Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-21 / 67. szám
6 Heti gazdaság 1997. március 21., péntek A KÖZRAKTÁR A JÖVŐ INTÉZMÉNYE Országos hírű bútoripari vállalkozás Sarkadon Bendéék „leszálltak” a seprűnyélről... A termékek minőségétfolyamatosan a piac elvárásaihoz igazítják fotó: such tamás (Folytatás az 5. oldalról) ami azt jelenti, hogy bárki tagja lehetne, aki húsz hektár saját, vagy bérelt földterülettel rendelkezik. Minden ilyen szövetkezetnek egy tagja lenne a Concordia Rt., az „egy tag egy szavazat” elve alapján azonban semmilyen előnyöket nem élvezne. Cserébe mi azt kérjük, hogy a megtermelt gabonából hektáronként egy bizonyos mennyiséget a szövetkezeten keresztül értékesítsenek. — Említette a hitelfelvételi lehetőségeket: mennyivel juthat Várhatóan ősszel kezdhetik meg tevékenységüket a jelzálog-hitelintézetek, amennyiben a parlament jóváhagyja az erről rendelkező törvényjavaslatot. A törvény hatálybalépése és a működési engedély kézhezvétele után az előkészítő részvénytársaság valószínűleg Földhitel és Jelzálogbank Rt. néven átalakul. Az elsősorban földalapú jelzáloggal és hitelezéssel foglalkozó pénzintézet főként öt és tíz év közötti futamidőre A lakás-előtakarékosság, azaz a saját megtakarításra, állami támogatásra és kedvező hitel lehetőségre épülő takarékosko- dási forma Európa több országában —például Csehországban és Szlovákiában, ahol már a hitelek felvételénél tart a lakosság — már évek óta sikerrel működik. Magyarországon 1997. január elsejétől lépett hatályba a lakástakarékpénztárakról szóló törvény. Alikor az első hírek február elejére datálták a takarékpénztárak indulását. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet azonban több szempontból vizsgálta a működés feltételeit, hogy azok a lakosság számára minél kedvezőbbek legyenek, így feltételezhetően májusban indul a konstrukció. — Hogyan épül fel a lakás- előtakarékossági rendszer? — kérdeztük dr. Lami Andrásnét, a Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Rt. területi vezetőjét. — A konstrukció egy rendszeres takarékoskodásra, és állami támogatásra épül, mely negyven, illetve harminc százalék — mindkettő betéti kamata 3 százalék —, valamint kedvező — hat- százalékos — kamatozású hitelre épül. Az egyéni megtakarítás és az állami támogatás adja az előtakarékosság 50 százalékát, a könnyebben hitelhez így egy termelő? — A bankok a közraktárjegy finanszírozását kockázatmentesnek tekintik, adósminősítéstől függetlenül, igen kedvező kamatfeltételek mellett (17-15 százalékos kamattal) juthatnak hitelhez. Az első ilyen szövetkezet már tavaly megalakult Marcaliban, és itt a megyében is előrehaladott tárgyalások folynak. Természetesen mindenkit várunk, akit bővebben érdekel a közraktározás intézménye. Antal Gyöngyi nyújt majd kölcsönöket úgy, hogy a hitelportfolió 80 százalékát legalább ötéves futamidejű kölcsönök tégy ék ki. A részvénytársaság a tervek szerint hárommilliárd forintos alaptőkével alakul meg, és kezdetben többségi állami tulajdonban tevékenykedik. Elsősorban intézményi befektetőkre számítanak, bár feltehetően élénk lesz az érdeklődés az egyéni befektetők körében is a piaci hozamot biztosító értékpapír iránt. hitel a másik 50 százalékot. A legrövidebb takarékoskodási időszak négy év. — Mi az új a lakás-elő- takarékosságban ? — Nemcsak fiataloknak, valamint új, illetve első lakás vásárlására és építésére nyújt lehetőséget. A lakásvárásláson és építésen kívül minden, a lakáshoz kapcsolódó felújításhoz széles körben igénybevehető. A telekvásárlástól, a járdaépítésen, telefonbekötésen keresztül, a szenyvízcsatoma kiépítéséig sok minden beletartozik ebbe a körbe. Mivel a havi megtakarítások minimum összege 500 forint kell hogy legyen, akis jövedelemmel rendelkezőknek is segítséget nyújthat a rendszer, ha például lakásfelújításról van szó. — Mi a garancia a befizetett betétekre? —A Fundamenta az Országos Betétbiztosítási Alap tagja. Ez egymillió forintig garanciát jelent a betéteseknek. Ezenkívül a Fundamenta egyik alapítója a Bausparkasse Schwäbisch Hall, a legnagyobb német lakás-takarékpénztár. A Fundamenta elsősorban a vidéki lakosságot szeretné megcélozni, ezért is áll kapcsolatban a takarékszövetkezetekkel, Békéscsabán például a Kondorosi Takarékszövetkezet rendelkezik a legtöbb fiókkal. K. A. Bende Imre vállalkozó 43 éves korára érte el mindazt, amit később magunk körül láttunk: a bútorkészítő üzemet. — Úgy tizenöt évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban érdeklődni a fa iránt — kezdte a bútorüzem tulajdonosa. — Vasesztergályos volt a szakmám, de szívesen fúrtam, faragtam a fát, aminek az lett a következménye, hogy lassanként átnyergeltem a faszakmára. Először seprűnyeleket és lépcsőelemeket készítettem, majd tagja lettem a megyei fafaragó stúdiónak, és játszóterek fajátékait faragtam. Később famegmunkáló gépeket készítettem, amelyekkel könnyebb volt dolgozni, így még többet vállalhattam. Egy szép napon sorsdöntő kérdés elé állítottam a könyvtárosként dolgozó feleségemet: „Mondd, számodra melyik a fontosabb: a karrier vagy a pénz?” Azt nem tudom, mi játszódott le benne, de végül azt válaszolta, amit vártam, és könyvtárosból seprűnyélké- szítő kisiparos lett. Eleinte még a helyi bútoripari szövetkezetbe dolgoztam be, később önállóvá váltam. Az egyedi bútordarabok készítésére tettem fel az életemnek ezt a szakaszát. Csináltam bárszékeket, cipős- szekrényeket, mikor mire volt igény. Eleinte hat-nyolc alkalmazottunk volt, ma huszon- hatan dolgoznak nálunk, kilenc tanulónk is van. Először a házunk volt a telephelyünk, de azt kinőttük, így új telephely után néztünk. Sajnos sok eladó istállóról lekéstünk, a nálunk pénzesebbek elvitték A sajtó képviselőinek az elmúlt héten mutatta be a földművelés- ügyi miniszter a Nemzeti agrár- program alapelvei címmel megjelent kiadványt. A tinta még meg sem száradt, amikor Orosházára érkezett dr. Wallendums Árpád, az FM főosztályvezetőhelyettese, aki a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában megrendezett szakmai találkozón így fogalmazott ezzel kapcsolatban: — Eddig az volt a baj, hogy nincs, most azért szidják majd sokan, mert ilyenre sikeredett. Mármost szeretném leszögezni: ez egy vitaanyag, amin lehet módosítani, finomítani. Arra is szeretném kérni az agrárszakembereket, hogy éljenek ezzel a előlünk. Végül két éve a helyi téesztől megvettük ezt a javítótelepet, ahol most vagyunk. Ä Bende család bútorüzemében ma skandináv típusú bútorokat gyártanak. Mint elmondták, minden hiedelem ellenére a legegyszerűbb dolog számukra a piacszerzés volt. A feleség szerint nem ők keresték a piacot, hanem a piac találta meg az üzemüket. Ennél azonban jóval nalehetőséggel, osszák meg velünk véleményeiket. A minisztériumi vendég ezek után az agrárprogram oktatási vetületéről beszélt, elöljáróban azonban leszögezte: — Véleményem szerint nekünk nem kell Európába mennünk, hiszen ott vagyunk, csak éppen fel kell zárkóznunk, hogy a 400 milliós piacon mezőgazdaságunkkal helyt tudjunk állni. Ehhez arra van szükség, hogy kiaknázzuk az oktatásban, a termelésben, a feldolgozásban rejlő lehetőségeinket. Tudomásul kell vennünk, hogy az Európai Unió programja az alapanyag-ellátásra összpontosít. Nyugat-Euró- pában is egyre nő a művelt területek nagysága. Ezt, és az ehhez gyobb feladat volt számukra a hitelszerzés. — Amikor ennek a telephelynek a megvásárlásához fel- számolási hitelt akartunk kérni, napról napra csak akadályokba ütköztünk -r- mesélték. — Végül a Takarékszövetkezettől sikerült hitelt felvennünk, igaz, így elestünk a felszámolási hitellel járó kedvezményes kamattól, de örültünk, hogy legpárosuló szakértelmet támogatja az állam. Dániában például 120 hektár feletti területen csak felsőoktatási diplomával rendelkező gazdálkodhat, de 20 hektár felett sem dolgozhat az, akinek nincs úgynevezett zöld diplomája (mint nálunk a szakközépiskolai bizonyítvány) 21 évesen. Mert ezt akkor kaphatja meg az illető. — Nálunk a tangazdaságok, a tanüzemek létrejötte a legnagyobb eredmény. Áz agrárintézmények zöme földhöz jutott. A piacra jutás esélye tehát nő. Be kell látni, hogy a jövőben a mezőgazdaság vegyes üzemű rendszerben dolgozik majd. Ehhez a szakoktatásnak igazodnia kell. A képzés utolsó időszaalább találtunk pénzintézetet, amely komolyan tárgyalt velünk. — Eddig még minden évben megdupláztuk az előző évi árbevételt — folytatta a férj —, most méginkább erre törekszünk. Hamarosan megnyitjuk a bemutatótermünket is, így