Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-28 / 73. szám
Gyümölcsfák Piaci körkép Egyéni kockázat... A hat éve bevezetett, az üzletek működését szabályozó rendeletek változást hoztak Mezó'- kovácsháza kereskedelmébe. (6. oldal) Változóban a kertkultúra, egyre többen igénylik a pihenést nyújtó, hangulatos környezetet — állítja egy békési kertész. (7. oldal) A medgyesegyházi piacon az árak mintha mérséklődtek volna, bár a banánt, most drágábban lehetett megvenni. (7. oldal) 1997. március 28., péntek Heti Békés Megyei Hírlap Melléklete Mézeskalácsos siker Lagzi Lajcsival és Gergely Róberttel Bálbúcsúztató árak, árbúcsűztató bálák Bálok évadja, hosszúra nyúlt farsang — a múlt szombati fiumés jótékonysági bállal véget ért. Szép kerek a kép, volt bál itt, volt bál ott, volt bál mindenütt. Csak az avatottak tudják, látják, kissé átrendezó'dtek a korábbi szokások. Egyes éttermek, vendéglőd, szállodák divatba jöttek, mások kimentek a módiból. Egyik helyen hónapokkal előre betelt a báli tábla, másutt akár hét elején is be lehetett szállni egy jó bulival — persze, ha a hét végéig össze tudták toborozni a vigadni akaró sokadalmat. Bálszervezők, vagy vendéglátósok kellenének ahhoz, hogy a nagy átrendeződés okait megtudjuk. Megérte-e megrendezni a Jegyesek bálját? Az esküvői ruhákat bemutató „menyasszonynak”és „vőlegénynek”feltétlenül FOTÓ: SUCH TAMÁS Megéri-e bálát rendezni, ha igen, kinek, miért? Egyáltalán, mibe kerül egy jó bál? Erre próbáltunk választ keresni Gyulán a jegyesek bálja szervezőinél. A Bianca esküvőiruha-szalon tulajdonosai, Tóth Lajos és felesége immár negyedik alkalommal rendeztek lakodalmas bálát. A gyulai Erkel Hotelbe szervezett programot a szakma számon tartja, hasonló rendezvénnyel csak a tatabányaiak és a pécsiek büszkélkedhetnek. — Hirdetni két esetben kell: akkor, amikor megy az üzlet, és akkor, amikor nem megy. Vagyis hirdetni mindig kell! — tudjuk meg a legelső olyan törvényt Tóth Lajostól, aminek mentén a jegyesek bálját megszervezték. — A másik alaptétel — teszi hozzá Tóth Lajosné — az, hogy az ember soha ne legyen magában biztos, soha ne kényelme- sedjen el, mert holnap jöhet egy nálánál jobb, szebb, ötletgazda- gabb. A Bianca esküvőiruha-szalon tehát—tudjuk meg —, azért rendezi meg évről évre a jegyesek bálját, hogy a rendszeres és megszokott hirdetéseken túl legalább évente egyszer más módon is megmutassák mit tudnak, mire képesek, mit ajánlanak. Végül is mintegy háromszáz érdeklődőhöz, jegyesekhez és nem jegyesekhez jutottak el —ennyi vendégük volt. Plusz az egyéb hírverés: a lapok, a helyi rádiók és televíziók tudósításai, valamint a szakma folyóirata, az Esküvő című magazin képes beszámolója Gyuláról. Amikor megemlítjük, hogy a négyezer forintos belépő egyszerre volt ijesztő és irigylést keltő—utóbbi azért, mert sokan hitték, a Bianca inkább nyerészkedésre, mint reklámra használta a bálát —, Tóthék elmosolyodnak. — Kezdjünk számolni — mondják egymás szavába vágva, s az elmondottaknak az időközben betoppanó segítőtárs, Fábián Ferenc fotós bó- logatása ad nyomatékot —, mégpedig visszafelé! A szálloda személyenként háromezer forintot kért tőlünk a helyért és az ellátásért. (A személyzet — amellyel Tóthék a legmesszebbmenőkig meg voltak elégedve — a következő menüt tálalta fel: tyúkhúsleves csigatésztával, paprikás kagylótésztával, sült tyúk éjfélkor, rántott szelet hajnalban, kávé, egy üveg sör, egy üdítő és fél üveg bor — a szerk.) Háromezer forintos jegyárak mellett tehát csak vacsorát lehet rendezni, zene nélkül. Ezért rátettünk még ezer forintot, ami semmire sem volt elegendő, ráadásul sok érdeklődőre riasztó- lag hatott. A beszélgetésből kiderül, üzletileg egyre nehezebb bálát szervezni, mert egyre kevésbé kifizetődő. Kilencvennégyben még személyenként ezer forintba, tavaly már két és fél ezerbe, idén háromezerbe került a hely és a vacsora. Tóthék az összegeket nem szemrehányásként mondják, inkább tényként. Nyilvánvaló, mindenkinek magának kell kiszámolnia mi mennyiért éri meg —jegyzik meg A végső egyenleg nagyjából elkészült. A nagyobb kiadások: Lagzi Lajcsi 130 ezerért zenélt, Gergely Róbert 55 ezerért énekelt, ötvenezerbe került a reklám a médiákban és a lapokban, húszezret fizettek ki tombolatárgyakra. tízezret-tízezret dekorációra és Jegyesek bálja feliratú alkalmi kávéscsészékre, nyolcezret mézeskalácsra, ezen kívül kifizették a jelképes összegért fellépő sarkadi Hangulat zenekart. — A további kiadásokat nem számolva nagyjából nullán vannak, ám gyanítható, jelentős veszteséggel zárták a bálát — jegyezzük meg Tóth Lajosnak, aki bólintással jelzi: jól kalkuláltunk. Csak annyit tesz hozzá, hogy a partnerek—a főtámogató gyulai áfész, Balogh László cuk- nz, Csenki János órás, Csorbáné Nyitrai Angelika (Folytatás a 6. oldalon) Hírháttér Támogatás vállalkozóknak Sokan fordultak az ipari tárca közérdekű témákban eligazítást adó telefonszolgálatához a kérdéssel: milyen támogatást igényelhetnek a kis- és középvállalkozók. íme a szóbeli válaszok lényege — írásban. Jelenleg hatféle hitelkonstrukció van érvényben. Ezeket csak olyan belföldinek minősülő egyéni vállalkozó, gazdasági társaság vagy szövetkezet veheti igénybe, akinek, illetve amelynek ez idő szerint nincs köztartozása. /. Beruházási kamattámogatási hitelkonstrukció Ezt a legújabb kedvezményt azok igényelhetik, akik legfeljebb egy éve működnek és foglalkoztatottjaik száma 100-nál kevesebb. A hitel futamideje legfeljebb 3 év (türelmi idő 18 hónap), kamata — a kezelési költséggel együtt — nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 3,5 százalékát. A kamattámogatás mértéke a jegybanki alapkamat 25 százaléka. A hitelszerződés megkötése után 5 éven át igényelhető, a hitelt folyósító hitelintézeten keresztül. 2. Gazdaságfejlesztő célirányzat Forgóeszköz-finanszírozási hitelkonstrukció; kamattámogatás olyan vállalkozások részére, amelyeknek árbevétele nem haladja meg a 2,5 milliárd forintot és a foglalkoztatottak száma 250 alatt van. A hitel csak devizában nyújtható, kamata a londoni bankközi kamata plusz 2 százalék, amelynek felét az Eximbank átvállalja. A futamidő legfeljebb 18 hónap. A hitel lejárata 30—60nap, de a Független Államok Közösségébe és a délszláv államokba irányuló export esetén 90 nap is lehet. 3. Kis- és középvállalkozói beruházási hitelprogram Kamattámogatás, amelyet a legalább egy éve működő, 500- nál kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások igényelhetnek — ipari, építőipari, szálláshely-szolgáltatásra, közúti jármű- és közszükségleti cikkek javítására, új termék gyártására vagy kapacitás bővítésére. A hitel maximális összege 500 millió forint. A kamattámogatás ideje legfeljebb 5 év, s évenként csökken. A támogatási pályázathoz feltétlenül mellékelni kell a konstrukcióban részt vevő hitel- intézet hiteligérvényét. 4—6. Start hitel, Japán hitel és Reorg Start hitel Mindhárom az induló, vagy kezdeti állapotban lévő kis- és középvállalkozások támogatását szolgálja. Az ipari tárca szakértői a mai napon a befektetők, a partnerek ellenőrzésére vonatkozó kérdésekre adnak választ, s arról tájékoztatnak, milyen céginformációkat kaphatnak a minisztériumtól. (káté) Dr. Goda Péter, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója 1948. július 16-án született Gyöngyösön. Születési dátuma felemlítésekor megjegyzi, aznap szüntették meg a Magyar Öntözési Hivatalt. Középiskolájával, a szüló'városi Vak Bottyán Gimnáziummal kapcsolatban is fontos kiegészítést tesz: a történelmi Magyarország tíz legrégebben alapított iskolája közé tartozó intézmény 334. évfolyamára járt. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán végezte. Rövid, kutatóintézeti kitérő után került Gyulára. Tíz évvel később, 1982januárjában — miután végigjárta a ranglétrát — kinevezték az igazgatóság élére. Nős, felesége szintén építőmérnök, lányuk angoltanár. Vezérállásban — A tiszai árvíz idején, 1970- ben lettem elkötelezett vízügyes. Az egyetemről mentem Szegedre. A sok műszaki feladat miatt toborozták a diákokat a védekezéshez. Máig büszke vagyok arra, hogy a makói nagy buzgár geodéziai felvételét az egyik kollégámmal ketten készítettük el — emlékszik vissza a további pályáját meghatározó nagy találkozására a vízzel. — Hogy került Gyulára, miért éppen ide jött? — Olyan helyet kerestem, ahol a víznek jelentősége van. A másik körülmény szociális jellegű volt: lakást kaptam. A harmadik pedig a termálvíz. Sokat bajlódtam egy porcsérüléssel, s a meleg víztől vártam javulást. — Hegyvidékiként hogy tudott beilleszkedni? — A természet egy, a hegy annak csupán egyik megnyilvánulási formája. Korábban csak katona koromban kerültem kapcsolatba az Alfölddel. Nem nyűgözött le, de sebeket se hagyott bennem. — Társszerkesztője egy remek Körös-Sárréti útikalauznak, amely megjelenésekor Ezüstgerely-díjat kapott, legújabban pedig felkerült az Internetre. E mellett szerzője egy középiskolai tankönyvnek, s gyakran publikál nem kifejezetten vízgazdálkodási témákban is. Honnan ez az íráskényszer? — Sem a szerkesztés, sem az írás nem áll távol tőlem. A mi szakmánk is a súlypontok és az összefüggések felismerésén alapul. —Milyen szerepet játszanak a számok az életében? — Ha tizedét tudnám annak, ami számot egy régi mérnök tudott, nagyon elégedett lennék magammal. A jó mérnök életében fontos szerepe van annak, hogy sorba tudja állítani a számokat és az eseményeket. —Mennyire tud mérnök lenni a beosztásában? —Sajnos csak akkor, ha vendégek jönnek. Itt inkább kell botcsinálta közgazdásznak, munkajogásznak, gazdasági tervezőnek, pszichológusnak, szociológusnak lenni, mint mérnöknek. Ennek ellenére ide mégis mérnöki diploma kell. —Milyennek tartja a vízügyi szakma presztízsét? —Sok múlik az újságírókon. A térségben kritikusan, de felelősséggel, s érezhető segítőszándékkal nyúlnak a vízügyi kérdésekhez. Sajnos nem mondható el ugyanez más lapok, médiák munkatársaira. —Konkrétabb leszek: a bősi vita rontott-e a helyzeten? —Hogy a megye lakosságának mi a véleménye Bős- Nagymarosról nem tudom, de azt érzékelem, hogy a helyi érdekeket különválasztják a Duna körüli vitáktól. Kilenc- venkettőben például szinte nemzeti ünnepként emlékezett a megye a békésszentandrási duzzasztó építésének 50. évfordulójára. Az emberek tudják: a vízlépcső itt életet teremt, ha Szentandrás nem duzzasztana, itt lassan nem lenne élet. —Szakmai példakép? — Egyre inkább arra jövök rá, hogy az ember a családja, a szülei mellett a legtöbbet a tanárainak köszönhet. Neveket nem mondok, mert nagyon hosszú névsort kellene itt most mondanom. — Élete jó részét a természetben tölti. Mi vonzza leginkább? — Kevés szépirodalmat olvasok ahhoz, hogy megfogalmazhassam. De rájöttem: a természet értékeinek felismeréséhez is kell valami ráérzés. Egy Körös-part is tud olyan szép lenni, mint az Alpok. —7 udna példát mondani ? — Nem az Alpokhoz kapcsolódik, de igen érdekes. Hollandok mesélték, azért jönnek Magyarországra, mert itt nincs kondenzcsík az égen. Ha felnéznek, nálunk eget látnak. Hanyatt fekszenek a mezőn, fűszálat vesznek a szájukba és nézik a tiszta, kék eget. Ugyanezt Hollandiában — akármilyen gazdag is valaki — nem tudja megtenni. Azt hiszem Békés megye legnagyobb értéke a csend. Nem exportálható, nem importálható. Elrontani lehet, de mesterségesen előállítani nem. Árpási Zoltán
