtó- tájékoztatóján. A német-magyar lakástakarék­pénztár, amely várhatóan né­hány héten belül megkezdi mű­ködését hamarosan a hazai piac vezetőjévé kíván válni. Leendő ügyfeleinek a Fun­damenta 4, 6 és 8 éves megta­karítási idejű konstrukciókat ajánl majd. A szerződéseket a Takarékbank és a Takarékszö­vetkezetek mintegy 1700 ki- rendeltségében, valamint a Hungária Biztosító és a Hypo­bank fiókjaiban köthetnek a la­kásra gyűjtők. Az 1,6 milliárd forintos alap­tőkéjű Fundamenta Rt. 86 szá­zaléka Németország legna­gyobb lakástakarék-pénztárá­nak, a Bausparkasse Schwä­bisch Halinak a tulajdonában van, míg 14 százalékot a Taka­rékbank birtokol. A német tu­lajdonos hazájában eddig több mint 3,5 millió lakás finanszí­rozásában vett részt. A lakástakarék-pénztár veze­tőinek tervei szerint megtakarí­tási idő nélkül is hitelhez jut­hatnak majd a szerződő felek, ám erre a hitelt nem a Funda­menta, hanem a takarékszövet­kezetek nyújtják majd. A szer­ződés minimális összege 100 ezer forint lesz, maximum ösz- szeget nem határoztak meg. Pénz 800 önkormányzatnak Kúpé és részvény belterületi földekért Hamarosan megkezdi az ÁPV Rt. az önkormányza­toknak a belterületi földek után még megillető vagyon kiadását. így mintegy 800 ön- kormányzat összesen 10 mil­liárd forint értékű részvény­hez és több mint 11 milliárd forint készpénzhez jut. A privatizációs szervezetnél már készülnek a dokumentu­mok a járandóságokról. A va­gyonátadást a Matáv Rt.-vel kapcsolatos járandóságok ki­adásával kezdik meg: a területi­leg illetékes, mintegy 300 ön- kormányzat félmilliárd értékű vagyont vehet birtokába. Az olyan társaságok eseté­ben, ahol az ÁPV Rt. rendelke­zik az igényeknek megfelelő nagyságú részvénycsomaggal, az értékpapírokat adják át, en­nek hiányában pedig készpénz­ben fizetnek. A héten egyébként kiküldik a megállapodástervezeteket azoknak az önkormányzatok­nak, amelyek csak egy társaság kapcsán jogosultak részese­désre. A megállapodások alá­írása és visszajuttatása után az ÁPV Rt. 30 napon belül teljesíti vagyonátadási kötelezettségét. Ezzel párhuzamosan az ÁPV Rt. valamennyi önkormányzati járandóságról készíti a doku­mentumokat, és a következő napokban minden önkormány­zatnak értesítést küldenek a ne­kik járó vagyonról. Az ÁPV Rt. a tervek szerint június 30-áig teljesíti a kor­mányhatározatban előírt va­gyonátadási kötelezettségét. Az idén már nő a reálkereset A versenyszférában teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak bruttó átlagkeresete feb­ruárban 52 130 forintot tett ki, 22,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos idő­szakában - tette közzé a Sta­tisztikai Hivatal. Az év első két hónapjában a havi bruttó átlagkereset 52 090 forint volt. Ez 23,5 szá­zalékos növekedést jelent a ta­valyi év azonos idősza­kához képest. A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete 80 100 forintot ért el, ami 28,4 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. A fizikai dolgo­zóké 38 800 forint, a növekedés ezekben a munkakörökben 19,5 százalékos. A bruttó keresetek legna­gyobb mértékű - 39,5 százalé­kos - növekedése továbbra is a pénzügyi szférát jellemzi, ezt követi a posta és távközlés, va­lamint a szállítás. A szellemi foglalkozásúak­nál 12,2 százalékos, a fizikai dolgozóknál 1,3 százalékos re­álkereset-emelkedést mért ed­dig az idén a KSH. A statisztikai hivatal végle­gesítette a múlt évre vonatkozó adatokat is: 1996-ban az alkal­mazásban állók nettó átlagkere­sete 30 544 forintot tett ki, ami 17,4 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. A 23,6 százalékos infláció mellett az alkalmazottak reálkeresete még így is 5 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben.

Next

/
Thumbnails
Contents