Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

Vidám véget ért... ...a Hunyadiak „királysága” Mezőko- vácsházán, azaz befejeződött a három­napos középiskolai buli. (3. oldal) Várakozás nélkül Békésen és Gyulán tegnap ünnepélye­sen megkezdődött az új távbeszélő­állomások bekötése. (4. oldal) 1997. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 72. SZÁM A gazdák még mindig elégedetlenek, (y) Volt, aki fellobogózva fejezte ki egyetér­tését. A METÉSZ felhívására jó néhány gazda csatlakozott az utakon haladó konvojhoz. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: such tamás Tépett vitorlákkal — előre Az államháztartás reformjáról, a gyulai gimnáziumügy következményeiről Milyen a rekonstrukció logikája? Ezredvégi várostrom Hírek Galéria Csabán, (p) Csuta György festőművész a Képcsar­nok Rt.-től öt évre bérbe vette az rt. képzőművészeti és iparművé­szeti alkotások eladásával fog­lalkozó békéscsabai boltjának mintegy hatvan négyzetméter­nyi területét. Az egykori Kép­csarnok helyén holnap új művé­szeti bemutató és eladóterem nyílik. Az ünnepélyes megnyi­tót 14 órakor tartják az immár Csuta Galéria néven jegyzett Andrássy úti szalonban. Pro őrbe. (gh) „A Városért” emlékérmet és a velejáró arany­gyűrűt adományozta március 25-ei ülésén Mezőhegyes kép- viselő-testülete Farkashidai Molnár Géza agrármérnöknek és dr. Vitay János közgazdász­nak. A két kitüntetett életútját, Mezőhegyesért végzett több év­tizedes munkásságát Kassai Béla polgármester méltatta. Tevan-napok. (b) A békés­csabai Tevan Andor Nyomda­ipari Szakközépiskolában a hé­ten zajlottak a diákigazgató-vá- lasztással is egybekötött Tevan napok. A háromnapos rendez­vénysorozat keretein belül hét­főn volt öröklődéstani szak­előadás, kézműves bemutató és játszóház. Szerdán fordított nap volt, az igazgatói székre pályázó négy párt jelöltje közül a Bucho Párt vezetője, Sinkó Péter nyerte el leginkább a „választópolgá­rok” bizalmát. Kis kémikusok, (m) A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Körösök Vidéke Egye­sülete és a Békés Megyei Peda­gógiai Intézet által megrende­zett Hevesy György Országos Kémia Verseny megyei döntő­jén az alábbi eredmények szület­tek: nyolcadik osztályban 1. lett Faragó Gábor (Gerendás), a 2. Hoffer Dániel (Okány), a 3. pe­dig Kelemen János (Medgyes- egyháza). A hetedikesek közül Tomka Péter vitte el a pálmát (Békéscsaba, József Attila isko­la), 2. helyen végzett Autkán Ajna(Battonya), míg a 3. helyet Árus Dávid (Békéscsaba, Szabó Pál téri iskola) szerezte meg. Dr. László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitká­ra néhány éve az államháztartás reformjáról írta doktori disszer­tációját, majd ennek a témának — Tépett vitorlák címmel — egy könyvet is szentelt. Ezekben többek között arra is utalt, hogy az önkormányzatok bevételeik döntő részét az állami költség- vetésből kapják, így részesei az államháztartásnak. Ezért haté­konyabb állami ellenőrzést sür­getett az önkormányzati pénzek felhasználása felett. Hol tartunk ma e reformelképzelések kivite­lezésében? — kérdeztük tőle. — Hajói emlékszem, 1994- ben jelent meg ez a könyv — mondta dr. László Csaba.—Az­óta sok minden változott. Az ön- kormányzatoknál szigorítások történtek: például hitelkorláto­zás, önkormányzati csődtör­vény. Ezek önálló, de felelősebb gazdálkodás lehetőségét terem­tették meg. Az ellenőrzés való­ban nincs igazán kitalálva. Az Állami Számvevőszéknek van ilyen jogosítványa, de nincs elegendő emberük a külső kont­roll megfelelő biztosítására. A jól működő önkormányzatok vi­szont komoly belső ellenőrzést működtetnek. Hosszabb távon én az állampolgárok ellenőrző szerepében bízom. — Könyvében vissza-vissza- tér a nyilvánosság ellenőrző te­vékenységének szükségességé­re. Ennek jelentős részét a sajtó valósíthatja meg. Vajon a sajtó betölti-e ma ezt a szerepét? — A nyilvánosság eddig is nagyon sokat segített. De az is jelentős ellenőrzési mozzanat, amikor az országgyűlési kép­viselők a költségvetés tárgyalá­sakor apróbb tételekre rákérdez­nek. A sajtó természetesen sokat segít. Komoly visszatartó ereje van annak, hogy a költségvetési adatoknak nyilvánosaknak kell lenniük -— az önkormányzatok­nál is —,. hiszen az adófizetők pénzével való gazdálkodásról van szó. Számszerűen nem lehet kimutatni, hogy ez mennyit „hoz”, de meggyőződésem, hogy akár tízmilliárdokat is je­lenthet. — Az önkormányzatok sok esetben a költségvetést érintő kérdéseket zárt ülésen tárgyal­ják, a döntéseket titkosan keze­lik. Könyvében azt írja: ezek az adatok nem tarthatók titokban, kivéve, ha a nyilvános kezelés nemzetbiztonsági érdekeket sér­tene. — Önmagában nem feltét­lenül lenne kifogásolható, ha bizonyos dolgokat zárt ülésen tárgyalnak. De azt nem lehet titokká minősíteni, hogy téte­lesen mire mennyit költenek. Ha mégis megesne ilyen, az ellentétes lenne az államház­tartásról, illetve a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló törvényekkel. Törvényesen nem tehet ilyet egyetlen képviselő-testület sem, hiszen azon adófizető polgárai elől titkolná el az adatokat, akik a testületbe juttatták őket. (Folytatás a 4. oldalon) Engedély nélkül lépcsőket bon­tottak a várban, állványokat épí­tettek, azóta ember ott nincs. Csak akkor van munka, amikor a színház működik? — fogalma­zódott meg a kérdés tegnap a Gyulai Várszínháznál, sajtótájé­koztatójukon. Kérdésükkel azt szerették volna érzékeltetni, hogy a vár rekonstrukciójánál nem kevés a homály, amelynek pillanatnyilag ők isszák a levét. A se ilyen, se olyan helyzet kialakulását Gedeon József szín­házigazgató igyekezett megvi­lágítani. Évekkel ezelőtt a szín­ház akkori vezetése szorgalmaz­ta a várfelújítás megkezdését, s akkor is felrémlett a veszély, hogy a színpad, a nézőtér kiseb- bedik, a színház kiszorul. Sík Ferenc és Havasi István sem fo­gadta ezt el. A 33 éves Gyulai Várszínház országos, sőt nem­zetközi hírre tett szert, de Nyu- gat-Európában nem jut eszébe senkinek műemlékben építkez­ni, kiváltképp úgy, hogy onnan működő színházat szorítsanak ki —jelezte. A tervező új pillér­sort álmodott a valaha voltból elhagyva, ami azt jelenti, hogy szubjektív lesz a várépítés. Alapkérdés, szabad-e új része­ket visszaépíteni — és miért azét a korét —-, avagy a feladat a kon­zerválás, hogy a vár az eddigi hármas funkcióját betölthesse. Nehéz olyankor nem beleszólni építészeti kérdésekbe az érintett jogán, amikor az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal önmaga a tervező, a kivitelező és a jóváha­gyó véleményező. A várral fog­lalkozott már Antall József és Hóm Gyula, több miniszter, ál­lamtitkár. Legutóbb Vitányi Iván, a parlament kulturális bi­zottságának elnöke lépett fel tá- mogatóan az ügyben, hogy a vár­felújításnál vegyék figyelembe (Folytatás a 3. oldalon) „Kettészakadt az ország” A parlament számvevőszéki bizottságának elnöke, Nagy Sándor országgyűlési képvi­selő tegnap megyénkbe látoga­tott. A szocialista politikus Koltay Zsoltné országgyűlési képviselő társaságában elő­ször Köröstarcsára látogatott, ahol a helyi Petőfi Tsz-ben ta­lálkozott a térség mezőgaz­dasági nagyüzemeinek veze­tőivel, s az agrárium helyzeté­ről tárgyaltak. Nagy Sándor a délutánt Bé­késen töltötte: a városházán fogadta Pataki István polgár- mester, majd megismerkedett a város életével, gondjaival, több létesítményét megtekin­tette, s ellátogatott a gyógyvíz­zel rendelkező fürdőbe, ami a gyógyturizmus és idegenfor­galom egyik pillére lehet. Este a művelődési központban la­kossági fórumot tartott a hon­atya. Ezen többek között átte­kintette a kormányzat és a par­lament eddigi tevékenységét, elemezte az el nem végzett fel­adatokat, Kelet-Magyarország helyzetét, rámutatva: a parla­ment nem tett meg mindent az ország kettészakadásának mérséklésére, a kormánynak is nagyobb figyelmet kellett vol­na fordítania a különbségek csökkentésére. Az agrárkérdé­sekre áttérve egyebek között kiemelte: a magyar mezőgaz­daságban több évtizedes gon­dok halmozódtak fel, a kor­mányzati ciklus korábbi perió­dusában már lépni kellett volna a mezőgazdaságból élők érde­kében. A választásokig egyik nagy feladatként jelölte meg a nyugdíj és egészségügyi ellá­tás reformját. —sz— f ' ' ",=\ A választás lehetősége... (66) 441-311 Üzenet a Taunus-hegy oldalából Érdemes lehet a németországi Obemrselben lakni. A helyiek­nek azon öröm is kijut, hogy a közeli Taunus-hegyről béké- sen-elégedetten nyugtázhat­ják: a sokaknak oly vonzó Frankfurt tehetősebbjei náluk vásárolnak méregdrága telket és gyorsvasúton röpke negyed­óra alatt kiruccanhatnak kipi­henni magukat. Még szép, hogy az itteniek a világért sem cserélnének a frankfurtiakkal... Ha sarkosabban akarok fo­galmazni, patinás baráti sport- találkozó vendégeként jártam Obemrselben, ha valamivel teljesebben...? Sokat láttam- hallottam, ami akár egy nép üzenete is. Itt az ideje köze­lebbről megismerni a német embereket, a kétkeziektől a tar­tományi székhely polgármes­teréig, kivált azóta, hogy na­ponta európáz(hat)unk. Éddig is sejtettem, ebből mi sokszorta ölesebb ügyet formázunk, mint ők, de nem hittem, hogy ennyi­re messzire hajítani való a szkepticizmusunk. Amikor Gerd Krämer ober­urseh polgármesterrel szót vál­tottunk, majd a derék polgár hírében álló, főszervező, amúgy fémműhelyt fenntartó Richard Stockkal beszélget­tünk, kezdtem barátja lenni a gondolatnak: ők ugyan féltik a jólétüket, de nem elsősorban a mi uniós befogadásunk miatt. Különben nem lett volna per­cekig érdekes a hesseni tarto­mányi tévé számára az ese­mény, hogy ott jártunk. Úgy tűnik, egyszerű a képlet: az em­lékezetes határnyitás óta jóval többre taksáltatunk a németek szemében, mint azt sokan hisszük. Számomra úgy tűnik, „nép­szinten” náluk már tagjai va­gyunk az uniónak. Wisbaden főpolgármestere erről végképp meggyőzött. A tartományi székhely első embere szintén azzal kezdte: „mi sohasem fog­juk elfelejteni...” És nem moz­dult egy magyar kiscsapat mérkőzéséről a meccs végéig. Szeretném megérni, hogy Demszky Gábor is így tesz egyszer, ha egy német kiscsa­pat játszik, mondjuk a Népli­getben... Ne feledjük: sok minden múlik rajtunk ezután is. Utólag pedig az sem zavar, hogy az egyik este két ifjonc — egy orosz és egy bosnyák—alapo­san összeugrott, vér is folyt. Azóta, legalább gondolatban, remélhetőleg megbékültek ők is egymással... Égyszer csak rájönnek, nincs nagyon más ér­telmes út. Fábián István Füstölt tarja csont nélkül, kg Füstölt kötözött sonka, kg Csabai vastagkolbász, kg Ráma margarin, kocka, 250 g István-malmi finomliszt, 1 kg Kinder tojás Nutella mogyorókrém, 400 g Omnia vákuumos kávé, 250 g Completta utántöltő, 200 g Cinzano, 11 Dreher Export és Pils, 0,51 BB Kékfrankos (félédes), 0,751 Régi ár Akciós ár 20 Ft 849 Ft 999 Ft 799 Ft 1060 Ft 889 Ft 98 Ft 77 Ft 72 Ft 59 Ft 106 Ft 89 Ft 374 Ft 285 Ft 469 Ft 369 Ft 323 Ft 255 Ft 849 Ft 689 Ft 90 Ft 89 Ft + u 282 Ft 225 Ft + ü Húg vét szombatján 15 óráig váljak valamennyi kedves Vásáriánkat! ...ahol jé uásáminil

Next

/
Thumbnails
Contents