Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

tREKES MEGYEI HIREAP­MEGYEI KÖRKÉP 1997. február 12., szerda Megkérdeztük olvasóinkat Rendelkeznek-e adójuk egy százalékáról? Gombkötőné Markó Erika, 26 éves battonyai titkárnő': — Élni fogok az új lehe­tőséggel, rendelkezem a szemé­lyijövedelemadóm 1 százaléká­ról, de még nem döntöttem el, hogy kinek ajánlom fel. Valószí­nűleg olyan alapítványt fogok választani, amelyik a gyerme­kek egészségvédelmével, gyó­gyításával foglalkozik, hiszen nekem is van kisgyermekem. A másik lehetőség, hogy a térségi érdekeket szolgáló mezőko­vácsházi mentős alapítványt vá­lasztom. Varga Józsefné, 45 éves mező­hegy esi borjúgondozó: — Ismerem a lehetőséget, de még nem gondolkoztam rajta. Ha amellett döntök, hogy fel­ajánlom, akkor a helyi József Attila Általános Művelődési Központ lesz a kedvezménye­zett. Mindhárom gyermekem oda járt általános iskolába, elé­gedett voltam az ott folyó mun­kával. További szempont, hogy az oktatási intézmények soha­sem voltak bővében a pénznek. Ma még inkább rászorulnak a segítségre, mint korábban. Sándor Józsefné, 58 éves domb­egyházi lakos: . — Az idén nem értük el az 1 millió forintos határt, így nem adózunk. Valószínűleg jövőre sem lesz adóköteles jövedel­münk. De ha lenne, kizárólag a daganatos gyermekeknek aján­lanánk fel az 1 százalékot, na­gyon szeretnénk segíteni rajtuk. Ismeretségi körünkben is elő­fordult már hasonló betegség, nagyon együttéreztünk a család­dal, s anyagi lehetőségeinkhez mérten hozzá is járultunk a gyógykezelés költségeihez. Fudala György, 37 éves nagybánhegyesi raktáros: — Úgy tudtam, hogy csak valami 20-30 helyre lehetett azt az 1 százalékot fölajánlani. Legalább is ilyesmit olvastam az egyik adóújságban. A felso­roltak között nem szerepelt a mi falunk általános iskolája, pedig annak szívesen fölajánlottam volna. Hogy lett volna lehetőség erre is? Akkor rossz volt a propa­ganda. Amit most elmulasztot­tam, jövőre megteszem. Ménesi György FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az első magyar blueskönyv Nemrégiben megje­lent egy olyan könyv, amely a hazai zenei élet egy korábbi űrjét hivatott kitölteni, s amelynek címe az Első magyar blues­könyv. A megannyi fotóval illusztrált vas­kos (több mint 500 ol­dalas) kötet szerzője Fekete Kálmán, aki számtalan riportban, vallomásban és tanul­mányban dolgozza fel a hazai zenei irányzat mindennapjait, mutat­ja be a legismertebb zenészeket, zenekaro­kat. A kötetben helyet kapott Békéscsaba legismertebb blueszenekara, a Blues Fools is, amelynek tagjaiaval kilenc oldalon át is­merkedhetünk meg. Zömében a banda vezetője, a csabai főiskolás, egykori kitűnő él­sportoló, Pribojszki Mátyás beszél megalakulásukról, életükről, mindennapjaikról. Onnan kezdve: hogyan lettek Dobókockából Blues Fools, Európa melyik tájain léptek föl a sok hazai meghívás mel­lett. „A Blues Fools viszonylag új felállás, 1995-ben hoztam létre. Régi tag benne Jack, aki­vel már négy éve zenélek, vi­szont Pengő Csábival csak egy esztendeje, ám már dolgoz­tunk együtt stúdióban. Dobo­sunk Köles Márk, inkább jaz­zes beállítottságú, több bandá­ban játszik. Húzós a tempója és zeneelméletileg is óriási koponya” — idézzük a könyvből Pribojszki Mátyást. Az együttest egyébként minden második pénteken a békéscsabai Winchester Pubban hallhatjuk. J.P. Nyugdíjas-garzonház épül Békéscsabán Alapítvány a gyulai kertésztanulóknak Már most nagy érdeklődés kíséri a békéscsabai közgyűlés kezde­ményezését, miszerint hamaro­san nyugdíjas-garzonház épül a városban. A