Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

1997. március 18., kedd VILÁGTÜKÖR Németországba utazott hét­főn Kovács László. A magyar külügyminiszter vendéglátójá­val, Klaus Kinkellel és a német politikai élet vezetőivel folytat eszmecserét. Kétnapos hivatalos látoga­tásra Hollandiába utazott hét­főn Keleti György honvédelmi miniszter. Holland partnerével, Joris Vooerhoeve-vel tájékoz­tatják egymást a fegyveres erők helyzetéről és áttekintik a két­oldalú együttműködés fejlesz­tésének lehetőségeit. Május 1-jén szólítják az urnák elé a brit választópolgárokat, akiknek arról kell dönteniük: ötödszörre is a kormányzó kon­zervatívok mellett teszik-e le a garast, vagy 18 év után először az ellenzék vezető erejét, a Munkáspártot akarják a hata­lomban látni. John Major kor­mányfő hétfőn hivatalosan is bejelentette a parlamenti vá­lasztások időpontját. Nyizsnij Novgorod megye eddigi kormányzója, Borisz Nyemcov elfogadta a Jelcin el­nök által felajánlott első mi­niszterelnök-helyettesi posztot. A politikus várhatóan az állami monopóliumokat, illetve a szo­ciális szférát felügyeli majd a kormányban. Az újonnan megalakult Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kész együttmű­ködni az Együtt szerbiai ellen­zéki pártkoalícióval, valamint a Demokratikus Központ nevű párttal - közölte Ágoston And­rás, a VMDP elnöke abban a levélben, amelyet az Együtt koalíció vezetőinek írt. Nem engedték be Fehér­oroszországba Peter Burnt, a Soros Alapítvány képviselőjét. Az amerikai állampolgárságú Bűmtől azért tagadták meg a beutazási engedélyt vasárnap, mert a helyi hatóságok szerint rendszeresen és aktívan részt vesz a fővárosi ellenzéki meg­mozdulásokon. Korlátozás nélkül veheti igénybe a gázai övezetben lévő Dahanija repülőteret Jasszer Arafat palesztin elnök és köz­vetlen környezete - ebben álla­podtak meg izraeli és palesztin képviselők hétfőn Tel-Aviv- ban. Az egyezmény szerint a politikust szállító repülőgépek és helikopterek izraeli beavat­kozás nélkül használhatják a gázai nemzetközi légikikötőt. Az ENSZ segélyprogramokkal foglalkozó tisztségviselői láto­gatást tettek Észak-Korea árvíz sújtotta vidékein. Fölszólították a világ országait, hogy haladék­talanul nyújtsanak élelmiszer­segélyt a nélkülöző lakosság­nak, mert ellenkező esetben ta­vasszal éhínség törhet ki. Budapest és Prága nem versenyez Václav Klaus megütközve fogadta az orosz követ nyilatkozatát Horn rámutatott: jól fejlődnek a magyar-cseh kapcsolatok FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A cseh kormány reméli, hogy Nyikolaj Rjabov prágai orosz nagykövet pusztán a magánvéleményét fogalmazta meg, amikor azt nyilatkozta: Oroszország esetleg felülvizsgál­hatja Csehországhoz fűződő gazdasági kapcsolatait, ha Prága továbbra is a NATO-tagság elnyerésére törekszik - mondta Václav Klaus cseh kormányfő hétfőn Budapesten. „Világos elhatárolódó nyilat­kozatot várok az orosz kor­mánytól ebben a kérdésben” - jelentette ki Klaus azon a sajtó- értekezleten, amelyet a ma­gyar-cseh kormányfői tárgya­lás után Hóm Gyulával közö­sen tartott. Klaus megfogalmazása sze­rint a cseh vezetés megütközve fogadta az orosz nagyköveti nyilatkozatot. A cseh miniszterelnök, aki Horn Gyula meghívására érke­zett hazánkba egynapos hivata­los látogatásra, előbb szűk kör­ben, majd a tárgyaló küldött­ségek bevonásával folytatott eszmecserét vendéglátójával. A két kormányfő megbeszé­lésein elsősorban az euroat- lanti integráció kérdései kerül­tek terítékre. Horn és Klaus egyaránt hangsúlyozta: Buda­pest és Prága nem versenyez egymással a NATO-, illetve az európai uniós tagság elnyerése érdekében.- Csehországnak és Ma­gyarországnak azonosak az érdekei, és a két vezetés inten­zív politikai párbeszédet foly­tat egymással az integrációs kérdésekről - jelentette ki Václav Klaus. Ami a NATO-t illeti, Horn Gyula leszögezte: a magyar belépésről kizárólag a NATO és Magyarország dönt majd. A kétoldalú viszonyról a kormányfők elégedetten nyi­latkoztak. Elhangzott, hogy a dinamikusan fejlődő gazda­sági kapcsolatokban a magyar fél külkereskedelmi deficitjé­nek csökkentésére törekszik. Václav Klaus, méltatva a regionális együttműködést, említést tett néhány kisebb je­lentőségű problémáról is, így például arról, hogy Csehor­szág és Magyarország között egyelőre nehézkes a minőségi tanúsítványok kölcsönös elis­merési eljárása. Merénylet a mecsetben Egyelőre keresik a tettest FOTÓ: FEB/REUTER Öt napon belül immár másodszor történt pokol­gépes merénylet Párizsban: míg a múlt hét csü­törtökén a francia főváros központjában, egy boltba dobtak be robbanószerkezetet, hétfő haj­nalban Párizs egyik külső kerületében, egy me­cset előtt robbant a pokolgép. A detonáció kö­vetkeztében az épület gondnoka könnyebben megsebesült, s jelentős anyagi károk is kelet­keztek: a mecset bejárati ajtaja megrongálódott, a környékbeli házakban pedig betörtek az ab­laküvegek. A nyomozás első eredményei szerint a po­kolgépet egy tűzoltókészülékbe rejtették a tet­tesek. Az elkövetők kilétéről egyelőre semmit sem tudni; a hatóságok szerint az mindenesetre bizonyos, hogy nincs közük a múlt csütörtöki merénylethez. (Ez utóbbi tettesét sikerült azo­nosítani: a robbantást a bolttulajdonos egyik ismerőse követte el, aki így akarta rendezni ket­tőjük „vitáját”.) A rendőrség még mindig nem tudta kézre ke­ríteni a francia fővárosban végrehajtott, tavaly decemberi pokolgépes akció elkövetőit, noha az a merénylet négy ember halálát követelte. Kinyitottak a boltok, dolgozni kezdtek a hivatalok Albániában helyreáll a rend Albániában kezd visszatérni az élet a normális kerékvá­gásba. A menekültek to­vábbra is ostromolják az olasz kikötőket. A balkáni államban hétfőn a boltok és a bankok többsége kinyitott, s a kormány felhívá­sának engedelmeskedve mun­kába álltak a hivatalnokok. Gö­rög diplomaták szerint hétfőn Fier város közelében tanácsko­zásra ültek össze azok a dél-al­bániai katonai vezetők, akik a múlt héten megalakították a Nemzeti Megmentés Tanácsát. Helmut Kohl német kancellár szerint az EU tanácsadói segít­hetnek, de az ország belső rend­jét az albánoknak kell megterem­teniük, külső katonai közremű­ködés nélkül. Az amerikai had­sereg eddig csaknem 800 embert - köztük 385 amerikai állampol­gárt - menekített ki Albániából. Lemondásra szólította fel Sáli Berisha államfőt Fatos Nano, az albán szocialista párt vezetője. A 45 éves politikus, aki vasárnap szabadult ki a börtönből, arra kérte honfitársait, hogy tegyék le a fegyvert, és támogassák a nem­zeti megbékélési kormányt. Hétfőre már meghaladta a négyezret az Olaszországba me­nekült albánok száma. Áz olasz hatóságok közölték, hogy csak ideiglenes menedéket nyújtanak az odaérkezőknek. * „Öngyógyító” kúra Albánia „öngyógyító kúrára” van ítélve - fogalmazott az Európai Unió külügyminisztereinek hétvégi tanácskozása után a bonni dip­lomácia vezetője. Klaus Kinkel szavai arra a döntésre utaltak, amelyet a nyugat-európai integráció illetékesei a gyors beavatko­zást szorgalmazó tiranai vezetés felkérésére hoztak. Hasonlóképp értelmetlennek vélte Washington is egy stabilizációs erő küldését a balkáni államba. Egyelőre tehát valószínűtlen egy közvetlen, akár NATO-, akár NY EU-színekben végrehajtandó katonai fellépés. Az elmúlt néhány nap eseménysora: a terjedő káosz, a sok ezer külföldre menekülő, a hadsereg raktáraiból széthordott fegyverar­zenál, a széthulló államhatalom, a már száz körüli halálos áldozat első pillantásra érthetetlenné teszi az EU elzárkózását. Hisz nem kétséges, hogy a nyugati integráció tagjai képesek lennének a ha­tékony beavatkozásra. Csakhogy a nagy dilemma nem a csapatok bevetése, hanem az, ki mellett és ki ellen, miként és meddig kellene egy ilyen intervenciót elindítani. Márpedig ezekre a kérdésekre jelenleg szinte képtelenség vá­laszt adni. Berisha helyzete enyhén szólva ingatag, de nem tartja kézben az események menetét az ellenzék sem. Lerohanni az ország déli részét? Megszállni a kikötőket, netán a fővárost? „Felszabadí­tani” a tiranai nemzetközi repülőteret? Katonai értelemben mind­egyik elképzelhető. Am ameddig nem tisztul a politikai összkép, amíg nem dől el, kivel lehet tárgyalni, ki képes az indulatok lecsil­lapítására, addig meglehetősen illuzórikus azt hinni, hogy néhány tengerészgyalogos egység vagy deszant bevetése mindenre gyógyír lehet. Marad tehát a Kinkel által említett öngyógyulás — bár az is lassú, véres gyógymódnak ígérkezik. Szondy Gábor Kellemes kivételnek számítanak a skandinávok Hölgyek a parlamentben Számarányuk és képességeik alapján a nők a mostaninál jóval nagyobb szerepet játsz­hatnának a politikában, ám ettől messze járnak. A világ parlamentjeiben csak 11.7 százalékban vannak jelen a nők, holott a tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol indulnak a választásokon,, ott általában győznek is. Az Interparlamentáris Unió (IPU) vizsgálatai szerint a helyzet csak igen lassan javul. A legutóbbi felmérés óta a kép­viselőnők aránya mindössze 0,4 százalékkal emelkedett a vilá­gon. Az ezernél több megvizs­gált politikai párt közül csak 7.7 százalékban volt a parla­menti frakcióvezető nő, a pár­tok szóvivői között ez az arány 9 százalék, míg a parlamentek 7,1 százalékának van nőelnöke. Kellemes kivételnek az észak-európai országok számí­tanak: ott minden harmadik képviselő a szebbik nemhez tar­tozik, átlagos arányuk 36,4 szá­zalék, de Svédországban meg­haladta a 40 százalékot. Egyéb­ként az európai országok közül különösen Németország nem áll rosszul, hiszen a hölgyek 26,2 százalékkal képviseltetik magukat a törvényhozásban. A másik végletet a fejletlen, illetve mohamedán államok képviselik: nincs például egyet­len nő sem a törvényhozásban Kuvaitban, Szaúd-Árábiában, vagy Pápua Új-Guineában. FEB Sokba kerül a hiányos nyelvtudás a hatalmas országnak Angolul tanulnak az amerikaiak Az Egyesült Államok lakosságának 11 százalékát teszik ki az utóbbi években érkezett bevándorlók. Ennek a 24 millió em­bernek jelentős része, mintegy 14 millió egyáltalán nem, vagy csak rosszul beszéli új hazája nyelvét. A nyelvtudás hiánya különösen drámai, amikor a betegek életét az angolt rosszul értő ápoló­nőkre bízzák. Minthogy immár az amerikai orvosok egy része is olyan, aki külföldön született és tanult, egy új rendelkezés ér­telmében 1998-tól még az ame­rikai orvosegyetemeken végző külföldieknek is nyelvvizsgát kell tenniük. Az ötven államból eddig 23 fogadott el olyan törvényt, amely szerint a közalkalmazot­taknak folyékonyan kell ango­lul tudniuk, noha az USA-nak nincs kötelező államnyelve. New Orleansban tavaly de­cemberben egy nagy hajó kikö­tés közben nekiment a Missis­sippi torkolatánál épült bevá­sárlóközpontnak, és az épület jó részét romba döntötte. Mintegy száz vásárló megsebesült. A balesetet az okozta, hogy a hajó kínai legénysége nem tudott angolul, s nem értette a kikötői hatóságok utasításait. New Yorkban a taxizás ha­gyományosan az új bevándor­lók foglalkozása: a 45 ezer ta­xisofőr kilencven százaléka új jövevény. Most már az újaknak ugyancsak nyelvvizsgát kell tenniük. Ha megbuknak, több száz dolláros büntetést fizetnek, és kötelesek nyolcvanórányi nyelvoktatáson részt venni. Becslések szerint az új be­vándorlók nyelvtudásának hiá­nya az oka annak is, hogy sok­szor képzettségüknél jóval ala­csonyabb szinten tudnak csak munkába állni; ez évi 175 mil­liárd dolláros kárt okoz az ame­rikai gazdaságnak. A helyzet orvoslása annál sürgetőbb, mivel a beáramlás gyorsul: az Államok lakossága a következő fél évszázadban 130 millió emberrel gyarapo­dik, többségük bevándorló. Nagy részük Ázsiából érkezik, s ők az átlagosnál is többet küszködnek a nyelvvel. (heltai) Ha kedd, akkor ..................... .......................x •%­• gT7fcg-f—Trfl tfegwSU Kiskegyed! mrwtlmif*wmi idd, ÜmMMmrgm • Jön a nyár, és mi megyünk I;: • Kislány, tanulj csókolózni! a laavpA ■ l>Kua> f Mm l • Nekem testvéreim vannak, L fP' rffe . másoknak biciklijük $ Vm 1 ti ééi,éi • Az evés nem gyógyít Kiskegyed *x-f. ® ä Á- \ m­•*<*»•*»*‘i*~***r*t> ­----------í -Wsc í 1 ájflPjlw t**tm**»*u’■■n.x* - . 1^.^­* Cz£*OK>t,UKKltO(> KCftSWKiSfi VÍG£,^£, j r i J Gerg^fMhrtniMara : j.V-g- a legolvasottabb y || wóntk*jó«« <& A női magazin!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents