Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. január 7., kedd K& A Napsugár már a múlté Egyre elkeseredettebbek azok a csanádapácai paradicsomter­melők, akik az orosházi Mező- gazdasági Szolgáltató és Keres­kedelmi Szövetkezettel (MÉSZK) kötöttek értékesítési szerződést. Mint lapunk decem­ber 21—-22-ei számában már beszámoltunk róla, a termelők először akkor adtak hangot elé­gedetlenségüknek, mikor a szö­vetkezet a szerződésben foglalt előleget nem fizette ki részükre. Akkor kérdésünkre a szövet­kezet elnöke, Horváth Pál el­mondta, a termelők a paradicso­mért járó pénzt egy összegben, a szerződésben foglalt december 31-ei határidő betartásával fogják megkapni. A történet folytatása egy levél, amit de­cember végén kaptak kézhez a termelők. Az értesítésben — mely december 27-ei keltezé­sű — az áll, hogy a felvásárolt paradicsom vételárának „kifi­zetésére technikai okok miatt — a szerződésben feltüntetett 1996. december 31 -ei határidő helyett—1997. január hónap­ban kerülhet sor. (A pénzesz­köz Szövetkezetünk rendelke­zésére áll!)” A levél szerint a kifizetés módjáról és pontos napjáról személyre szóló érte­sítést kap minden termelő. Horváth Pál elmondta: a ki­fizetések január 13-ától kez­dődnek meg. Minden termelőt levélben értesítenek a kifizetés módjáról és időpontjáról. A szövetkezet gazdálkodása nem terveik szerint valósult meg, ez okozta a kifizetések csúszását. A pénz azonban megvan, így most már minden kifizetést tel­jesíteni tudnak. A fizetések kö­rüli közjáték remélhetőleg nem veszi el a csanádapácaiak ked­vét a paradicsomtermeléstől, és attól sem, hogy a jövőben ismét a szövetkezettel kössenek ter­melési és értékesítési szerző­dést. — K.A. Csárdaszállás ismét önálló Eszközökre. (1) A mező­kovácsházi óvoda vezetése a lehetőségeinek bővítésére igyekezett külső forrásokat is igénybe venni. Többek között minden óvoda pályázatot nyújtott be a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Alapít­ványhoz, ahonnan összesen 130 ezer forintot nyertek. Ezt a képviselő-testület 65 ezer fo­rinttal kiegészítette, így év közben lehetőség nyílt külön­féle sportszerek vásárlására. Az intézményekben társadal­mi munkával a szülők is sokat segítettek, majd decemberben az önkormányzattól további 60 ezer forintot kaptak, amit játékvásárlásra fordíthattak. .Járható utak. (e) Békés megye főútvonalai és őr­járatos útjai jelenleg feketék, azaz tiszták, jól járhatók — tájékoztatta az újságírókat tegnap Máté András, a köz­útkezelő kht. Békés megyei vezetője. Az alsóbbrendű út­vonalakon helyenként letapo­sott hó, jégborda nehezíti a közlékedést. A társaság eze­ken a szakaszokon is folyama­tosan végzi az utak tisztítását. Autólopás, (e) Gyulán, a Vásárhelyi utcában tegnap reg­gelre elloptak egy grafitszürke BMW 325-öst. A rendőrség is­meretlen tettes ellen folytatja a nyomozást. Betörés, (e) Tegnapra virra­dóra hívatlan látogató lepett meg egy hétvégi házat a dobozi és a gyulai utat összekötő út mel­lett. Az épületből 70 ezer forint értékű tárgyat, gázpalackot, be­rendezési tárgyakat, eszközöket vitt el ismeretlen tettes. Garázdát fogtak, (e) Ga­rázda férfi riogatta a járókelőket tegnap Békéscsabán, a Mun­kácsy utcában. A 36 éves B. I. belekötött a járókelőkbe, ordíto­zott, majd betörte az egyik üzlet ajtaját. Tombolását a rendőrök fékezték meg. A nyárra gondolt, (e) A napsütéses, kirándulós hóna­pokra gondolt az az ismeretlen ember (vagy csapat), aki, illetve amely tegnap Békéscsabán, a Szabolcs utcai Vízmű sporttelep raktárába tört be. A helyiségből turistapalack, főzőeszköz, sát­rak tűntek el mintegy 200 ezer forint értékben. „HŐSNEK LENNI A LEGRÖVIDEBB LE­JÁRATÚ FOGLALKO­ZÁS A FÖLDÖN.” (Rogers) Történelmének újabb mérföldkö­véhez érkezett az alig hatszáz lel­kes Csárdaszállás: fennállása óta másodszor, vagyis 1997. január elsején ismét „elnyerte” önálló­ságát. Annak idején, vagyis négy és fél évtizede, amikor a körös- tarcsai tanyák-ból önálló köz­igazgatású településsé lett, mint­egy 1400-an lakták a 9 ezer hektá­ros falut és igencsak kiterjedt ta­nyavilágát. A település a könnyebb boldo­gulás reményében idestova há­rom évtizeddel ezelőtt összekö­tötte életét Mezőberénnyel, kö­zös tanácsot, majd önkormányza­tot hozott létre a szomszédos nagyközséggel, a későbbi város­sal. Napjainkra—az okokat most ne kutassuk! — a község területe 5400 hektárra zsugorodott, lakói­nak száma is ugyancsak meg­csappant. — Az elmúlt években a falu­ban már lehetett hangokat hallani az önállóságra való törekvés lehetőségeiről, esélyeiről, egy éve a falugyűlésen aztán konkré­tan meg is fogalmazódott a lakos­ságnak e szándéka, melyet nép­1997. január elsejétől aTevan Ki­adó élén Kántor Zsolt váltotta fel az addigi kiadóvezetőt, Cs. Tóth Jánost, aki az új évet már a Móra Kiadó Rt. vezérigazgatójaként kezdte. — Hogyan jött létre a megke­resés, mennyire volt előre terve­zett a váltás? — Tavaly a frankfurti könyv­vásár után keresett meg a Móra Kiadó Rt. egyik tulajdonosa, Janikovszky János. A Tevan Kiadó munkájában már a kezdetektől részt vettem. A kiadó gondozásában megjelent több, mint száz kötet betetőzéseként a közelmúltban je­lent meg a VH évszázad magyar költői című kötet, mely a magyar irodalom egyik legnagyobb vállal­kozása az utóbbi évtizedben. A kö­tet sikeres, az olvasók keresik. Eb­ben a betetőzött helyzetben volt szavazás útján meg is erősített — magyarázza Petneházi Bálintné polgármester. — A csárdaszállá­siak úgy gondolták, hogy más, hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező, kisebb lélekszámú települések is megálltak, s meg­állnak a saját lábukon, önálló iro­dát tudnak fenntartani és működ­tetni, amire mi is képesek va­gyunk. Az ügyek intézésére a jövőben senkinek sem kell a tíz kilométerre lévő Mezőberénybe utaznia, a helyben keletkező ügyeket helyben intézzük el, old­juk meg, ezzel mindenkinek időt és pénzt takarítunk meg — foly­tatja a polgármester asszony. Mi tagadás: a rendezett és mindig tiszta Csárdaszállás sajá­tos hangulatával, nyáron virágos utcáival Békés megye egyik leg­barátságosabb települése. Vala­mennyi útja szilárd burkolatú, va­lamennyi utcája teljesen közmű­vesített. — Az utóbbi két-három esztendőben megállt a lakosság lélekszámúnak csökkenése, mi több, kis mértékű emelkedés ta­pasztalható, új otthonok sora bennem egyfajta vágyakozás a vál­tásra, ezzel találkozott a megkere­sés a Móra Kiadó részéről, és úgy gondoltam, a csúcson kell abba­hagyni. — Milyen feladatok elé néz a Móra Kiadó vezérigazgatójaként? — A Móra Kiadó nagy válto­zásokon ment keresztül az utóbbi három évben. Van azonban egy nagyon széles bázis, amire építe­ni lehet. Ebben az évben a tervek között szerepel a Zengő ABC és a Gőgös Gúnár Gedeon felfrissíté­se. Újra kiadásra kerül a Pál utcai fiúk, a Bambi és a Két Lotti. Na­gyon népszerűek a Móra „szá­mos” könyvei, melyekben a vi­lág- és a kortársirodalom remeke­it ismerhetik meg az olvasók. A kiadónak eddig is erőssége volt a kiegészítő és segédtankönyvek megjelentetése, ezt a vonalat to­épült és épül, a faluban nincs egyetlen olyan üres ház sem, mely értékesítésre vár. Mindezt arra is visszavezetjük, hogy az önkormányzat kedvezményes áron 1200-1600 négyzetméteres közművesített — víz, gáz, vil­lany, telefon — telkekkel segíti a letelepedni, az építem szándéko­zókat —, hallom, s máris a költségvetésről, a település és an­nak intézményeinek működ­tetéséről váltunk szót. A falu idei előzetes költségvetése 20,1 mil­lió forint, hárommillióval több mint a tavalyi. A számítások sze­rint minden egyes forintnak meg­van a bevételi fedezete, ez az összeg elegendő a hivatal és a helyi intézmények működtetésé­re és fenntartására. A négytagú hivatal dolgozói—polgármester, jegyző, gazdaságvezető és ügyvi­teli alkalmazott — vallják: a la­kosságot hivatottak szolgálni. A további feladatokat az önkormány­zat a jövő heti, idei első képviselő- testületi ülésén vitatja meg, s egy év múlva majd mérleget vonhat Csár­daszállás ’97-es önálló életéről. Szekeres András vább kell folytatni. Az év máso­dik felére több újdonság is várha­tó majd. Az új tehetségek felkuta­tása, első kötetes szerzők megje­lentetése visszaesett, ezt minden­képpen bővíteni szeretném. —Most, hogy Budapesten dol­gozik tovább, teljesen kivonul a megye kulturális életéből? — Nem, egyáltalán nem sze­retnék a megye művészeti életéből kivonulni, továbbra is megmaradok a Bárka társszer­kesztőjének. A képzőművészet területén pedig szeretnék köz­vetítőként tevékenykedni, ezen­kívül több alapítványnál — így a Jankay közalapítványnál — és a Képzőművészeti Alapnál is to­vább dolgozom. Természetesen ezek a megbízatások a jövőben inkább a hétvégékre korlátozód­nak majd. Kovács Attila A Tevan Kiadótól a Móráig Aradvégi népmesék Harangozó Imre, kezében a bemutatásra váró népmesegyűjte­ménnyel FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Sófalvi Márton atya az elmúlt karácsonyhoz és Vízkereszthez kapcsolódó gondalataival kez­dődött tegnap Békéscsabán, a belvárosi római katolikus plébá­nián a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének megbeszélése. A bevezető gondolatok után Ha­rangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola igazgatója mutatta be az iskola kiskönyvtárának harmadik kötetét. Könyvajánló­jában felvetette, milyen dolog az, hogy mikor Európa közepe Szatmár megyében van, nekünk Európába kell igyekeznünk? Ki­emelte, a magyarság hagyomá­nyai, kultúrája alapján része Eu­rópának, ennek példája a most megjelenő népmesegyűjtemény is. A sánta kutya lábán forgó pa­lota címmel megjelent könyv Kovács Ferenc Árad megyei népmesegyűjtéséből ad ízelítőt. Kovács Ferenc 1907-ben szüle­tett Temesvárott. Szegeden jo­got tanult, majd diplomatakép­zőt végzett. A harmincas évek­ben regénye jelenik meg Buda­pesten. Aradon se jogászként, se diplomataként nem dolgozott. Néptanító lett, mellette a gyor­san fogyó magyarság népdalait, népmeséit gyűjtötte. Aradon 1959-ben hunyt el. A kötet kéziratára Sarusi Mi­hály, a könyv szerkesztője talált rá, Kovács Ferenc özvegyénél. A népmesegyűjtemény beveze­tőjét Koszecz Sándor írta. A könybemutatóra Arad megyé­ből ellátogatott Magyari Etelka, a Kriza János Honismereti Egyesület aradi elnöke és Éder Etelka, aki erdélyi népdalokat és a Kovács Ferenc gyűjtötte nép­mesékből adott elő. K. A. Öt géppisztolylőszer, két Westel A Püspökladányi Rendőrkapi­tányságjanuár 3-án a kora dél­utáni órákban értesítette az Orosházi Határőr Igazgatóság biharkeresztesi határforgalmi kirendeltségét, hogy egy ro­mán rendszámú Lada balese­tet okozott Püspökladány terü­letén. A gépkocsi vezetője — nem törődve a sérültekkel — segítségnyújtás nélkül elhaj­tott a helyszínről. Pechjére a szemtanúk feljegyezték jár­művének rendszámát, így né­hány órával később a román állampolgárságú hölgy, C. D. szinte belefutott a Biharke- resztesen szolgálatot teljesítő határőrök karjaiba. Ugyanezen a napon késő este a lökösházi határőrizeti kirendeltség járőrei Kevermes és Dombegyház között igazol­tatták A. Zs. magyar állampol­gárságú férfit, aki Volkswa­gen Golf típusú személygép­kocsival közlekedett Battonya irányába. Elmondása szerint a békés­csabai tulajdonos javítás vé­gett adta át neki a járművet. A tüzetesebb ellenőrzés során az ülés alól előkerült 5 db gép­pisztolylőszer, valamint egy Westel 450-es és egy Westel 900-as rádiótelefon. A letiltott telefonkészülékekről A. Zs. azt állította, hogy azok az ő tulajdonát képezik, ám arról, hogy a lőszerek hogyan kerül­tek a Golfba, nem tudott nyi­latkozni. Az ügyet a Gyulai Rendőrkapitányság vizsgálja. — gh — A művészek az Apa csak egy van című bohózatot mutalják be február 24-én,felvételünk a próbán készült FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Városházi esték a színházban (Folytatás az 1. oldalról) amivel egyetértettek—teszi hoz­zá Hodu. — A cél: összefogni a művészeti ágakat és minden kor­osztálynak szórakoztatást nyújta­ni, magas színvonalon. Túl akar­tunk már lépni a hakni szintjén. — Arnold—Bach Apa csak egy van bohózatának premierje február 24-én lesz, a rendező, Kun Zsuzsanna nem ismeretlen Békéscsabán. — Itt kezdtem 1972-ben ügye­lőként, ’91-ben rendeztem a Bubus című vígjátékot. Azon túl, hogy nagy örömmel jöttem újra ide dol­gozni, azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarország fővároscent­rikus ország; ha itt ez a kezdemé­nyezés történik, erről tudjanak Bu­dapesten is. Ebben is szeretnék segíteni. — Ettől a fővároscentri- kusságtól olyan hitetlenek va­gyunk vidéken, másodlagosnak érezzük magunkat. Pedig ezen nem szabad rágódni — szól köz­be Hodu. — Úgy kellene létez­nünk, mint a Münchhausen báró­nak, amikor elsüllyedt a mocsár­ban, és nem volt, aki kiemelje, belekapaszkodott a saját hajába és elkezdte magát kihúzni. Ma­gunkban kell hinni és magunknak elhinni, hogy itt létezik olyan szellemi erő és vannak olyan ala­pok ebben a megyében és város­ban, amelyekre építhetünk. —Miért éppen bohózat? — Szerintünk fergeteges víg­játék — válaszol Gálfy László. Azt mondják ránk, hogy ez egy szomorú ország lett. Azért annyi­ra mégsem kellene szomorúnak lenni. Ahhoz, hogy valaki ne le­gyen szomorú, meg kell próbálni megnevettetni. Idestova 30 éve vagyok ebben a városban, és ez a város annyira megváltozott min­denféle tekintetben. Arra a két órára legyenek jókedvűek! S ha utána még el tudnánk beszélget­ni, akkor mi a feladatunkat elvé­geztük. Minden művészeti ággal közösen, de minden szervezet nélkül, az önállóságunkat meg­tartva szabad csak működnünk. —Ha ebben a társaságban nem a tehetség és az előadás színvonala lesz az összefogó erő, akkor baj van, akkor becsapunk embereket, ön- kormányzatot, magunkat, ezért fon­tos a függetlenség. Abból a két óra nevetésből napokig el lehet élni, napokig jól érezheti magát az ember —mondja Zsuzsa. —Mi az, ami máris elárulható a műsortervről? — Fesztiváljellegű 8—9 napot tervezünk, aminek a gerince egy színházi előadás, vígjáték nyáron — sorolja Hodu. — A színházi műsorok köré szerveznénk progra­mokat, vendéglátást, szeretnénk a húszas-harmincas évek világát megidézni, kocsmát szalonzené­vel, csapolt sörrel, kávéházi hangu­latot, ahol kulturált körülmények között, nem túl sok pénzért szóra­kozhatnának az emberek. Niedzielsky Katalin i

Next

/
Thumbnails
Contents