Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő MEGYE! KORKÉP! HIRDETÉS iMMS MEGYEI HM Mentsük környezetünket, amíg menthető! A vidékünkről elszármazott, Németországban dolgozó ven­dégmunkások elbeszéléseiből tudom, rövid időn belül felfi­gyeltek a tisztaságra. A „szóra­kozott” egyént, aki elejtett vagy eldobott egy csikket, papírhulla­dékot, a járókelők diszkréten, de nyomatékosan figyelmeztetik. Magyarország környezeti álla­pota sokkal kedvezőtlenebb ké­pet mutat, mint kontinensünk fejlettebb része. Fölkerestük a gyulai székhelyű Körös vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­séget, ahol Kosa Ferenc főtaná­csossal beszélgetve arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a vélemé­nye a témáról egy hivatásos környezetvédőnek. Valóban ve­szélyben van a világ és abban szőkébb lakóhelyünk? — A környezetvédő mozgal­mak képviselői szívesen feste­nek drámai képet a világ hely­zetéről. A sokkoló hatású nyilat­kozatok célja nyilvánvalóan a megélhetési gondjaiba vagy a gyarapítási szenvedélyébe bele­feledkezett társadalom fölrázása. Megdöbbentő viszont, hogy a vi­lág különböző szakirodalmai sem festenek színesebb képet. A különbség csupán annyi, hogy a szennyezések következménye nem egyik napról a másikra, ka- tasztrófaszerűen jelentkezik, ha­nem fokozatossan ássa alá egész­ségünket, rontja életkörülmé­nyeinket. Romlik a levegő minő­sége, a Föld édesvízkészlete egy­re szennyezettebb, fogynak az őserdők, az élővilág fajokban mind szegényebb, az általános felmelegedés pedig valóságos veszély. A globális folyamatok hazán­kat, azon belül pedig Békés me­gyét is érintik. Helyi sajátossá­gaink természetesen vannak; kedvező', hogy térségünkből hi­ányzik a nehéz- és a vegyipar, egyelőre nincsenek autópályák és az urbanizációval járó gon­dok sem annyira jelentősek. Tudni kell azonban, hogy kevés a vizünk, ami van, az a szennye­zésekre rendkívül érzékeny. Az erős agrárjelleg és az átmenő közúti forgalom miatt magas a levegő portartalma. A műtrá­gyázás, a vegyszerezés és az ön­tözés rontja a talaj minőségét. Nem kell túlzottan pesszimistá­nak lenni ahhoz, hogy féljünk a jövőtől és elveszítsük az önbi­zalmunkat. — Ez nem túl biztató, mégis mit tehetnek önök azért, hogy ezek a folyamatok lelassuljanak, vagy esetleg más irányt vegye­nek? — Békés megyében — igaz, nem a megyehatárok között — helyi székhellyel 1988 óta mű­ködik környezetvédelmi ható­ság. Ennek a ténynek jelentő­sége van, hiszen a felgyülemlett problémákat itt helyben meg le­het oldani. A hatóság feladata a törvények, jogszabályok betar­tása. Azt hiszem, működésünk Kása Ferenc: „Nem csak kör­nyezeti ismeretekre, hanem általános erkölcsre és etikára van szükség” legnagyobb eredménye az, hogy elfogadtattuk: a környezetvé­delmi ügyekben is jogkövető magatartást kell tanúsítanunk. .Ezzel tekintélyt szereztünk a közigazgatásnak. — Nem lehet mindenkit ellenőrizni. Mégis miért jobb a helyzet például a skandináv or­szágokban vagy Németország­ban? — Nyugaton is nagy a baj, de a vitathatatlan különbséget több tényező magyarázza. Hazánk évszázadokkal ezelőtt elszakadt Nyugat-Európától, ez a késés a környezetvédelemben is meg­nyilvánul. Nem túlzás, ha azt állítjuk, 20—30 évre van szük­ségünk a fejlett országok kör­nyezeti állapota jelenlegi szint­jének az eléréséhez. — Mit kell tennünk ahhoz, hogy nagyobb léptekkel halad­junk előre? — A jog és a pénz mellett fontos tényező az emberi fejek­ben uralkodó káosz megszünte­tése. Mindenkinek a fantáziájá­ra bízom, mi történne akkor, ha ma például a Fiume Szálló előtt valaki egy újgazdag kezébe adná az „elveszített” cigaretta- csikkjét. Nem valószínű az sem, hogy nálunk az állampolgárok követnék a németországiak pél­dáját és hajlandók lennének több adót fizetni egy-egy kör­nyezetvédelmi probléma meg­oldására. Szemléletet kell válta­nunk, de valószínű, hogy nem­zedékváltás nélkül ez nehezen valósulhat meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felnőttek társadalmát nem lehet propa­gandával, vagy szép szóval át­nevelni. Más a helyzet a gyer­mekekkel, őket kiskortól kezd­ve oktatni, nevelni kell. Nem­csak a környezeti ismeretekre, hanem általános erkölcsre, eti­kára. Csak így alakulhat ki a társaiért is felelősséget érző em­ber, aki szembe mer nézni az emberiséget valóban súlyosan fenyegető veszéllyel és elhárítá­sáért áldozatokat is hajlandó hozni. Bernát Nándor Háromszor bukott Volkswagen Transporter kiste­herautóval jelentkezett kilépés­re a gyulai határátkelőhelyen január 30-án F. L. magyar ál­lampolgár. Az ellenőrzést végző határőröknek feltűnt, hogy a 3,8 millió Ft-ot érő jár­műhöz másolt indítókulcs és hamis forgalmi engedély tarto­zik. A további vizsgálat során kiderült, hogy a járművet két nappal korábban lopták Buda­pesten. Az Orosházi Határőr Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a fényképcserés útlevelet felmutató F. L. korábban is pró­bálkozott lopott autók külföldre vitelével: 1996 novemberében Biharkeresztesen egy Volks­wagen, az idén januárban Gyu­lán egy Toyota személygépko­csit szeretett volna átcsempész­ni Romániába. A férfi ellen gépjárműlopás és közokirat­hamisítás gyanúja miatt folyik eljárás, többek között a Gyulai Rendőrkapitányságon. — gh — Rádiók nem szűnnek meg, csak átalakulnak? Orosházán az Alföld Rádió Kft.-t 1994. november 21-én alapította 6 tulajdonos (Bodnár Sándor, Szűcs László, Kocziszky László, Kocziszky Attila, Balogh Csaba és Gonda István). A rádió e néven meg is kezdte működését 1995. márci­us elsejétől, ám a „közös lónak túrós lett a háta”. A felelős szerkesztő, Kocziszky László tudtára adta mindenkinek, a 4 tagot kizárta, a két ügyvezetőt visszahívta. A tulajdonostársak ugyan tiltakoztak az eljárás sza­bálytalansága miatt, igazuknak azonban csak a bíróságon tud­tak érvényt szerezni. Az oros­házi bíróságon dr. Ruff Edit ta­nácsa hatályon kívül helyezte a felpereseket kizáró határozato­kat, az alperest perköltség kifi­zetésére kötelezte. Az indok­lásban elhangzott, hogy a tör­vény értelmében Kocziszky nem járt el szabályosan, a per során érdemi nyilatkozatot sem tett, a tárgyaláson nem jelent meg. Természetesen az alperes élt fellebbezési jogával. A má­sodfokú ítélet is megszületett: a megyei bíróság helyben hagyta az első fokon hozott ítéletet. Mostantól lehet találgatni: a hi­vatalosan nem létező Zenit Rá­dió (nincs bejegyezve a cégbí­róságon) meddig hallatja hang­ját az éteren át reggel 5-től 11 óráig? Mikor szólalhat meg a „bitorolt” 88,6 MHz-en az Al­föld Rádió Kft.? Csete Ilona Ki kap harangszót? Szeghalmon az önkormányzat 1,2 millió forinttal támogatja a református templom leendő új harangjának elkészültét. Ezért Búzás Julianna, önkormányzati képviselő felvetette: a támoga­tást méltányolva, jó volna, ha ha­rangszót illetően az egyház a jövőben nem tenne különbséget a szeghalmiak körében. Attól füg­getlenül, hogy a család fizette-e, vagy sem az egyházadót, halálo­zás esetén mindenkit illessen meg a harangszó. Péter Szarka László, református lelkipásztor elmondta: a legközelebbi presbi- tériumi ülésen megemlíti a képviselőnő javaslatát. (i) Kamatozó kiiiiilarj« 1998/11. ® BIZTONSÁG ftLSÓFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem-is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biz­tonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befekte­tőnek a névérték és a kamat kifizeté­sét a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 20%- ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem el­lopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futami­dő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fi­ókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatá-ban napi árfolyamon adható és vehető. • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgal­mazzák. A Kamatozó Kincstárjegy leg­újabb sorozata (1998/11.) 1997. február 3—14-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam: 1997. február 3- 10.: 99,70%, 1997. február 11 - 14.: 100%. Az értékpapír jóváírásának napja (egyben a kamatozás kezdete): 1997. február 19. Évi kamata 20%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: Magyar Hitel Bank Rt. 5540 Szarvas, Béke út 1., Békéscsaba • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1 ÁLLAMPAPÍR kRÉKÉS MFflYEI HÍRLÁP A A yKATESZ tagja Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőségés kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. PL 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441-020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon/fax: (66)441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66)453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a„DÉLHIR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 695 Ft, negyed évre 2085 Ft. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross út 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents