Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-28 / 73. szám
6 Heti gaz das AG 1997. március 28., péntek Bálbücsűztató árak... Kovácsháza bolthálózata vonzáskörzetben marad (Folytatás az5. oldalról) kozmetikus, Fábián Ferenc fotós, Szigetiné fodrászata, Szűcs ik László egyéni vállalkozó és a Tünde virágüzlet — nélkül nagyobb deficittel jönnek ki a bálból, illetve hozzá se kezdhettek volna. — Összességében sikernek, vagy vereségnek tartja az idei jegyesek bálját? — szegezzük a kérdést Tóth Lajosnénak. — Mindenképpen siker abban az értelemben, hogy mostanra kialakult mögöttünk, mellettünk egy csapat. Barátaink, ismerőseink mellénk álltak, biztattak és segítettek bennünket. Ez jó érzés. Vallom, ilyen háttér nélkül nem lehet sikeresen bálát rendezni. Vereségről ugyan lehetne beszélni gazdasági vonatkozásban, de nincs értelme. Azt kell mérlegelni, hogy a ráfizetés. arányban ál 1-e a rendezvény reklámhatásával, vagyis az itteni veszteséget kiegyenlíti-e a nálunk és a partnereink vállalkozásaiban jelentkező többletbevétel. A kezdeti tapasztalatok biztatóak, de a végső mérleg megvonásához időre van szükség. Mindenesetre tudomásul kell venni, hogy ilyen jegyárak mellett ezen a vidéken nem lehet lakodalmas bálát rendezni. Két út marad: máshonnan toborozzuk a vendégeket, aminek van alapja, hiszen mintegy negyven vendég érkezett megyén kívülről, vagy másoknak is fel kell ismerniük: igazán elegáns, sikeres bálnak helyet adni rangot jelent vendéglátóhelynek, városnak egyaránt, s ezért érdemes áldozatot is hozni. —Folytatják? — Nehezen adjuk fel, jövőre megrendezzük az ötödiket. —tán Javult a háztartások felszereltsége Noha a reálkeresetek nyolcéve folyamatosan csökkennek, a magyar háztartások felszereltsége a lakosság minden rétegében javult. Ez azzal magyarázható, hogy bár a nettó keresetek 17,4 százalékos emelkedésével tavaly is az árak jelentősebb, 23,6 százalékos növekedése állt szemben, a tartós fogyasztási cikkek az átlagosnál kevésbé drágultak — mondta a magyar lakosság anyagi helyzetét elemezve csütörtöki sajtótájékoztatóján Balogh Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. Elmondta: a havi 100 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások gépjárműveinek négytizede viszont 1991-es vagy még fiatalabb. Az alsó középosztálynak kevés esélye van arra, hogy régi autóját lecserélje. A havi 40 ezer forintnál kevesebb nettó összjövedelemmel rendelkezőknek mindössze 30-40 százaléka tartotta egyáltalán elképzelhetőnek gépkocsija cseréjét, amennyiben a jármű javíthatatlanul meghibásodik. Ugyanezta 100 ezer forintnál többet keresők 70 százaléka megoldhatónak véli. Száz háztartásra 93 hűtőgép, 55 fagyasztó, 37 automata- és 59 hagyományos mosógép jut. A színes-televíziók száma száz lakásonként átlag 83, a videóké ugyancsak 33, a személyi számítógépeké hat. A korszerűbb háztartási gépek és híradástechnikai eszközök nagyobb arányban találhatók meg a magas jövedelműek háztartásában. MTI Egyéni kockázat, több nyereség Az 1990-ben életbe lépett, egyéni vállalkozásról szóló törvény, valamint az üzletek működését szabályozó miniszteri rendelet új alapokra helyezte a hatóságok (önkormányzatok) szerepét, amely a települések ellátásában is jelentős változást hozott. A központilag szabályozott kereskedelem helyett a vállalkozás szabadsága, az egyéni kockázat, a haszonszerzés és az egyedi elképzelések kerültek előtérbe. Mezőkovácsházán mindehhez járult, hogy a vonzáskörzetben eddig meghatározó áfészt felszámolták. A hat éve bevezetett szabályozók milyen változásokat hoztak a város kereskedelmében? — kérdeztük Engelhard Józsefet, a polgármesteri hivatal főtanácsosát. — A lakosság ellátását 131 kereskedelmi és 53 vendéglátóipari üzlet biztosítja, amely számában növekedést jelent. Ä Mozaik Áruház korábban betöltött vezető szerepe még érzékelhető, azonban az üzlethálózat bővülésével egyre csökken. A városban legtöbb (37) az élelmiszer jellegű vegyesbolt és az itt árusított termékek rendkívül széles skálán mozognak. Kiemelt színvonalat 3—4 üzlet képvisel, ugyanakkor sok esetben a kényszerszülte — lakásból, garázsból kialakított — boltok kicsik, túlzsúfoltak. Egyedi jellege miatt említést érdemel az Árpád utcai bélkereskedés, amely bővülő körzeti igényt is kielégít. A vegyesboltok elsősorban a helyi lakosságot látják el, választékot bővítve, de olykor egymástól „hódítva” el a vevőkört. —Az iparcikk jellegű boltoknál is érzékelhető'változás? — Szakbolthálózatunk színvonalában is túlnőtt a helyi igények kielégítésén. Ide sorolható a dinamikusan fejlődő személy- gépkocsi- és a speciálisan IFÄ- MTZ alkatrészt forgalmazó üzlet, valamint a volt mentő- állomás épületében levő vasműszaki kereskedés. A bútorértékesítésben a vidéki vásárlók aránya nőtt a helyiekkel szemben. A használt bútorok bizományosi értékesítése szintén létező igényre alapoz. A könyvet, a papír-írószert, a fotó-optika cikkeket forgalmazók száma is egyre nő. A legnagyobb fejlődést — néhol talán a szükségest meghaladó kínálattal — a ruházati boltoknál tapasztalunk. A településen 24 olyan bolt működik, ahol ruhából, cipőből és ezek kiegészítő kellékeiből választhatunk. A kép igen vegyes, mert a kifejezetten divattermékek mellett jelen vannak a használt- ruha, a bizományos áruk is. Tapasztalat, hogy nagy részük piacra, vásárra jár, mert az üzlet forgalma kicsi. A városban 6 virágbolt nyílt. Egyedi, városi rangot tükröző üzleteink is vannak, például gyógynövény, kegytárgy, díszállatkereskedés. Sajnos a mezőgazdasági, háztartási üzlethálózat nem fejlődik a kívánatos mértékben, mely főként ezen termékek lassan megfizethetetlen áremelkedésére vezethető vissza. — Mi a helyzet a vendéglátásban? — Jelenleg 7 melegkonyhás vendéglátó egység működik a városban, közel 500 fős étkezési férőhellyel. Több közülük ki- sebb-nagyobb családi rendezvényt is bonyolít. A közétkeztetés fő bázisa az iskolai napközi konyha. Kiegészítő szerepe van a szociális otthon és az Új Alkotmány Mgsz konyhájának. Néhány igényes kialakítású presszó található főként a város- központban, a munkahelyi büfék pedig kifejezetten a dolgozók ellátását szolgálják. Örvendetes, hogy 5 cukrászda-fagyizó is működik a településen. Végül a legnagyobb és egyre szaporodó, az egész várost behálózó csoportba tartoznak az italboltok, sörözők, palackosboltok és büfék, amelyek színvonala, felszereltsége nagyon különböző. — A fentieken kívül milyen kereskedelmi tevékenység működik még a városban ?-— A takarmányellátást 8 üzlet (nagy részük melléképületben, garázsban) biztosítja. Áz ellátás mind mennyiségben, választékban, mind árban kiegyensúlyozott. Két üzlet kifejezetten kutyamacska készítményeket forgalmaz. Ezen túl 2 üzemanyagtöltő állomásunk és 2 gázolajat árusító telepünk van. A palackos gázellátás központi telepe megszűnt, helyette 5 úgynevezett minitelep létesült, ebből 2 Reformátusko- vácsházán. Tüzelő- és építőanyagot a TÜZÉP és a Molonit Kft. forgalmaz. Végül a lakossági ellátás más formájú, de nem elhanyagolható tényezője a piac, amelynek gondjai külön témakört képeznek. Mezőkovácsházán az alapellátást szolgáló üzlethálózat kiépült, sőt — mondta a főtanácsos —, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 1—2 év alatt megerősödik egy olyan sokoldalú üzlethálózat, mely a város körüli települések igényeinek kielégítését is biztosítja. Halasi Mária Sokoldalú bolthálózat. Az utóbbi évek kereskedelme Mezőkovácsházán is az egyéni vállalkozások felé irányult. Fejlődött a szakbolthálózat és olyan egyedi, városi rangot jelentő üzletek nyíltak, amelyek a körzet igényeit is biztosítják. Ilyen — vidéken elsőként — az Árpád utcán tavaly megnyílt orvosi, gyógyászati segédeszközöket forgalmazó Mankó-bolt FOTÓ: SUCH TAMÁS Átláthatóbb lett a közbeszerzés Tavaly mintegy 3200—3300 közbeszerzés történt Magyarországon. A tárgyalásos eljárások viszonylag nagy száma azt a törekvést jelzi, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők egyaránt megpróbálják kikerülni a törvényt. Mindemellett a közpénzek elköltése a közbeszerzési törvény hatályba lépése óta átláthatóbbá, nyilvánossá vált—mondta beszámolójában az Ország- gyűlés Gazdasági Bizottságának legutóbbi ülésén Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. Az elnök szerint a törvény alkalmazásával elért megtakarítás összegére nincs adat, a megalkotáskor becsült néhány százalékos állami kiadáscsökkentés azonban mindenképpen reálisnak tűnik. Berényi Lajos kitért arra, hogy közbeszerzési eljárás csak a szükséges anyagi fedezet megléte esetén indítható. A költség- vetési szervek azonban — különösen az önkormányzatok — az év elején még nem rendelkeznek jóváhagyott költségvetéssel, s ez a törvényi feltétel a hosszú átfutású eljárásokat erősen megnehezíti. Hasonló gondokat okoznak az áthúzódó vagy egy évnél hosszabb idő alatt megvalósítható beszerzések is. Szükséges tehát az államháztartási törvények összhangjának megteremtése — mondta befejezésül Berényi Lajos. Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI jövedelemadó törvény legfontosabb változásai - 5. Az 1996. évi LXXXIII. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A következő hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Adóelőleg-levonás Kifizetői adóelőleg: 1997. januártól 40% helyett 39% adóelőleget kell levonni a kifizetőtől származó jövedelmekből. Az önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg esetén továbbra is a magánszemély nyilatkozata szerinti költség (legfeljebb a kifizetés 50%a) figyelembevételével vagy nyilatkozat hiányában a 10%-os vélelmezett költséghányad alapján kell az adóelőleget levonni. Az általános szabályoktól eltérően az ún. „göngyölítéses” módszerrel is levonható az adóelőleg, ha a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy éves várható jövedelme nem haladja meg a 700 ezer forintot. Ebben az esetben a kifizető az adótábla szerint von előleget. Nem kell a kifizetőnek adóelőleget levonnia a vállalkozói tevékenységre, illetőleg az őstermelői tevékenységre tekintettel kifizetett jövedelméből akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági őstermelő. 1997-től ha a magánszemély a törvény 6. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági őstermelői terméket értékesít, de az őstermelői igazolványát nem adja át a felvásárlónak (mert pl. nem rendelkezik ilyennel) és nincs e tevékenységről szóló vállalkozói igazolványa sem, akkor a kifizetőnek (felvásárlónak) adóelőleget kell levonnia a kifizetés teljes ellenértékéből. Elő állatok és állati termékek felvásárlása esetén 4%-ot, egyéb őstermelői terméknél 12%-ot. Ha a magánszemély nem rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal és olyan mezőgazdasági terméket értékesít, amely nem minősül őstermelői terméknek, akkor a felvásárlónak az általános szabályok szerint kell adóelőleget levonnia. Költségkülönbözet miatti külön adó 1997-től ha a magánszemély év közben az adóelőleg levonását költségnyilatkozat alapján kéri, akkor az év végi adóbevallásában nem alkalmazhatja a 10%-os költséghányad levonásának módszerét. Ha az év végén a magánszemély kevesebb kiadást tud igazolni az adóelőleg-levonásoknál nyilatkozott költségeknél, akkor a különbözet után 12% külön adót kell fizetnie és bevallania. Nem kell külön adót fizetnie akkor, ha a nyilatkozott költség és a ténylegesen felmerült költség különbözete nem több, mint az adóelőlegek megállapításánál figyelembe vett költség 5%-a. Adóelőleg-különbözet miatti külön adó Ha a magánszemély bármely jövedelmével kapcsolatban a „göngyölítéses” szabály alkalmazását kérte, és az év során jövedelme mégis meghaladta a 700 ezer forintot, akkor a kifizetőtől származó jövedelmek 39%-ának és az e jövedelmekből levont adóelőlegeknek a különbözetét az értékhatár túllépését követő 15 napon belül be kell fizetnie. Ha a magánszemély ezt elmulasztja, a különbözet után az év végén 12% külön adót kell fizetnie, amelyet az adóbevallásban is fel kell tüntetnie. Munkáltatói adóelőleg-megállapítás A munkáltatóknak a „kettős adótábla” megszűnése miatt év elején nem kell nyilatkozatot kérniük a dolgozóktól, nem kell év közben figyelni, hogy van-e a dolgozónak más forrásból jövedelme. Az adóelőleg-levonás részletszabályai lényegében visszatérnek az 1996. év előttiekhez. Az előleg megállapításánál továbbra is figyelembe vehető a súlyos fogyatékossághoz kapcsolódó kedvezmény, a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmekre jutó adó levonása, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetés kedvezménye és a havi adójóváírás, amely az adott havi bérjövedelem 20%-a, de legfeljebb 3600 forint.