Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-10 / 58. szám
^ 1997. március 10„ hétfő MEGYEI KÖRKÉP CÉsSÉ w KSZDP-állásfoglalás Olvasóink írják ........-.. 1 1 —~ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Vitriolos angyalvédelem Tisztelt Szerkesztők! Bevallom, nem sokra értékelem a lapjukat, ezért sohasem olvasom, de amikor megmosolyogni való téma kerül terítékre, a nagymamám mindig az orrom alá dugja. így értesültem arról, hogy a Békés Megyei Hírlap felfedezte a spanyol viaszt. Micsoda sztori, hogy a mindenre kész, lesben álló, mezei újságírók fülest kaptak arról, hogy Amerikában bizony angyaltanfolyamokat tartanak. A jó öreg Amerika! Milyen kár, hogy a szemfüles újságírók csak azt nem veszik észre, ami kis hazánkban, az orruk előtt zajlik. Képzeljék csak el, Orosházán, ebben a Békés megyei kis városban, a R. A. I. nemzetközi szervezet keretében , immár öt éve vannak rendszeresen angyaltanfolyamok, no és olyan dolgok, amikről a szemellenzős firkászok talán jobb, ha nem is tudnak, mert igencsak leülnének attól, amit ott hallanának. Bizony, ha minden ember tudná azokat az információkat, amit én, a férjem és néhány R.A.I-tag, a jelenlegi világ a feje tetejére állna, miután az emberek szeme fölnyílna. Ezért is javasolom a tisztelt „éleslátású” struccpolitikusoknak, hogy ha egy mód van rá, szíveskedjenek ne sztoriként firkálni az angyalokról. Már csak azért sem, mert nem hiszem, hogy ha egy dologról semmit sem tudunk, akkor jogunkban áll úgy írni róla, mintha fogalmunk lenne minderről. Az angyalok nem szíoritéma. Ok a valóság. Ok tisztelet és nem sztori tárgyai! Javasolnám a tisztelt újságírónak tehát, hogy mielőtt írna róluk, máskor alaposan tanulmányozza a témát előtte, és járjon a dolgok végére! Már három éve ismerem őket. De figyelmeztetem Önöket, hogy a cikkben beharan- gozottakkal ellentétben, az angyalokkal történő kommunikáció beavatás nélkül, holmi könyvekből nem megy. Aki így próbálkozik, annak sajnos egyoldalú lesz a kapcsolatteremtése. Bizonyos fokú tisztaság és tiszteletmutatás is szükségeltetik a sikeres kontaktus kialakításához. Nagyon sajnálom, hogy már vannak, akik tiszteletlenül és jogtalanul eljárva, haszonszerzésre használják őket, és el akarják hitetni a közönséggel, hogy könyvből tanulható a dolog, miközben nevetség tárgyává teszik őket! Ajánlom magamat: Deberáné B. Dóra, Battonya Az a szemfüles, „éleslátású”, szemellenzős, tiszteletlenül sztorizó, struccpolitikus mezei firkász — e sorok írója — kétéves volt, amikor édesanyja megtanította őrangyalához imádkozni. Később hittankönyveiből, majd a Bibliából olvasott az angyalok létezéséről, cselekedeteikről. A sors kegyelméből — még jóval a rendszerváltozás előtt — olyan ezoterikus köröknek lett a tagja, ahol a vallásoktól eltérő megközelítésben is tudomást szerzett a transzcendens világ létezéséről, hatásáról az emberek földi életére. Amikor divatba jöttek az egy hétvégés beavató tanfolyamok — csak a saját tapasztalatában bízó ember lévén — ezekre is elment, kitartó jelenlétét több beavatásról szóló igazolás is tanúsítja. Meglátva a könyvesboltban „Az angyalok tudják a választ” című, amerikai angyaltanfolyamokról szóló könyvet, benne is sok kérdés fogalmazódott meg, de 47 évvel a háta mögött már tudja, hogy gőgös, öntelt, cinikus előítéletek megfogalmazása helyett jobb megismerni véleményalkotása tárgyát. Ezért pénzt, időt nem sajnálva megvette, elolvasta a könyvet, s miután meggyőződött arról, hogy a bőséges tapasztalattal rendelkező szerzők valóban használható művet adtak az olvasók kezébe, úgy gondolta, hogy felhívja mindazon olvasók figyelmét egy lehetőségre, akiknek különböző okok miatt — távoli kis falvakban élnek, nincs pénzük drága beavatásokra stb. — nem áll módjukban más forrásokhoz eljutni. Mivel a levél írója nem olvassa lapunkat, természetesen azt sem tudhatja, hogy az általa mélységesen megvetett Békés Megyei Hírlap azon kevés napilapok közé tartozik, amely — az örökös helyhiány ellenére — évek óta fenntartja „Vízöntőkor” című ezoterikus rovatát, amelybe olyan szerzők írnak, akik témáik alapos ismerői. Attól tartok, levélírónk őrangyala szomorúan állhatott védence háta mögött, miközben nem éppen megértő szeretet által vezérelt sorait papírra vetette, holott bátorkodom feltételezni, hogy az orosházi R.A.I. közösségben is ezt az érzést helyezik előtérbe az emberi kapcsolatok gyakorlásához, mert a megnyilvánulási „stílus maga az ember”. Bízom abban, hogy levélírónk őrangyala egyre magasabb szellemi régiókba vezérli védence lépteit, mint ahogy mi is igyekszünk olvasóinkhoz a legszélesebb körökből szerzett információinkat eljuttatni. —garami— „Tarthatatlan a mezőgazdaság helyzete” Ezzel a címmel március 4-én megjelent olvasói levél megszólítja az érdekképviseleteket. Kedves Levélíró! írásának címével és néhány gondolatával, amely a megoldást célozza, nem lehet nem egyetérteni! Az érdekképviseletről és a jelen helyzetről alkotott véleménye azonban tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. Szomorú tény, hogy az évek óta tartó szívós tárgyalásaink, javaslataink a kormánynál alig találtak meghallgatásra. (Az meg nálunk természetes, hogy az eredménytelen, szürke hétköznapjaink, mondjuk ki: kudarcaink nem nyújtanak hálás témát a sajtónak, s így ugyan honnan is tájékozódhatna például Ön a munkánkról?!) Igaz, hogy tevékenységünk legfőbb mércéje a munkánk révén elért eredmény. Valóban nem tudnám hosszan sorolni—: nem is lenne illő—ezeket. De azért szerencsére van annyi, amennyi a további munkánkhoz hitet ad! Még szomorúbb, hogy kormányunk a higgadtan, megalapozottan érvelő, felkészült partnerek álláspontját nem méltányolja, az utcára kell vonulni azért, hogy figyelmet fordítson ránk. Koltay Zsolt Mg. Szövetség megyei titkárhelyettes A Kéthly Anna Szociáldemokrata Párt követeli a kormánytól, hogy a magyar gazdákra,,terhelt” összes adó- és tb-sarcot vonja vissza! A kialakult helyzetért az egész kormány felelős! Szántszándékkal tönkre akarják tenni a magyar mezőgazdaságot, az egész magyar életet. Ezért mondjon le a kormány! Mi, szociáldemokraták, gazdák és kisgazdák összetartozunk! Kívánjuk, legyen erőtök végigvinni a küzdelmet. Mi minden segítséget megadunk, ami szerény erőnkből telik. Veletek együtt reméljük, hogy küzdelmetek eredményes lesz: a magyar társadalom kiszabadul abból a gúzsból, amibe kötötték. Veletek együtt valljuk: Istennel a hazáért és a szabadságért! Munkát, kenyeret! A KSZDP nevében: Botyánszki György országos alelnök „A hazugság visszhangja” avagy válasz Kökéndy Józsefnek Nagy figyelemmel végigolvasva személyemhez szóló igen nagy szakértelmet tanúsító (megjegyzem: ebben az országban igen felkapott dolog nagy szakértelmet titulálni egyes embereknek saját magukra nézve) írását, nem tudtam megállni, hogy ne éljek a válasz jogával. Kökéndy úr, úgy látszik, nagyon futtából olvasta el vagy többször kellett volna tüzetesen elolvassa írásomat, hogy megértse mondanivalómat (ez manapság nem szégyen), azt a levelet, melyre a szerkesztőségtől megkaptam, mondjam úgy, a „várt” választ, miszerint az újság tényszerűen írta írását a korábban említettfebruár 14-ei számban, melyben az ön állításának nem megfelelően hangzottak el a vitatott kérdések. Levelemből kiérződhetett, hogy sem az APEH revizorait, sem az országos sajtót nem akartam belekeverni a „hazugságokba”. Ezek után kérdően állapítottam meg, hogy február 24—25-ei napokban történt demonstrációkkal kapcsolatban nem olvastam—a két hete egyébként még oly „népszerű" —Kis Zoltán megnyilvánulásairól. M indezek után hadd adják meg az érintett gazdák—akik kezdeményezték az egyébként korábban okafogyottnak nevezett országos demonstrációt, érvényt akarván szerezni létüknek és jogaiknak — a választ a felmerült kérdések igaz és igazságos voltára. Egy valamit viszont nagyon hiányoltam leveléből. Nevezetesen azt, hogy milyen minőségben nyilvánított véleményt a vitatott őstermelői igazolványról. Mondjuk, mint kistermelő vagy mint független polgár, például tanárvagy esetleg valamely párt színeiben tetszelegve. Valami ilyesmit vártam volna a neve alá, tisztelt Kökéndy úr. Mindezek után kérem levelemet ne értelmezze sértőnek, nem állt szándékomban önt megsérteni, de igazságérzetem szükségét érezte annak, mint az ön szavaiból is ezt vehettem ki, hogy valóban öntsünk tiszta vizet a pohárba, ami egyébként most igencsak kicsordult. Befejezésül kívánom önnek a továbbiakban, hogy ha eddig esetlegesen elmulasztotta volna, élje életét kistermelőiként szorgalmas, verejtékező, becsületes és nagy szakértelmet kívánó kétkezi munkával, tiszteletbeli állampolgárhoz méltóan, viselve annak örömeit, kudarcait és terheit. Schriffert József gyulai kistermelő Városvezetők) kéngszerhelgzetben A Hírlap az utóbbi időben több alkalommal is tudósított a Gyulán történő telefonhálózatfejlesztésével kapcsolatosan. Számomra a cikkek hangvétele több okból is érthetetlen és elfogadhatatlan. Mint gyulai polgár tudomásul veszem azt, hogy a szűk, beépített utcákban oszlopot állítanak, míg ahol az lehetséges, földkábelt fektetnek le. Mivel ezt a tevékenységet ebben az időszakban végzik, elkerülhetetlen az ezzel járó sártenger annak ellenére is, hogy a munkálatokat példás gyorsasággal végzik. A hírközlés az élet minden területénfontos és elengedhetetlen. Mégis tollat ragadtam, mert felháborítanak a város vezetőinek nyilatkozatai. A város főépítésze említi, hogy a kivitelező terület-felhasználási engedélyt kapott, eszerint a polgármesteri hivatal ismerte a kivitelezés menetét, mégis lakossági felháborodásra megkérdőjelezi a kivitelező szerződés szerinti tevékenységéi. Nyilvánvalóan egyszerűbb megoldás lehetett volna a már meglévő villanyoszlopok tetején vinni a vezetékeket, de a kivitelező anyagi érdekei nem ezt a körülményt szolgálták. A főépítész szerint a város „kényszerhelyzetbe került”. Ez a város el van átkozva, mert mindig ilyen helyzetbe kerül. Kényszerhelyzetbe kerül, mert eredetileg itt vezeték nélküli távbeszélőkről beszéltek, és ezzel is vezették félre a polgárokat. A város vezetőit terheli a felelősség azért, hogy ez a város ilyen és hasonló helyzetekbe került. Az már egyenesen felháborító és merénylet a város ellen, hogy a polgármester és az alpolgármester információhiányra hivatkozva a munkálatok leállításán gondolkozik. Kérdezem, vajon ők hol laknak? Meggyőződésem, hogy ha a szerződésben kikötik, hogy a vezetékek a már kiépített Démász- hálózaton haladjanak, akkor nem lett volna ennyi felesleges földmunka és sár, lakossági panasz, a munkálatok kivitelezési költségei lényegesen csökkennek. De a kényszerhelyzetbe került vezetők a szerződést sem ismerték, felelőtlenül szórják a fáradtságos, alulfizetett munka után járó adóból beszedett pénzt. Név, cím a szerkesztőségben A kibérelt színház és a királyválasztás Olvasom a Hírlapban, hogy a BÁÉVkibérelte egy előadásra a Jókai Színház nézőterét. Tette ezt a kultúra támogatásának szándékával. Szép és nemes gesztusról van szó. A meghívottak köre is jószándékra vall. Azért egy valami nem stimmel ebben az akcióban. Ha meghívták volna nyugdíjasaik szakszervezeti alapszervezetének néhány tagját, főleg volt fizikai munkásokat, mindjárt szebb fekvése lenne a menyasszonynak. Leírták volna a nyugdíjasokat? Két éve még ebéddel és ajándék- csomaggal kedveskedtek a nyugdíjas találkozón, tavaly már csak a rendezvény meglátogatására tellett a vezérkarnak — mondják a bennfentesek. Pénz egy fia sem. Lényegében a cég annak adja a pénzt, akinek akarja, csak hát ebben a vállalatban benne van ezeknek az embereknek az élete, a munkája. Most ott tart a nyugdíjas szakszervezeti alapszerv, hogy tavalyi tagdíjuk 5—6-szorosát fizetik, hogy némi segélyt tudjanak adni a még náluk is nyomorultabbaknak. A Bede Zsóka szignálta cikk ezért hagyott keserű szájízt az azt olvasó nyugdíjasokban. Más. Országos lapokban látott napvilágot a hír, hogy Pesten rámenős fiatalok íveket köröznek kocsmákban és aluljárókban. A kérdés, amit feltettek, nem kis jelentőségű: ,Akarja-e Ön, hogy 2000. augusztus 20-án királlyá válasszák Torgyán Józsefet? ” Hogy akarom-e ? A Józsit? Hát persze, hogy akarom! Ha már uralkodóról van szó, senki más nem jöhet számításba! El tudom képzelni Józsit a trónon, vállán palást, fején korona, kezeiben országalma és jogar, jobbján a felséges asszony operettslágereket dúdolva. Gyönyörű lenne. Az viszont biztos, hogy ha uralkodó lesz, fel fogja váltani mókuskerekében a mi Gyulánkat, aki most nagyon szenved benne. Hiába is akarna kitörni belőle, nem tud, annyira elkötelezte magát. A leendő uralkodó is belekényszerülne a mókuskerékbe, mert a gazdasági viszonyok mást nem tesznek lehetővé. No és mit szólnak ehhez a Habsburgok, hiszen nekik a trónra történelmi előjogaik vannak. Az unokát nemrégen neveztek ki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté, tehát számolnak vele. Most már csak azt lenne jó tudni, ki agyalta ki ezt az egészet? Torgyán úr? Nem valószínű, hiszen ő jól tudja, a tényleges hatalom a miniszterelnök kezében van, hála Antall Józsefnek. Ha pedig nem is tud róla, akkor ez bizony elég otromba provokáció. Szerintem ejtsük a királyság intézményét s maradjunk meg királycímeres köztársaságnak. Metlicsák István, Békéscsaba Most pedig ideje felkészülni a vetésre. Itt vannak a Pioneer legújabb, az eddigieknél is nagyobb terméstöbbletet biztosító hibridjei. A FAO 400-as közép éréscsoport kiválósága: Dunia A jó gazda választása. KITE Rt. (Békéscsaba) tel. 66/443-677 • Oláh Géza (Békésszentandrás) tel. 60/486-378 • BO-TI Bt. (Békés) tel. 66/341-836, 60/385^878 • További információkért forduljanak munkatársainkhoz: Varga Ernő (Tel.: 30/326-246, 66/449-150), Duba Péter (Tel.: 60/483-994, 68/381-314) /^PIONEER Pioneert vet, sikert arat ■■OK. Ősszel már megtapasztalta, hogy mennyire könnyű a Pioneer kukoricák közül megtalálnia a termelési körülményekhez leginkább alkalmazkodó fajtát, és hogy a Pioneer hibridkukoricái, a Helga, Stira, Colomba és Dunia mennyire felvirágoztatták gazdaságát.
