Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-18 / 41. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. február 18., kedd FöldAnU vott. (u) Ezen a napon hunyt el 1980-ban a békéscsabai születésű Láng Géza növénynemesítő, az MTA tagja. A keszthelyi Gazdasági Akadémián, majd a budapesti műegyetemen szerzett diplomát. 1945 után Keszthelyen, majd Budapesten kapott katedrát. A földművelődésügyi minisztériumban a növénytermesztés oktatásátszervezte. Később az Agrártudományi Főiskolán, illetve Egyetemen docens, tanszék- vezető tanár és rektorhelyettes, 1965-68 között rektora volt. Kutatásai főként a humusz-, a rét- és legelőgazdálkodás, illetve a burgonyatermesztés vizsgálatára irányultak. Foglalkozott a füvesvetésforgó kérdésével, a talajtermelékenység fenntartásának problémájával, a trágyázással. Kevés a véradó, (h) A Vöröskereszt eleki szervezetének közgyűlésén Tóth Lászlóné titkár egyebek mellett elmondta, tavaly a felhívások ellenére is csökkent a véradók száma, 96- ban három alkalommal szerveztek önkéntes akciót a városban, amelyeken megközelítőleg 80- an vettek részt. Az elmúlt esztendőben 86 vöröskeresztes tagot regisztráltak. Az'elekiek a gyulai szervezettel karöltve több ruhanemű- és egyéb akciót szervezhettek meg a rászorulóknak. Ebben az évben az alapszervezet a tagság bővítésére törekszik és a lehetőségekhez képest minden erkölcsi és anyagi támogatást meg kíván adni. A legközelebbi véradási akcióra április 16-án kerül sor Eleken. lank (1) Kunágota képviselő-testülete február 20- án 13 órától tartja ülését a polgármesteri hivatalban. A napirendek előtt az önkormányzat meghívására a Hungarotel Rt. képviselői adnak tájékoztatást a telefonfejlesztés jelenlegi állásáról, majd a költségvetés kerül terítékre. Ezt követően az orvosi ellátás vállalkozásba adását, illetve a kommunális hulladék gyűjtésével kapcsolatos rendelettervezetet vitatják meg. Környezetvédelem szakmai szerétéiből Cél: emlékliget alakítása millecentenáriumi pályázattal A napokban érdekes könyv került a kezembe, a Békés megyei Karácsony János Honismereti Egyesület Emlékkiadványa a millecentenáriumi év alkalmából, amely, .Honismeret a sajtóban” címmel szedi csokorba a megyéről megjelent írásokat. Ebben találkoztam a Mező- kovácsháza történetét bemutató „Ez a falu mikor lesz város?” című, a település 10 éves évfordulójára készült írással. A cikk Bálint Ferenc tollából született, aki a kovácsházi polgármesteri hivatal dolgozója, s egyben a városvédő kör titkára. Mivel az elmúlt évben több szakmai kitüntetést, elismerést kapott, talán ez is fémjelzi azt a munkát, amit a településért végez. Ezek után mondhatom, hogy Ön olyan lokálpatrióta, aki szívén viseli a város történelmét és nem utolsó sorban a környezetét? — Tulajdonképpen csak azt végzem, ami a munkám és szeretem a várost, ahol élek. Legutóbbi teendőimből kiemelném két nagyon fontos környezetvédelmi rendelet alkotását: a Szárazér védetté nyilvánítását, illetve a települési szilárd- és folyékony hulladékkezelésről szóló közszolgáltatási rendeletet. Azt hiszem, az elsőt nem kell magyaráznom, másrészt a megyében talán egyedüli, hogy ingyenes a lakossági szemétszállítás. Valóban több írásom, kiadványom foglalkozik a környezetvédelemmel, amit minisztériumi szinten is értékeltek. Az elismeréseken kívül az Igazságügyi Minisztériumtól megkaptam az igazságügyi szakértői engedélyt két területre: a levegőtisztaság védelmére és a települési hulladékgazdálkodásra. Egyébként felsorolni is sok lenne azokat a helyi rendezvényeket — főként a világnapi programokhoz kapcsolódva —, melyeket a kör tagjaival és a munkatársakkal a városszépítés érdekében szerveztünk. Természetesen a munka nem áll le, hisz szeretnénk a millecentenáriumi pályázat segítségével az idén kialakítani egy emlékligetet, valamint az ősszel kezdődött faültetési akciót is folytatjuk. Ehhez kapcsolódik a 20 önkormányzat összefogásával nemrég elfogadott délbékési fásítási program is, melynek munkáját én koordinálom. Hosszabb távú tervem kidolgozni egy olyan programot, ami 15—20 évre meghatározná a város arculatát. Halasi Mária Magyar-roma háború Geszten? Hogy a tavaszt érezte-e Geszten a kocsma népe vagy csak több szeszes ital fogyott a kelleténél, senki sem tudta pontosan megmondani, ám tény, hogy szombaton este verekedőktől volt hangos az egyik helybéli italbolt. A falusiak állítása szerint legalább tízen belekeveredtek az „ügybe”, amiről megint csak homályos szóbeszéd folyik a település lakosai között. Egyet viszont mindenki határozottan állított: az ütlegelő öklök között ott volt a faluban közismert Subásé is, azé a fiatalemberé, aki általában sohasem marad ki a valamirevaló nemzeti és etnikai bunyókból. A szóbeszéd szerint a magyar verekedők között egy rendőrtanuló is „edzette” magát, amiről viszont megoszlott a falusiak véleménye. Az esetre azonban itt korántsem került pont. A vérig sértett magyarok egy csoportja vasárnap este bosszúhadjáratot indított egyes cigánylakosok ellen, és a nyomaték kedvéért vagy a mélyen dúló indulataik kifejezéseképpen néhány romalakta ház ablakait be is zúzták. Nem nehéz kitalálni, hogy mindez tovább borzolta a kedélyeket, és tegnapra kelve a békés geszti lakosok attól kezdtek félni, hogy a dolgoknak kiszámíthatatlan folytatása lesz. A nagy zűrzavarban egyébként még vasárnap este eltűnt egy 15 éves cigány kislány is. Az édesanya úgy véli, talán a tőle különélő férj csalta el, s mivel attól tart, a kislányt üzleti haszon- szerzésre használják, feljelentést tett a rendőrségen. —ria Jelentős eltérés a felvett pénzek közül Képzést segítő támogatás Levelet kapott szerkesztőségünk, amelyben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1996. évi vállalkozói képzést segítő, vissza nem térítendő támogatásáról érdeklődik egyik dél-békési olvasónk. Mi alapján adták a támogatást? — kérdezi, mivel a januári átvételkor jelentős, összegszerű eltérést tapasztalt az általa és a más pályázók által felvett pénz között. A választ Rácz Anikótól, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány békéscsabai iroda ügyfélszolgálatán kaptuk. — A vissza nem térítendő támogatásra tavaly és tavalyelőtt volt lehetőség — mondta —, amit a képzésben résztvevők pályázattal igényelhettek. A pályázathoz többféle „igazolást” (társasági szerződés, tanfolyamdíjat igazoló okmány, látogatási bizonyítvány...) is mellékelni kellett. Az előírás szerint a tanfolyam bekerülési költségének 50 százalékát lehetett támogatni, de legfeljebb 50 ezer forintig. A döntést a kuratórium tagjaiból választott oktatási bizottság hozta, amelyhez egy behatárolt keret állt rendelkezésre. Mivel többszöröse érkezett be a pályázatoknak, mint amire számítottak, így eleve kevesebb pénzt tudtak egy-egy résztvevőnek adni. Mint mondta, tudomása szerint emiatt senki nem kapott 50 százalékot, sőt azok is, akiknek 100—200 ezer forintba került a tanfolyam (pl.: okleveles könyvvizsgálói) csak jóval kisebb összeget kaptak. A bizottság igyekezett mindenben körültekintően eljárni és a döntés a tanfolyam szakmai jellegétől, intenzív, vagy többnapos programjától fügött, sok szempontot mérlegeltek. Az eltéréseket tehát ezért tapasztalhatta olvasónk. Végül megemlítette, hogy a támogatás nem volt kötelezően előírt, az adható volt, ugyanakkor az idén pénz hiányában — ilyen támogatásra nincs lehetőség. H. M. Megkérdeztük olvasóinkat Melyik a kedvenc tévésorozatuk? Nagy József né, 25 éves, körös la- dányi gyesen lévő anyuka: — A Vészhelyzetet, a Dallast, a Famíliát és a Szomszédokat mindig megnézem. A szereplők így már szinte ismerősöknek tűnnek. Nemrég hallottam, hogy a Magyar Televízió tervezi az Onedin család újravetítését is. Én ezt a sorozatot is ismét szívesen megtekinteném. Ráadásul most, hogy gyesen vagyok, az időmet is sikerül úgy beosztanom, hogy a sorozatok vetítésekor a képernyő előtt lehessek. Pocsalyi László, 22 éves, szeghalmi tanuló: — Tudom, hogy jelenleg is több sorozat megy a televízióban, de én rendszeresen egyiket sem követem figyelemmel. A sorozatok élvezése nagyon sok időt követel. Hisz ha valamilyen ok miatt egy-két részt kihagy a néző, követhetetlenné válnak a film történései. Nekem pedig mostanában nincs annyi időm, hogy belevághatnék egy sorozatnézésbe. Gyerekkoromban viszont a mesesorozatok érdekeltek. Szilágyi Endre, 30 éves, déva- ványai hitoktató: — Nagyon ritkán jut időm arra, hogy sorozatokat nézzek. Ha mégis, akkor általában A homok titkait vagy a Famíliát tekintem meg. Utóbbit főleg sajátos humora miatt kedvelem. Ám szerintem a mai emberek többségének nincs idejük sorozatok nézésére. A nyugdíjasokat viszont nagyon érdeklik. Ez természetesen azért van így, mert ők jobban ráérnek tévézni. Dr. Tabiné Lehotai Klára, 35 éves, körösladányi tanárnő: — A Vészhelyzet az a tévésorozat, amely hétről hétre leköti a figyelmemet. Tetszik a rohanó, pergő szerkesztés. A gyorsan változó szituációk, a szélsőséges érzelmek és a szimpatikus egyéniségek szintén élvezhetővé teszik a sorozatot. Eddig a Vészhelyzet valamennyi részét láttam. A tévésorozatok közül először az Izaurát követtem figyelemmel, de az nem tetszett. ]y| ß FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kálloy Molnár Péter, a Komédium Színház művészének előadásában láthatták A legifjabb Villon című összeállítást Színházi busz Gyuláról A Gyulai Várszínház Baráti Köre vasárnap este tartotta idei első összejövetelét a színház Kossuth utcai kamaratermében. A kör tavaly novemberben alakult hatvankét résztvevővel. A tagok célként többek között a közös, szervezett színházlátogatást fogalmazták meg. A szervezet működését nagyban segíti a Várszínház is. A találkozón több napirendi pont szerepelt. Szó esett rendszeres színházi busz indításáról. Ezekbe a programokba diákokat is szeretnék bevonni. A tanulók részvételét helyi alapítványok támogatásával valósítanák meg. A megbeszélésen Gedeon József színházigazgató ismertette a Gyulai Várszínház idei műsortervét, hangsúlyozva, hogy a programok még változhatnak, hiszen számos színházzal folynak jelenleg is tárgyalások. Annyi talán mégis publikus az elhangzottakból, hogy opera, rockopera, dráma és dzsessz is szerepel a Várszínház nyári programjai között. A várfelújításról is beszélt az igazgató. Szerinte ez a jövőben hátrányosan érinti a színházat, mivel kisebb lesz a nézőtér, a jelenlegi 420 ülőhely, mintegy 300-ra csökken. A felújítás miatt a következő évadban a színház elképzelhető, hogy kiszórnia várból. A találkozó után A legújabb Villon címmel nézhették meg Kálloy Molnár Péter, a Komédium Színház művészének előadását a kör tagjai és az érdeklődők a kamarateremben. (mocsár) A Fékút nyertesei A Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság és a „Fékút” a Gyermekekért, a Közlekedők Biztonságáért Alapítvány az idén is meghirdette a közlekedésbiztonsági rajzversenyt az általános iskolások részére. A 3 fordulós játékban először iskolánként az első három helyezést elért pályaművek vehettek részt a területileg illetékes városi balesetmegelőzési bizottságok által megrendezett második fordulós rajzkiáUításon. A hét végén Orosházára voltunk hivatalosak, ahol a legjobb 5 helyezett mellett egy gyermek sem ment haza üres kézzel. Az első helyet Torony Edit (VII. számú általános iskola), a másodikat Barabás Beatrix (VI. számú általános iskola), a harmadikat Julianna (V. számú általános iskola) nyerte. Negyedik Bartos Péter (Tótkomlós, Szlovák Tannyelvű Általános Iskola), ötödik pedig Sebestyén Rózsa (Eötvös József Általános Iskola) lett. Különdíjat Szólók József (VI. számú általános iskola) kapott. A zsűrizett munkák (szám- szerint 48) részt vesznek a megyei kiállításon. (Csete) J--------- A V. k ézbesítésére munkatársat keresek (vállalkozói igazolvány előny). Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki C YOMA EN ŐRÖDÖN naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. IELENTKEZN1 LEHET a Békés Megyei Hírlap ügynökségén, Baláti László ügynökségvezetőnél, Bucsa, Kossuth tér 1. Telefon: Bucsa 36, 06 (60) 487-131.
