Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

MEGYEIKÖRKEP 1997. február 13., csütörtök 4 Koltay Gábor rendező (balról) és Bitskey Tibor színművész a film műhelytitkaiba és fontos üzenetebe is beavatta a közönseyet fotó- such tamás A Honfoglalás sikere Békésen Nagy érdeklődés kísérte az elmúlt napokban Békésen Koltay Gábor filmjeinek vetítését, és művé­szetértő, hálás, népes közönség vett részt tegnap a Honfoglalás jó­tékonysági előadása utáni találko­zón, amelyre eljött a film rendezője és az Eled vezért alakító Bitskey Tibor színművész. A nagyszabású produkció öt­éves előtörténetéről szólva Koltay Gábor nem útkolta, hogy eredeti­leg a ’96-os expóhoz és a mille- centenárium méltó megünneplé­séhez akartak niaradandó művel hozzájárulni. Ám a kormányzat egy fillér támogatást sem nyúj­tott, mitöbb, még az évfordulós megemlékezések sorából is kife­lejtették a film bemutatóját. — Szent meggyőződésem, hogy fontos egy olyan film, amely megpróbálja először be­mutatni történelmünk egy jelentős fejezetét, hogy egyszer majd túllépve ezt a 20. századi szellemi zavarodottságot, végre kellő önbecsüléshez segítsük az embereket—mondta többek kö­zött Koltay Gábor.—Egy olyan nép, amely nem ismeri saját tör­ténelmét, amelynek nincs nem­zettudata, tartása, nem hisz a tehet­ségében, nem fog tudni rendet te­remteni sem a fejében, sem a környezetében. Szó esett még a film lehe­tőségeiről és korlátáiról, a kariz­matikus színészegyéiniségek je­lentőségéről, arról, miért éppen az olasz filmcsillag, Franco Nero játssza Árpád vezért, és még sok izgalmas témáról. Aki megnézi a filmet, komoly leckét kap múl­tunkról — és nem középiskolás fokon. A találkozás az alkotókkal még inkább elmélyítette az él­ményt. N. K. Országos román szavalóverseny Csabán Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Kisebbségi Önkor­mányzata tegnap tartotta ülését a városházán. Az ülésen meghí­vottként jelen lévő Ancsin Pálné, a Csabai Szlovákok Szer­vezetének elnöke, a már megfo­galmazódott közös kulturális programok megrendezéséhez a szervezet nevében ajánlotta fel a segítséget, együttműködési szándékot. A napirendi pontok között szerepelt „A Békéscsabai Ro­mánokért” létrehozott kitünte­tés alapszabályának megtár­gyalása, módosítása. Dr. Bányainé Rúzsa Éva képviselő a kisebbségi önkor­mányzat és a médiák kapcsola­táról tartott beszámolót. Mint mondta, kapcsolataik jók a he­lyi és megyei, írott és elektroni­kus sajtóval, a megjelenő írá­sok tárgyilagos, gyors és pon­tos tájékoztatással szolgálnak az önkormányzat munkájáról, a kisebbség eseményeiről, rendezvényeiről. Szó esett továbbá a márci­us 8-a megünnepléséről, az áp­rilisban megrendezendő orszá­gos román szavaló- és mese­mondó verseny lebonyolításá­ról és megtudhattuk, hogy szintén Békéscsabán rende­zik meg a nyári nemzetiségi diáktábort is. Felvetődött a kisebbségi önkormányzatok­kal együttműködve, a városi lap mellékleteként, havi egy al­kalommal, kétnyelvű kiadvány megjelentetésének lehetősége is. — Both — Technikusi képzés a szarvasi főiskolán „Mindenki nyugodtan mehet a pénztárakhoz” A pedagógusok megkapják bérüket Tükröződés, (ö) Gyulán, a Tourinform Kisgalériában Fábi­án Irén grafikáiból és Mocsár József verseiből Tükröződés címmel rendezett kiállítás nyűik február 13-án, ma 16 órakor. A tárlatot, amely március 4-ig lát­ható, Nemesi László újságíró nyitja meg. Fórum, (cs) Gerendáson feb­ruár 13-án, ma 17 órakor a kö­zösségi házban tart fórumot a két országgyűlési képviselő, Ma- tuska Sándor és Tóth Sándor. Az MSZP-s képviselők az aktuális agrárkérdésekről tartanak tájé­koztatót, majd kérdésekre vála­szolnak. Alkotókor, (h) A Gyulai Alkotókor (GYAK) február 14- én, pénteken 19 órakor tartja e havi összejövetelét a Marschal sorházban. Az alkalmon ezúttal Haász János és Kukár István, a kör tagjai tartanak előadást a modem és a reneszánsz kori em­ber individuumáról. A GYAK minden érdeklődőt vár program­jára. Fogadóóra, (ö) Dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő fogadóórát tart február 13-án, ma 16 órától Eleken, a polgár- mesteri hivatalban. Kiállítás, (c) „A legszeré­nyebb sarokban is mindig talál szépséget, akinek van szeme meglátni a szépet.” Ez a Fritz Woike-idézet a mottója annak a képzőművészeti kiállításnak, mely február 17-én, hétfőn 15 órakor nyílik Békéscsabán, az ifjúsági ház Előtér Galériájában. A tárlaton Pirer Gyula és Váradi Koméi orosházi, valamint Groska Mihály csorvási rajzta­nárok olajképei és akvarelljei láthatók. A kiállítás március 2- áig tekinthető meg. Halálos baleset, (t) Tar- hos és Vésztő között tegnap 15 órakor halálos közlekedési bal­eset történt: egy Trabant sze­mélygépkocsi kikerülés közben az útpadkára hajtott, majd fának ütközött. Ennek következtében egy személy a helyszínen meg­halt, hárman súlyosan megsérül­tek. „CSAK LELKESE­DETT SEREGGEL LEHET GYŐZNI...” (Kossuth Lajos) Középiskolára épülő félfelső­fokú (postsecundary) képzés in­dul hétfőtől Szarvason a DATE Mezőgazdasági Víz- és Kör­nyezetgazdálkodási Karán. A végzettek környezetgazdálko­dási technológus oklevelet kap­nak — tudtuk meg dr. Bu- kovinszky Lászlótól, a főiskola tanulmányi osztályvezetőjétől. A fiatalokat elsősorban a hul­ladékgazdálkodás területére ké­szítik fel. Az utolsó félévben mezőgazdasági, élelmiszer-ipa­ri, illetve városüzemeltetési szakirányra specializálódhat­nak. Dr. Bukovinszky László elmondta, a képzési program kimunkálását, illetve a jegyze­tek összeállítását PHARÉ-tá- mogatás segítette. A képzés ki­dolgozásában a félfelsőfokú képzés területén már nagy ha­gyománnyal bíró francia, né­met és angol oktatás tapaszta­latait is figyelembe vették. E képzési forma nem titkolt célja, hogy a fiatalok minél szélesebb rétegét bevonja a felsőfokú kép­zésbe. Nyugat-Európa már eb­ben is élen jár. Ott a 18-25 éve­sek mintegy 30 százaléka jár felsőoktatási intézménybe, míg nálunk ez az arány 17 százalék. A technikusi oklevelet szerzett fiataloknak lehetőségük lesz, hogy szakirányban folytassák tanulmányaikat a főiskolán. A kétesztendős képzés idején tett vizsgák jelentős részét később a főiskolai évek során beszámít­ják- Cs. R. Az 1997. évi költségvetés terve­zetét tárgyalták meg tegnap dél­után Békéscsabán, a városháza nagytermében rendezett érdek­egyeztető fórumon. A munkál­tatók, munkavállalók és a civil szervezetek képviselőit Uhrin Nándor pénzügyi irodavezető tájékoztatta a város esélyeiről.-— Ez évi költségvetésünk a kórház pénzével együtt 7,2 milli­árd forintot jelent. Az intézmé­nyek fenntartásánál arra töreked­tünk, hogy az energiahordozók áremelkedését kompenzálják. A központi költségvetés viszont nem gondoskodik a pedagógu­soknak ígért kötelező béremelés fedezetéről. Erről a közeljövőben országosan lépések várhatók, ad­dig pótelőirányzatot jelölt ki a vá­ros e célra. A Pedagógus Szakszervezet A gyulai városházára hívta teg­nap a gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi feladatokkal foglalkozó munkatársait illeté­kességi területéről a Körös-vi­déki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség. A zsúfolásig megtelt terem jelezte, nagy érdeklődést kiváltó témában adtak konzultá­ciós tájékoztatást a felügyelőség munkatársai. A 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet az elmúlt év szeptember elsején lépett hatályba, amely jelen­tősen megváltoztatta a veszé­lyes hulladékok