Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

MEGYEI KORKÉP 1997. február 20., csütörtök s Uj trükkök a gazdasági bűnözésben — gyanúsítottak előzetesben Szextelefonok bérmunkában? A gazdasági bűnözés elleni küzdelem olyan speciális terület, ahonnan ritkán szivárognak ki hírek, ezért is ígérkezett érdekesnek a tegnap délutánra meghirdetett sajtótájékozta­tó, melyen Kovács János alezredes és Kiszely János száza­dos, a megyei gazdaságvédelmi osztály vezetői számoltak be a legutóbbi hetek eseményeiről. Az első történet szereplői szarvasi főiskolások, akik végtelenített te­lefonkártyákkal hívtak külföldi szextelefonokat—napi 800forin­tért bérmunkában. A rendőrség felé a feljelentés a Hungaroteltől érkezett, és néhány napos figyelés után a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola földszinti nyilvános telefonjánál lebukott egy orosházi és egy szarvasi fiatal. Ok azonban csak „bérmunkások” voltak, akik másik hét társukat is megjelölték. Az öt kártya közül eddig négyet sikerült lefoglalni, és kedden elfogták a budapesti „fő­szervezőt” is. A Hungarotel kára csak Szarvasról 730 ezer forint, de összesen bizonyosan milliókra tehető. Mivel az elkövetők nagy része diák, en­nek megtérülésére gyakorlati­lag semmi esély nincs. A másik történet szereplői a klasszikus gazdasági bűnözés korszerű formáját űzték: fiktív cégek, valótlan tartalmú szám­lák alapján több, mint 22,5 mil­lió forintot vettek fel az APEH- től mezőgazdasági támogatás címén. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsítot­tak tavaly június és november kö­zött közel tíz gazdasági társaságot, elsősorban bt.-t „alapítottak” — egyetlen valódi adat nélkül, hamis volt az összes okiratuk. Az APEH- nél adószámot kértek, a bankok­ban számlákat nyitottak, kitöltöt­tek néhány mezőgazdasági gép vásárlásáról szóló hamis számlát, és már csak az APEH által átutalt támogatást kellett várniuk, ami meg is érkezett hamarosan. Az öt gyanúsítottból azóta né­gyen előzetes letartóztatásban várják a nyomozás folytatását. Közülük az egyik—a fő szervező —(a közelmúltban kipattant más­fél milliárdos szegedi olajügylet egyik gyanúsítottja) húszmilliós házát is megkísérelték lefoglalni, ám azt már egy „véletlen” folytán húszmilliós „baráti hitel” terhelte. A.Gy. A legjobb indulatú költségvetés Békésen december végére készült el a Démász ügyfélszolgálati irodája, amelyet a cég vezetői mutattak be a tegnapi tájékozta­tón FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Szigorú fellépés az áramtolvajok ellen Ruhapénzt kapnak, (cs) Komoly forráshiánnyal ugyan, de elfogadta a keddi testületi ülésen Pusztaföldvár képviselő­testülete az 1997. évi költségve­tést. Módosították a közalkal­mazottak és a köztisztviselők ruhapénzjuttatásának mértékét. A döntés értelmében minden érintett kap évi 4 ezer forintot ilyen címen. Az iskola 2 számí­tógéppel gazdagodik, az idősek klubja pedig — ha lesz forrás — színes televíziót, videót kap. A 3 milliós hiányt egyébként a gyógyszertári részvények érté­kesítéséből oldják meg Puszta- földváron. Vendégjáték, (ö) Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtárban feb­ruár 21-én, pénteken 18 órától az Arany János Művelődési Egye­sület és a könyvtár vendége lesz a nagyváradi Kiss Stúdió. Mol­nár Ferenc: A cukrászné című színművét mutatják be, a cím­szereplő Kiss Törék Ildikó. Prózamondás, (d) Megyei prózamondó versenyt rendez a Mikszáth-emlékév alkalmából ma délelőtt 10 órától a Békés Megyei Könyvtár Békéscsabán. A rendezvény színhelye: a könyvtár játszóháza. Testületi ülés. (z) Békés önkormányzata ma délután két órakor a városháza dísztermé­ben tartja ülését. Egyebek között napirendre kerül a szociális igazgatásról, ellátásról és egyes támogatásokról szóló rendelet, a város idei költségvetése, majd tájékoztató hangzik el a városi diákszövetség munkájáról. Magányosoknak, (y) A békési magányos szívek klubja kivilágos-kivirradtig tartó far­sangi mulatságot szervez 21-én, pénteken este 19 órától az Omnia presszóban. Kivitte volna, (gh) Kétmillió forintot éró', Magyarországon bé­relt Volkswagen Polo személygép­kocsival jelentkezett kilépésre a gyulai határátkelőhelyen hétfőn egy magyar állampolgár. Az útlevélkezelő határőr a kölcsön­szerződést is ellenőrizte. Kiderült, hogy a Polo nem vihető külföldre, így honfitársunk tette autólopás­nak minősült. Baleset.(m) Tótkomlós külterüle­tén tegnap délelőtt a havas, csúszós úton egy személygépkocsi megcsú­szott, és az útmenti fának ütközött. A baleset következtében az autó vezetője és utasa súlyos sérülést szenvedett. „A FŐNEK KELL MŰ­VELNIE A SZÍVET.” (Bolyai János) Emlékezet óta nem tárgyalta a békéscsabai képviselő-testület a költségvetési tervezetét olyan egyetértésben és összhangban, mint tegnap. Még az ellenzéki „állásból” politizálok is stabil, ki­egyensúlyozott költségvetésnek nevezték az 1997-est. Hideg András költségvetési bi­zottsági elnök úgy vélte, éppen a kiegyensúlyozottságból kiindulva a költségvetés hitelfelvétellel terhelhető. Ily’ módon a tervezett 100 millió mellé további 50 milliós hitel felvételét javasolta. Dr. Kere­kes Attila a legjobb indulatú költség- vetésnek nevezte az ideit (főleg, hogy az egészségügynek is jutott írtuk, egy gyulai polgár nem en­gedte, hogy a Diófa utca sarkán, Gyula idegenforgalmi övezeté­ben légkábelt tartó oszlopot állít­son a Fázis. Elmondása szerint karhatalmat helyeztek kilátásba az építők az oszlopállításhoz a hétfői napon. Információink sze­rint sem inzultusra, sem a kivite­lezés folytatására nem került sor a helyen. Hétfőn ellenben a Köröspart utcaiak keresték meg e sorok íróját. Utcájuk tájvédelmi körzet, híres hársfasorukra na­gyon vigyáznak, s rémülten vet­ték észre, hogy a fák közé oszlop­sort akarnak állítani. A szaporodó felindulások nyomán a város polgármestere pénz), ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy azoknak a bevételek­nek az összegét emelték meg, ame­lyek nem biztosak. Takács Péter kiemelte azt a pozitívumot, hogy a tervezésnél a szociális területek elsődlegességet élveztek Végh László alpolgármester megismétel­te „szokásos évi kesergését”: ez az utolsó év, amikor ilyen nagyságren­dű vagyoni bevételre számíthatnak. Ismerve a központi támogatás szű­kösségét — folytatta —, 2, 3, 4, vagy akár 10 évre szóló vagyoni befektetéseket javasolt. Pap János polgármester maximális jóindula­tot tükröző költségvetésről beszélt, ugyanakkor kifejezte, hogy rendkí­hívta össze a tegnapi, sajtótájé­koztatóval egybekötött megbe­szélést. — Nem akarunk újabb oszlopsort, hogy a tetejére fész­keljen a gólya! Javaslom, a város kezdeményezze a kivitelezés azonnali leállítását! Van a beru­házónak hatósági engedélye? Arra, hogy valószínűleg van, mi már nem adunk — jelentette ki egy gyulai polgár.—Úgy kezelik a várost, mint egy határmenti kis­települést, de itt erős a polgári öntudat. Azt ígérték, december 31 -ig lesz telefon, a gyulaiak hoz­zájárulást fizettek, nem kellene késedelmi kamatot adni nekik? A város egyik legfontosabb bevétele az idegenforgalom, bár­vül nagy feszültség látható benne, mert minél fejlettebb a város, annál több pénzt kell fordítani felújítások­ra. Menyhért István könyvvizsgáló rámutatott, a vagyonbevételből származó többletbevétel telje­síthető. Nyugat-európai példákkal alátámasztva érzékeltette azt a fo­lyamatot, hogy az állami támogatás nálunk még mindig jóval maga­sabb, ezért annak további csökke­nésére kell számítani. Ennek helyé­be a helyi adó és a vagyonhasznosí­tás léphet. A képviselők a részletes vitá­val folytatták az ülést, majd ellen- szavazat nélkül elfogadták az idei költségvetést. L. E. mi áron nem kell a telefon. A beruházó a megtérülést nézi, de a XX. század végén nem fogadható el a légkábelezés. Városszerte építkeznek, esetlegesen helyez­nek el kampókat, dobozokat — fogalmazta meg a városszépítők képviselője, míg az Összefogás egyesületé a gyulaiakkal való fo­lyamatos egyeztetés elmaradását hiányolta. Lebenszky Attila polgármester szerint kevés információt kaptak, a közölteket is rendre változtat­ták, mára azt sem tudják, hol mi lesz. A Démász hozzájárult vol­na, hogy meglévő oszlopaikon fusson a telefonkábel, ám tudo­másuk szerint meg sem keresték őket. A jelenlévők elfogadták a polgármester és dr. Albel Andor alpolgármester javaslatát, hogy azonnal faxot juttatnak el a Fázis­hoz a helyzet tisztázása érdeké­ben, s a hétfői testületi ülésre megkérik a hiányolt hatósági do­kumentumokat. Szőke Margit (Folytatás az 1. oldalról) hogy megjelentek az „ügynö­kök” is, akik jó pénzért árulják a módszereket is. Minderről azon a sajtótájé­koztatón esett szó, amelyet teg­nap Békésen, a Démász Rt. helyi kirendeltségén rendezett a cég azzal a szándékkal, hogy felhív­ja a közvélemény figyelmét a jelenségre. Tóth Béla, a Démász Rt. kereskedelmi igazgatója ar­ról is beszámolt, hogy a Démász határozott lépéseket tett az áramlopások terjedésének meg­akadályozására. Nagyobb hang­súlyt kap a megelőzés is. Kelemen Sándor, a Démász (Folytatás az 1. oldalról) egy kozmetikai üzembe telepí­tették a Clorox-gyárat. Ám en­nek üzemeltetése gazdaságta­lan, ezért adják el a Loreálnak. A korszerű technológiát viszont Körösladányba hozzák. Azért Magyarországra, mert a Cloro- xot importáló országok a közeli országok, s azért Ladányba, mert a hazai Henkel-üzemek kö­zül itt gyártanak folyékony tisz­títószereket. Körösladányban az új termék gyártásának elindítá­sával, a szennyvíztisztító meg­építésével 1,2 milliárd forintot ruháznak be. Ezzel együtt Körösladányban a Henkel-beru- házás eléri a 4 milliárd forintot. A Clorox-üzem júniusi beindítá­sával 50-70 személyt alkalmaz­nak majd. De Körösladány nem­csak ezzel nyer (hisz az alkalma­zottak többsége ladányi lesz), Rt. békéscsabai üzletigazgatója lapunk kérdésére elmondta: mű­ködési területükön tavaly össze­sen 141 áramtolvajt— 126 ma­gánszemélyt és 15 vállalkozást — füleltek le. Akad vállalkozó, akinél a kiszámított vélt fo­gyasztás már meghaladja a két­millió forintot. Az üzletigazga­tóság költségeit mintegy 120 millió forinttal növelte az áram­lopás. A tapasztalat szerint a közvélemény nem ítél szigorúan az energiatolvajokkal szemben. Pedig az ellopott áramot hosszú távon a többi fogyasztó fizeti meg, hiszen a költségek az árban jelentkeznek. Tóth Ibolya hanem a nagyközség költségve­tése a megnövekedő iparűzési és kommunális adóval is gyarapo­dik. ¥ A sajtótájékoztató és az épülő üzem megtekintése után Siegfried Waldhör, a Henkel Ausztria Csoport fejlesztési igazgatója lapunknak elmondta: nem helytállóak a körösla- dányiak feltételezései (melyek az egy héttel korábbi falugyűlé­sen vetődtek fel), hogy Ausztriá­ban ma sem nő fű ott, ahol egy­kor hasonló vegyiüzem műkö­dött. Waldhör úr azt is cáfolta, hogy Spanyolországban már fel­robbant volna egy, a ladányihoz hasonló gyár. Sőt, 1964-ben Olaszországban sem okozott Henkel-üzem semmilyen tö­megtragédiát — hangsúlyozta. Magyari Barna Féloldali tárgyalás a gyulai kábelekről A gyulaiak és a kivitelező' között „csendőrpertu” folyik — sum­mázta a helyzetet tegnap a városházán az az úr, aki a tanácskozás befejezése előtt elhagyta a termet. A lakosok panaszkodnak, a városvezetés hallgatja, a beruházó Hungarotel és a telefonkábe­leket lefektető Fázis Rt. meghívott vezetői nem jöttek el, a Hungarotel egyedüli képviselőjét pedig az újdonság erejével érték a hallottak—tette hozzá indoklásképpen. A Clorox-gyártás nem veszélyes Dobozi cigányok vádjai Ötmilliárdos tartozás megyénkben A fejlesztés ügye csorbul Közmeghallgatást hirdetett a dobozi cigány kisebbségi ön- kormányzat tegnap délelőttre, melynek nyomán teljesen meg­telt a községháza nagyterme, s kezdettől fogva nem volt hiány a felszólalásokban, vélemények­ben sem. Hiába értékelte jónak a testület tavalyi munkáját és gaz­dálkodását Zsigmond Károly el­nök, a képviselőket súlyos vá­dakkal, megjegyzésekkel illette előbb a testület egyik tagja, Mező Mihály, majd a hallgató­ság. Mező Mihály többek között megkérdezte Czinanó János al- elnököt, hány cigány családot keresett fel az ingyenes, illetve az olcsó cipők elosztása előtt. Előzetes vizsgálódásai alapján úgy vélte, a cipőket az alelnök drágábban adta el, ráadásul a ci­gányoknak a rosszabb minősé­gűeket. Kiss László települési jegyző indítványozta, hogy néz­zék meg a hivatalos számlákat, ezek ma is megvannak. Zsig- mond Károly bejelentette, hogy kivizsgálják az ügyet, ha Mező Mihály fenntartja álláspontját. Nem jutott megegyezésre Mező képviselő és a testület elnöke a hagyományőrző együttes szá­mára megnyert pályázati pénz sorsában sem, mígnem a képviselő kijelentette, hogy az együttes megszűnt. A hallgatóság soraiból jelent­kezettekből dőltek a kérdések: nevezzék meg azt a 32 családot, amely fát kapott, miért csak a képviselőknek jutott fa, miért nem tudják a jogaikat a cigá­nyok? Egy felszólaló azt kifogá­solta, hogy a cigányságot min­denből kizárják. Végül Mező Mihály lemondásra szólította fel a testületet, ám az többséggel leszavazta a javaslatot. (e) Gyulán tartotta tegnap ülését a területi egészségbiztosítási bi­zottság a Békés Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár gyulai ki- rendeltségén. Tóth Imre kiren­deltségvezető intézményüket, te­vékenységüket ismertetve el­mondta, hogy Kossuth utcai épü­letük 1891 óta ad folyamatosan otthont a társadalombiztosítási teendőknek. A kirendeltség ille­tékességi területe megyénk har­madát érinti, 21 település tartozik hozzájuk, melyeken 115 ezren él­nek. Nagy ügyfélforgalmuk van, megoldásra vár az ügyfélszolgá­lati tér kialakítása. Nem számítot­tak arra, hogy ilyen mérvű lesz az ellátásra jogosultak köre, az új járulékfizetés is növeli kötele­zettségeiket. Vágvölgyi Gábor, a bizottság elnöke lapunk kérdésére elmond­ta: a nemrég megalakult megyei területi egészségbiztosítási bi­zottságban a munkaadók, mun­kavállalók delegáltjai a befizetett járulékok kezelésére, az azzal való gazdálkodásra vállalkoztak. Munkabizottságokat alakítottak az egyes területek vizsgálatára, így a járulékbehajtáséra is. A munkabizottság Gyulán tevé­kenységéről részben adott szá­mot, az egészségbiztosítási bi­zottság állásfoglalása szerint szükséges kiegészíteni folyó­számla-ellenőrzéssel, hogy tel­jes képet kapjanak a kintlé­vőségek keletkezésére, annak kezelési módjára, nyilvántartási rendszerére és sor kerülhessen behajtásra. A megyei kintlévő­ségek vizsgálati eredményeire áprilisban térnek vissza. A kintlévőségek összege mintegy 5,1 milliárd forint, a szám folya­matosan nő, de nem olyan nagy mértékben, mint tavaly. Jelen­leg eljárás folyik több mint 4 milliárd forint behajtására. Sz. M. Ahogy a Magyar Köztársaság költségvetésében megnyilvánul a törvényhozók szándéka, ugyanúgy a város költségveté­sében is kifejezésre jut az önkor­mányzat akarata, üzenete az in­tézmények felé. Az önkormány­zat költségvetése idén, a fejlesz­tés rovására változatlanul prefe­rálja a kultúra, az egészségügy és az oktatás ügyét. Ha továbbra is ezt a gyakorlatot követjük, jövőre már egyáltalán nem jut fejlesztésre —jelentette ki a teg­napi testületi ülésen dr. Deme­ter László polgármester azt követően, hogy a képviselők el­fogadták a város idei költségve­tését, amelynek bevételi és ki­adási főszáma egymilliárd- kettőszázhuszonhétmillió fo­rint. A polgármester szavai egy­becsengtek több hozzászóló gondolatával. —1 Hat éve tart ez a kény­szerhelyzet. Ha nem lépünk, a működési kiadásaink túlnőnek a város keretein — fogalma­zott az egyik képviselő, hivat­kozva a könyvvizsgáló véle­ményére is, aki a város intéz­ményhálózata működésének kiadáscsökkentést célzó újra­gondolását, illetve átszervezé­sét sürgeti. A jegyző tájékoztatójából ki­tűnt, Szarvas idei működési ki­adása 18,7 százalékkal emelke­dett, míg az állami forrásból ka­pott juttatás alig több mint 11 százalékkal nőtt. A város fej­lesztésre bevétele 11 százalékát fordítja. A képviselők abban egyetér­tettek, figyelemreméltó ered­mény az a tény, hogy az idei költségvetést hitelfelvétel nél­kül sikerült megtervezni. Cs. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents