Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-10 / 34. szám

«ÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1997. február 10., hetfó o Megkérdeztük olvasóinkat Az áremelés után mi apasztja a pénztárcájukat? Kiss Ferencné, 43, éves sarkadi rokkant nyugdíjas: —Leginkább az alapvető élel­miszerek viszik a pénzt a háztól. Ruhára, tartós fogyasztási cik­kekre már gondolni sem merek. Örülök, ha a mindennapi betevőnkre telik. A férjem és én is nagyon alacsony nyugdíjat ka­punk. Ki sem merem mondani, mennyit, de az biztos, hogy ebből megélni művészet. A lányunk már férjhez ment, de a fiunk még katona, jólesik neki egy-egy cso­mag, egy kis támogatás. Szavak­kal nem lehet elmondani, mi min­dennel kell spórolnunk, hogy ez is beleférjen... Debreceni András, 54, éves sarkadi rokkant nyugdíjas: — A 79 éves édesanyámmal élek. Szegényke már bottal jár, de még meg tud főzni, és ennek örülnöm kell. A pénz beosztása már nagyobb fejtörést okoz. Legtöbbször csirkét eszünk, ta­lán még ez az olcsóbb húsételek közé tartozik. A legnagyobb ér­vágást azonban az energiaárak emelése okozta. Villanyra vala­mikor kaptam segélyt, nem túl sokat, de az is segítség volt. Most, hogy keményebb a tél, több tűzifát használunk, mint egyébként. Erre azonban már nem kaptunk támogatást... Sós Lajosné, 38, éves sarkadi gyesen lévő kismama: — A gázáremelés érintett bennünket a legérzékenyeb­ben. A kifizetés lassan már évek óta úgy működik nálunk, hogy kölcsönkérek a szülőktől. De mire azt megadom, már kezdődik a beiskolázás, és bi­zony négy gyermek nem olcsó, kezdhetem élőről a kölcsönké- regetést. Sokan mondhatnák, miért vállaltunk ennyi gyete­ket. A társadalomnak szüksége van a gyerekekre, hiszen ha felnőnek, ezek a csöppségek tartják majd el, de az állam erre még nem jött rá. Kenesei Zoltán, 19, éves sarkadi munkanélküli: — Én az elégedett emberek táborába tartozom. Igaz, hogy a pénzzel nem sok dolgom van, mert amit kapok, azt hazaadom édesapámnak. A szüleim elváltak, és én vele élek. Vannak állataink, marhák, disznók, és ez hoz annyit, hogy megéljünk. Van motorom, traktorom, másra nem is igen vá­gyom. Még kocsira sem. Élelmi­szerben nem szűkölködünk, egye­dül a rezsi lehetne kevesebb. Ed­dig megbirkóztunk vele, de so­kai Íjuk az emeléseket a bérek emeléséhez képest... __rja F OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Dinnyecsősz van, mezőőr nincs Pusztaottlakán közel két éve Jaskó Zsolt körzeti megbízott teljesít állandó szolgálatot. Leg­utóbb az éves számvetéskor ér­tékelte a testület a közrend és közbiztonság helyzetét a falu­ban. Erről kérdeztük Szabó Mik- lós polgármestert. — A bűncselekmények szá­ma csökkent — ezt a lakosság is megerősítheti —, hiszen a rendőr puszta jelenléte is vissza­tartó erő. A térségre elsősorban a mozgó bűnözés jellemző, amely sokszor a védtelen iskola, óvo­da, napközi ellen irányul. Éppen ezért a kapitányság felhívta a fi­gyelmünket ezen intézmények fokozottabb védelmére — mondta. Sajnos, a tulajdon elleni bűncselekményeket nehéz fel­fedni, főleg a mezőgazdasági te­rületeken. Pusztaottlaka is több részből (Tökfalu, Bagófalu) áll. nagy kiterjedésű, ezért nehéz az ellenőrzése. Említést érdemel, hogy Pusztaottlaka és Medgyesbodzás térségében jól működő polgárőrség van, tagjai napi kapcsolatot tartanak a helyi rendőrrel. Igaz, nyáron az egyé­ni dinnyeőrök miatt visszafogot­tabb a polgárőri munka, ám az őszi betakarításig — amit a föld- tulajdonosok is támogatnának — fontos lenne a mezőőr-kérdés központi rendezése. A polgár- mester elmondta, a rendőrség és a lakosság egyaránt sürgeti a tanúvédelmet, hisz enélkül sen­ki nem vállalkozik szívesen a tanúskodásra. A falu közbizton­sága érdekében pedig a kapi­tányságnak, a helyi körzeti meg­bízottnak, valamint az itt lakók­nak a további együttműködésére van szükség. H. M. Olvasóink írják ........... i A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A nyugdíjrendszer reformjáért Az elosztó-kirívó rendszer harminc éven át megfelelt feladatának. A befizetett járulék és a kifizetendő'járadék egyensúlyban volt, sőt minden évben többlet keletkezett. Az egyensúlya azért borult fel, mert megszűnt másfél millió munkahely, egymillió-százezer fővel csök­kent a járulékfizetők, négyszázezerfővel nőtt a járadékra jogosultak száma. Ez a helyzet nem a nyugdíjrendszer miatt alakult ki. A munkahelyeket a parlament szüntette meg törvényeivel és e törvénye­ket a három egymást követő kormány hajtotta végre. Következmé­nyeiért, a nyugdíjrendszer bevétel-kiadás mérlegének hiányáért és egyensúlyának helyreállításáért is a parlament és kormánya felelős. Elfogadhatatlan, hogy a parlament és kormánya nem ennek programját készítette el, hanem e helyett a járulék beszedésének és felhasználásának manipulálásával akar kibújni a felelősség és fel­adat teljesítése alól. A „reformra" ezért „van szükség, méghozzá rövidesen”. A ,,kiszámítható jövő" fikció. Az ország, sőt Európa és sok más térség országának jövője nincs most kiszámítható helyzet­ben. A változások korát szenvedi a világ sok országában a lakosság nagy többsége. Politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális rendsze­rek vannak, lesznek változás alatt, változás előtt. E változásoknak sem időtartama, sem végeredménye nem számítható ki. A nyugdíj- rendszer reformja nem alapozható feltételezésekre, teljes megvaló­sulása negyven évig tart. Igaza van Ferge Zsuzsa szociológusnak: a nyugdíjrendszer el­lentmondásai megfelelő szabályozással megoldhatók, hibái kijavít­hatok. Nem kell most milliárdokat költeni új, feltételezésekre épülő rendszer kreálására. Nem reformjára van szükség, hanem működési feltételeinek biztosítására, mérleghiányának megszüntetésére. Nem a járulékok emelésével, hanem bevételi forrásainak bővítésével. — Máig sem kapta meg az állami tulajdonból a törvény szerint átadandó vagyont. Ezért a még nem privatizált, valamint a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok, intézmények tiszta nyeresé­gét, továbbá a már privatizáltakban állami tulajdonban maradt részarány után járó jövedelmet (osztalék stb.) a nyugdíjbiztosítási alapba kell befizetni. Ennek morális igazsága vitathatatlan. — A személyi jövedelemadó ötven százalékát meg kell osztani a települési önkormányzatok és a nyugdíjbiztosítási alap között. Felül kell vizsgálni az állami költségvetés kiadási előirányzatait és ki kell emelni azokat a tételeket, amelyek nélkül is teljesíthetők az állami feladatok. (Az 1997. évi költségvetésben több, mint 300 cím alatti támogatás szerepel közel 65 milliárd forint kiadással.) Alapítvá­nyok, tiszteletdíjak, tanácsadói, szakértői díjak, elhalasztható ,,mű­ködésfejlesztések stb. csökkentése stb. hozzájárulhat a nyugdíjrend­szer mérleghiányának a megszüntetéséhez. „A nyugdíjrendszer reformja a kiszámítható jövőért” című prog­ramot ad/akta állományban kell elhelyezni és készítsen a kormány programot a nyugdíjrendszer hiányának a megszüntetésére. Még­hozzá rövidesen. Zalai György, Telekgerendás Bár a télnek mindjárt vége, a Westel Rádiótelefon Kft. továbbra is mélybehűtött árakkal várja Önt. Február 10. és 21. között a csúcsminőségű Benefon Delta mobiltelefont ugyanis 60% kedvezménnyel, 95 900 Ft helyett mindössze 38 300 Ft-ért vásárolhatja meg. Sőt, a Westel most még a 25 000 Ft-os rendszer­belépési díjat is elengedi. Az akcióban szereplő készülékeket 3 év garanciával árusítjuk. A 0660-as telefonok ráadásul a legkedvezőbb mobil percdíjakkal, az ország egész területén használhatók. Siessen, mert a készletek végesek! Az árak az áfát nem tartalmazzák. További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy az ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot. http://www.westel.hu WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA, 5600 MEDNYÁNSZKY U. 8., TEL.: (06 66) 448-022, (06 661447 014, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 384-000 i | j f l I I ! KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT ALMÄSSV A1TILA TEL.: (06 60| 384-009 • HORTOBÁGYI LÁSZLÓ TEL : (OS 60) 337-536 Ifll'lyllí i I I WESTEL FORGALMAZÓK: GYOMAENDRŐD. GYOMAI JÓZSEF, 5500 FŰ U 149 , TEL.: (06 66) 336-457 • OROSHÁZA, 1 Ék I ^ I PHARMADENT KFT, 5900VÖRÖSMARTY U. 2., TEL.: (06 68) 312-935. RÁDIÓTELEFON: (06 60) 304-018 • SZENTES, ELEKTROFIL KFT, IfII ► \ J f® § 6600 JÓZSEF A. U. 6/B, TEL: (06 63) 311-730. RÁDIÓTELEFON: (06 60) 337-092 • BÉKÉSSZENTANDRÁS. KŐRÖS-AOUA BT., VVhJI bk 5561 SZENTESI ÚT 4., TEL: (06 66) 313-390, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 304-644 RiiiiTf ufóm Ifi WXYZ PQRS INGYENES GENDSIEGGELEPES! Shakespeare nyomában Londonban 1. Harmadszor építik fel a Globe Színházat A karácsonyi fényekkel kivilágí­tott London legelőkelőbb negye­dében fogadásra gyülekeztek a meghívottak az Európai Politikai Fórum épületének első emeleti ter­mében. A megjelenteket az Enterprise Europe szervezet felügyelő bizottságának elnöke kö­szöntötte abból az alkalomból, hogy a századik kelet-európai ösz­töndíjas megérkezett Nagy-Britan- niába. A termet főleg azoknak a cégeknek a képviselői töltötték meg, amelyek az ösztöndíjasokat fogadták egy hónapra. Ott voltak a londoni nagykövetségek munka­társai, de eljöttek a volt kelet-euró­pai nagykövetek is. Ott láttuk Sir John Bircht, aki 1990-től hat évig vezette Nagy-Britannia budapesti külképviseletét. Természetesen ott voltunk mi is, akik egy hónapos tanulmányúton éppen Londonban tartózkodtunk az érintett régió képviselőiként. A bevezető után Sir Geoffry Howe, volt miniszter­elnök-helyettes és külügyminisz­ter mondott beszédet. Kifejtette: a brit kormány fontosnak tartotta a volt szocialista országok fiatal szakembereinek képzését, ezért hozta létre hét évvel ezelőtt a mos­tani tanulmányutakat is segítő Know How Fundot, azt az alapít­ványt, amelytől az Enterprise Europe is támogatást kap a sziget- országi tanulmányutak szervezé­sére. A konzervatív politikus után — tekintettel a politikai paritásra —, egy munkáspárti parlamenti képviselő következett, aki biztosí­totta a jelenlévőket, hogy a labour párt is fontosnak tartja a kelet-euró­pai országok ilyen jellegű segítését. A Békés Megyéért Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány hírleve­lében megjelent hirdetés (amely­ben színházi menedzserek jelent­kezését várták nagy-britanniai ösz­töndíjra) megpályázásával tölt­hettem egy hónapot Londonban, SHAKESPEARE'S GLOBE CW «Ktdi ur.-«t»w SHARES?* AXE'S GLOBE TttF.ATft.tl ínw jn.««*. rutr ittJi, .*«!, Kok pötty i*ó gsa luir. 10 ill) < o4uly, Bukitifc.SouiliWMk Sír Az épülő Globe szórólapjá­nak részlete — Shakespeare munkavédelmi sisakban ahol a színházak működését és fel­építését tanulmányozhattam, sok értékes tapasztalatot szerezve. A Temze déli partján, a Szent Pál katedrálissal átellenben a mo­dem épületek közül kitűnik egy új, fehérre meszelt, fabetétes, kerek épület, amely mellett daruk szor­goskodnak. Shakespeare Globe színházát építették itt újjá Az ere­deti i s ezen a helyen állt, és itt épül a International Shakespeare Globe Center, az az oktatási, kulturális és szórakoztató komplexum, amely 1999-re készül el teljesen. Miután a japánok és a németek is rekonstru­álták Shakespeare híres londoni Globe színházát, az angolszász nemzeti büszkeség arra sarkallta az egyébként Amerikából áttelepült híres színészt és színigazgatót, Sam Wanamakert, hogy megszer­vezze és pénzt gyűjtsön a Globe újjáépítésére. Heroikus küzdelme sikerült, a brit társadalom, mint annyiszor, most is megmozdult, és pénzzel támogatta az elképzelést, Londonban épüljön fel az évszá­zadok során harmadjára a Globe. Sajnos az 1993-ban elhunyt kezdeményező már nem érhette meg a hivatalos megnyitást. A bri­teken kívül 39 ország adományai, köztük Magyarországé, segíti az építkezést, jó példát mutatva a kul­túra nemzeteket összekapcsoló szerepére. Már áll a Globe, a Shakespeare múzeum és nagy erőkkel épül az oktatási és kulturá­lis szárny, ahol a pénzt hozó szóra­koztató egységeket — éttermet, sörözőt, emléktárgyakat árusító üzleteket—helyezik el. Amikor az egykori Globe 1599-ben felépült. London a leg­nagyobb lakott település volt Eu­rópában. Kétszázezren lakták, kétszer annyian, mint ötven évvel korábban. London urai, az éven­ként választott Lord Mayorok, va­gyis főpolgármesterek már képte­lenek voltak ellenőrizni az egész lakosságot, jó ha a városfalakon belül rendet tudtak tartani. A Lord Mayorok általában nem szerették a színházat, utálták a színészeket, és a színházba járó mindenféle népséget. Két évtizeden keresztül küzdöttek a képviselő-testülettel, hogy sikerüljön a városfalakon kí­vülre tiltani a színházakat. Ezek a próbálkozások rendre elbuktak a képviselő-testület ellenállásán, mert a város szép summákat ka­pott a színházaknak átadott terüle­tek bérleti díjából. Maga Erzsébet királynő is eltűrte a színházakat, mert szüksége volt gyakorlott szí­nészekre a karácsonyi pásztorjá­tékok előadásához. így tehát to­vábbjátszhattak a színészek Lon­donban a színházba járó tömegek nagy örömére. A délutáni elő­adásokra ezrével hömpölygött a publikum. (Folytatjuk) Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents