Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-14-16 / 62. szám
Kalács Jeruzsálem. A ferencesek nagypénteki menetének — mely végighalad a Via Dolorosán — évről évre sok résztvevője és nézője van. (19. oldal) Világjáró tojások Lázár Julianna, a megye híres tojásfestő asszonya. Húsvéthoz közeledve a megrendelők sora keresi fel hímestojás készítésért. (21. oldal) Az ünnep elmaradhatatlan ételei a sonka, a tojás, a kalács, a bárány. Elkészítésükhöz néhány ötlettel igyekszünk segíteni. (22-23. oldal) 1997. március 14-16., péntek-vasárnap Szerkesztette: Muzslai Katalin A Békés Megyei Hírlap Melléklete • • Ünnep élőit Itt van végre! Beköszönt a tavasz, csak azért is kirügyeznek a fák, a csontjainkból lassan kiszivárog a hideg. Főzzük a sonkát, reszeljük a tormát, festjük a tojást, s közben — természetesen — nem gondolunk arra, hogy eleink ötszáz, ezerötszáz évvel ezelőtt ugyanígy várták a tavasz kirobbanását, a húsvétot. E gyönyörű ünnep ezer szállal kötődik a múlthoz. A zsidók számára az Egyiptomból való menekülés, a keresztények számára a megváltó Krisztus feltámadásának ünnepe. Húsvét vasárnapját a nagyheti böjt előzi meg, melynek legsötétebb napja a péntek — a templomokban fekete lepellel borítják az oltárokat —, amikor Jézust keresztre feszítették, s kínhalált szenvedett az emberekért. Mindkét vallásban nagy jelentőségű a szombat. A zsidó vallásban azért ünnepük nagyszombatot, mert ez a szolgaság utolsó napja, a keresztényeknél viszont a feltámadás előestéje, melyet díszes, boldog körmenet követ vasárnap. A bárány. A húsvéti bárány már az ószövetségi zsidóság számára is áldozati jellegű eledel volt. Az újszövetségi szent könyvek az ótestamentumi szimbólumokra támaszkodva. Isten bárányának nevezik Jézust, mivel az emberiség megváltására jött a földre. A középkorban a hívek bárányt ajánlottak fel az Úrnak, s Szegeden sokáig megmaradt az a zsidó hagyomány a keresztények között, miszerint a leölt bárány vérével megkenték az ajtófélfát. A tojás. Ősi húsvéti eledel. Pészach ünnepén hamuba sülve fogyasztják a zsidók. A keresztény értelmezés szerint: ahogy a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus is a sírjából. A piros tojás színe Jézus elhullatott vérét jelképezi. A monda szerint egy jeruzsálemi asszony épp a tojásokat szedegette, amikor meghallotta Krisztus feltámadásának hírét. Gyorsan átszaladt a szomszédba, de ott nem hittek neki. — Úgy támadt fel, ahogy pirosak a tojások a kötődben — felelték nevetve. A hírvivő asszony a kötőjébe nézett, s látta, hogy az összes tojás megpirosodott. Ennek emlékére festik a tojásokat. A sonka. A legjellegzetesebb húsvéti eledel, melyet a keresztények hosszú böjtölés után fogyasztottak már a középkorban is. A jólét jelképe, melyet a kaláccsal, a báránnyal, a tojással együtt megszenteltetnek a templomban. Gyakran eszik tormával, amit a zsidó vallásúak szintén fogyasztanak húsvétkor, mert az íze az egyiptomi szolgaság keserűségére emlékeztet. És húsvét hétfőjéről se feledkezzünk meg! Évszázadok óta a fiatalság ünnepe. Egy XVI. századi, hazai feljegyzés szerint nem locsolták, hanem fürösztötték, „vízbe hányták" a lányokat. Egyesek az ősi keresztelési gyakorlattal — a vízbe mártással — hozták kapcsolatba, más kutatók egy régi szokást, egészségvarázsló, rituális mosakodást emlegetnek a locsolás magyarázataként. Az biztos, hogy a XVIII. század végén a hazai, úri rendek a cseber víz helyett már néhány csepp rózsavízzel öntözték a hölgyeiket. Akkoriban is nagy mulatozások kísérték a hétfő eseményeit, s a kétszáz évvel ezelőtti locsolókat is illett piros tojással jutalmazni. Kedves Olvasó! Varázsoljanak finom falatokat a húsvéti asztalra, hadd ismerjék meg a mai gyerekek a még élő szokásokat! Ne vesszenek el, hiszen utódaink szegényebbek lesznek nélkülük. Ebben kíván segítséget nyújtani e melléklet. Fotó: Lehoczky Péter Ha nyílnak a völgyben a kék ibolyák „Ha nyílnak a völgyben a kék ibolyák, a földműves jó kedvvel munkához lát...” Azon kapom magam, ma már harmadszor, hogy e kis dalt dudorászom. Hetek óta itt motoszkál, felidézve hajdani énekkari próbákat, a jó öreg Stancsics Gimnázium zsibongójában. A tény, hogy karénekre kell járni, eleve ellenkezést vált ki minden normális diákból, így hát mély sóhajok és szemforgatások közepette kászálódtunk mindig a zsibongó lépcsőire, hogy drága jó Váradi tanár úr kidirigálhasson belőlünk valami elfogadható produktumot. A derék földműves dala üdítő szigetnek bizonyult mindig a veretes kórusművek között, s feltűnően lelkessé élénkült a nagy létszámú leánykórus azokon a napfényes tavaszi délutánokon, amikor a tárt ablakokon át be-behallatszott az udvarról az atlétikaversenyre edző fiúk diadalüvöltése; az utca felől meg édes randevúk közeledtét ígérte az evangélikus templom- torony órája. Nem tudom, ki hogyan van vele, különös évszak ez a tavasz, szokatlan dolgokat képes művelni az emberrel. Valami egyszer csak mocorogni kezd, s oly erősen vágyunk ki a szabadba, sétálni egyet, csak úgy, cél nélkül! Rácsodálkozunk a világra, s talán azon is elmélázunk, tényleg úgy kell-e élni, mindig rohanva, hajszoltan, megkeseredve, feszült idegekkel, támadásra készen, ahogyan a legtöbben ma élünk? Szigorú, idős asszony pihent a minap az egyik pádon. Fejkendőjét hátraeresztve, szemét lehunyva odakínálta arcát a napnak. Rámpillantott, odébb csúszott a pádon, lassan, szinte csak úgy maga elé ejtette a szavakat: „Üljön le, kedves, ne siessen. Isten áldása ez a szép idő, látja, ez még egyformán süt szegényre, gazdagra. Tudja, nekem ez ad örömöt, erőt, a természet, ahogy a semmiből egyszer csak újra élet lesz megint! A feltámadás ez, reményt ad az embernek, meg hitet. Ugye, nem nevet ki, kedves? Látja, öreg vagyok, szegény is, de hát örökké sírjak- ríjak, poroljék a sorsommal? Magamat tenném még szerencsétlenebbé. Örülök a tavasznak, higgye el, jobban, mint hajdan, fiatalon.” „Ha nyílnak a völgyben a kék ibolyák...” Már megint ez a dallam! Tanár úr, de szívesen skáláznék még a Stancsics kórusában tavaszi délutánokon. Tóth Ibolya w A . Kérjük, vágja ki és hozza magával. .. // SISSY ESKUVOIRUHA-SZALON A PRONOVIAS, Eddy K. mesterműhelyek Békés megyei hivatalos vezér kép vise le te. I AJÁNDÉKUTALVÁNY. mely szalonunkban ruhafoglalás esetén 5000-10 000 Ft kedvezményre jogosítja fel Önt. (Ingyenes műtermi, esküvői fotósorozat is választható.) Egy ruhafoglaláshoz csak egy szelvényt tudunk elfogadni. SISSY szalon, Békéscsaba, Andrássy út 7. Telefon: (66) 322-018. ;ÉSt :í; ::■■■ ífe fe iy " ]y97-es kollekciókkal, - ' egyedi tervezésű fejdíszekkel .ft és kiegészítőkkel várjuk kedves ÜPm vendégeinket. Ruhapróba esetén, egyeztessen ipntot, hogy kollégáink csak fhnel foglalkozhassanak! KERESSE EGYEDIT ....... | Y IDEOKATALÚGLSENK \ I: s Békéscsabai Népművészeti Bolt HÚSVÉTI AKCIÓ! Húsvéti tojások • csipke • áttört • kalocsai festett mintával Kalocsai porcelánok, babák és mezőtúri kerámiák, sárközi, hevesi, matyó, kalocsai térítőit • színes és fehér blúzok (ballagásra is | megrendelhetőek) ~ • ballagótarisznyákra megrendelést felveszünk • kávés-, teás- és étkészletek széles választékban!!! , Békéscsaba, Andrássy ét 7. telefon: (66) 322-018. PORST PORST PORST Foto—Audio—Video Panasonic RX 1 14x Power zoom 0,5 lux fényigény AE program 129 990 Ff 124 990 Ff + ajándék kameratáska Philips VR 496 4 fejes videorecorder SP/LP Automata fejtisztítók On Screen Display Menüvezérlés Turbo drive Távirányítás Multi System AIWA NSX 959 Surround erősítő 2x 150 W Karaoke DSP Equalizer üzemmód bőrtokok akkumulátorok telefontartó 139 990FI 84 990 Ft 1790 Ft-tót 3990 Ft-tót 999 Ft-tót Kihangosító szettek 10 990 Ft-tót 17 990 Ft-ig. Békéscsaba, Andrássy él 7. Tslelan: («6) 322-018.
