Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-22-23 / 68. szám

1997. március 22-23., szombat-vasarnap VILÁGTÜKÖR £|gX Intenzív, de nem folyamatos lövöldözés volt csütörtök este Tiranában, az elnöki palotához és a parlament épületéhez közel fekvő szálloda környékén. Amikor páncélozott járműve­ken rendőrök érkeztek a hely­színre, a puskaropogás elcsitult. Az utóbbi időben mintegy 4- 5 ezer szerb nemzetiségű ál­lampolgár hagyta el a horvát Duna mente térségét - jelen­tette be vukovári sajtóértekezle­tén Jacques Klein amerikai tá­bornok, a térség átmeneti ENSZ-igazgatásának vezetője. Ukrajna NATO-csatlakozásá- nak kérdése ma „gyakorlati szinten” nem merül fel - így pontosította az ukrán külügy­minisztérium pénteken Henna- gyij Udovenko miniszter brüsz- szeli kijelentését. Udovenko csütörtökön azt mondta: Kijev hosszú távon egy megreformált NATO tagja kíván lenni. Rohamosan csökken Hel­mut Kohl népszerűsége, s a németek 58 százaléka rossznak tartja kormányának munkáját - áll a ZDF televízió pénteken közzétett felmérésében. A megkérdezettek 48 százaléka Gerhard Schröder szociálde­mokrata politikust látná szíve­sen a kancellári székben. A Szolidaritás szakszervezet által meghirdetett nagyszabású békés tüntetésre csupán kétez­ren gyűltek össze Varsóban az adott időpontra. Sok bányász lapáttal és csákánynyelekkel felszerelkezve vett részt a megmozduláson. Felforgató cselekmények elkövetéséért bíróság elé állíta­nak egy amerikai állampolgárt Kubában. Az állami televízió jelentése szerint a tavaly letar­tóztatott Walter Van Der Veer „katonai célra használatos esz­közöket” és ellenforradalmi propagandaanyagot csempé­szett a szigetországba. Anatolij Csubajsz. az orosz kormány második embere és pénzügyminisztere pénteken ígéretet tett a hónapok óta el­maradt nyugdíjak és munkabé­rek kifizetésére. Kertész Imre magyar író kapta meg az idén a lipcsei könyvvásár nagydíját. Kertészt Sorstalanság című, a német könyvpiacon tavaly megjelent művéért részesítették az elis­merésben. Az Európai Unió Emanuele Gazzo-díjával tüntették ki pén­teken Gömöri Endrét, a magyar külpolitikai újságírás kiemel­kedő személyiségét. A 75 éves újságíró és szerkesztő a sajtó szabadságának hirdetésével és védelmezésével vívta ki a nem­zetközi zsűri elismerését. Négyórás intenzív eszmecsere Clinton szerint nem lesznek másodosztályú NATO-tagállamok Helsinkiben pénteken összesen négy órán át tárgyalt egy­mással Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök. A két politikus este közös sajtóértekezletén összegezte a megbe­szélések eredményeit. A két elnök megállapodott ab­ban, hogy Oroszország és a NATO kapcsolatait szabályzó dokumentumban az észak-at­lanti szövetség kötelezettséget vállal arra, hogy sem nukleáris fegyvereket, sem csapatokat nem telepít az újonnan felvett országok területére. A sajtóértekezleten Bili Clinton hangsúlyozta: a kompromisszum nem azt je­lenti, hogy a bővítés első kö­rébe bevonandó országok a NATO „másodosztályú” tag­államai lesznek. A szövetség ugyanis garantálja biztonsá­gukat, és hozzáférhetővé teszi számukra a katonai parancs­noki struktúráját is. Borisz Jelcin kijelentette: Oroszország rendkívüli jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy a születendő orosz-NATO chartát a szövetség minden egyes tagállamának képvise­lője, s a szervezet főtitkára a kézjegyével látja el. Az orosz elnök közölte: országa to­vábbra is hibának tartja az at­lanti szövetség kiszélesítéséről született döntést. Michael McCurry amerikai szóvivő a két elnök délelőtti eszmecseréjét követően azt mondta, hogy a tervezett char­táról nyilván a mai csúcs után is sokáig kell még tárgyalni. A délelőtti ülésen az euró­pai biztonság kérdéseinek megvitatása volt a fő téma. Az orosz elnöki szóvivő kiemelte az EBESZ ebben betöltött sze­repét, és azt mondta, hogy a két elnök itt jutott leginkább közös nevezőre. Amerikai megítélés szerint a két elnök számos találkozója közül eddig ezen folyt a leg­alaposabb és legintenzívebb eszmecsere, amely kifejezet­ten szívélyes és oldott volt. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő úgy fo­galmazott, hogy a találkozó­nak jó munkajellege volt, amely nemcsak az álláspontok kifejtésére, hanem közelíté­sére is lehetőséget adott. Ünnepélyes kézfogás a tárgyalások kezdete előtt FOTÓ: FEB/REUTER Az USA érdeke, hogy Európában stabilitás és biztonság legyen Az együttműködés új fóruma Az Egyesült Államok azért szorgalmazza a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezést (SECI), mert elsődleges érdeke fűződik a kontinens biztonságának megszilárdításá­hoz - mondta pénteken a Magyar Külügyi Társaság előtt Ri­chard Schifter, az amerikai elnök tanácsadója. A szervezet létrehozásának gondolata tavaly ősszel szüle­tett meg, Schifter államtitkár Clinton elnököt is meggyőzte a kezdeményezés életképessé­géről. Elképzelése szerint a délkelet-európai térség tizen­egy államát - köztük hazánkat - tömörítő együttműködési fó­rum elsősorban a politikai sta­bilitás és a gazdasági felemel­kedés feltételeinek megterem­tését segítené elő.- Ha ebben a régióban fe­szültségek keletkeznek, az egész Európát érinti. Márpe­dig a kontinens békéje egy és oszthatatlan. Az elnöki ta­nácsadó hangsúlyozta: a fó­rum nem regionális szervezet, tevékenységéhez sem appará­tust, sem intézményeket nem igényel. Célja az, hogy az érintett államok részvételével - s a fejlett Nyugat hathatós támogatásával - előmozdítsa a gazdasági együttműködést; vonzóvá tegye a térséget a külföldi befektetők számára. Schifter szerint Magyaror­szágnak gazdasági és bizton­ságpolitikai érdekei fűződnek ahhoz, hogy részt vegyen e munkában. „Önöknek is fon­tos, hogy déli szomszédaikkal virágzó gazdasági kapcsolato­kat ápoljanak” - mondta.-A Balkánt ma jellemző felfordulás nem vonja-e két­ségbe a kezdeményezés létjo­gosultságát? - kérdezte mun­katársunk. Az amerikai politi­kus szerint a problémák meg­oldásának legjobb módszere az, ha az érintettek tárgyaló- asztalhoz ülnek, s erre ez lehet a legalkalmasabb fórum. Halmai Katalin Merénylet Tel-Avivban Egyre feszültebb a helyzet Izraelben Tel-Aviv belvárosában pén­teken déltájban egy öngyilkos terrorista fölrobbantotta ma­gát egy kávéházban, amely a Purim ünnepe alkalmával tele volt vendéggel. A merénylet következtében né­gyen életüket vesztették, 43 személy megsebesült, közülük hatan életveszélyesen. A kör­nyéket lezárták. Feszült a hely­zet Jeruzsálemben is, ahol 12 ezer rendőr biztosítja a nyu­galmat a muzulmánok pénteki imanapján. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bizonyos felté­telekkel elfogadná egy palesz­tin állam megalakítását. A Maariv című izraeli lap szerint a Netanjahu által elfogadható­nak tartott palesztin állam nem rendelkezhetne reguláris hadsereggel, sem nehézfegy­verekkel, és területe nem ter­jedne ki Kelet-Jeruzsálemre. A város egésze ugyanis a kormányfő elképzelése szerint izraeli fennhatóság alatt ma­radna. Az izraeli rádióban a kormányfő kategorikusan cáfolta, hogy híve lenne a palesztin állam megalakítá­sának. Csaknem három órán át tár­gyalt egymással csütörtökön Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság ve­zetője. A Reuter értesülése sze­rint a közel-keleti béketárgya­lások válságáról volt szó, ame­lyet a kelet-jeruzsálemi zsidó lakótelep építéséről hozott izra­eli döntés váltott ki. Romániával és Kanadával kezdődött Ötéves a Nyitott Égbolt Öt éve született és öt év óta nem Jépett hatályba a „Nyi­tott Égbolt” („Open Skies”) szerződés, amelyet Helsinki­ben 1992. március 24-én szö- vegeztek meg, s amelynek tető alá hozásában és alkalmazá­sában Budapest fontos és pél­damutató részt vállalt. Magyarország 1991. május 11- én kétoldalú egyezményt írt alá Romániával az egymás légteré­ben végzendő felderítő repülé­sekről, amelyeknek azt a köl­csönös meggyőződést kellett erősíteniük, hogy a másik állam fegyveres erői és azok katonai tevékenysége nem jelentenek fenyegetést. Az egyezmény ér­telmében a két ország évente négy-négy repülést végezhetett egymás légterében, 1200 kilo­méteres maximális útvonalon, illetve legfeljebb háromórás re­pülési időben, fegyvertelen re­pülőgéppel, amelyet mindkét fél azonos légifényképezési be­rendezéssel látott el. Előzőleg, magyar meghí­vásra 1990. január 6-án egy ka­nadai Hercules C-l 30-as repü­lőgép végzett háromórás „pró­barepülést” légterünkben, fe­délzetén kanadai személyzettel és magyar szakértőkkel. A re­pülési útvonal, amelyet a kana­dai fél határozott meg, több ka­tonai objektumot, közöttük szovjet támaszpontot is érintett, Moszkva beleegyezésével. Hazánk légterében évente négyszer járhatnak idegen mű­szeres felderítő gépek. Kevesebb a bőrrákos beteg Van értelme a szigorú tilalomnak Tavaly lépett életbe az a nem­zetközi környezetvédelmi törvény, amely megtiltotta 21 ózonpusztító kémiai anyag alkalmazását. Egy holland tudományos vizs­gálat szerint a szigorú szabá­lyozás bevezetése nem volt hiábavaló: csak az Egyesült Ál­lamokban évente másfél mil­lióval, Európában további fél­millióval kevesebb a bőrrákos megbetegedés, mint korábban! A halokarbon vegyületek be­tiltása nélkül a bőrrákos esetek száma 2100-re megnégyszere­ződött volna, ám így remélhető, hogy „csupán” 10 százalékos emelkedés várható. A légkondicionálókban, hű­tőszekrényekben és más készü­lékekben korábban használt klórvegyületek eltűnése nyo­mán remélhető, hogy az Án- tarktisz feletti ózonlyuk 2008- ig „beheged”. De vannak, akik legalább ötven évre taksálják a gyógyulás időtartamát, miköz­ben attól is tartanak, hogy szét­eshet a nemzetközi jellegéből adódóan meglehetősen ingatag megállapodás. Nemrégiben például egy te­xasi republikánus képviselő fej­tette ki, hogy „ismer egy-két tudóst, akik szerint az ózon­lyuknak nincs is hatása az em­beri szervezetre”. Ezért teljesen felesleges szerinte — a bizonyos iparágakat igen élesen sújtó - tilalom fenntartása. FEB Győr beépült az Audi-láncba Jó évet zárt az ingolstadti Audi Konszern, jelentette be nem­zetközi sajtótájékoztatóján Herbert Demmel, az igazgatóta­nács elnöke. Szinte minden piacon növelték eladásaikat, mi­közben ringbe szálltak mind az alsó, mind a felső kategória vá­sárlóinak megnyeréséért. Világszerte érezhetők a gazda­sági fellendülés jelei, állapítot­ták meg a rangos német autó­gyár vezetői, s ezt az eladási számok növekedésével indo­kolták. Öt évvel ezelőtt még csak 90, tavaly már a világ 120 országában futottak a négyka­rikás kocsik. Csaknem 10 szá­zalékkal több autót adtak el ta­valy, mint egy évvel korábban, s az idei első két hónap adatai alapján ez a tendencia aligha­nem tovább folytatódik. „A világgazdaság a nemzet­közivé válás felé halad s ez alól az autógyártás sem tudja ki­vonni magát” - mondta lapunk kérdésére Franz-Josef Paefgen, az igazgatótanács helyettes el­nöke, aki a nyár közepétől átve­szi a cég irányítását. Példaként az Audi beruhá­zási politikáját említette: hama­rosan beindul a brazíliai szere­lőüzemük, de gyártanak kocsit Dél-Afrikában, Malajziában, Indonéziában és Fülöp-szigete- ken éppúgy mint Kínában. Európában Győrött épült fel a legnagyobb külföldi bázisuk, ahol eddig már csaknem 630 ezer motor készült. Az igazgató tanács leendő elnöke rendkívül elégedett a magyarországi gyár eredményeivel, hiszen nélkü­lözhetetlen részévé lettek a termelésnek. Eddig 600 millió márkát fektettek be a Rába part­ján, máris több mint ezer em­bert foglalkoztatnak, de a bőví­tése az idén is folytatódik. Nemcsak az Áudikban, ha­nem ma már a Volkswagen Konszern valamennyi típusá­ban alkalmazzák a legkorsze­rűbb technológiával készülő győri ötszelepes motorokat. A fejlődés azonban nem enged megállást: már az idén elkezdik gyártani a legújabb, kétszele- pes, változtatható szívócső-ve­zérlésű, 1,6 literes alumínium­motorokat, amelyek jelentősen csökkentik majd a kocsik üzemanyag-fogyasztását és sú­lyát is. Somfai Péter Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: Linda Gray Enrique Iglesias tud titkot tartani Gáti Kati finomságai Barbra Streisand mellé erős férfi kell Apasági per Franco Nero ellen TAVASZI MILLIÓS NYEREMÉNYESŐ Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents