Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

éSRÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP­MEGYEI KÖRKÉP 1997. március 25., kedd £----------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Csak az idő ne álljon meg... (Folytatás az 1. oldalról) — Ahogy hallottuk, az is terhelő lehet rájuk nézve — mondta egy másik sértett—, hogy a bűncselekményeket csoporto­san követték el, hiszen volt tipp- adójuk, figyelőjük, végrehajtójuk és értékesítőjük. A legidegesítőbb az, hogy az ember keményen dol­gozik éveken keresztül, hogy ké­nyelmesebb körülmények között éljen, aztán minden felhalmozott értékét egyik pillanatról a másikra csak úgy elviszik. Nem nagyon értjük, hogy az ügyben miért csak három-négy év múlva hoznak íté­letet, és akkor is olyan enyhét, hogy a bűnöző csak kacag rajta. Hol itt a visszatartó erő!? —A legmegdöbbentőbb az volt számomra — mesélte a harmadik sértett —, hogy miután tavaly nagy nehezen kimondták az elkövetők bűnösségét, a bíróság az ügyet le­zártnak tekintette. És a kártérítés? —kérdeztem. A válasz az volt, ha vissza akarom kapni az értékeimet, indítsak új pert. És az vajon hány újabb év? Mivel bizalmatlan va­gyok, megpróbáltam magam egyezkedni abűnözőkkel. Már aki­vel lehetett. így történt, hogy a ká­rom egy része — magamnak köszönhetően—megtérült. Az üggyel kapcsolatban felke­restük a nyomozást folytató Sarkadi Rendőrkapitányság veze­tőjét, az eljárásban közreműködő ügyészt és a bírót, aki az ítéletet hozta. Tokai György sarkadi rendőr- kapitány a következőket mondta: — Az 1992-es bűncselek­mény-sorozat számunkra is emlé­kezetes, mert az emberek annyira féltek, hogy — hallván a betö­résekről —egyre-másra kértek fel ismerős rendőröket, vigyázzanak lakásaikra, míg családi esemé­nyek miatt távol maradnak ottho­naiktól. Ami a nyomozást illeti: mi megtettük, ami rajtunk múlott. Elfogtuk a tetteseket (akik zömé­ben sarkadiak voltak), és a törvé­nyes határidőn belül, még 1993- ban átadtuk őket az ügyészségnek. Javasoltuk, hogy a tettesek között lévő román állampolgárt ne en­gedjék szabadon, mert Romániá­ból nem fog visszajönni, és mind­ez megnehezíteni, majd az eljá­rást. Elengedték. Az elkövetők rendkívül szervezetten dolgoztak, hiszen mindig kinyomozták, hol mikor nincsenek otthon a tulajdo­nosok: csak biztosra mentek. A betörők között számos visszaeső és többszörösen visszaeső bűnöző volt. Egyikük például száznál is több betörést elkövetett már, és több mint tíz évet töltött börtön­ben... Dr. Tihanyi Zsolt, a Gyulai Vá­rosi Ügyészség ügyésze képvisel­te a vádat az ügy végső szakaszá­ban. — Az utolsó bűncselekményt 1993. február 28-án követték el, az előző kettőt 1992 novemberében és decemberében — mondta dr. Tihanyi Zsolt. — A nyomozás során a rendőrség megtalálta az elkövetőket, letartóztatásra is sor került 1993 áprilisában. Az ügyészség 1993. október 4-én vá­dat emelt az ügyben. A tárgyalásra valóban csak 1996. november 13- án került sor. A román vádlott ügyét elkülönítették, végül öt vád­lott által elkövetett három bűncse­lekményt érintett az ítélet, mely meghozatala napján jogerőre is emelkedett. Az egyik eset egy 71 800 forintos értékre elkövetett be­törés, a másik egy 116 ezer forin­tos gyulai betörés volt — itt az érték fele időközben megtérült—, a harmadik során egy sarkadi kocsmából a pontbeíró közremű­ködésével — látszatbetöréssel — elvittek két játékgépet. Az egyik elítélt beszámítási képessége kö­zepes fokban korlátozott. Ez nyil­ván kihatott az ítéletre, miként az is, hogy a tárgyalásig viszonylag hosszú idő telt el. Az eljáró bíró egyébként szigoráról közismert. A bíróságok gyakorlata szerint, ha az ügyet az elévülési idő felét meghaladó időpontban tárgyal­ják, ennek tényét enyhítő körül­ményként veszik figyelembe. A bűntetteket kisebb értékre követ­ték el. Kétségtelen, amennyiben hamarább tűzik ki a tárgyalást, bizonyára súlyosabb büntetések születhettek volna. — Állítólag az elítéltek között visszaesők, többszörösen vissza­esők is vannak, némelyek az eljá­rás ideje alatt újabb bűncselekmé­nyeket követtek el, s az elkövetés módja csoportosnak minősíthető. Mindez akár súlyosbító körül­mény is lehetett volna. — A társtettesség ezekben az esetekben nem minősítő körül­mény. Alkalmi társaság volt, nem bizonyítható, hogy tetteiket bűn- szövetségben követték volna el. Az elkövetők egy részét valóban büntették már korábban, ám ezek régebben történt és nem nagysú­lyú ügyek voltak. Újabb bűn- cselekményekről nincs tudomá­sunk. Természetesen az említett enyhítő körülményeket is számí­tásba kellett venni. Az összes kö­rülményt figyelembe véve az íté­let kihirdetésekor elfogadtam a bí­róság döntését. A Battonyai Városi Bíróság 1996. november 13-án hirdetett ítéletet. Sajti Sándor jogerős bün­tetése nyolchónapi, Kovács Ká- ro/yéhathónapi,RáczA/adárépe- dig egyévi felfüggesztett szabad­ságvesztés; Bondár Attilát a bíró­ság próbára bocsátotta. — A sarkadiak ügye a Gyulai Városi Bíróságról került hozzánk. Ott a két-három idősebb kollégán kívül 6-7 kezdő bíró dolgozott, illetve dolgozik. Ráadásul egy jogszabály-változás következté­ben ebben az időben zúdult Gyu­lára az összes olyan ügy, amely­nek fiatalkorúak voltak a szereplői. A tárgyalást többször is kitűzték, de mindig fel kellett füg­geszteni arra való tekintettel, hogy az elkövetők között szerepelt egy ismeretlen helyen tartózkodó ro­mán állampolgár is, név szerint Tőzsér Emeric, kisjenői lakos. Miután vagy 50 másik üggyel ezt is megkaptam Gyuláról, úgy dön­töttem, hogy kérem Tőzsér ügyé­nek elkülönítését, illetve — az Igazságügy-minisztérium révén — felajánlását a román hatósá­goknak — mondja dr. Petrisor János, a battonyai bíróság elnöke, büntetőbíró. —Miért kell újabb pert indíta­niuk a sértetteknek jogos tulajdo­naik visszaszerzéséért? — Büntetőperben polgárjogi igényt akkor lehet megállapítani, ha az elkövető elismeri, hogy ak­kora értékben követte el a cselek­ményt, mint amennyivel vádol­ják. Ha vitatja az elkövetési érté­ket (márpedig a sarkadiak vitatták, illetve tagadták is az eltulajdoní­tást), akkor a polgárjogi igényt egyéb törvényes útra kell utasíta­ni. Ebben az esetben elrendeltem Sajti Sándor Fiat Argenta típusú személygépkocsijának a zár alá vételét, éppen azért, hogy legyen miből megtéríteni az okozott kárt. — Önnek nincs olyan érzése, hogy túl olcsón megúszták az elkövetők? —Ha valaki felfüggesztett sza­badság vesztést kap, csak akkor jár jól, ha nem követ el újabb bűncse­lekményt. A konkrét esetben fi­gyelembe kellett vennem Sajti Sándor, Kovács Károly, Varga Sándor és Bondár Attila büntetlen előéletét, valamint azt, hogy vi­szonylag hosszú idő telt el a cse­lekmények elkövetése és az ítélet- hozatal között. Ma is úgy gondo­lom, szakmailag és emberileg egyaránt helyes volt az ítélet; ellenkező esetben vagy az ügyész, vagy a vádlottak fellebbeztek vol­na—mondotta dr. Petrisor János. M.M.—K. A.J.—M.Gy. «mw MÁRCIUS 26-AN! ^ BÉKÉSCSABA Trefort utca (piac mellett) Alacsonytámlás szék Ovál asztal Kerek asztal Napernyő (pamut)1,8m-es /2.900 2.700 Ft KERESKEDŐK, VISZONTELADOK! Üzleteinkben megkezdtük a nagy­kereskedelmi értékesítést is, különösen kedvező árakkal! (56964) Olvasóink írják '■■■• Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Eljön-e egyszer a boldogság kék madara? Ha minden igazjövő ilyenkor elkezdődik a választás előtti kampány. Jön a legújabb kori politikai megmérettetés, ha ugyan lehet azt megmérettetni, aminek a valódi tartalmát a csomag felbontása után vehetjük igazán tesztelésre. Így tehát legfeljebb az átlag szavazópol­gár agyafúrt fantáziájára bízhatja, mennyire lesz sikerdíjas ikszelé- se. Lehet, hogy naivan hangzik, mégis mi volna, ha így, választások előtt azon versengenének, ki tud, ki akar több pénzt fizetni a jól meghizlalt pártkasszákból azoknak a valódi rászorultaknak, akik azt megérdemlik. A mindenkori hatalom ráébredhetne már, hogy a mai világban csak azért szabad bizalmat adni, aminek legalább erkölcsi fedezetét előre látni lehet. A bizalom a legerősebb tőke, s enélkül legfeljebb a középkor felé közeledünk, nem pedig Európához. Akár­kinek is sikerül majd az új politikai trónra lépni, a dicsőséget, a bizonyítványt a nép fogja kiállítani. A boldogság kék madara egyszer már elrepülhetne ebbe az országba is. Szűcs László, Murony Debreceni diákok Zsadányban Ritka alkalmak egyikének adott helyet március 16-án a zsadányi református egyház. Vendégeink a Debreceni Református Gimnázi­um és Kollégium tanulói voltak, többségük először járt e községben. Megérkezésük után reggelivel fogadta a gyülekezet őket, majd ezt követően istentiszteletet tartottak. Napjukat Biharugrán folytatták, ott is istentisztelet megtartása keretében, ahol ebéddelfogadták őket. Visszaérkezésüket követően a zsadányi református templomban látványos műsort adtak elő, majd késő este távoztak Debrecenbe. Mindezekkel köszönetét mondunk a két község lelkészének, gyüle­kezetének fáradozásaikért és hozzájárulásaikért. Reméljük, hogy lesznek még ilyen alkalmak, amik a községek lakosságát közelebb hozzák egymáshoz! Fábián Erzsébet, Zsadány Köszönet a segítségért Mai elfásult, önző és rossz hírektől hemzsegő világunkban szeretnék valami reményt keltőről, sajnos szokatlanról beszámolni. Valamikor február elején egy szombati napon hazajött iskolás fiam, és Szegedről Makóra akartunk menni Trabantunkkal, hogy a nagyszülőknek is megmutassuk ritkán látott unokájukat. Klárafalváig rendesen viselkedett a kocsi, ott azonban a falu előtt körülbelül 100 méterrel megállt, és bekapcsoltuk a villogót, tolni kezdtük, hogy a faluban szerelőt keressünkvagy valahol biztonságba helyezzük, és buszon folytassuk az utat. Arra nem is gondoltunk — más ilyen alkalommal szerzett tapasztalatok alapján —, hogy autó­soktól kérjünk segítséget. Ekkor szokatlan dolog történt, megállt egy kocsi mellettünk és vezetője felajánlotta segítségét. Feleségem és fiam buszra szállt, mert nem tudtuk, hol és mikor találunk szerelőt, én pedig a kocsi után kötöttem Trabantomat és elindultunk. Sem Klárafalván, sem Ferencszálláson nem találtunk szerelőt. Többszöri megállás és érdeklődés után sem, és így egészen Kiszomborig elhúzatott, amíg szerelőt találtunk. Leoldottam a ko­csit, megköszöntem a segítséget, megkérdeztem, mivel tartozom — más alkalommal a kocsimentő bizony, tetemes összeget kért —, a fiatalember nem fogadott el semmit, azt mondta, ez így természetes. Bementem a szerelőhöz, elintéztem az elintézendőket, és elindultam, hogy megkeressem a buszmegállót. Ekkor ért a második meglepetés, mert az engem eddig húzó fiatalember ott várt a kapu előtt, felaján­lotta, elvisz Makóra is. Mivel semmi mással nem tudtam megköszönni Bíró Józsefnek a szívességet, ezúton szeretnék köszönetét mondani neki és külön Nagy Katalin nevelőanyának, hogy ilyen kedves, segítőkész embert nevelt fe! a battonyai S. O. S. Gyermekfaluban. További sikereket kívánok nekik és külön Bíró Józsefnek. Börcsök Sándor, Szeged, Jósika u. 9. Lehet, hogy a türelem semmit sem terem! Liszt Ferenc mondotta egykor valamelyik tanítványának, aki zongo­rázni tanult nála:,,Kiskegyed egészen jól zongorázik, csak a bal keze nem tudja, hogy mit csinál a jobb!" Hasonló eset működik Bélmegy er, Kamut telefonügyében is, mert az itteni telefonigénylők a már több mint 3 éve befizetett előfizetés ellenértékeként sem jutnak telefonhoz, holott az elmúlt őszön határozott ígéret hangzott el, év végére megszólalnak az igénylők telefonjai, amiből ismét nem lett semmi! A telefontársaság lelkiismerete sem szólal meg, mert az eddigi tevékenységükből egyáltalán nem derül ki, hogy voltaképpen mit is akarnak, mert annak ellenére, hogy a lakásokbanfél éve bent vannak a telefonkonnektorok, mégsem történik semmi! Néha feltűnik egy brigád, kifúrja a házak homlokzatait, és fölszerel egy kerek dobozt. Hónapokig ismét nem történik semmi, majd jön egy ,, ellenbrigád’’, újabb fúrás, és a kerek dobozt lecserélik négyszögletesre, de telefonkészülékről még csak szó sem esik, és újfent nem történik semmi, most már ígéret sincs! Föltételezem, hogy hamarosan lecse­rélik a négyszögletű dobozt is, mondjuk hatszögletűre, de ezt sem kapkodják el: erre is újabb félévet kell várni, de telefon ettől sem lesz! Ezért kellett külföldi kézbe adni a telefont is? Ekkora „szakértelmet" magyar kéztől is kaptunk volna, esetleg magyar kézben már kész is lehetne? A nyugati „segítség” ezen a vonalon is a jó magas tarifákat hozza magával a keleti fizetésekhez! Egyáltalán, lesz-e telefonvonal az említett helyeken? Nem szép dolog a falusi embereket ennyire ,,palira venni"! Szász Mihály, Szeged

Next

/
Thumbnails
Contents