Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

1997. február 6., csütörtök HAZAI TÜKÖR Hírháttér Meghátrált a hatalom „Soha nem voltunk ilyen közel a polgárháborúhozE meglehető­sen ijesztő véleménnyel foglalta össze a Bulgáriában hetek óta hú­zódó válságot a nemrég beiktatott új államfő, Petar Sztojanov. S a valóság nem is áll túl messze a sokkolónak szánt nyilatkozattól, hisz a balkáni állam a működésképtelenség határáig jutott. A nyo­másnak a kormányzópárt csak ideig-óráig tudott, akart ellenállni. A voksolás áprilisra való előrehozatala azt jelzi, hogy Szófiában felismerték a szocialisták: pusztán parlamenti többségükkel nem érdemes feszíteni a húrt. Az országban nagy az elégedetlenség, kár friss kormány megalakításával kísérletezni. Nem maradt más kiút, mint engedni az ellenzéknek, s kiírni a választásokat. Kevésbé világos, lehet-e hasonló fordulatra számítani a Balkán másik forrongó pontján, Jugoszláviában. Itt még a bolgár tünte­téshullámnál is jóval régebben, immár 78. napja tartanak a Milo- sevics-rendszer elleni tüntetések, s az elmúlt napokban - a vezetés türelmének fogytát jelezve - a rendőrök egyre erőszakosabban lép­tek fel a menetek résztvevőivel szemben. A szerb elnök meghátrálá­sát jelzi mindenesetre a javaslat, hogy a válság megoldása érdeké­ben a parlament utólagos határozattal szentesítse a novemberi helyhatósági választások eredményeit. Csakhogy épp ő volt az, aki mindeddig tagadta az ellenzéki győzelmeket. így legalábbis indo­kolt a gyanakvás, mennyire végleges és őszinte Milosevics váratlan véleményváltozása. Ráadásul úgy tűnik, az ellenzék (akárcsak Bul­gáriában) már nem éri be kisebb engedményekkel, hanem ragasz­kodik az új választások megrendezéséhez. szondy * Átutazóban a főtitkárral Solana szerint Ankara nem emel vétót Javier Solana és Keleti György a repülőtéren fotó: feb/diósi Már tizenkilenc halálos áldozata van az influenzajárványnak Rohamosan nő a betegek száma Újabb frontokat nyit az A-vírus: az elmúlt héten - a meg­előző héthez viszonyítva - háromszorosára nőtt az influen­zában megbetegedettek száma. Sajnos ez még koránt sem je­lenti azt, hogy tetőzött volna a járvány. Azzal kell számolni, hangsú­lyozták szerdán az Országos Közegészségügyi Intézetben tartott sajtótájékoztatón, hogy a fertőzés fokozatosan átterjed azokra a régiókra is, amelyek­ben tömeges megbetegedése­ket még nem regisztráltak az orvosok. A harmadik hete tartó jár­ványban eddig több mint 80 ezer megbetegedést jegyeztek fel. Ebből a múlt hétre csak­nem 62 ezer jutott. A betegek tényleges számát azonban a szakemberek ennek többszörösére becsülik, mert sokan lábon hordják ki a fer­tőzést és orvoshoz sem for­dulnak. A szövődményes ese­tek között leggyakoribb a lég­csőhurut és a tüdőgyulladás. A legtöbb új esetet Komá- rom-Esztergom és Nógrád megyében észlelték, de a jár­vány felütötte már a fejét olyan megyékben is, ahol ko­rábban alig volt influenzás be­teg. A legfrissebb adatok ta­nulsága szerint jelenleg Bara­nya és Tolna megyében a leg­jobb a helyzet, ahol ezer lakos közül átlag hárman bajlódnak influenzás tünetekkel. A közegészségügy illetéke­sei aggályos jelenségnek tart­ják, hogy az orvosi statisztikák szerint csak minden negyedik­ötödik beteg marad otthon be­tegállományban. Hasonlóképp elgondolkoztató tény, hogy a járvány kitörése óta ugrássze­men megnőtt az olyan gyógy­szerek, antibiotikumok for­galma, amelyek vírus ellen semmiféle hatást nem fejtenek ki. A betegellátás legnagyobb terhét egyébként a háziorvosok és az éjszakai ügyeleti szolgála­tok viselik. Szó esett a tájékoztatón arról, hogy sok a bizonytalanság - még az orvosok körében is - azzal kapcsolatban: szabad és indokolt-e védőoltást alkal­mazni a járványos fertőzések terjedésének időszakában. A tisztiorvosi hálózat ezért most körlevélben hívta fel a házi­orvosok figyelmét arra, hogy az oltás nem lehet rossz hatással még azokra sem, akikben már lappang a betegség. Nem sú­lyosbítja, sőt enyhítheti a már elkapott kór lefolyását. A járványügyi szakemberek mindenkinek azt javasolják, hogy kerüljék a kórházi látoga­tást, mert a fertőzés veszélye el­sősorban a krónikus betegeket, a csecsemőket és az idősebb korosztályok tagjait fenyegeti. Az elmúlt héten kilenc újabb haláleset történt, így tizenkilencre emelkedett a járvány áldozatainak száma; 17-en hatvan éven felüliek voltak. n. zs. Az influ Terület enzás Betegek megbeteg Táppénzbe vettek edések adata Szövődményes esetek i (február Kórházba szállítottak ?ig) Halottak száma Budapest 20136 * 324 4­Baranya 1281 235 30 4­Bács-Kiskun * 4 * 4 * Békés 1616 320 358 1­Borsod-A.-Z. 5389 813 162 29­Csongrád * * * * * Fejér 2508 706 76 2­Győr-M.-S. 3209 1146 292 13­Hajdú-Bihar 2943 629 232 15­Heves 3877 826 228 9 1 Jász-N.-Sz. 3371 916 63 8­Komárom-E. 4398 1112 356 11 2 Nógrád 3026 595 98 5 _ Pest * * * * 4 Somogy 3639 779 144 8 3 Szabolcs-Sz.-B. 3943 579 148 23­Tolna 626 152 93 3­Vas * * * ★ * Veszprém * * 4 * 4 Zala 1773 483 96 4 3 Összesen 61735 9291 2700 135 9 'nincs adat Boldvai a tizenötödik a sorban Legtöbbször rágalmazásért függesztették fel a mentelmi jogot Boldvai László MSZP-s képviselő mentelmi jogát a napok­ban függesztette fel az Országgyűlés, hozzájárulva ezzel a Tocsik-ügy vizsgálatához. Ez idáig 37 esetben került a jelen­legi parlament elé mentelmi javaslat, a képviselők 15 alka­lommal voksoltak a felfüggesztés mellett. A NATO főtitkára szerint Törökország nem akadályoz­hatja meg az észak-atlanti szervezet kibővítését. Javier Solana útban Törökor­szág felé szerdán a Ferihegyi repülőtéren tárgyalt Keleti György honvédelmi miniszter­rel. A megbeszéléseket köve­tően a politikus újságíróknak kijelentette: Ankara csatlako­zása az Európai Unióhoz és a NATO kibővítése két, egymás­tól független döntést igényel. Tansu Ciller török miniszter­elnök-helyettes korábban azzal fenyegetőzött, hogy országa el­lenezheti a NATO keleti kibő­vítését, ha továbbra sem veszik komolyan Törökország csatla­kozási szándékát az Európai Unióhoz. Solana úgy vélekedett, hogy Törökország nem fogja megvé­tózni a NATO kibővítését. Hozzátette: minden tagország egyetértett abban, hogy a júli­usban tartandó csúcstalálkozón határozzanak az észak-atlanti szervezet kibővítéséről, vala­mint a NATO és Oroszország közötti kapcsolatrendszerről. Az International Herald Tri­bune című újság szerint az Egyesült Államok és szövetsé­gesei diplomáciai kezdeménye­zések egész sorozatára készül­nek, hogy rábírják Oroszorszá­got a NÄTO keleti kibővítésé­nek elfogadásába. A javaslatok a légtérellenőr­zéstől kezdve a fegyverzetkor­látozási szerződéseken át a nagyhatalmi „politikacsinálá­sig” számos területen nyújthat­nának kedvezményes elbánást Moszkvának. A franciák és a németek azt is indítványozták, hogy adjanak állandó tagságot a Hetek csoportjában Oroszor­szágnak. Az előző parlamenti ciklus idején összesen 44-szer dön­tött a T. Ház ilyen ügyben. Mint az Országgyűlés ille­tékeseitől megtudtuk, az 1994 júniusa óta előfordult 37 eset­ből a honatyák csak három­szor hoztak a mentelmi bizott­ság véleményével ellentétes határozatot. A bizottság javas­lata tehát általában mérvadó. A leggyakrabban, 25-ször rágalmazás miatt indítottak el­járást képviselő ellenzés a leg­többször - szám szerint 10 al­kalommal - kérték írásban Rapcsák András KDNP-s kép­viselő mentelmi jogának fel­függesztését. Ami a jogi procedúra útját illeti, a szakértők elmondták: köztörvényes vád esetén a megkeresés címzettje a leg­főbb ügyész, magánvád esetén pedig a helyi bíróság. A felje­lentés alapján ők küldik el a T. Ház elnökének a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérel­met. Ezt a házelnök a legköze­lebbi plenáris ülésen közli a képviselőkkel, s ezzel párhu­zamosan átadja az ügyet a mentelmi bizottságnak. A bizottság ülésére mindig meghívja az érintett képvise­lőt, aki azonban nem köteles megjelenni. Részvétele tör­vény adta joga. Az itt feltárt tények ismeretében ölt azután formát a határozati javaslat, amelyről végül az Országgyű­lés dönt. A képviselők vagy fenntartják társuk mentelmi jogát vagy felfüggesztik azt. Szalóky Eszter Horn Gyula miniszterelnök orvosai tanácsára elhalasztotta a jövő hét elejére tervezett hiva­talos kanadai látogatását - je­lentette be a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodája. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke cá­folta azt, hogy ellenezte volna a szövetség belépését a kor­mányba. A kolozsvári Szabad­ság című lapnak adott interjú­ban Tőkés kijelentette: meg­nyerőnek tartja a miniszterel­nök személyét, de lassúnak a személyi változtatásokat. Robbantásos merényletet kíséreltek meg kedd este az új csecsen alelnök, Vakha Arsza- nov ellen. A hírt a csecsen bel­ügyminisztérium nem erősítette meg. A politikus életét távirá­nyítású robbanószerkezettel próbálták meg kioltani. Néhá- nyan könnyebben megsebesül­tek, két személygépkocsi meg­rongálódott. Horvátország első rendkívüli és meghatalmazott belgrádi nagykövete szerdán átadta megbízólevelét Zoran Lilies jugoszláv elnöknek. Megfigye­lők szerint az aktus újabb fon­tos lépés Jugoszlávia és a volt Jugoszláviából kivált Horvátor­szág közötti kapcsolatok nor­malizálása felé vezető úton. Go Harlem Brundtland nor­vég exminiszterelnök ajánlatot kapott, hogy legyen Kofi An­nan ENSZ-főtitkár helyettese - közölte a norvég közszolgálati televízió szerdán. A hírt hivata­losan nem erősítették meg. Navaz Sarif volt kormányfő pártja, a Pakisztáni Muzulmán Liga elsöprő győzelmet aratott a pakisztáni választásokon. A kedden közzétett hivatalos vég­eredmény szerint a törvény- hozás 134 mandátumát nyerte el, míg a riválisnak, a Benazir Bhutto kormányfő vezette Pa­kisztáni Néppártnak csak 17 hely jutott. Pokolgép robbant szerdán az észak-morvaországi Olo- moucban. A robbanásban egy idős férfi életét vesztette. Agydaganata van Elizabeth Taylomak - jelentette be a vi­lághírű színésznő szóvivője. A jóindulatú tumort február 17-én műtéti úton fogják eltávolítani. Egy kaliforniai esküdtszék kedden felelősnek találta O. J. Simpson volt amerikaifutball- sztárt exneje és annak barátja meggyilkolásában, ezért 8,5 millió dollár kártérítésre köte­lezte. Bő egy évvel ezelőtt Simpsont egy büntetőeljárás­ban fölmentették a gyilkosság vádja alól, most egy polgári perben marasztalták el. Taláros vélemény a cégautókról Kilényi szerint a jogtalanul beszedett adó miatt főjön a PM feje Mint jelentettük, az Alkotmánybíróság 1997. január 1-jei ha­tállyal megsemmisítette az adótörvénynek azt a kitételét, hogy cégautók használatakor a benne ülő magánszemélynek minden esetben jövedelme keletkezik, függetlenül attól, hogy az autót magáncélra, vagy kizárólag hivatalosan használja. Alkot­mányellenes az is, hogy az ellenbizonyítást a jogalkotó nem minden esetben tette lehetővé. A döntés részleteiről dr. Kilényi Géza alkotmánybíróval beszél­getett a Ferenczy Europress munkatársa.- Elfogadhatatlan a feltétele­zés, hogy a magánszemélynek azért keletkezik jövedelme a cégautó használatakor, mert nem kell saját járművet vásá­rolnia, vagyis az arra költendő pénz a zsebében marad - mondja Kilényi dr. - Rossz az a megközelítés is, hogy ha az autóban ülő alkalmazott maga határozza meg úti célját, eleve magánutat bonyolít le.-Mi ebben az Alkotmány- bíróság álláspontja?-Az, hogy minden cégnek biztosítania kell az ellenbizo­nyítási lehetőséget. Ezt megte­heti például úgy, hogy mondjuk tíz autójából ötöt eleve kizár a magánhasználat köréből, a má­sik ötöt pedig csak hivatali utakra küldi.- Visszaigényelhető az eddig már beszedett adó?-Valószínű, hogy az alkot­mányosságot félreértésből vagy tudatlanságból kijátszó felsőbb szerveknek ezzel is számolniuk kell. Emiatt azonban hadd főjön a Pénzügyminisztérium feje.- Alkotmányellenesnek mi­nősítették azt a rendelkezést is, hogy a cégek az APEH által megállapított üzemanyagárakat kötelesek irányadónak tekin­teni. Miért?- Mert az adótörvény part­talan felhatalmazása alapján az APEH mindenkori vezetőjének jóindulatán múlik, mit, mikor­tól tekint irányadó árnak. Piac- gazdaságban már az is elfogad­hatatlan, hogy egyetlen cég - mondjuk a Mól - ára legyen a meghatározó. Takács Mariann Szigorították a sportcélokra igényelt fegyverek engedélyezését Huszonötezer „stukker” önvédelemre Február 1-jén hatályba lépett a lőfegyverek tartását szabá­lyozó kormányrendelet. Az új jogszabály lényegében nem változtatja meg az eddigi engedélyezési rendszert, bizonyos szigorításokat azonban bevezet. A változásokról Baracsi Imre, az ORFK Rendészeti Osztályának alosztályvezetője tá­jékoztatta lapunkat.- Hazánkban jelenleg mintegy 25 ezren rendelkeznek marok- lőfegyverrel - többnyire kis­kaliberű pisztoly tartására - szóló engedéllyel, s feltehe­tően ez a szám a jövőben sem fog növekedni - véli a szak­ember.- Az elmúlt években azt ta­pasztaltuk, hogy jó néhányan nem önvédelmi célokkal in­dokolták kérésüket, inkább azzal jelentkeztek, hogy spor­toláshoz volna szükségük az adott fegyverre. Ezzel a ma­gyarázattal ugyanis valamivel könnyebben meg lehetett sze­rezni az engedélyt. Ráadásul az sem volt ritka eset, hogy hamis igazolások­kal támasztották alá a kérel­met és ha megvolt az engedé­lyezési papír, egyszeriben megszakadt a „sportkarrier”. Ezért az új előírások a koráb­binál szigorúbb feltételekhez kötik a sportcélú fegyvertar­tást, s rögzítik azt is: alapos el­lenőrzésnek kell alávetni az ilyen jogcímen fegyvertartást kérvényezők sporttevékeny­ségét. Kizáró ok lehet ha a kérel­mező nem töltötte be 18. élet­évét, vagy cselekvőképességét korlátozó gondnokság alatt áll, illetve ha valaki büntetett elő­életű, netán bármilyen más okból nem biztonságos, ha lő­fegyvert tart magánál. Változás az is, hogy 4-ről 5 évre emelték az engedély­megújítás idejét, s nem kell ismételten alkalmassági vizs­gát tenni. Az egészségügyi al­kalmassági követelményeket azonban megszigorították. A fegyvernek minősülő eszközök köre nem bővült. A gázspray, illetve a nyílpuska a jövőben sem tartozik ebbe a kategóriába. (szalóky)

Next

/
Thumbnails
Contents