felmérések és az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják: nagy igény mutatkozik erre, és az így felszabaduló na­gyobb lakások pedig lehetősé­get adnak a fiatalok lakáshoz ju­tására is. Már az első híradások után sokan keresik meg a várost az­zal: milyen feltételekkel lehet bejutni majd ebbe az épületbe. A decemberi közgyűlés által létre­hozott lakásügyi munkacsoport nagy lendülettel vetette bele ma­gát a munkába — tudtuk meg Végh Lászlótól, a munkacsoport vezetőjétől. — Legutóbbi ülésünkön ki­választottuk a területet, eszerint a Lencsési út, Mester út által határolt háromszögben (közis­mertebben a Lencsésin, a volt KISZ-táborral szemben fekvő sportpályáról van szó) épül majd fel a hatvan lakóegységből álló nyugdíjasház. A bizottság tagjai ezen a héten több, már működő nyugdíjasházat látogatnak meg az országban, például Pátyon, Pilisvörösváron, Nagysápon. Hamarosan meghirdetjük a kivi­teli, építési tervekre a pályáza­tot, és reményeink szerint még a nyáron az építkezés is beindul­hatna. Ezzel egy időben szeret­nénk eldönteni azt is: ki milyen feltételekkel, milyen térítéssel juthat majd be oda, illetve az épületben milyen szolgáltatások kapjanak helyet. Az erről szóló koncepció szintén a közgyűlés elé kerül még ennek a félévnek a végére. A. Gy. Gyulai Kertész- és Élelmiszer- ipari Oktatás Jövőjéért néven alapítványt hoztak létre Gyulán. Az alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat, aki annak közér­dekű céljaival egyetért, és haj­landó támogatni. Az alapítók a következő célo­kat tűzték maguk elé: az orszá­gos szintű szakmai vetélkedőn és versenyeken elért kimagasló teljesítmények jutalmazása, évente a három legjobb tanul­mányi eredményt elért, és egye­temre vagy főiskolára felvételt nyert tanulók anyagi támogatá­sa, a kimagaslóan jó képességű, de hátrányos helyzetű diákok anyagi segítése, a sikeres közép­fokú nyelvvizsgát tett jó tanulók nyelvvizsga-költségéhez utóla­gos hozzájárulás, testvériskolai kapcsolatok kiépítése hasonló tanrendű iskolákkal, kapcsolat- tartás kertész- és húsipari vállal­kozókkal, szakmai gyakorlatok tárgyi és anyagi eszközeinek bővítése, környezetvédelmi képzés beindításának segítése, részvétel Gyula város parkjai­nak gondozásában, az iskola népszerűsítését célzó szakmai rendezvények, kiállítások, diák színjátszó kör, Erkel Diákünne­pek és egyéb programok anyagi támogatása, az alapítványi cé­lok és eredmények népszerűsí­tése. Az alapítvány vállalja, hogy a helyi, a megyei sajtó és média útján tájékoztatja a szélesebb közvéleményt az alapítókról és a későbbi csatlakozókról, vala­mint adományaikról. Az alapít­ványi befizetésekről igazolást adnak, az összeg az érvényben lévő társasági és személyi jöve­delemadó szerint adócsökkentő tényezőként vehető figyelembe. —tán Tisztelt termelők! A Magyar Cukor Rt. Sarkadi Cukorgyára értesí­ti a tisztelt mezőgazdasági termelőket, hogy az 1997. évi cukorrépa-értékesítési szerződéseket folyamatosan köti kedvező feltételekkel. Szerződéskötés végső' időpontja: 1997. február 25. Szerződéskötés, tájékoztatás: a cukorgyár mező- gazdasági osztályán. Telefon: (66) 375-144. Shakespeare nyomában Londonban (3) Száz színház működik, a nemzetit az állam támogatja Az első előadás 1996 nyarán Visszatérve a mába, vessünk egy pillantást az új Globe-ra. A mai szemlélő ugyanolyan épüle­tet lát, mint amilyet annak idején a londoniak. Minden pontosan úgy néz ki, mint négyszáz évvel ezelőtt, csak néhány reflektor emlékeztet arra, hogy a XX. szá­zad végén járunk. 1996 nyarára elkészült a színház, és már előadásokat is tarthattak itt. Ha­talmas érdeklődés kíséri e szín­háztörténeti eseményt, telt há­zak előtt játszanak a Royal Shakespeare Company színé­szei. A jegyárak az 5 fontos állóhelytől a 30 fontos „jól lát­ható” páholyig terjednek, ami hasonló a londoni West End leg­nevesebb színházainak jegyára­ihoz. (West Endnek London bel­városát nevezik.) 1997-ben az V. Henriket tűzik műsorra; aje­gyek nagy része már elővételben elkelt. Shakespeare — mint említet­tük — ebben a színházban mu­tatta be darabjainak túlnyomó többségét, ezért joggal tekint­hetjük a Globe-ot a modern szín­játszás bölcsőjének. A nagy drá­maíró egyébként megunva a szí­nészi életet, 1611-ben visszatért Stratfordba, ahol 1616-ban hunyt el. Ha Londonban a Covent Garden környékén sétálunk, amely évszázadok óta a piac és a szórakoztatás helyszíne, képet kaphatunk arról, milyen is lehe­tett a világváros évszázadokkal azelőtt. A másfél évtizede kite­lepített zöldségpiac helyén ma is nap mint nap — ugyanúgy, ahogy annak idején — kirako­dóvásárt tartanak mutatványo­sokkal, utcai zenészekkel, vásá­ri komédiásokkal. Itt állnak London legnevesebb színházai, többek között a híres Covent Garden opera. De itt található a színházi múzeum is, amely az egyetemes és brit színháztörté­netet mutatja be. A látványos kiállítás végigvezeti a nézőt a színház históriáján a kezdeti kö­zépkori színházaktól a mai mo­dem teátrumig. A sok érdekes látnivaló mellett a múzeum különböző foglalkozásain meg lehet ismerkedni a színházi arc­festés tudományával éppúgy, mint a jelmez- és kellékkészítés rejtelmeivel. A félórás bemuta­tókat neves színházi szakembe­rek tartják nagy érdeklődés mel­lett. A múzeumlátogatók seregét a művészeti főiskolások, a fel­vételiben reménykedők lelkes csapata egészíti ki, akik szorgal­masan jegyzetelnek. Miután megismerkedtünk Shakespeare színházával és a színháztörténe­ti múzeummal, vessünk egy pil­lantást a mai londoni kínálatra, mit nyújt a világ színházi fővárosa a nézőknek. Nagy-Britanniában tavaly 250 professzionális társulat ka­pott anyagi támogatást a nemze­ti Art Counciltól vagy a körzeti Regional Arts Boards-tól, amely alapítványok a mi Kulturális Alapunknak felelnek meg. Az országban 300 profi színház mű­ködik. Az önálló színházzal rendelkező társulatok épületei 100-2300 férőhelyesek. Lon­donban 100 színház működik, közülük csak 15 kap állami tá­mogatást. Utóbbiak közé tarto­zik a nemzeti színház, a Royal National Theatre, valamint a Royal Shakespeare Company, amely Londonban a Barbican Centerben, illetve Stratford- upon-Avonban és az országban turnézva játszik, de ilyen szín­ház a The English Stage Company is. Nagy-Britanniá­ban szinte csak ezeknek van ál­landó társulatuk, a többi színház egy-egy darabra szerződteti a színészeket. A támogatott szín­házakat is rákényszerítették a minél nagyobb bevétel elérésé­re, nem beszélve a kereskedelmi színházakról, amelyek csak erre számíthatnak. A támogatott színházakban 60:40 százalék a saját bevétel és a támogatás ará­nya. Saját bevételre elsősorban a jegyárakból (8—20 font), a saját büféből és ajándéktárgyak el­adásából (T-shirt, CD) tehetnek szert. Az angolok hagyományo­san színházba járó emberek, így a telt ház majdnem mindig ga­rantált. Kereseti viszonyaik mi­att meg is tudják fizetni, az át­számítva számunkra drága je­gyeket. Összehasonlításul: a szakképesítés nélkül végzett munkáért 5 font órabért fizetnek, a kezdő pedagógus havi bére 1200 font havonta. (Folytatjuk) Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents