Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

A színésznő szerelmei (2.) Barbra Streisand a legártatlanabb lény volt, akit életemben addig láttam — áradozott Elliott Gould. (4. oldal) Családi magaz iN melléklet 5-8. oldal Akik a Hírlapot terjesztik Békésen Vad Károly és felesége együtt indul hajnalok hajnalán mun­kába. A Hírlapot terjesztik. (9. oldal) 1997. MÁRCIUS 4., KEDD ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 53. SZÁM Hírek Térségünkről* (e) A debreceni regionális televí­zió ma délutáni műsorában, 17.30-tól beszélgetés látható és hallható önkormányzati szakemberekkel. A találko­zóra meghívták Pelcsinszki Boleszlávot, a megyei önkor­mányzat alelnökét és Pap Já­nost, Békéscsaba polgármes­terét. A fórumon szó lesz tér­ségünk helyzetéről, a konkrét témák között pedig a körös- ladányi Henkel, illetve az észak-békési települések gondja, élete szerepel. Influenza, (t) A Békés megyei influenzajelentő szolgálat adatai szerint a 9. héten 849 influenzás beteget regisztráltak, lényegesen ke­vesebbet, mint az 5—6—7— 8. héten. A betegség a legna­gyobb arányban az 1—14 és a 35—59 év közötti korosz­tályt érintette. A múlt héten a leggyakoribb szövődmény a bronchitis és a tüdőgyulladás volt, 173-an kerültek táp­pénzre, hárman szorultak kórházi kezelésre, halálese­tet nem jelentettek. A megyei tisztifőorvos a tegnapi nap­pal az influenzajelző szol­gálat működtetését meg­szüntette. Bátyus bál. (e) Az elmúlt szombaton rendezték Eleken a hagyományos román bá­tyus bálát. A rendezvényre a település két testvérváro­sából is érkeztek vendégek, és elfogadta a meghívást Deutsch Tamás, a Fidesz— Polgári Párt alelnöke is. A bálozók számára nem min­dennapi élmény volt Turla György néptáccsapatának fellépése, az eleki Zsollett, a Szürbál, illetve a többi, szép koreográfiában elő­adott tánc. A bál megrende­zéséhez a helyi román ki­sebbségi önkormányzat, valamint a Reibel Mihály Művelődési Ház és Könyv­tár nyújtott segítséget. A Postabank megszokott hétköznapjait éli... Az országból mindenhonnan ar­ról érkeznek a hírek, hogy egyre kevesebb a sorbanálló a Posta­bank pénztáraiban — a bizalom éppoly hirtelen visszatért, mint ahogy megingott. Békéscsabán már a tegnap sem telt másként, mint bármelyik átlagos hó eleji hétköznapon — tudtuk meg Baukó Mihálytól, a Postabank békéscsabai fiókigazgatójától. — Pontos adatokat az orszá­gos központban adhatnak ki, de annyit én is elmondhatok, hogy semmiképpen sem tekinthető kü­lönleges forgalomnak a tegnapi. A bérfizetések miatt meglehe­tősen nagy volt a forgalmunk, de erre az elmúlt napok eseményei nélkül is számítottunk. — Tapasztaltak-e olyan je­lenséget, hogy a napokban kivett pénzt többen visszahelyeznék a bankba? — Hogy konkrétan azt a pénzt tették-e be, amit kivettek, nem tudom, bár munkatársaim úgy látják: a beszélgetésekből, ismerős arcokból ítélve ez is előfordult. Az viszont tény, hogy jelentős befizetésünk is volt tegnap, így azt hiszem — legalábbis megyénkben — a Postabankban az élet visszatért megszokott hétköznapjaiba. (Antal) Tegnaptól árakat emelt Békés megyében is a húsipar Még apróbb lesz a pecsenye? A 600 forintos határt először 1995 októberében lépte át a ser­téscomb havi átlagára Ma­gyarországon, majd ’95 decem­berében egyetlen forinttal a 600 alatt maradt. És a csökkenés nem állt meg: a KSH adatai sze­rint egy kg sertéscomb havi át­lagára 1996 júliusában 571, ok­tóberben viszont már 631 forint volt, az idén januárban viszont 614 forint. A vevő természete­sen ezektől valamelyest eltérő árakat tapasztalt, hiszen ezek át­lagok, ám a tendenciát jól mutat­ják. A tegnapi nappal számos húsipari cég emelte árait, a vevők pedig feltehetően a következő hetekben lesznek kénytelenek megismerkedni a tőkehúsok esetében átlagosan 5—10, illetve a húskészítmé­nyeknél 18—20 százalékkal magasabb^árakkal, a kereskede­lem ugyanis fokozatosan, érvé­nyesíti az új árakat. Emelt-e a megye és a magyar húsipar egyik legjelentősebb cége, a Gyulai Húskombinát Rt.? Kovács Éva, a társaság kereske­delmi igazgatója kérdésünkre vá­laszolva elmondta: a tegnapi nap­pal emelték áraikat, átlagosan 15—18 százalékkal. Ezen belül igen nagy a szóródás. Teljes áru­skálájukat érinti az emelés, amely a tőkehúsoknál átlagosan 17—18 százalékos. A cég tavaly szep­tember óta nem emelt, de mára már tarthatatlan a helyzet, hiszen január 1-jével alaposan megnőt­tek a költségeik, az adalékanya­goktól a csomagolóanyagokon át az energiáig minden többe kerül. A békéscsabai telephelyű Csabahús Kft. ügyvezető igaz­gatója Dékány Ferenc, aki ha­sonlóképpen megerősítette az áremelés hírét. Náluk ez a tegna­pi naptól 14—15 százalékos, ám saját diszkonthálózatukban igyekeznek akciók keretében még a régi áron kiszolgálni a vevőket. A kolbászhúst és a sza­lonnát is a régi áron forgalmaz­zák húsvétig. Tőkehúst nem ér­tékesítenek. A csípős csabai vastagkolbász kilója most, új áron áfával 952 forint náluk. (Folytatás a 3. oldalon) „Nekem nőni kell—node az áraknak ?” fotó: such tamás Zsadány-talány a mentőknél. Jelenleg hét mentő- állomás működik a megyében, s fontos lenne a nyolcadik Zsadányban, hogy ne kelljen'sokszor 120 percet várni a segítségre. (Interjúnk a 3. oldalon) fotó: such tamás Nagyvárosok költségvetéséről Nemrégiben Kaposváron tar­totta idei első összejövetelét a magyarországi nagyvárosokat tömörítő, Megyei Jogú Váro­sok Szövetsége, melynek Bé­késcsaba is aktív tagja. Ezen a tanácskozáson újabb két évre alelnökké választották Pap Já­nost, Békéscsaba polgármes­terét, akit a Kaposváron történ­tekről kérdeztünk. — A találkozóra meghívtuk a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkárát, László Csabát és Kuncze Gábor bel­ügyminisztert is, elsősorban azért, hogy megoszthassuk ve­lük az 1997. évi költségvetés­sel szembeni aggályainkat. Mindezeket egyébként egy két oldalas állásfoglalásban is összegyűjtöttük. Ebben kezde­ményeztük többek között, hogy olyan hosszú távú megál­lapodás szülessen, amely rög­zíti, milyen mértékben vállal szerepet az állam és milyen mértékben az önkormányzatok a közalkalmazotti bérfejleszté­sekben. Kértük, hogy a személyi jövedelemadó helyben'maradó arányát a szabályozás magasabb szinten határozza meg, és a céltá­mogatási rendszeraközmű-beru- házásokat jelentősebb mérték­ben és arányban támogassa. Fon­tos lenne, hogy a szabályozó- rendszer ne getjesszen konfliktu­sokat az önkormányzatok és egyes érdekcsoportok, a lakosság és az intézmények között. A. Gy. —» AKCIÓS AR! ^ BERÉtffí TÉQLfl R/30-as blokk, I. o. OfiT IV/rlIft (120 db/raklap) ww ■'l/tlO (140 db/raklap) R/30-as blokk, II. o. OO ri/flli (120 db/raklap) ■ 1/1111 (140 db/raklap) (Fóliázott, áfás ár.) 1997. március 31-éig. BiüÉIWi TÉQLH Berényi Téglaipari Kft., 5650 Mezőberény, Gyár u. 1. Telefon: (66) 352-711, 352-280, 352-078. Telefon/fax: (óó) 352-455. s (A 46-0$ FŐÚTTÓL 600 MÉTERRE, PIROS-FEHÉR GÚRKÉMÉNY) = TfflHHHflH'HHHHHHH A regionalizmusról Az európai regionalizmusról folytat kerekasztal-beszélgetést március 6-ától Strasbourgban az Európa Tanács szervezetén belül működő Helyi és Regionális Közhatóságok Kongresszusának állandó bizottsága. A kong­resszus tagja, dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke lapunknak elmondta, a bizottság ezzel a regi­onális önkormányzatok kartájá­nak előkészületeire irányítja a fi­gyelmet. Ugyancsak a témához kapcsolódik a tanácskozásnak az a része, amely a kelet- és közép­európai regionalizmust vizsgálja, illetve egy előadás, amely az Eu­rópai Régiók Gyűlésének a regionalizmust érintő politikájá­ról szól. A bizottság napirendre tűzte még a Kelet- és Közép-Eu- rópában található határokon át­nyúló együttműködések kérdése­it, illetve a Duna-medence euró­pai kartájának előkészületeit. (e) Pánik Jóska sűrűn csuklott Nem vitás, tavasz van, még vasárnap is nyílt a Postabank. Többeket csak a jó idő csábí­tott a múlt hét végén az utcák­ra, aztán hirtelen egy hosszú sorban találták magukat. Re­ménykedtek, hátha osztanak valamit — ugyebár ez is a sor sajátosságai közé tartozik —, és nem is csalt a szimatuk. Bentről ugyanis szinte min­denki pénzzel távozott. Köz­ben Szlovákiában élő magyar barátom biztosan sűrűn csuk­lott, de az ő balszerencséje, hogy Pánik Józsefnek hívják. Persze nem a tömeget kell „princzelni” azért, hogy bedőlt a (rém)hírterjesztők- nek. Nálunk ugyanis minden megtörténhet, miképpen tel­jes természetességgel az ellenkezője is. No, de éppen ezért szép és változatos a játék, még ha a saját bőrünkre is megy. Tip­pelhetünk a Mezőgazdasági termelők—Kormány össze­csapásra, a Postabank—Beté­tesek rangadóra és ki tudja, holnap reggel milyen új, iz­galmas mérkőzésre ébredünk. Es akinek mindez nem elég, totózhat, lottózhat is. Igaz, tegnaptól némiképpen drá­gábban, de az illetékesek sze­rint még ez az áremelés sem fedezi azt a kiadást, amennyi­vel többe kerül a Szerencsejá­ték Rt.-nek a játékok szerve­zése. Ha tudnák, hogy mennyire sajnáljuk őket... Mindezek ellenére elhiszem, hogy a részvénytársaság nem tart a játékkedv csökkené­sétől, a vásárlóerő apadásától. Szelvényenként ugyanis az a néhány forint megéri az egy­hetes reményt a gyors meg­gazdagodás ábrándjáért, hi­szen néhányan azért kiszorul­tak kis hazánkban privatizáci­óból, sikerdíjból, több milliós végkielégítésből. A lottónál azonban bárki kitölthet telita- lálatos szelvényt párthovatar­tozás nélkül, bár itt is nagyobb előnnyel, variálási lehetőség­gel rendelkezik, akinek több a pénze. Tavasz van, a megújhodás­ról, a reményről kellene tiszta szívből ódákat zengeni. He­lyette a pénz uralmáról, a bi­zonytalanságról, a remény- vesztésről locsogok. Jobb, ha maradnak a kor­mánynyilatkozatoknál. Nyemcsok László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents