Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-07 / 56. szám
Békés megye hátrányos helyzete, elmaradottsága a gépkocsik átlagos életkorával, állapotával is alátámasztható. Az autók átlag életkora évről évre növekszik. (10. oldal) Kertünk - portánk A március a fás szárú dísznövények és persze a gyümölcsfák telepítésének ideje is. (11. oldal) Piaci körkép Igazi, hamisítatlan tavaszi hangulat jellemezte a csütörtöki hetipiacot Orosházán. Megjelentek a barkaágak — csokrát 50 forintért kínálták. (11. oldal) 1997. március 7., péntek Heti Szerkeszti: Tóth Ibolya .__ A / 1 Békés Megyei Hírlap Melléklete ÖtVENMILLIÓS BERUHÁZÁSSAL BŐVÍTIK A CSABAI IINKIJBÁTORHÁZAT Építőipari álmok és Kronborg-valóság A békéscsabai önkormányzat többségi tulajdonában lévő Vállalkozói Centrum Kft. 1994 óta működtet inkubátorházat kezdő és fiatal vállalkozások részére a Kétegyházi úton. A tavalyi évben szinte százszázalékos lett 24 vállalkozással az inkubátorház kihasználtsága, ugyanakkor az ingatlan szabad területei kínálták magukat a továbblépésre, bővítésre. Jelenleg a műhelycsarnok acélszerkezetének felállítását végzik FOTÓ: SUCH TAMÁS A Vállalkozói Centrum Kft. nem késlekedett, pályázatot nyújtott be 1996-ban a megyei területfejlesztési tanácshoz egy új, 1000 négyzetméteres műhelycsarnok létesítésére. így az ötvenmillió forintos beruházás negyven százalékát a területfejlesztési tanács, a fennmaradó részt pedig főként a csabai önkormányzat biztosítja. A kivitelezésre pályázatot írtak ki, melyet a békési székhelyű Kronborg Építőipari Kivitelező és Tervező Kft. nyert meg. A területen a munkák terv szerint haladnak, és augusztus 1-jétől vehetik birtokba a műhely-, raktár- és üzlethelyiségeket a bérlők. Sztankó Jánost, a Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, az új csarnoknál is tartják - e azt az alapelvüket, hogy elsősorban kezdő és négy évnél fiatalabb vállalkozásokat „fogadnak be”. — Ezen a gyakorlaton továbbra sem változtatunk, de helyiségeket bérelhetnek például az új tevékenységi körrel foglalkozó vállalkozók is — kezdte. — Előzetesen már a terület 20 százalékára pályáztak, ami nem véletlen, hiszen az inkubátorház új csarnokában is 30 százalékkal alacsonyabbak lesznek a bérleti díjak az általános helyiségbérleti piaci áraknál. Most 14, különböző alapterületű — 26—180 négyzetméter közötti — helyiséget létesítünk alapinfrastruktúrával ellátva, és így a csarnok a tevékenységek széles körére alkalmassá válik. —Miként alakul ki a bérlők köre ? —Pályázati úton, melyeket az önkormányzat gazdasági bizottsága és a Vállalkozói Centrum Kft. bírál el. A szerződéseket 1997. augusztus 1-jei kezdő időponttal kötjük. — Az inkubátorház kilépett a „csecsemőkorból”, de ez azt is jelenti, hogy több, a kezdetektől itt működő vállalkozásnak hamarosan lejár a szerződése. — Valóban így van, és jelenleg olyan konstrukción dolgozunk, mellyel a megfelelő vállalkozások fenntarthatnák a bérleti jogot, határozatlan idejű szerződés formájában. Természetesen ezen vállalkozóknak már némiképp magasabb bérleti díjat kell fizetniük egy kezdő vállalkozóhoz képest. (Folytatása 10. oldalon) Hírháttér Csaknem félmillióan munka nélkül Januárhoz képest az év második hónapjában több mint 23 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, s ismét megközelítette a félmilliót. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ most közzétett jelentése szerint azonban még így is mintegy 32 ezerrel alacsonyabb az állástalanok száma, mint tavaly ilyenkor volt. A munkanélküliségi ráta — azaz a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség aránya — a januári 10,6-ról 11,1 százalékra emelkedett. A munkaerő-piaci helyzet azonban a számszerű visszaesés ellenére sem tükröz negatív tendenciákat. Evek óta megfigyelhető volt ugyanis, hogy a munkanélküliek tábora februárban lényegesen nagyobb, mint januárban. E sajátos jelenség több okra vezethető vissza — mondják a szakemberek. Ezek egyike, hogy a munkaerő-piaci programok jelentős hányada általában az év végén befejeződik, így az ezekben részt vevő munkanélküliek egy része fokozatosan visszakerül a nyilvántartásba. Az idén ez elsősorban azokat érintette — köztük a jövedelem- pótló támogatásra jogosultakat is —, akik korábban közhasznú munkaprogramokban vettek részt. A munkanélküliek számának kora tavaszi gyarapodásában közrejátszik az is, hogy a katonai szolgálatukat befejezők közül sokan szintén állástalanként kezdik újra a civil életet. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma egyébként február végén 42 900 volt, ami 3800-as emelkedést jelent az előző hónaphoz képest, viszont 11 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek táborában a pályakezdők aránya az egy évvel ezelőtti 10,2 százalékról 8,6 százalékra csökkent. Februárban 66 600 betöltetlen állást tartottak nyilván a munkaügyi szervek, ezeknek csaknem fele új munkahely volt. A munkanélküliek szociális jellegű ellátásában részesülők száma 202 000 volt. Johan De Decker a belga tulajdonú Argosz Biztosító Rt. vezérigazgatója. A Brüsszel melletti Lövenben született, 39 éves, nőtlen, szakképzettsége jogász. Kilencvenegyben érkezett Magyarországra, azóta itt él és igazgatja a biztosítótársaságot, amelynek múlt szombati bálján interjúvoltuk meg. Vezérállásban — A hét végét a megyében tölti, ma délelőtt például Gyulával ismerkedett. Hogy tetszik a város? — Nagyon szép, nem ismertem, eddig csak Békéscsabán jártam. Szép a környékük is. Nálunk az ország egy nagy város, kis területen sok ember éí, különösen Flandriában. Itt van hely, lélegzik a természet, szép a környezet. Hátrány viszont a nagy távolság Budapesttől, különösen, hogy nincs autópálya. —Hogy telik egy napja? — Egy vezérigazgató semmit és mindent csinál. Feladata a tervezés, a szervezés, a munka ellenőrzése, csupa olyan feladat, aminek alig van közvetlenül látszata. A lényeg a folyamat kézbentartása: tervezés, információszerzés, akcióelemzés. Fontos az üzleti tevékenység, nálunk az, hogy a kárfizetés összege ne haladja meg a befizetéseket. Ha hosszú távon a kiadások nagyobbak, mint a bevételek, a biztosító veszteséges lesz. —Hol helyezkedik el az Argosz a biztosítók sorában? — Aki új biztosító alapításának gondolatával foglalkozik, tudnia kell, az első öt esztendő a befektetés időszaka. Tehát nyereségre csak a hatodik évtől számíthat. Mi most itt tartunk, s pozíciónkat a magyar biztosítási piacon jónak tartom. Az Argosz a nem életbiztosítással foglalkozó kisbiztosítók kategóriájában a legnagyobb, 1998-tól pedig terveink szerint eredményünk a középbiztosítók kategóriájába emel bennünket. Háromszázalékos piaci részesedés kell ehhez, s ezt elérhetőnek tartom. —Melyik a legkritikusabb ágazat? — A Casco-biztosítás, a sok gépjárműlopás miatt. A biztosítók egy része erre úgy reagál, hogy nem fogad el kötéseket. A mi üzletpolitikánk: olyan biztosítási díjakkal kell dolgozni, hogy az ágazat — minden nehézség ellenére is — nyereséges legyen. —Mi a helyzet ezen a téren Belgiumban? — Hasonló, mint itt, de folyamatosan javul, mert jobb védelmi rendszerek vannak kiépülőben. —Feltűnően kevés a külföldi menedzser, mi ennek az oka? — A magyar piac öt évvel ezelőtt még idegen volt a külföldi befektetőknek, ezért mindent látni és tudni akartak. Ráadásul a monopol helyzetben lévő, az elmúlt negyven év alatt elkényel- mesedett magyar biztosítást át kellett alakítani, valós piaci viszonyok között is versenyképessé tenni. Az elmúlt öt évben a tulajdonosok megismerték a magyar menedzsereket és bíznak is bennük. Ezért akik a kezdeteknél itt voltak, azok jó része hazament. —Milyen a jó menedzser? —Legyen nyitott a gondolkodásban, beszéljen egy vagy két idegen nyelvet, legyen intelligens és dinamikus. A magyar menedzserek képzettek és keményen dolgoznak. A többi csak idő kérdése. Ezen a téren is igaz, hogy 3-5 év alatt nem lehet utolérni Ausztriát, de 10-20 év alatt igen. —Miért nem Belgiumot mondott? — Mondhattam volna azt is, de a magyar embernek Ausztria konkrétabb, mint Belgium. — Kiválóan beszél magyarul. Fontosnak tartotta, hogy megtanulja a nyelvünket? — Igen, ez számomra fontos. Azt tapasztalom, hogy a külföldiek egy része kolóniában él. Nekem ez nem tetszik, már az udvariasság miatt is illenék megtanulniuk magyarul, hiszen mi itt vendégek vagyunk. —Milyen kocsival jár? — Egy Fiat Tipóval. Hatéves, ezzel jöttem Magyarországra. Egy kicsit öreg, lassan le kell cserélnem. Nem olyan vagyok, aki csak Mercédesben, vagy BMW-ben tudja elképzelni az életét. Majd keresek magamnak egy jó kiskocsit. —Hobbija? —Hétfőnként kosárlabdázom az Argosz csapatában. Szeretem a könyveket is, főleg a szépirodalmat és a történelmi regényeket. Régen rengeteget olvastam, de ma már alig jut rá idő. Viszont továbbra is gitározok, játszok klasszikusokat, modem zenét egyaránt. —Meddig marad? — Eredetileg két évre küldött a tulajdonos, de meghosszabbította, aztán újra meghosszabbította, kilencvennyolcig. Ha utána is felajánlja, akkor döntenem kell. De ha akkor úgy határozok, hogy maradok, akkor én már majdnem örökre itt ragadok. Szeretem ezt az országot, szívesen vagyok itt. Árpási Zoltán
