Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

Judit néni százéves A 100. születésnap ritka, ám Mitykó Endréné és szomszédai története más szempontból is példaértékű. (3. oldal) CSAIÁDI MAGAZIN melléklet 5-8. oldal Megkérdeztük olvasóinkat Kérnek-e influenza elleni védőoltást? Ács Ferencné: Beoltatnám magam, de már nincs ingyenes oltóanyag. (4. oldal) 1997. FEBRUÁR 11., KEDD ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 35. SZÁM A cigányság megismeréséért, (b) Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata a csabai Szlovák Kultúra Házá­ban rendezte meg Labancné Milak Brigitta békési cigány amatőr festőnő és Rácz János mezőberényi cigány amatőr festő munkái­nak kiállítását. A tárlatot Hankó András, a városi közgyűlés kisebb­ségi- érdekegyeztető és külkapcsolati bizottságának alelnöke nyi­totta meg tegnap. A kiállítás képanyaga február 15-éig, naponta 10 és 15 óra között tekinthető meg fotó: such tamás Az országos terv az utakra „nem épített” Balkáni állapotok a labdarúgók edzőtáborában — sok pénzért Minden az elnök kénye-kedve szerint... Az országos területfejlesztési koncepció nem fektetett kellő hangsúlyt a Békés megyét érintő utak fejlesztésére, a vízgazdálko­dási problémákra, vállalkozói központok létesítésére, az ide­genforgalom erősítésére, a mezőgazdaság kibontakoztatásá­ra, és egy sor más területre. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács tegnapi ülésén a február 26-án Budapesten megtárgyalan­dó országos programmal kapcso­latban megfogalmazott vélemé­nyeket, főbb megállapításokat összegezték. A központi koncep­ciót előzetesen 45 szervezetnek küldte el a megyei területfejlesz­tési tanács, hogy azt alaposan át­tanulmányozva álh'tsák össze a kiegészítéseket a szakemberek. {Folytatásai, oldalon) Hírek Képviselői fórum. (1) Magyarbánhegyesen a mű­velődési ház pinceklubjában február 14-én 10 órától Tóth Sándor országgyűlési képviselő találkozót szervez a térség polgármestereinek részvételével. A rendezvé­nyen szó esik az országos és megyei területfejlesztési koncepcióról, az 1997. évi címzett és állami támogatá­sokról, valamint az önkor­mányzati költségvetésekkel kapcsolatos kérdésekről. Helyi támogatások, (i) Körösladányban úgy terve­zik , hogy a helyi társadalmi szervezeteket, egyesületeket összesen 870 ezer forinttal támogatja majd az önkor­mányzat. E szerint a legma­gasabb összeget (300 ezer fo­rintot) a sportkör kapja, majd a népdalkor és a Kalota- szentkirályi Baráti Kör (100—100 ezer forinttal) kö­vetkezik. A többi egyesüle­tek százezer alatti támogatá­sokban részesülnek. Száz fölött. (i) Déva- ványán a Közmunkatanács 9 millió 212 ezer forintos tá­mogatásával idén öt hónapon át 105 személyt foglalkoztat­nak majd a belterületi vízren­dezési munkálatokon. A fog­lalkoztatott munkanélküliek közül 100 személy fizikai munkát végez majd, a többi­ek pedig irányítói feladato­kat látnak el. Falugyűlés, (r) A ’97. évi adóváltozásokról, vala­mint az őstermelői igazolvá­nyok kiváltásával, illetve a társadalombiztosítási kötele­zettségek megváltozásával kapcsolatos tudnivalókról tartanak tájékoztatást e té­mák illetékesei Hunyán a február 12-én 16 órakor kez­dődő falugyűlésen. Az emlí­tetteken kívül a lakosság a település idei költségvetése tervszámait is megismerheti. Félidőhöz érkezett a Monte­negróban edzőtáborozó Békés­csabai Előre FC labdarúgócsa­pata, amikor meglehetősen fur­csa hírek keltek szárnyra a ten­gerparti Tivatból. Annyi „hal­vány” információnk már volt korábban is, hogy nem éppen a legideálisabb helyet találták meg a lila-fehérek a tizenegy na­pos táborra. Tegnap telefonon — Mintegy 20 ezer egyéni vál­lalkozói bevallást várunk, a gaz­dálkodó szervezetektől pedig közel 6 ezret. Február 15-éig kell benyújtani az egyéni vállalko­zóknak az éves bevallásukat a 9607-es számú nyomtatványon, az szja 9653-as számú bevallás­sal együtt. Ezen kívül a gazdál­kodó szerveknek a 9603-as szá­mú bevallás benyújtási határide­je is február 15-e. Tekintettel arra, hogy ez a nap most szom­batra esik, így hétfőn is be lehet adni a bevallást személyesen, il­letve postára adni. A bevallások­Miközben a gyulaiak békés ál­mukat aludták, a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán valaki betört a Gyulai Várszínház Kos­suth utcai irodájába. A környé­ken lakók közül csak egy polgár hallotta a riasztójelzését—álla­píthatták meg a gyulai rendőrök beszéltünk Bozai Gyula vezető­edző egyik segítőjével, Kolarits Györggyel, akiből csak úgy dőlt a panasz: — Azzal kezdődött, hogy amikor megérkeztünk Tivat- ba, s megmutatták azt a panzi­ónak nevezett valamit, ahová minket el akartak szállásolni, szinte egyszerre fordult ki a csapat az épületből. Az enyhe ra a személyi számot kell írni, mivel az adó elszámolása 1996 évvel kapcsolatos. A bevallás ér­vényességi kelléke az aláírás. Felhívom a figyelmet az szja-be- vallás hátsó lapjának pontos ki­töltésére, így a 113. sor „Más adó­hatóságnál” fennálló tartozásra vonatkozóan nyilatkozni kell. — Mi a teendő akkor, ha az egyéni vállalkozó tavaly nem ju­tott jövedelemhez? — Az egyéni vállalkozónak, ha nem volt 1996. évben jöve­delme, akkor is be kell adnia a bevallását. tegnap az adatgyűjtés során. Ál­tala azonosíthatták be az időpontot: a riasztó 0.20 órakor szólalt meg. , A betörést a Várszínház egyik munkatársa vette észre, aki reggel férf nyolc óra tájban nyitva találta az ajtókat. A rendőrségi vizsgálat kifejezés, hogy nem embernek való szállásra akartak helyez­ni. Az első gondolatunk az volt, hogy azonnal utazzunk haza, amely vélemény a játé­kosokéval is megegyezett. Ké­szítettem a szállásról fotókat, ha hazaérkezünk, szívesen a sajtó rendelkezésére bocsá­tom. (Folytatás a 12. oldalon) — Hogyan rendelkezhet az állampolgár az úgynevezett egy százalékról? — Az 1996. évi 120. számú Magyar Közlönyben jelent meg a személyi jövedelemadó meg­határozott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény. Az szja-bevalláshoz mellékelve van egy rendelkező nyilatkozat a befizetett adó egy százalékáról. Aki ezt a rendelkezést kitölti, egy zárt borítékba kell helyez­nie, melyre felírja a nevét, lak­címét, személyi számát. A zárt kis borítékot a bevallással együtt kell az adóhivatalhoz eljuttatnia. Aki a munkáltatójával számol el, hasonló módon kell a mun­káltatónak átadnia, aki az adat­szolgáltatással együtt továbbítja az adóhivatalhoz. T. I. feltételezi, a tettes a Szent László utca felőli kapun átugorva a hátsó bejáraton át jutott az épületbe. Felfeszítette az irodák ajtajait, járt az igazgatóéban, a pénztárhelyi­ségben, a számítógépeket tároló teremben. (Folytatás a3. oldalon) Egyéni vállalkozók adóbevallásának hete Tizenötödike szombatra esik, ezért hétfőn is be lehet nyújtani Újabb csúcsforgalom elé néz az adóhivatal, hiszen közeledik a az egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervek bevallásának határideje. Mennyi bevallást várnak, milyen nyomtatványokon kell ezeket benyújtani, s a korábbi tapasztalatok alapján mire hívja fel a figyelmet külön is a szakember? — Ezt kérdeztük tegnap Nóvéné dr. Mátrai Ágnestől, az APEH Békés Megyei Igazgatóság adóügyi igazgatóhelyettesétől. Vasárnapról hétfőre virradóra betörtek a Gyulai Várszínház irodájába Riasztó mellett barkácsolta a mackót Terjedőben az influenza Míg egy héttel korábban 1616 Békés megyei lakost „kapott el” az influenza, a hatodik hé­ten 2799 influenzás megbete­gedés történt. Az 5. heti egyet­len kórházra szoruló beteg he­lyett most nyolc került kórház­ba, s majdnem kétszeresére — több mint ötszázra nőtt a táp­pénzen lévők száma is. A sú­lyosabb esetek száma 584-re emelkedett; a szövődmények közül továbbra is vezet a hörg­hurut: az elmúlt héten 365 inf­luenzás beteg szorult kezelés­re emiatt. A újonnan megbete­gedett 2799 influenzás 31 szá­zaléka, 877 beteg a 14 éven aluliak közül került ki, s csak­nem ugyanennyien szorultak orvosi kezelésre a 15-24 év közöttiek közül. Betűkbe burkolt bomba Állítólag igen jól sikerült Gyulán a jegyesek bálja, amelynek létrehozása gyulai vállalkozók — esküvőiruha szalon, fotó-, ékszerüzlet és mások—ötlete volt. Mint ko­rábban, most is telt házat von­zott a rendezvény. Bár elke­rülte a bálát a manapság diva­tos bombával fenyegetődzés, de mint kiderült, „bomba” mégis lett. A gyulai rendezők a harmadik napon meg­lepődve olvasták az újságot, benne egy békéscsabai eskü- vőiruha-szalon hirdetését, hogy aki a jegyesek bálja belépőjét hozzájuk elviszi, ru­hakínálatuk egy részét ingyen kölcsönözheti. A kisebb be­tűkkel közölt mondattól sem nyugodtak meg, amely azt tu­datta, hogy a felajánlással a jegyesek báljának hagyomá­nyát szeretnék erősíteni. Sorolták, mi bántja őket ez­zel a hirdetéssel. Korántsem a Csaba—Gyula között valahol megbúvó ellentét került nap­világra, hanem az üzleti élet­ben megnyilvánuló konku­renciaharc erkölcsét emleget­ték. Az az üzlet nem kereste meg őket, hogy mit szólnának rendezvényük hírének erősí­téséhez, merthogy meggyő­ződésük, nem ez volt a célja, hanem éppenséggel ötletük fel- használásával vevőkörük el­csábítása. Azt gondolják, egy hirdetés a vevőhöz kell szóljon úgy, hogy pontosan felvilágo­sít az adott üzlet kínálatáról. Ezt azonban hiába böngészték a sorok között, helyette legin­kább rendezvényük nevét talál­ták, mint a máshová kedvez­ménnyel csábító szolgáltatásét. A gyulaiaknak ettől támadt „bomba”-képzetük, hiszen máig úgy látják, a kifogásolt hirdetés furcsa hadüzenet volt nekik, a kinevezett konkuren­ciának. Természetes, hogy az üzletek között verseny folyik, de minden áron? Elképesztő is lenne, ha a megye valamennyi vállalkozója pusztán azt tűzné ki célul, hogy idegen toliakkal ékeskedjen. Mondják, Magyarorszá­gon a vadkapitalizmus korát éljük ismét. Azért sokan van­nak, akik úgy gondolják, ez mégis csak a XX. század. Szólce Margit

Next

/
Thumbnails
Contents