Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő HIRDETÉS APEH — a polgárbarát Adózás, adóbevallás - nem éppen örömmel emlegetett fogalmak, holott az adózás nem más, mint a társadalom működéséhez való nélkülözhetetlen hozzájárulás. Az APEH elnöke új megközelítésbe szeretné helyezni a fogalmakat: az APEH célja, hogy az állampolgárok megismerjék és elfogadják tevékenységét, és ne ellenségként, hanem együttműködő partnerként tekintsenek az intézményre, amely azt szeretné elérni, hogy polgárbarátként emlegessék. Mit is jelent tulajdonképpen ez a megközelítés? Összeállításunk az APEH-et kívánja bemutatni, az olvasók számára közelebb hozni. Az anyagok összeállításában közreműködtek az APEH munkatársai: dr. Kékesi László, Radovits Attila, Nagy János, Gódor Sándomé, dr. Tulipán László, Kovács István, Kisné Nagy Zsuzsanna. Az APEH: 9000 emberrel Adóbevallás Az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) az egyik legnagyobb szervezet az államigazgatási szervezetek között mind kiteijedtségét, kiépültségét, mind pedig a létszámot tekintve. Az APEH orszá­gos hatáskörű államigazgatási szerv, ma közel 9000 embert foglalkoztat. Az APEH a pénzügyminiszter irányítása alatt áll, alapfeladata az adóztatás, az adók megállapítása és beszedése, adóbevallások fogadása, a költségvetési támogatásigénylések teljesítése, az adózók különböző bejelentési, bevallási, nyilvántar­tási, adómegállapítási és adóelőleg-befizetési köte­lezettségei teljesítésének ellenőrzése, a mulasztások szankcionálása. Az adóhatóságnak azonban nem csak ezek a kevésbé népszerű kötelezettségei van­nak, hanem van tájékoztatási kötelezettsége is, hi­szen köteles az adózókkal megismertetni az adózási szabályokat. Ennek a kötelességének az APEH az ügyfélszolgálati irodák segítségével, általános ismer­tetők és különböző tájékoztató füzetek útján illetve előadások szervezésével tesz eleget. Polgárbarát APEH A polgárbarát APEH nem azt jelenti, hogy a ható­ság elnézőbb lesz. Azokat az elemeket és jegyeket szeretné erősíteni, amelyek az intézmény szolgáltató jellegét és az adózókkal való együttműködését eme­lik ki. Az APEH nem tartozik a népszerű hivatalok közé - ellenséges környezetben azonban nem lehet eredményes, nem tud sikeres munkát végezni. A si­keres munka nem az adófizetők megkopasztását je­Hogyan adózik az APEH? Az APEH dolgozóit semmi­lyen speciális adókedvezmény ^ nem illeti meg, keresetüket a köztisztviselőkről szóló törvény határozza meg. Szi­gorú követelményrendszer érvényesül a munkatár­sak kiválasztásánál és tilos olyan tevékenységeket ______________________________/ b evallásaikat elkülönítetten, szigorúbb megfigyelés alatt dolgozzák fel. Az adóellenőrök, revizorok nem kapnak jutalékot, sikerdíjat a behajtások után. lenti, hanem a költségvetés törvény által meghatáro­zott bevételek befizettetését. Az APEH nem magá­nak, hanem az állampolgároknak, a társadalomnak szedi az adót. Az APEH munkája akkor sikeres, ha költségvetési törvény által elő­irányzott bevételeket teljesíti és segítséget nyújt az adózóknak. Az APEH szeretné tevékeny­ségét jobban megismertetni az adózókkal és elfogadottá tenni. Az együttműködés az állampol­gárnak is érdeke: a pontosan ki­töltött, határidőre beérkezett adóbevallás segít például abban, hogy az adófizetők gyorsabban jussanak hozzá az őket megil­lető adóvisszatérítéshez. A hivatal arca az ügyfélszol­gálati iroda - az APEH meg fogja javítani a technikai hátte­ret, szervezettebbé teszi az in­formációátadást, a tájékoztatást. végezniük, amely munkájukkal összeférhetetlen - így nem lehetnek gazdálkodó szervezetek tisztségvise­lői. Az APEH dolgozói ugyanolyan adóviselő állam­polgárok, mint bárki más, azzal a különbséggel, hogy Szociális juttatás 1997:1700 milliárd forint Az APEH nyilvántartásai alkalmasak a költségve­tés bevételeinek ellenőrzésére. Az évközben levont adóelőlegek és a bevalláskor befizetett adók folyó­számlára kerülnek. A költségvetés bevételeinek 75- 80%-a származik a befizetett adókból. 1997-ben az APEH kezelésébe kerülő összeg várhatóan megha­ladja az 1700 milliárd forintot. A bevételi előirány­zatokat a költségvetési törvény határozza meg - az összeg évről évre növekszik, reálértékben azonban lényegesen nem változik. Az adóbevallások ideje a kora tavaszi időszak, mi­vel a pénzforgalmi év a naptári évnek felel meg, az­az a január 1 - december 31 közötti jövedelmeikről kell az állampolgároknak, vállalkozásoknak számot adniuk. A költségvetési év is ez az időszak. Az adó­előleget az év során folyamatosan fizetik az adózók, ennek alapján kell utólagosan adót befizetni vagy lehet adót visszaigényelni. 1997-ben a befizetett személyi jövedelemadó (SZJA) 38%-a (pontosan az 1995. évre bevallott összeg 38%-a) az önkormányzatokhoz kerül. Ez az összeg nem szerepel a költségvetési mérlegben, hanem az APEH a törvény előírása szerint az SZJA bevétel meghatározott részét átengedi az önkor­mányzatoknak. Az adók 90%-át az alábbi adók teszik ki: -jövedelem típusú: személyi jövedelemadó (SZJA) társasági adó- forgalommal kapcsolatos : általános forgalmi adó (ÁFA) fogyasztási adó Az 1911-es Franklin kézilexikonban a helyes adórendszer kellékei között szerepel a Jogosság, ál­talánosság, arányosság és az, hogy az állam az adókat úgy használja fel, hogy az adóteher a jövőben lehető­leg könnyíttessen”. A jól szervezett államiságnak és így az adórendszernek fontos eleme, hogy az adózó állampolgár saját szükségleteit meg tudja termelni, és képes annyi többletjövedelemhez jutni, hogy ezen ke­resztül az állam fenntartásához is hozzá tud járulni. Magyarországon még sajnos nem tudatosult, hogy az adó a polgárért van. Ennek a szemléletmódnak a gyökerei a múltban is keresendők. A szocialista terv- gazdálkodás éveiben az adó és adóztatás más rend szerint működött - nem az adók voltak a költségve­tési bevételek fő forrásai, hanem egyéb elvonáso­kon keresztül szerezte meg az állam a működéséhez szükséges pénzt és más módokon adott juttatásokat is. 1958-ban az állami költségvetés bevételeiben a lakosság és a szövetkezetek adói csupán 14,5%-ot tettek ki. Ez szemlélteti, hogy nem az adózás volt az elsődleges kapcsolat az állam és az egyén között. Nagyon fontos változást hozott az 1988-as adóre­form. Az ezt megelőző évtizedekben az állampolgá­rok nem igazán tudták, hogy a munkájukért kapott jövedelmekből, illetve az igénybe vett szolgáltatá­sokból valójában hogyan részesedik az állam - azaz milyen a kapcso­lat az egyén és az állam között, mennyire fontos az egyén hozzá­járulása az állam fenntartásához. Az 1988-as adó­reform ezt tette nyilvánvalóvá. Az adóbevallás során ugyanis évente egyszer az állampolgár­nak végig kell gondolnia és számolnia, mi­lyen jövedelme­ket szerzett és ezek után milyen kötelezettsége van az állammal szemben. Ez nagyon lassan, de ki­alakítja azt a tudatot, hogy mi az állampolgár viszo­nya az állammal - mit ad az egyén és mi az, amit elvárhat. Az állampolgár kétféle módon tud beleszólni adója felhasználásába: közvetlen úton dönthet adója 1 %-ának felhasználásáról, közve­tett módon pedig az általa meg­választott országgyűlési képvise­lők révén a költségvetés tárgyalá­sakor, illetve helyileg az önkor­mányzati képviselők útján. Tény, hogy az emberek nem szeretnek adót fizetni. Az adózási „kelletlenségnek” azonban ennél összetettebb okai vannak. Ma­gyarországon a közelmúlt évtize­deiben megszakadt az adózás ha­gyománya, a közpénznek nem volt és még nincs presztízse, az adófizetés nem kapcsolódik az ál­lampolgári ranghoz. Ez azonban - remélhetőleg - csak átmeneti jel­legű, hiszen a háború előtt igenis volt becsülete az adózásnak - a „virilista” rendszer biztosította, hogy a legnagyobb adófizetőkre, az állam terheinek finanszírozásához legnagyobb mértékben hozzájárulókra a társadalom tisztelettel tekintett. Az adófizetés jogalapot teremtett arra, hogy az adófizető beleszóljon a köz dolgaiba. Talán több évtizedre is szükség van, hogy újra kia­lakuljon ez a szemlélet, hogy az adózó ismét rangra tegyen szert. Fel kell ismerni, hogy tulajdonképpen saját magunknak adózunk, a befizetett adók terem­tik meg a társadalom működési feltételeit. Nehéz do­log megváltoztatni negyven év beidegződéseit, men­talitását - ám rá kell jönni: az adófizetés közös ügyünk. Fontos, hogy állampolgár és hatóság egy­mást segítve, együtt dolgozzon, az állampolgár szá­mára nyomon követhető legyen adójának felhaszná­lása is, tudatosuljon, hogy a köz nyújtotta szolgálta­tásokért fizetnie kell. Az APEH költségvetési adóbevételei a költségvetés bevételi előirányzat főösszegének százalékában Sajátos „tavaszi zsongás” lesz úrrá az embereken a március végi hetekben: közeledik 20.-a, az adóbe­vallás és -befizetés határideje. Hálátlan szerep az APEH-é: begyűjteni a pénzt. Általános ellenérzés övezi az intézményt; ennek Magyarországon évszá­zadokra visszamenő hagyománya van. Ma hazánk­ban a többség az adózást úgy éli meg, mintha egy idegen hatalom kiforgatná a zsebeit. Pedig a civili­zált polgári társadalmak régen rájöttek már: az adó­beszedő a társadalomnak gyűjti a pénzt. Az adózás folyamatában az egyik legnagyobb gon­dot az adóbevallás kitöltése okozza. Ebben szeret­nének segíteni az APEH régi és új ki­adványai: az Adó és Ellenőrzési Ért­esítő, az Adó című havilap, a Kódex és március elejétől az ingyenesen hívható zöld szám: 06 80- 200-008. A legnagyobb rohamot az ügyfél- szolgálatok állják. Róluk érdemes tudni, hogy nem azért vannak, hogy kitöltsék helyet­tünk az adóbeval­lást. Az SZJA bevallás az átlag­ember számára bonyolult feladat - noha a magyar kitöltési útmutató a nyugat-európai országokéhoz ké­pest még lényegesen vékonyabb is, azaz „felhasz- nálóbarátabb”. Az állampolgárnak időt és munkát kell fordítania az adózás speciális nyelvezetének megtanulására, ha nincs lehetősége arra, hogy más­sal készíttesse el bevallását. Az ügyfélszolgálati tolongást elkerülendő az APEH válaszborítékot küld, amelyben a leadási ha­táridőig térítésmentesen adható fel a bevallás. Ezzel időt, energiát, sorbanállást spórolhatnak meg az em­berek. Vitathatatlan előnye a személyes leadásnak, hogy az apró hibákat a tisztviselő azonmód kijavít­tatja velünk. 1996-ban az APEH-nek kb 2,3 millió személyi jö­vedelemadó bevallást kellett feldolgoznia. Összesen mintegy ötszázan foglalkoznak valamilyen formá­ban e munkával. A bevallási csúcsidőszakban kül­sős ,Rögzítőket” alkalmaz az intézmény - mindegyik munkatársat titoktartásra kötelezi az adótitok és az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok. A bevallás­csomagok felbontása több napot vesz igénybe. Ezt követi a nyilvántartásba vétel, majd az adatok rögzí­tése (e művelet kétszeresen történik - egy ellenőrző fázis beiktatásával) és végül egy számszaki-logikai ellenőrző program vizsgálja meg az adóbevallás tar­talmát. A beérkezett bevallások fele tartalmaz leg­alább egy hibát. Az adóösszeget nem érintő hibákat (pl. figyelmetlenségből összeadási hibát vétenek, nem ismételik meg ugyanazt az összeget a megfe­lelő sorokban, vagy az áthozatal esetében sorkiha­gyás történik) az APEH dolgozók aprólékos mun­kával kijavítják. Csak olyan hibák miatt kérik az adó­zók pontosítását, amikor a befizetendő adó értéke félreérthető. Az esetek többsége számszaki hiba; a bevallásoknak csak mintegy 10-15 %-a tartalmaz logikai tévedést. Az összes bevallás feldolgozása má­jus végére, június elejére lezárul. Feldolgozásuk ja­nuár 1-jétől folyamatos (a bevallások zöme a már­cius 20.-i határidőre érkezik az APEH-hez). Az adóvisszaigényléseket külön gyűjtik: ezekkel foglalkozik elsőként az adóhivatal. Minél többet igé­nyel vissza valaki, annál inkább számíthat rá, hogy bevallása fennakad a parametrikus kiválasztó rend­szeren. Ez szúróp­róbaszerűen kivá­lasztja a bevalláso­kat a visszaigé­nyelt összeghatár alapján (ez az érté­khatár akár órán­ként változtatható). Reggel még az 50- ezresek között pásztáz a gép, dél­után már a kisebb vagy éppen a na­gyobb összegű visszaigénylések­nél hívja be az APEH az adózót kiutalás előtti egyeztetésre. Ha jogtalan a vissza­igénylés, a dolog megállapítással és adóbírsággal zá­rul. Az APEH számítógépei is véthetnek hibákat (egy bevallásban kb 50-60 összefüggés van és általában a reklamációk a logikai hibák esetében fordulnak elő). A már említett 10-15 %-os logikai hibaarány­ból csak 1-2 % esetében fordul elő reklamáció, ami ezres nagyságrendet jelent. HA MÓDOSÍTANI KELL Ha fizetési kötelezettségének az állampolgár ha­táridőn belül nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, ami a jegybanki kamat 2-szerese: a mai jegybanki kamat 22,5 %-a, aminek duplája 45% és ennek 365-öd részét kell a késedelem min­den egyes napjára befizetni. Gyakori jelenség, hogy az adózó még a határidő lejárta előtt a már leadott bevallását módosítani sze­retné. Második bevallásra nincs lehetőség, csak az eredeti bevallást lehet módosítani minden pótlék fi­zetése nélkül egy önellenőrzési nyomtatvánnyal. Ha a határidő lejárta után vesszük észre, hogy bevallá­sunk hibás volt, akkor is előnyösebb az önellenőr­zési pótlékot befizetni, mint az APEH nagyobb összegű büntetését megvárni. Ha a bevallásban el­követett hiba nem érinti az adókötelezettség össze­gét akkor is korrigálni kell a hibát - ilyenkor 1000 Ft fix összegű önellenőrzési pótlékot kell fizetni. Ha saját kárunkra tévedtünk, akkor azt önellenőrzéssel szankciómentesen helyesbíthetj ük. Jogok és kötelezettségek Az állampolgáré... Az első (és legbanálisabbnak hangzó) kötelezett­sége az állampolgárnak, hogy jövedelme után adót fizessen. Az adófizetőnek bevallását a legjobb isme­retei szerint kell kitöltenie és bizonylatokkal kell tud­nia igazolni bevételeit, kiadásait, kedvezményeit, stb. A bevalláshoz kapcsolódó bizonylatokat 5 éven ke­resztül meg kell őrizni. Az adóbevallást a határidő betartásával kell az APEH-nak postán elküldeni vagy személyesen beadni, március 20-ig. Abban az esetben, mikor az APEH végez adómeg­állapítást, az APEH határozatban közli a befizetendő adó mértékét. Amenyiben az adófizető állampolgár nem ért egyet a kiszabott adóval, úgy fellebbezhet a II. fokú adóhatóságnál - tehát másodszor másik szer­vezet fog dönteni a kérdésben. Ha az állampolgár úgy érzi, hogy nem született a számára kielégítő dön­tés, a következő szint a bíróság, ahol az adóhatósági eljárás további felülvizsgálatára van lehetőség. Az állampolgár bármilyen kérdésével, kérelmével a lakóhely szerinti megyei igazgatóság ügyfélszol­gálatát keresheti meg. Az ügyfélszolgálat feladata többek között az, hogy továbbítsa ezeket az ügyeket a különböző osztályokra, melyek érdemben foglal­koznak az üggyel. Az I. fokú adóhatóságok az adózó jogainak érvényesítésében segítenek. Az APEH-é... Az APEH-nak kötelessége, hogy ellenőrizze az ál­lampolgárok adókötelezettségét a rendelkezésre álló adatok alapján. Felvilágosítást tartozik adni az érdek­lődők kérdéseire, és lehetőséget kell biztosítania az esetleges sérelmek orvoslására (I. fokú adóhatóság). Abban az esetben, ha az adózóban megvan a szán­dék az adó fizetésére, de nem képes előteremteni a szükséges pénzösszeget, méltányossági kérelemmel fordulhat az adóhivatalhoz. Az APEH a kérelmek­ről külön-külön, egyéni elbírálás alapján hoz dön­tést. Felkeresi a lakóhelyileg illetékes önkormány­zatot, és beszerzi a szükséges háttérinformációkat az egyén anyagi és szociális helyzetéről. Ha beiga­zolódik az állampolgár fizetésképtelensége, vagyis a kérelem megfelel a valóságnak, az APEH-nak mód­jában áll az adófizető (jelen esetben nem fizető) pol­gárral szemben a méltányosság gyakorlása. A mél­tányos bánásmód fokáról az APEH az adatok alap­ján dönt: teljesen elengedi, mérsékli vagy részletfi­zetési könnyítéssel fizetteti ki az adót. Amennyiben további kérdései, észrevételei vannak, az APEH készséggel válaszol Önnek az ingyenesen hívható telefonszámon: 06 80-200-008 APEH Békés Megyei Igazgatóság, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1. Összeállította az M&H Communications

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents