Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14-16 / 62. szám

20 Húsvétváró MAGAZIN 1997. március 14-16., péntek-vasárnap MÁRKÁK KINCSESTÁRA Húsvéti bevásárláshoz is igen kedvező árakkal várjak kedves vásárlóinkat! Nagykereskedelmi ár Diszkontár Trappista sajt 739 Ft 769 Ft Karcagi te,j 1 l-es, 2,8% 69 Ft 69 Ft Karcagi tejföl, 0,2, 20% 33 Ft 34 Ft Karcagi Party vajkrém, 250 g 90 Ft 93 Ft Comb t 548 Ft 570 Ft Tarja 1 konyhakész, 519 R 540 Ft Karaj csonttal | j^ska9yaszo 572 Ft 595 Ft Karaj csont nélkül J 828 Ft 861 Ft Húsvéti kötözött comb 840 Ft 874 Ft Ne feledje: kímélje pénztárcáját és ne szalassza el a lehetőséget! Tej és hús diszkontáruház, Békéscsaba, Kétegyházi út 3. A Szarvas AféQZ és Vidéke ÁFÉSZ 1997. június 1-jétől 32 a Szarvas város központjában lévő' 175, mi2-es üzlethelyiségét. Érdeklődni lehet a szövetkezet kereskedelmi főosztályán (Szarvas, Kossuth u. 64.) vagy a 311-792-es telefonon. Jelentkezési határidő: 1997. május 15. § Egymáshoz igazodó ünnepi szokások A locsolás az egyik legelterjedtebb hagyománya a húsvéti ünnepkörnek A húsvéti népszokások terén megyénk nem „dicsekedhet” sok egyéni kezdeményezéssel, de a hagyományok őrzése bi­zonyos területeken erőtel­jesen mutatkozik. E soknem­zetiségű megyében az évszá­zadok alatt összemosódtak a húsvéti szokások. Mindegyik nemzetiség részben vagy telje­sen átvette a másiktól hagyo­mányaikat, így alakultak ki a helyi sajátosságok. Magyarbánhegyesi ünnep Húsvét utáni hétfőn — amelyet egyébként vízbevető hétfőnek neveztek — volt szokás a lo- csolkodás — mesélte Chabre- csek Andrásáé magyarbánhe- gyesi népművész. A locsolko- dás a hagyomány szerint az egészségvarázslás volt, mivel a hiedelem szerint, akit e napon megöntöztek az védve volt a betegségektől, egészséges ma­rad. A korábbi évtizedekben mindez tiszta vízzel történt. Fa­luhelyen, így a mi vidékünkön is szokás volt, hogy a legények, fiú-rokonság kicsalogatta a lá­nyokat a kúthoz és bizony a szó szoros értelmében is nyakon ön­tötték. A színes, úgynevezett „szagos” víz csak a századfor­duló után jött divatba. Az öntözést a lányok színes tojás ajándékozásával köszön­ték meg. Térségünkben a piros­ra festett tojások voltak a legjellemzőbbek, de az idő fo­lyamán mi is „megfertőződ­tünk”, a tojásokat egyre szebb, díszesebb motívumokkal készí­tettük. A festés közül a méhvia- szos technika a legrégebbi, amit ma parafinnal pótolunk. A tojás egyébként nagyon fontos aján­déknak számított. Elsősorban a keresztanyák készítették a ke­resztgyermekeknek és az egész­ségre utaló mágikus hatást tulaj­donítottak neki. A leányok a fiúknak adták köszönetül az ön­tözésért, amit a fiúk összegyűj­töttek és hétfő délután különféle játékokat, versengéseket foly­tattak a gyarapításukra. Az eleki románok ünnepe Eleken Topa Sándor né nép­művelőt, a kulturális közélet avatott ismerőjét, szervezőjét a helybeli svábok, románok hús­véti szokásairól kérdeztük. — A fő ételek ugyanazok mint a magyarok körében és mindenhol másutt — mondta. — Főtt sonka, tojás, kolbász és mindenféle sütemény kerül az ünnepeken az asztalokra. A hús- vétot megelőző nagyhéten, nagycsütörtök estéjén a katoli­kusok virrasztottak, mára ez a szentmisén való részvételre szo­rítkozik. Pénteken van a legszi­gorúbb böjt, a temetőben is tar­tanak misét a stációsomál. Nagypénteken a katolikus templomban elkészítik Krisztus sírját, melyet látogatnak, visz­nek adományokat, virágot. A ro­mánok ortodox vallásuk szerint később tartják a húsvétot. Az eleki románság mind a két hús­vétot megtartja, Az eleki fiatalok őrzik azt a szokást, hogy a baráti társasá­gok összefognak és úgy mennek a lányos házakhoz. A felnőttek már csak a szűk rokonságot, a barátokat látogatják. Vödrös lo­csolás nincs, a „szagos víz" dí­vik. Ellenszolgáltatásként a gyermekek hímes és csoki­tojásokat kapnak, s mellé forin­tokat az utóbbi évtizedektől. Spenót és főtt sonka Mezőberenyhén Ami a helyi magyarság és szlo­vákság szokásaitól gyökeresen eltért az az, hogy Mezőbe - rényben a locsolók már éjfélkor hangos kurjantásokkal elindul­tak, s a legények a szívükhöz legközelebb álló lánynál kopog­tattak be először. A locsoláshoz a vizet kannából löttyintették a lányok nyakába. A polgáriaso- dás során, főként az iparos legé­nyek áttértek a rózsavízre, s mi­után mind magyarul, mind né­metül elmondták a locsolóversi­két, megöntözték a lányokat, asszonyokat. A locsolással igyekezniük kellett, mert nyolc órakor kezdődött a templomban az istentisztelet, melyen i llett ott lenni. A legények kalapjára, kabát­jára valamennyi helyen virágot, többnyire jácintot vagy rozma­ringot tűztek, így köszönve meg a megemlékezést. Kimondottan német sajátosság, hogy a család szűkebb tagjainak, főként a gyermekeknek a húsvéti hímes tojásokat és kisebb-nagyobb ajándékokat a virágos kertben, vagy a ház körül a fűben, előre elkészített fészekben rejtik el, s azt a család tagjaival közösen keresik meg. A vendéglátásban a gazdag ünnepi asztal kínálatában kiemelkedő helyet foglalt s fog­lal el a házi sonka és kolbász, valamint a főtt tojás. Csak a herényi svábságra jellemző a zöldcsütörtök. Míg más nemze­tiségeknél a nagypénteki böjt a szokásos, addig a herényi né­metség nagycsütörtökön böjti ételként csupán spenótot fo­gyasztott tojással. H. M. — Sz. M. — Sz. A. Utazzon velünk Mezőhegyesre! Közös játékra hívjuk Önöket. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. és a Békés Megyei Hírlap háromfordulós versenyt hirdet a játékot kedvelő olvasóinknak. A téma Mezőhegyes, e csodálatosan szép, történelmi emlékű kisváros. Hetenként megjelenő TOTÓ-ban teszünk fel Önök­nek kérdéseket a település történetével, gazdaságával és méltán híres lótenyésztésével kapcsolatban. A helyes válaszokat beküldők között hetenként 3-3 darab mezőhegyesi és hírlapos reklámcsomagot sorsolunk ki. A harmadik for­dulót követően tartjuk a fődíj sorsolását, melyen részt vesz mindenki, aki helyes megfejtést küldött be az egyes fordulókra. Fődíj: 1 darab BÓNUSZJEGY, melynek tulajdonosa másod­magával Mezőhegyesen a Ménesbirtok Nóniusz Szállodájában jogosult eltölteni I napot teljes panzióval, illetve 1 vendégéjszakát. TOTÓ 1. Melyik dinasztia katonapolitikai törekvésének köszönhető Mezőhegyes létezése? 1. Habsburg 2. Eszterházy x. Grassalkovich 2. Milyen célból hozták létre a ménest? 1. sport 2. katonai x. gazdasági 3. Ki kapott megbízást a ménes helyének kijelölésére? 1. Csekonics József 2. Jung József x. Vertics József 4. Ki volt az az építész, aki haláláig alkotott Mezőhegyesen? 1. Jung József 2. Hild János x. Hand! Pál 5. Mikor járt Ferenc József Mezőhegyesen, amikor is a titkári rangú Kozma Ferencet miniszteri tanácsosnak titulálta és nevezte ki? 1. 1872. május 2. 1867. február x. 1889. április 6. Mi volt a „Reglama", ami a vendéglők, csárdák látogatását volt hivatott rendezni? 1. vezényszó 2. szabály x. parancs 7. Kinek állít emléket a lovarda nyugati homlokzatán található dombormű? 1. Kozma Ferenc 2. Beck Frigyes x. Szlávy József 8. Ki volt az a plébános, akit Haynau parancsára kivégeztek? 1. Gonzeczky János 2. Várady János x. Berg Frigyes 9. Hogy hívták a nép nyelvén a zabsilótomyokat? 1. gabonatornyok 2. bolondtornyok x. kistornyok 10. Hogy nevezték régen a földbe süllyesztett csikóslakot? 1. putri 2. odú x. verem 11. Mikor épült a cukorgyár? 1. 1889 2. 1852 x. 1902 12. Mi volt a pekeráj? 1. szárazmalom 2. katonai péküzem 13. Ki volt az a költőnk, aki diákokat tanított Mezőhegyesen? x. lószállás 1. József Attila 2. Radnóti Miklós x. Arany János +1. Hogyan nevezték régen a helyiek a nőtlentiszti-lakot, mely ma a városháza épülete? 1. „Kantár” 2. „Tárház” x. „Tisztilak” (Segítségként ajánljuk figyelmükbe Csanádi István: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések című könyvét.) A helyes válaszokat karikázzák be, vágják ki a szelvényt és küldjék el címünkre: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A rss-\ __/__/ ____________ m egfejtést legkésőbb a megjelenést követő pén­L teken adják postára! BF.KFS MF.GYFI HÍRLAP j A Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Te rm e I őszövetkezet földbérlettel, kulonbozo LfcC növények termelésének ^ integrálásával, valamint gépi szolgáltatásaival az 7 997. évben is készséggel áll az egyéni és társas vállalkozások rendelkezésére. VÁRJUK MEGRENDELÉSEIKET! 5621 Csárdaszállás, Kossuth u. 13. Telefon: (66) 357-022. Telefax: (66) 357-056. i

Next

/
Thumbnails
Contents