kezelésére, nyilvántartására, bejelentésé­nek módjára és a bejelentés határidejére vonatkozó előírá­sokat. Az új rendelet a nemzet­közi követelményekkel is összhangban áll. Lényeges változás, hogy a bejelentési kötelezettség határidejét egy hónappal korábban határozták meg, ez most március elseje, s képviselője ezeket a szavakat hallva, a városban dolgozó mint­egy húszezer közalkalmazott nevében fejezte ki aggodalmát. Uhrin Nándor válaszában min­denkit megnyugtatott: —Ebben a városban még nem fordult elő, hogy pedagógus ne kapta volna meg járandóságát, és ezután is mindenki nyugodtan mehet a pénztárakhoz minden hó­nap harmadik napján. Sisák Péter, a költségvetésért felelős alpolgármester a jelen­lévőknek kifejtette: a város mű­ködését mindenképpen biztosít­ják a költségvetés előirányzatai, sőt némi fejlődést is mutatnak, és semmiképpen nem helytálló­ak azok a híresztelések, hogy a városnak pénzügyi gondjai len­nének... A. Gy. bár a rendelet szeptembertől él, a teljes 1996-os évi kép­ződményekre vonatkozik. Szigorítás, hogy a bejelentést kizárólag nyomtatott, sorszá­mozott adatlapon lehet megten­ni. A nyomtatványi kötelezett­ség az ellenőrzés része. Bár a rendelet hatálya mindenkire ki­terjed, a magánszemélynek nincs bejelentési kötelezettsége, viszont ha veszélyes hulladék­kal kárt okoz, bírságolható. Az új rendelet az elmúlt évi Magyar Közlöny 57-es számában olvas­ható. A felügyelőség a mostani tájékoztatóval a határidő előtt segítséget próbált nyújtani az ér­telmezésben, a tennivalókban. Legközelebb február 25-ére ter­veztek a témában már térítéses tanfolyamot, igény esetén töb­bet is tartanak. Ezekre a fel­ügyelőség telefonszámán, a (66) 362-944-en lehet jelentkezni. (ö) A veszélyes hulladékokról Visszaszámlálás a gyulai várnál Színház, rekonstrukció, kórházbővítés Békés megye és Gyula vezetői tanácskoztak a közös ügyekről (Folytatás az 1. oldalról) A város tulajdonában lévő, de megyei működtetésre korábban átadott két középiskola, a Munkácsy és a Mohácsy felújí­tására 5—5 millió forintot kér a megye, a város költségvetésében kisebb összeget irányoztak elő. A millecentenáriumi felújítási pályázaton való részvételük ér­dekében anyagvásárláshoz pénzt biztosít a város a munkála­tokra. Egy vitás kérdés volt, a Kossuth utcai tüdőgondozó mö­gött utca nyitásában. Amennyi­ben sor kerülhet az utca megnyi­tására, a megyei önkormányzat tulajdonában lévő tüdőgondozó és a mögötti terület építési telek­ké alakítható, a megye az értéke­sítéssel a tüdőgondozó további felújítására fordíthatná, azonban a magántulajdonban lévő ingat­lanok kisajátítása a városra vár­na. E kérdésben még további egyeztetések folynak. A megbeszélést értékelve a másik fél, a megyei önkor­mányzat részéről dr. Simon Imre elmondta: szóba kerültek a gyulai vár rekonstrukciójának kérdései is. A tervek alapján a belső udvar rekonstrukcióját 1998 elejére befejezik. Ezután állandó kiállítás berendezését tervezik, amelyet 2000-ig sze­remének megvalósítani. Áz ez­redfordulóval kapcsolatos ün­nepségekre egyébként szeret­nék, ha a vár és a múzeumok rendben lennének. Régészeti kiállítást szándékoznak nyit­ni, amely a megye történetét mutatná be. Ily’ módon Békés­csaba a néprajzi, Gyula pedig a régészeti értékeknek adna helyet. (A vár rekonstrukció­járól bővebben a következő hasábokon olvashatnak.) A megyei önkormányzat gyulai intézményeivel kap­csolatban is született egy ja­vaslat. Simon Imre indítvá­nyozta, hogy ezeknek a léte­sítményeknek a vízdíjait csök­kentsék le a gyulai intézmé­nyek által fizetett mértékre. Jelenleg ugyanis a megyei in­tézmények oly' mértékű vízdí­jat fizetnek, mint a gyulai vál­lalkozók. Ez a téma is további egyeztetésre szorul. L. E.—Sz. M. Kormányelőterjesztés készült 1993-ban a gyulai Szigeterőd re­konstrukciójára, amely a várat, a kastélyt és környéküket érintet­te. A kormány határozatában az előterjesztést szűkített program­mal fogadta el az elmúlt évben, csak a gyulai várra biztosított pénzügyi támogatást, 62 millió forintot 1998 végéig. Eszerint a várat mint műemléket kell hely­reállítani két funkciójával, a mú­zeumival és a színházival. Tegnap Gyulán tárgyalóasz­talhoz ült minden, a helyreállí­tásban érintett fél, hogy egyez­tessék az ez évi kutatási, terve­zési, kivitelezési munkálatok ütemezését — tájékoztatta la­punkat Csapkay Miklós, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal kabinetfőnöke. A helyreállí­tás befejezésének ideje 1998 ok­tóbere kell legyen, november­ben, decemberben külső munká­latok nem folytathatók, a vissza­számlálás innen indul. Olyan programterv készül, amely he­tekre lebontva meghatározza minden szervezet kötelességét. Feszes helyzetet teremt, hogy épp azokban a hónapokban, amikor a helyreállítás a legideá­lisabb, a színház színpadot, nézőteret épít, próbál, játszik. — Azért, hogy Gyula pompájában megkapja a várat és funkciói lé­tezzenek 1998 után, a színház ugyan vállalta, jövőre nem ját­szik az udvaron, de szükséges-e az idén is a benti lét? Ha azt akarjuk, hogy a kormány által biztosított pénz ésszerűen fel­használható legyen a helyreállí­tás érdekében, lehet, célszerűbb lenne az átmeneti áldozatválla­lás — fejtette ki a többségi véle­ményt a programot összefogó szakember. Csapkay Miklós elmondta, az állami pénz mellett szükség lesz az önkormányzat, a Kincs­tári Vagyonigazgatóság támo­gatására, a szponzorok jelentke­zésére. Némi falkutatás, ásatás még várat magára a helyreállítá­si munkák előtt, ezeket március­ban megkezdik. Hangsúlyozta, a kormányhatározatban biztosí­tott program nem befejezett, nem szabad lemondani a Szigeterődről és környezetének rendezéséről, változatlanul ke­resni kell a finanszírozás lehetőségét. A várhelyreállítás munkálatait pályáztatják, ám az idő rövidsége miatt valószínű­leg tárgyalásos meghívásos úton. —Szőke— Jótékonysági est Sarkadon A sarkadi Állatvédő Egyesület - tegnap jótékonysági estet tartott a kóbor és beteg állatok javára. A rendezvényen — melynek a helyi Bartók Béla Művelődési Központ adott helyet — fellép­tek a sarkadi 1-es és 2-es számú általános iskola és az Ady Endre középiskola diákjai, valamint a 3-as számú óvoda kicsinyei. A kétórás műsor után kihir­dették az egyesület „Nálatok laknak-e állatok?” című gyer- mekrajz-pályázatának eredmé­nyeit. A díjkiosztót megelőzően szakértői zsűri döntött arról, hogy a beérkezett több száz álla­tokkal kapcsolatos rajz alkotói közül kik kapják meg a sarkadi önkormányzat dicsérő oklevele­it. Három kategóriában (óvodás, kisiskolás, felsős) összesen 18 gyermek vehetett át oklevéllel járó ajándékot. A kicsinyek kö­zül Aradszki Dénes békéscsabai óvodás, az alsósok közül Széli Edina sarkadi, a felsősök közül pedig ifj. Ungvári Mihály kötegyáni tanuló nyerték el a ka­tegória győztese címet. De mint Szendrei Eszter, az állatvédők elnöke elmondta, nem maradt gyermek jutalmazás nélkül, hi­szen számos szponzor különdí- jat ajánlott fel az állatbarát pá­lyázóknak. Az állatvédők segít­ségére volt az Elésker Kft., a sarkadi Szőlőskerti ABC, a sarkadi és a keresztúri önkor­mányzatok, Réthy Ezsébet és Réthy Zsigmond békéscsabai házaspár, a sarkadi iskolák, a könyvtár, a lovasklub, a cuk­rászüzem, a Békés Megyei Hír­lap és számos magánszemély. A gyermekek rajzaiból a sarkadi művelődési központban kiállítást nyitottak, melyet e hó­nap végéig látogathatnak az érdeklődők. M. M.

Next

/
Thumbnails
Contents