Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

1997. március 4., kedd Családi magaziN 7 Tésztasaláták ezernyi változatban Jéghideg ízkavalkád Európa sok országában hi­degen, salátaként is kedvelik a tésztát. Ennek legnagyobb előnye, hogy a megmaradt főtt tésztát sem kell kidobnunk. Hozzávalók: 30 dkg pillangó- tészta, 15 dkg fó'tt, füstölt mar­hanyelv, 2 paradicsom, 1 salá­tauborka, 2 evőkanál olaj, só, bors, H2 csomag petrezselyem, citromlé. A tésztát megfőzzük és le­szűrjük. A füstölt nyelvet fel­szeleteljük, majd kisebb koc­kákra vágjuk. Ä paradicsomot csíkokra vágjuk. A meghámo­zott uborkát felszeleteljük. Nagyobb tálban összekever­jük az olajat a sóval, borssal, finomra vágott petrezselyem­mel és a citromlével, majd be­leforgatjuk a tésztát. Hozzáke­verjük a húst, a zöldségeket és egy órát érleljük. Erdei tésztasaláta Hozzávalók: 25 dkg kagylótész­ta, 1 fej hagyma, 1—1 piros és sárga színű paprika, 2 paradi­csom, 20 dkg erdei gomba, I szál halványító zeller, 112 cit­rom leve, 1 teáskanál tárkony- ecet, olaj, só, bors. A tésztát megfőzzük és le­szűrjük. A paradicsomot kockára vágjuk. A paprikát láng fölött vagy sütőben barnára sütjük, hé­ját lehúzzuk, húsát csíkokra me­téljük. A zellert felaprítjuk, a megtisztított gombát hajszálvé­konyra szeleteljük és citromlével meglocsoljuk. Sózzuk, borsoz- zuk és kevés olajon megpároljuk. Nagy tálban összekeverünk 2 ka­nál olajat az ecettel, a lereszelt hagymával, sóval, borssal és be­leforgatjuk a tésztát. Hozzáadjuk a zöldségeket is és legalább egy óráig érleljük. Nemzetismű saláta Hozzávalók: 32 dkg rigatoni tészta, 1 piros színű paprika, 10 dkg mirelit zöldborsó, 10 dkg mirelit zöldhüvelyű bab, 1 kis szál sárgarépa, citromlé, olaj, Worcester-mártás, só, bors, ba­zsalikom. A tésztát megfőzzük és le­szűijük. A paprikát láng fölött vagy sütőben barnára sütjük, héját lehúzzuk, magházát ki­emeljük, húsát csíkokra metél­jük. Sós vízben megpároljuk a fagyasztott zöldborsót és zöld­babot, valamint a kockára vá­gott sárgarépát is. Nagyobb tál­ban összekeverjük az olajat a Worcester-mártással, a citrom­lével, az ízesítőkkel és belefor­gatjuk a tésztát. Hozzákever­jük a leszűrt, párolt zöldsége­ket és a paprikát. Egy órát érlel­jük, majd friss bazsalikomleve­lekkel díszítve tálaljuk. LELKI POSTA Gyógyító szavak - Angelika rovata ,,Félek a jövőtől” jeligéjű olvasónk a következőket írja: „Ha körülnézek a világban, mindéiről bizonytalanságot, betegséget látok. Nem tudni, mitől lesz rákos valaki, gyó­gyíthatatlan betegségek sorozata lep el minket, fertőzött, szennyezett a környezetünk, az ember azt se tudja, mit egyen és mit ne. Hiába ígérget a kormány, a helyzet csak egyre rosszabb lesz, nyugati országokban is sok a baj, hát még nálunk! Egyre gyűlik bennem a feszültség, mi vár ránk és gyermekeimre. A férjem is agyonhajtja magát, mégis vegetálunk csak. Mibe kapaszkodjak?” Környezetemben több olyan ember van, aki vallásos családban nevelkedett, és megmaradt hitében. Azt tapasz­talom, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbak, ők abba ka­paszkodnak, hogy nincsenek egyedül, egy természetfeletti lény figyeli a sorsukat. Ismerek olyanokat is, akik mintegy nehéz sorsukra megoldást keresve 1—1 vallásban kerestek menedéket, általában sokat ígérő, szélsőséges közösségek­ben, aztán a gyors csalódás után még elkeseredettebben távoztak. Tény, hogy kétségbeesve az ember sebezhetőbb, kiszolgáltatottabb, ezért ügyelni kell a jóakarók ötleteire. Közismert dolog, hogy a tudatos tevékenységkeresés úgy­mond elfoglalja az embert, és eltereli a figyelmét kellemet­len ügyekről. Olyan pozitív dolgok, mint tanfolyam, nyelvtanulás vagy rászorulók, egyedülállók segítése mindig pozitív hatással van a kedélyre. Vallásos és nem vallásos körök egyaránt hangsúlyozzák a család jelen­tőségét, az egyén kibontakozásának otthoni lehetőségeit. Ahelyett, hogy arra gondol: vajon milyen nehézségek vár­nak önre és gyermekeire, érdekesebb arra gondolni: mi az, amit a közeljövőben adhatna nekik. Semmiképpen nem az aggályait kellene továbbadni, hanem keresni a pozitív el­foglaltság lehetőségeit. Végül itt a jól bevált, régi szólás is: segíts magadon, és az Isten is megsegít! AZ ÉTKEZÉS AZ EGYIK LEGÉLVEZETESEBB DOLOG A VILÁGON Tavasz: nátha és szerelem Evési gondok kisgyermekkorban , Minden alkalommal ugyanaz a gyötrelem. Ha végre sikerül oda­imádkozni az asztalhoz, csak gyászosan bámulja az ételt, ha pedig a szájába erőltetünk egy falatot, órákig nyammog, végül visszaköpi a tányérjába. Már ret­tegek, ha közeleg az evés ideje. Vajon hol rontottam el? „Egy há­roméves gyermek édesanyja." Hasztalan minden igyekezet. Hiába a jó szándék, hiába olvas­suk a szakemberek tanácsait és határozzuk el, Hogy ésszerűen és egészségesen tápláljuk gyerme­künket, hogy a mi gyerekünk nem fog hamburgeren és sült krumplin élni, két étkezés között pedig nem fogja édességgel töm­ni magát. Ezzel szemben mi a valóság? A gyerek leül az asztalhoz, egy falatot sem hajlandó lenyelni ab­ból a „finom” ételből, amit annyi szeretettel készítettünk el neki — és addig piszkálja, amíg ehetet­lenre hűl. Aztán felugrik és kisza­lad játszani, délután boldogan belakmározik a cukorból és csokoládéból, este pedig le- zöttyen a tévé elé, ahol a reklám­filmek szénsavas üdítők és ham­burgerféleségek fogyasztására buzdítják. Kisfiúként gyakran tették elém az ötvenes években kétség­kívül egészségesnek minősített ételekből összeállított menüt: ke­mény tojást sóval, vajas pirítós- ból vágott katonákat és hozzá egy pohár friss tejet, lehetőleg sűrű, aranyló föllel a tetején — írja dr. David Hasiam. — És mi most a helyzet? A szülőket szü­net nélkül étkezési taná­csokkal ostromolják, és így az sem kerülheti el a figyelmüket, hogy a to­jássárgájáról azóta meg­állapították, hogy növeli a vér koleszterinszintjét, a só magas vérnyomást okoz, a régen többnyi­nak. Én tehát igyekszem első­sorban a gyakorlat oldaláról meg­közelíteni a kérdést, a legfrissebb és legmegbízhatóbb kutatási eredményeket a józan ész mér­sékletre intő érveivel ötvözve. Központi kérdéseim: a helyes étrend kialakítása, a növekedés V* m r e tiszta búzából és nem teljes őrlésű, korpás lisztből sütött kenyérala- csony tápértékű, a vajról meg kiderült, hogy szívbetegsé­get okoz. A tudomány mai állása szerint talán csak a tojáshéj nem vétkes semmiben. Ha egy kicsit alaposabban megnézzük, szinte alig akad olyan élelmiszer, amit valaki va­lamilyen okból ne tartana káros­és fejlődés folyamatában adódó problémák lesznek. Ezenkívül részletesen foglalkozom majd a nem evés kérdésével és azzal, hogy különböző családoknál ho­gyan zajlik le egy étkezés. Kité­rek majd az elhízásra, az idegen helyen való étkezéssel, a hasfá­jással és az étkezési hóbortokkal járó problémákra is. Remélem, hogy a sok szülőt nyugtalanító ételallergiás jelenségek terén is sikerül némi útbaigazítást ad­nom, bár ez mind a mai napig igen ellentmondásos terület. Az étkezési problémák meg­oldásához a „helyes étrend” fo­galmának tisztázása az első lé­pés. Ha a szülők megismerik, mi­lyen ételnek mekkora a tápérté­ke, mindjárt kevesebbet fognak nyugtalankodni a gyakran válto­zó hóbortok miatt. Gyakran nem is feltételeznénk valamiről, hogy tápláló, s ugyanakkor létszük­ségletnek kikiáltott ételek telje­sen fölöslegesek. Könnyen meg­eshet, hogy a gyerek ösztönösen is helyesebben táplálkozik, mint szakkönyveket bújó szülei gon­dolnák. A Park Kiadó gondozásá­ban a Szülők házi könyvtára sorozatban nemrég megjelent Na, még egy falatot! című könyv a kisgyermekkori evési problémákat igyekszik feldol­gozni. A kötetben olvashatnak a válogatós, a torkos, a cérna­vékony, a gömböc gyerekek evési szokásairól, az egészséges fejlődés és a helyes étrend ki­alakításáról. M. K. Március beköszöntével szerve­zetünk még mindig levert. Időnként azt érezzük, hogy ól­mos fáradtság van rajtunk. Szervezetünk eközben már éb­redezik és ellenállósejtek tö­megét termeli. Mivel ekkor még — amíg fel nem töltődünk energiával — fáradtak és dekoncentráltak vagyunk, na­gyon oda kell figyelnünk az autóvezetésre és bonyolult gé­pek kezelésére. Az agyunkat a friss levegőn való tartózkodás élénkíti. Lelkünket is kímél­nünk kell, amíg szervezetünk nem olyan ellenálló, mint nyár végén volt. Feküdjünk le ko­rán, hallgassunk zenét, lustál­kodjunk egyet! Áz áprilisi időjárásra a szer­vezet „bolondosán” reagál. Egyszer több herpeszt szed össze, gyomorinfluenzával bajlódik, másszor élénk és él­vezi a természet szinte szabad szemmel látható ébredését. A bőrünk hajlamos a szárazság­ra, a hajunk az őszülésre. Fo­gyasszunk sok reszelt sárgaré­pát, vitamint, gyümölcsöt, főzeléket, mentateát! Aki érzékeny az allergiára vagy a szénanáthára, ne aludjék nyitott ablak mellett s előre gondoljon rá, mikor vi­rágoznak a számára keserves napokat, hónapokat hozó nö­vények. Ha nyugtalanok va­gyunk, rossz a gyomrunk, tart­sunk rövid, kétszersültes, teás diétát! A megnövekedett hor­montermelés következtében egyre nagyobb lesz az élet­kedvünk: kívánjuk a szexet. Májusban a szervezetünk már nagyon jó formában van. Biciklizzünk, élvezzük a ter­mészet szépségeit! Mozog­junk és napoztassuk meg ar­cunkat! Dolgozgassunk a kertben vagy menjünk gyak­ran kirándulni. A legkímélőbb vérkeringési kúra az úszás. Sportolás közben legyünk óvatosak, mert sok a bokafi­cam, a zúzódás, az izomláz. A napi nagy hőmérsék­letingadozások nehezen elvi- selhetőek a túlsúlyos szív- és vérkeringési panaszokkal baj- lódók számára. A napfürdőzés után a sejtek vérellátása akár 120 száza­lékra is felszökhet, ezért gyor­sabban nő a hajunk és a bőrünk üde, egészséges lesz. A baktériumokat a szervezet a fokozottan termelődő vörös- vértestek segítségével küzdi le. Az allergiával bajlódóknak még mindig fokozottan vi­gyázniuk kell, nehogy roham­kiváltó ingeranyagot tartal­mazó növények közelében legyenek, illetve, hogy meg­előzésképpen fogyasszák az orvos által rendelt tablettát. VÍZÖNTŐKOR SZERETET-ENERGIA Az elmúlt héten „Vízöntőkor” rovatunkban egy könyvet ismer­tettünk, James Redfield: Meny- nyei prófécia című regényét. Aki olvasta az írást, vagy azóta magá­val a könyvvel is megismerke­dett, emlékezhet rá, hogy a szerző milyen óriási jelentőséget tulajdonít a szeretetnek, mint energiaforrásnak. Felfogása, mely szerint a szeretet a létünk­höz elengedhetetlenül szükséges mentális energiaforrás, más szerzőknél is egyre gyakrabban szerepel ugyanebben az értelem­ben. Mint minden mást, szeretetet elfogadni és adni is apró gyer­mekkorunkban tanulunk meg, s ha ez a tudás ebben az életsza­kaszban nem alakul ki, felnőtt­ként is nehezen pótolható. Egy átlagos család gyermeknevelési szokásait megvizsgálva azt ta­pasztalhatjuk, hogy a kis csecse­mő —gondozása során—a szü­lők részéről kellő mennyiségű és minőségű figyelemben, szeretet- ben is részesül. Ahogy mondani szokták: ő a család szemefénye, s ebben a fényben a kisbaba önfe­ledten lubickol, hiszen egészsé­ges fejlődéséhez nemcsak meg­felelő táplálékra van szüksége, de legalább ennyire a szeretettel­jes légkörre is. Ám amint csepe­redni kezd, megtanul járni, be­szélni, a saját akaratának is han­got adni, a szülők türelme sajnos fogyogat, s egyre inkább meg­próbálják lerázni magukról az ál­landóan nyüzsgő, túl sokat ér­deklődő porontyot. A csöppség eleinte nem érti, hogy miért vál­tozott meg a szülők viselkedése, arcukon az örök mosoly miért alakult át haraggá, majd sajátos eszközeivel küzdeni kezd a meg­szokott energiaforrásért, a szere- tetért. Legtöbbször erőszakos, zsarnoki módszerekhez folya­modik: sír, hisztizik, rosszalko­dik — megpróbál figyelmet éb­reszteni önmaga iránt. Kétség­ül kisgyermek lelke szülei szeretetétől erősödik, illetve hiányában torzul... beesett küzdelme öntudatlan üzenet a szülőknek, ami arról szól, hogy a szeretetre felbecsül­hetetlen szüksége van személyi­sége fejlődéséhez, majdani ma­gabiztos, lelkileg egészséges felnőtt mi voltához. A szülő válasza óriási jelentő­ségű gyermeke megnyilvánulá­saira, mert a kicsi abból fogja megtanulni, hogyan tehet szert a számára szükséges mentális energiára. Sajnos a legtöbb szülő —hatalmánál fogva — ilyenkor büntetéssel reagál, s a gyermek­ben kialakul az a következtetés, amelyre a Mennyei prófécia is utal: mentális energiához (napja­ink gyakorlatában) hatalmi harc­ban, mások legyőzése árán jut az ember. Serdülőként a fiatal—szülei­ben csalódva, tőlük elfordulva — még megpróbál kortársaitól szeretet-energiát szerezni, de ha a baráti körében (uram bocsá’ :az utcai bandában) is vesztes sze­repbe kerül, akkor egy örökké elégedetlen, kedvetlen, dep­resszióra, alkoholizálásra (lá­nyok esetében túlzott édességfo­gyasztásra) hajlamos emberré válik, aki robotnak tekinti földi mindennapjait. A szülők szerepe tehát felbe­csülhetetlen abban, hogy a felnövekvő kisember karaktere, jelleme, viselkedése milyenné válik, probléma esetén nagyfo­kú tehetetlenségre vall az óvo­dára és az iskolára mutogatni, hiszen ahogy manapság monda­ni szokták: a pedagógusok már „hozott anyagból” dolgoznak. Ráadásul az sem utolsó szem­pont, hogy a szülő, az idős kort elérve, gyermekétől szükség esetén szeretetet kap-e, vagy azt, amit életfelfogásához a szülői házból vihetett magával útravalóul... —garami—

Next

/
Thumbnails
Contents