a lakosság első kézből vásárolhatja majd a termékeinket. Magyar Mária kában kell eldönteni a fiatalnak, melyik területen kíván dolgozni. Bizonyított dolog, hogy szükség van Magyarországon a gazdaképzésre, a jövő szakemberei alkalmasak lesznek saját gazdaságaik irányítására, de akár új típusú nagyüzemi, nagytáblás rendszer vezetésére is. Az előadó sajnálatát fejezte ki, hogy a főfoglalkozású magángazdák (számuk 55-60 ezerre tehető) mellett 1 millió ember kisegítő gazdaságban keresi kenyerét, és ebben a körben 250 ezer azoknak a száma, akik nem rendelkeznek modem technikával, elégtelen nagyságú földeken gazdálkodnak — sajnos nem sok eredménnyel. Csete Ilona Jelzálog-hitelezés ősztől Tavasszal indulnak a lakás-takarékpénztárak „EZ VITAANYAG, AMIN LEHET MÓDOSÍTANI, FINOMÍTANI” A NEMZETI AGRÁRPROGRAMOT SOKAN SZIDJÁK MAJD Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI - 4. Az 1996. évi LXXXIII. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A következő' hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Árfolyamnyereség A nem tőkeszámlán tartott értékpapírok árfolyamnyeresége utáni adó 20%-ra nőtt. Bizonyos értékpapírok árfolyamvesztesége elszámolható. Magyarországon bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényeinek átruházásával elért árfolyamveszteség 20%-a levonható abból az adóból, amely kizárólag az ilyen típusú értékpapírok árfolyamnyereségét ter- v heli. Ennek azonban feltétele, hogy a magánszemély az említett részvényeket brókercégen keresztül vásárolja és adja el őket. A veszteséggel értékesített értékpapír eladási és vételáráról a magánszemélynek igazolással kell rendelkeznie attól a brókercégtől, amelynek eladta, illetve amelytől vásárolta. Árfolyamveszteségnek számít az a különbözet, amennyivel olcsóbban adja el az értékpapírt a magánszemély, mint amennyiért vásárolta. Az árfolyamveszteség utáni „adó” kizárólag az adóbevallásban számolható el. Új rendelkezés, hogy az értékpapír szokásos piaci értéke és eladási ára közötti különbözetet a magánszemély összevonandó jövedelmei közé kell számítani, ha az értékpapírt a magánszemély a szokásos piaci árnál magasabb áron értékesíti bármely kifizetőnek. Természetbeni juttatások Néhány részletszabály módosult 1997-ben. A kifizető kiadásainak dokumentálására a számla mellett számlát helyettesítő okmány is elfogadható a bevételek és költségek dokumentálására. Ha sem számla, sem számlát helyettesítő okmány nem áll a kifizető rendelkezésére, a szokásos piaci értékből a kifizetőnek meg nem térített összeg számít természetbeni juttatásnak. Természetbeni juttatások közé sorolja az SZJA-törvény a név szerint meg nem nevezett magán- személyek javára a kifizető által kötött biztosítás díját. Nem változik 1997-ben sem a kamat- kedvezményből származó jövedelem után fizetendő adó mértéke (44%). Változott viszont a kamat- kedvezmény kiszámításánál mérvadó kamat. Ez eddig 20% volt, 1997-től a kölcsönnyújtás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Ez a számítás csak az 1996. december 31-e után megkötött szerződésekre vonatkozik. Föld bérbeadását érintő változások A magánszemély föld bérbeadásából származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20%. Azokban az esetekben, amikor a földet magánszemély veszi bérbe, akkor a bérbeadó a megkapott bérleti díj után a negyedéves adóelőleg-fizetés szabálya szerint (a negyedévet követő hó 12-éig) köteles az adót megfizetni. Ha a bérleti díj kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek az adót már a bérleti díj kifizetésekor kell levonnia és erről igazolást kell adnia a magánszemélynek, továbbá adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak. Ha a kifizető az adót valamely okból a kifizetéskor nem vonta le, azt a bérbeadónak kell megfizetnie, mégpedig a tárgyévi adóbevallásának keretében. Nem kell bevallani a földbérbeadásból származó jövedelmet akkor, ha annak összege az év egészében együttesen nem haladja meg az 50 ezer forintot és teljes egészében kifizetőtől származik, feltéve, hogy a magánszemélynek egyébként nem kell adóbevallást adnia. Összeghatártól függetlenül kell az ilyen jövedelmet bevallani, ha az nem kifizetőtől (is) származik, vagy bármely ok miatt a kifizető az adót nem vonta le.
