Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

6 Heti gaz das AG 1997. március 28., péntek Bálbücsűztató árak... Kovácsháza bolthálózata vonzáskörzetben marad (Folytatás az5. oldalról) kozmetikus, Fábián Ferenc fo­tós, Szigetiné fodrászata, Szű­cs ik László egyéni vállalkozó és a Tünde virágüzlet — nélkül na­gyobb deficittel jönnek ki a bál­ból, illetve hozzá se kezdhettek volna. — Összességében sikernek, vagy vereségnek tartja az idei jegyesek bálját? — szegezzük a kérdést Tóth Lajosnénak. — Mindenképpen siker ab­ban az értelemben, hogy mos­tanra kialakult mögöttünk, mel­lettünk egy csapat. Barátaink, ismerőseink mellénk álltak, biz­tattak és segítettek bennünket. Ez jó érzés. Vallom, ilyen háttér nélkül nem lehet sikeresen bálát rendezni. Vereségről ugyan le­hetne beszélni gazdasági vonat­kozásban, de nincs értelme. Azt kell mérlegelni, hogy a ráfizetés. arányban ál 1-e a rendezvény rek­lámhatásával, vagyis az itteni veszteséget kiegyenlíti-e a ná­lunk és a partnereink vállalkozá­saiban jelentkező többletbevé­tel. A kezdeti tapasztalatok biz­tatóak, de a végső mérleg meg­vonásához időre van szükség. Mindenesetre tudomásul kell venni, hogy ilyen jegyárak mel­lett ezen a vidéken nem lehet lakodalmas bálát rendezni. Két út marad: máshonnan toboroz­zuk a vendégeket, aminek van alapja, hiszen mintegy negyven vendég érkezett megyén kívülről, vagy másoknak is fel kell ismerniük: igazán elegáns, sikeres bálnak helyet adni ran­got jelent vendéglátóhelynek, városnak egyaránt, s ezért érde­mes áldozatot is hozni. —Folytatják? — Nehezen adjuk fel, jövőre megrendezzük az ötödiket. —tán Javult a háztartások felszereltsége Noha a reálkeresetek nyolcéve fo­lyamatosan csökkennek, a ma­gyar háztartások felszereltsége a lakosság minden rétegében ja­vult. Ez azzal magyarázható, hogy bár a nettó keresetek 17,4 százalékos emelkedésével tavaly is az árak jelentősebb, 23,6 száza­lékos növekedése állt szemben, a tartós fogyasztási cikkek az átla­gosnál kevésbé drágultak — mondta a magyar lakosság anyagi helyzetét elemezve csütörtöki saj­tótájékoztatóján Balogh Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese. Elmondta: a havi 100 ezer fo­rint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások gépjár­műveinek négytizede viszont 1991-es vagy még fiatalabb. Az alsó középosztálynak kevés esé­lye van arra, hogy régi autóját lecserélje. A havi 40 ezer forintnál kevesebb nettó összjövedelem­mel rendelkezőknek mindössze 30-40 százaléka tartotta egyálta­lán elképzelhetőnek gépkocsija cseréjét, amennyiben a jármű ja­víthatatlanul meghibásodik. Ugyanezta 100 ezer forintnál töb­bet keresők 70 százaléka megold­hatónak véli. Száz háztartásra 93 hűtőgép, 55 fagyasztó, 37 automata- és 59 hagyományos mosógép jut. A szí­nes-televíziók száma száz laká­sonként átlag 83, a videóké ugyancsak 33, a személyi számí­tógépeké hat. A korszerűbb ház­tartási gépek és híradástechnikai eszközök nagyobb arányban ta­lálhatók meg a magas jövedelmű­ek háztartásában. MTI Egyéni kockázat, több nyereség Az 1990-ben életbe lépett, egyé­ni vállalkozásról szóló törvény, valamint az üzletek működését szabályozó miniszteri rendelet új alapokra helyezte a hatóságok (önkormányzatok) szerepét, amely a települések ellátásában is jelentős változást hozott. A központilag szabályozott keres­kedelem helyett a vállalkozás szabadsága, az egyéni kockázat, a haszonszerzés és az egyedi el­képzelések kerültek előtérbe. Mezőkovácsházán mindehhez járult, hogy a vonzáskörzetben eddig meghatározó áfészt fel­számolták. A hat éve bevezetett szabályozók milyen változáso­kat hoztak a város kereskedel­mében? — kérdeztük Engel­hard Józsefet, a polgármesteri hivatal főtanácsosát. — A lakosság ellátását 131 kereskedelmi és 53 vendég­látóipari üzlet biztosítja, amely számában növekedést jelent. Ä Mozaik Áruház korábban betöl­tött vezető szerepe még érzé­kelhető, azonban az üzlethálózat bővülésével egyre csökken. A városban legtöbb (37) az élel­miszer jellegű vegyesbolt és az itt árusított termékek rendkívül szé­les skálán mozognak. Kiemelt színvonalat 3—4 üzlet képvisel, ugyanakkor sok esetben a kény­szerszülte — lakásból, garázsból kialakított — boltok kicsik, túl­zsúfoltak. Egyedi jellege miatt említést érdemel az Árpád utcai bélkereskedés, amely bővülő körzeti igényt is kielégít. A ve­gyesboltok elsősorban a helyi la­kosságot látják el, választékot bővítve, de olykor egymástól „hódítva” el a vevőkört. —Az iparcikk jellegű boltok­nál is érzékelhető'változás? — Szakbolthálózatunk szín­vonalában is túlnőtt a helyi igé­nyek kielégítésén. Ide sorolható a dinamikusan fejlődő személy- gépkocsi- és a speciálisan IFÄ- MTZ alkatrészt forgalmazó üz­let, valamint a volt mentő- állomás épületében levő vas­műszaki kereskedés. A bútorér­tékesítésben a vidéki vásárlók aránya nőtt a helyiekkel szem­ben. A használt bútorok bizomá­nyosi értékesítése szintén létező igényre alapoz. A könyvet, a pa­pír-írószert, a fotó-optika cikke­ket forgalmazók száma is egyre nő. A legnagyobb fejlődést — néhol talán a szükségest megha­ladó kínálattal — a ruházati bol­toknál tapasztalunk. A települé­sen 24 olyan bolt működik, ahol ruhából, cipőből és ezek kiegészítő kellékeiből választ­hatunk. A kép igen vegyes, mert a kifejezetten divattermékek mellett jelen vannak a használt- ruha, a bizományos áruk is. Ta­pasztalat, hogy nagy részük pi­acra, vásárra jár, mert az üzlet forgalma kicsi. A városban 6 vi­rágbolt nyílt. Egyedi, városi ran­got tükröző üzleteink is vannak, például gyógynövény, kegy­tárgy, díszállatkereskedés. Saj­nos a mezőgazdasági, háztartási üzlethálózat nem fejlődik a kí­vánatos mértékben, mely főként ezen termékek lassan megfizet­hetetlen áremelkedésére vezet­hető vissza. — Mi a helyzet a vendéglá­tásban? — Jelenleg 7 melegkonyhás vendéglátó egység működik a városban, közel 500 fős étkezési férőhellyel. Több közülük ki- sebb-nagyobb családi rendez­vényt is bonyolít. A közétkezte­tés fő bázisa az iskolai napközi konyha. Kiegészítő szerepe van a szociális otthon és az Új Alkot­mány Mgsz konyhájának. Né­hány igényes kialakítású presszó található főként a város- központban, a munkahelyi bü­fék pedig kifejezetten a dolgo­zók ellátását szolgálják. Örven­detes, hogy 5 cukrászda-fagyizó is működik a településen. Végül a legnagyobb és egyre szaporo­dó, az egész várost behálózó csoportba tartoznak az italbolt­ok, sörözők, palackosboltok és büfék, amelyek színvonala, fel­szereltsége nagyon különböző. — A fentieken kívül milyen kereskedelmi tevékenység mű­ködik még a városban ?-— A takarmányellátást 8 üzlet (nagy részük melléképületben, garázsban) biztosítja. Áz ellátás mind mennyiségben, választék­ban, mind árban kiegyensúlyo­zott. Két üzlet kifejezetten kutya­macska készítményeket forgal­maz. Ezen túl 2 üzemanyagtöltő állomásunk és 2 gázolajat árusító telepünk van. A palackos gázel­látás központi telepe megszűnt, helyette 5 úgynevezett minitelep létesült, ebből 2 Reformátusko- vácsházán. Tüzelő- és épí­tőanyagot a TÜZÉP és a Molonit Kft. forgalmaz. Végül a lakossá­gi ellátás más formájú, de nem elhanyagolható tényezője a piac, amelynek gondjai külön téma­kört képeznek. Mezőkovács­házán az alapellátást szolgáló üz­lethálózat kiépült, sőt — mondta a főtanácsos —, hogy ha a jelen­legi tendencia folytatódik, akkor 1—2 év alatt megerősödik egy olyan sokoldalú üzlethálózat, mely a város körüli települések igényeinek kielégítését is bizto­sítja. Halasi Mária Sokoldalú bolthálózat. Az utóbbi évek kereskedelme Mezőkovácsházán is az egyéni vállalkozá­sok felé irányult. Fejlődött a szakbolthálózat és olyan egyedi, városi rangot jelentő üzletek nyíltak, amelyek a körzet igényeit is biztosítják. Ilyen — vidéken elsőként — az Árpád utcán tavaly megnyílt orvosi, gyógyászati segédeszközöket forgalmazó Mankó-bolt FOTÓ: SUCH TAMÁS Átláthatóbb lett a közbeszerzés Tavaly mintegy 3200—3300 közbeszerzés történt Magyaror­szágon. A tárgyalásos eljárá­sok viszonylag nagy száma azt a törekvést jelzi, hogy az ajánlat­kérők és az ajánlattevők egyaránt megpróbálják kikerülni a tör­vényt. Mindemellett a közpén­zek elköltése a közbeszerzési tör­vény hatályba lépése óta átlátha­tóbbá, nyilvánossá vált—mond­ta beszámolójában az Ország- gyűlés Gazdasági Bizottságának legutóbbi ülésén Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium he­lyettes államtitkára, a Közbe­szerzések Tanácsának elnöke. Az elnök szerint a törvény alkalmazásával elért megtakarí­tás összegére nincs adat, a meg­alkotáskor becsült néhány szá­zalékos állami kiadáscsök­kentés azonban mindenképpen reálisnak tűnik. Berényi Lajos kitért arra, hogy közbeszerzési eljárás csak a szükséges anyagi fedezet meg­léte esetén indítható. A költség- vetési szervek azonban — külö­nösen az önkormányzatok — az év elején még nem rendelkez­nek jóváhagyott költségvetés­sel, s ez a törvényi feltétel a hosszú átfutású eljárásokat erősen megnehezíti. Hasonló gondokat okoznak az áthúzódó vagy egy évnél hosszabb idő alatt megvalósítható beszerzé­sek is. Szükséges tehát az államház­tartási törvények összhangjának megteremtése — mondta befe­jezésül Berényi Lajos. Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI jövedelemadó törvény legfontosabb változásai - 5. Az 1996. évi LXXXIII. törvény módosította a szemé­lyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A következő hetekben gazda­sági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Adóelőleg-levonás Kifizetői adóelőleg: 1997. januártól 40% helyett 39% adóelőleget kell levonni a kifizetőtől származó jövedel­mekből. Az önálló tevékenység­re tekintettel kifizetett összeg esetén továbbra is a magánsze­mély nyilatkozata szerinti költ­ség (legfeljebb a kifizetés 50%­a) figyelembevételével vagy nyilatkozat hiányában a 10%-os vélelmezett költséghányad alapján kell az adóelőleget le­vonni. Az általános szabályoktól eltérően az ún. „göngyölítéses” módszerrel is levonható az adóelőleg, ha a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy éves várható jövedelme nem haladja meg a 700 ezer forintot. Ebben az esetben a kifizető az adótábla szerint von előleget. Nem kell a kifizetőnek adóelőleget levon­nia a vállalkozói tevékenységre, illetőleg az őstermelői tevé­kenységre tekintettel kifizetett jövedelméből akkor, ha a ma­gánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági őstermelő. 1997-től ha a magánszemély a törvény 6. számú mellékleté­ben felsorolt mezőgazdasági őstermelői terméket értékesít, de az őstermelői igazolványát nem adja át a felvásárlónak (mert pl. nem rendelkezik ilyen­nel) és nincs e tevékenységről szóló vállalkozói igazolványa sem, akkor a kifizetőnek (felvá­sárlónak) adóelőleget kell le­vonnia a kifizetés teljes ellen­értékéből. Elő állatok és állati termékek felvásárlása esetén 4%-ot, egyéb őstermelői ter­méknél 12%-ot. Ha a magánszemély nem ren­delkezik egyéni vállalkozói iga­zolvánnyal és olyan mezőgaz­dasági terméket értékesít, amely nem minősül őstermelői ter­méknek, akkor a felvásárlónak az általános szabályok szerint kell adóelőleget levonnia. Költségkülönbözet miatti kü­lön adó 1997-től ha a magánszemély év közben az adóelőleg levoná­sát költségnyilatkozat alapján kéri, akkor az év végi adóbeval­lásában nem alkalmazhatja a 10%-os költséghányad levoná­sának módszerét. Ha az év végén a magánsze­mély kevesebb kiadást tud iga­zolni az adóelőleg-levonások­nál nyilatkozott költségeknél, akkor a különbözet után 12% külön adót kell fizetnie és beval­lania. Nem kell külön adót fizetnie akkor, ha a nyilatkozott költség és a ténylegesen felmerült költ­ség különbözete nem több, mint az adóelőlegek megállapításánál figyelembe vett költség 5%-a. Adóelőleg-különbözet miatti külön adó Ha a magánszemély bármely jövedelmével kapcsolatban a „göngyölítéses” szabály alkal­mazását kérte, és az év során jö­vedelme mégis meghaladta a 700 ezer forintot, akkor a kifizetőtől származó jövedelmek 39%-ának és az e jövedelmekből levont adóelőlegeknek a különbözetét az értékhatár túllépését követő 15 napon belül be kell fizetnie. Ha a magánszemély ezt elmu­lasztja, a különbözet után az év végén 12% külön adót kell fizet­nie, amelyet az adóbevallásban is fel kell tüntetnie. Munkáltatói adóelőleg-meg­állapítás A munkáltatóknak a „kettős adótábla” megszűnése miatt év elején nem kell nyilatkozatot kérniük a dolgozóktól, nem kell év közben figyelni, hogy van-e a dolgozónak más forrásból jöve­delme. Az adóelőleg-levonás rész­letszabályai lényegében vissza­térnek az 1996. év előttiekhez. Az előleg megállapításánál továbbra is figyelembe vehető a súlyos fogyatékossághoz kap­csolódó kedvezmény, a nyug­díjjal azonosan adózó jövedel­mekre jutó adó levonása, az ön­kéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetés kedvezménye és a havi adójóvá­írás, amely az adott havi bérjö­vedelem 20%-a, de legfeljebb 3600 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents