Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

in MEGYEIKÖRKÉP 1997. január 6., hétfő o Endrődi polgárokról múltidőben Amerikai szemmel Magyarországról Zajlik a jég a Körösökön, (a) Az elmúlt napokban ijesztő híreket hallani a Duna tájékáról, ahol a zajló jéggel birkóznak a déli szakaszokon. Kollégánk is talált a Hármas- Körösön úszó jégtáblákat, ám a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott információk szerint nálunk semmi különös nem történik. Nem fenyeget árvíz az olvadások miatt sem, és a jég is csak látványként érdekes... fotó: lehoczky Péter Vöröskereszt Sarkadon, (m) A Sarkadi Nyugdíjas Egyesület­hez tartozó városi Vöröskereszt szervezet ma 14 órától közgyű­lést tart a helyi Bartók Béla Művelődési Központban. A vezetőség nevében Szabó Já- nosné titkár és Földesi Sándomé gazdasági vezető tájékoztatást adnak a szervezet eddigi munká­járól. Minden megjelent tombolát kap, a rászorult tagok pedig külön ajándékot vihetnek haza. Bérletbe. (1) Magyarbán- hegyesen a gyógyszertárak priva­tizációja után a lakosság bizton­ságos ellátása érdekében decem­ber 31-éig térítésmentesen adták át a gyógyszertárat az üzemel­tetőnek azzal a kikötéssel, hogy az 1997. évi munkaterv elfogadá­sakor visszatérnek a témára. Az igényelt bérleti szerződésről vé­gül a decemberi testületi ülésen döntöttek, amelyet jóváhagyva január 1-jétől határozatlan időre kötöttek meg a gyógyszertár vezetőjével. Rekorddal kezdenek, (r) A szarvasi Brunszvik Teréz Óvó­képző Főiskolán a legtöbben, összesen 410-en tesznek záró­vizsgát a január 27-ét követő négy nap alatt. A keresztévfolya­mos képzést a középiskolai okle­véllel rendelkező óvónőknek in­dította az iskola. A záróvizsgázók közül 165-en a szarvasi főiskola budapesti kihelyezett tagozatán tanultak. Január 20-áig jelentkez­hetnek azok az óvónői, illetve pe­dagógiai szakközépiskolát vég­zettek, akik ebben a képzési for­mában felsőfokú oklevelet kíván­nak szerezni. Január végéig fo­gadják továbbá a felsőfokú óvónőképző intézeti diplomával rendelkezők jelentkezését, akik a számukra szervezett egyéves képzés után főiskolai végzettsé­get tanúsító oklevelet kapnak. Bcleroluuiób. (k) Kétszer is volkswagenesek okoztak balesetet szombaton. Este negyedórával nyolc után Mezőkovácsházán, az Árpád utcában a helybeli VW-est a véle szembejövő másik kocsi lámpája el­vakította, ezért nem vette észre az út szélén, előtte ülőhelyzetből feltá- pászkodó, 55 éves mezőkovácsházi hölgyet. A nő a helyszínen életét vesz­tette. Gyulán 21.30-kor egy békés­csabai VW-es a Csabai úton belero­hant egy előtte veszteglő, német tu­lajdonú Mazdába. A megyeszék­helyre igyekvő VW vezetője 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett — bordája törött. A két kocsiban össze­sen 700 ezer forint kár keletkezett. . Újabb tégy halál. (k) Tegnap reggel háromnegyed nyolc körül vet­te észre egy békéscsabai (nagyréti) tanya gazdája, hogy az előző nap nála dolgozgató, s délután eltávozott — majd az éj folyamán feltehetően valamiért visszatért — napszámosa, egy 48 éves békéscsabai férfi holtan fekszik tanyája udvarán. A kihívott mentők már csak a halál beálltát ál­lapíthatták meg. Vélhetően az ittas férfi elesett, majd elaludt a szabad­ban, s teste teljesen kihűlt. (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen kapcsolatban áll­nak a magyar sajtóval, egyálta­lán, mennyivel másabb az Önök lapja? — A legnagyobb vetélytárs- nak a HVG-t tartjuk. Egyébként azt hiszem a leglényegesebb kü­lönbség — talán a helyzetünk­ből adódóan is —, hogy nagyon lényegretörően, objektiven és függetlenül írunk mindenről, még akkor is, ha ez itteni érdeke­ket sért. — Ez úgy hangzik, mintha a magyar sajtót nem érezné füg­getlennek... — Nem annyira, mint min­ket. Az itt élő újságírók és lapok Végegyházán a legutóbbi testüle­ti ülésen Elek János, a polgárőr­egyesület elnöke számolt be az eddigi munkájukról. Mint mond­ta, a mögöttük álló másfél év pró­bára tette a polgárőröket és a la­kosságot egyaránt. Mint ismere­tes, hosszabb ideig rendőr nélkül maradt a község, és a közbizton­ság egyre romlott. Nem hivatalos feljegyzés szerint tavaly minden ötödik napra jutott egy betörés vagy lopás. Ezért a polgárőrség nagyobb erőkkel, változó időszakokban, sűrűbb ellenőrzést vezetett be, ami végül meg is hoz­ta gyümölcsét. Nagyrészt járőr-, máskor fi­gyelőszolgálatot teljesítettek. A polgárőrök rendszerint hatósági tanúként részt vesznek a hely­színbiztosításban, lopás esetén nagymértékben függenek köz­vetlen környezetüktől, és ez érthetően befolyásolja arculatu­kat. Nekünk is volt már sajtópe­rünk, éppen a Népszabadsággal, de ez nem tántorított el minket céljainktól. Talán éppen ennek köszönhetjük, hogy egyre több magyar üzletember is a mi la­punkból tájékozódik. — Békéscsabán logikusan adódik a kérdés: mennyit ismer­het meg lapjukból az olvasó a vidék éleiéből? — Magyarország köztudot­tan Budapest központú ország, minden nagy cég valamilyen mértékben függ Budapesttől. Itt születnek az alapvető döntések közreműködnek a tettes megtalá­lásához szükséges információk felkutatásában, illetve közleke­dési ellenőrzéskor segítik a rendőrök munkáját. Elek János kifejtette, hogy a polgárőrség és a helyi képviselő-testület minden követ megmozgatott annak érde­kében, hogy Végegyháza közbiz­tonsága javuljon. Országos szervektől kértek segítséget, sőt még a televíziót is elhívták. Nehe­zen sikerült a hiányzó rendőri ál­lásokat betölteni, ám amikor sike­rült, a két új rendőr „letelepítése” jó irányba változtatta a lakosok közérzetét. Hangsúlyozta, hogy munkájukat jól segítette a Mezőkovácsházi Rendőrkapi­tánysággal létrejött együttműkö­dési megállapodás, valamint a mezőhegyesi őrs vezetőjének el­és ez tükröződik a lapban is: hí­reink 80-90 százaléka innen származik. —Még egy személyes kérdés: honnan érkezett közénk, és hogy érzi magát Magyarországon? — Philadelphiából érkeztem, ahol a bankszakmában dolgoz­tam. Magyarországot pedig imádom: az emberek kedvesek, segítőkészek, üzletbarátok. Rá­adásul egy rendkívül érdekes időszakban lehetek itt, és ennek nagyon örülök. Remélem Bé­késcsabából is többet ismerek meg ennél a nyomdagépnél, hi­szen még néhány napig mara­dok, és szándékaim szerint más­kor is jövök... Antal Gyöngyi ismerésre méltó „hozzáállása”, az őrs állományának közvetlen segítségnyújtása. Szintén ko­moly támogatást kaptak anyagi­akban és erkölcsiekben a helyi önkormányzattól, ahonnan CB rádiót, benzinpénzt, sőt a munka ellátásához egy Lada Nivát is kaptak. A támogatásokat és la­kossági adományokat igyekez­nek hasznos technikai eszközök­re költeni, illetve több olyan ter­vük is van, amely például a CB- hálózat kiszélesítésére, más tele­pülésekkel történő együttműkö­désre, illetve „A lakosság egymá­sért” mozgalom beindítására vo­natkoznak. A beszámolóból egy­értelműen kitűnt, hogy a végegy­házi polgárőrség hatékony mun­kát végzett, amit a testület is elis­mert. H.M. A Gyomaendrődi Honismereti Egyesületet nemigen zavarja a rendszerváltás, a helyi polgár- mester körüli vita, a való­színűsíthető pénztelenség, ren­dületlenül mennek előre: ismét megjelentettek egy kötetet az Endrődi füzetek sorozatban. Sorrendben az ötödiket. Szoká­sos sárga borítóján, amelyet — s mellesleg az egész kötetet — Bella Rózsa és Varjú Edit il­lusztrált, az endrődi szabók és szűcsök céhpecsétjének rajza látható 1820-ból. Mi sem illik jobban egy könyvhöz, melynek címe: „Az endrődi kézműipar, kereskedelem és a közlekedés a századfordulótól.” Homok Lajosné Németh Esz­ter vállalta magára a nemes, de nem könnyű feladatot, hogy kö­tetbe gyűjtse az 1900 és 1945 közötti endrődi kézműiparról, kereskedelemről és közleke­désről még fellelhető adatokat. A könyv lapjain olyan polgári világ képe tárai elénk, ami saj­nos már a múlté. A történelem —olvashatjuk ki a könyv lapjai­ról —alaposan „rendet vágott” e tekintetben Endrődön (is). Ahogy a település lélekszáma 1930-tól napjainkig az akkori 15 ezerről ötezerre olvadt le, úgy vált semmivé a polgárság, hal­tak ki szakmák, alapos, pontos, igényes mesterek. A könyvről sokat lehetne és kellene még írni, hiszen az adatközlők századunk tragédiá­ját fogalmazták bele lapjaiba. Szarvas városa az idén ünnepli újratelepítése 275. évfordulóját. A jubileum tiszteletére dr. Szilvássy László tudományos tanácsadó, a város helytörténe­tét feldolgozó Történelmi Mo­zaik kiadványok szerzője, a so­rozat harmadik kötetének meg­jelentetésére készül. A könyv­ben Szilvássy doktor az első vi­lágháború végétől a második vi­lágháború végéig tartó időszak történéseit gyűjti csokorba. A huszonöt esztendő krónikája részletesen foglalkozik Szarvas mezőgazdasága, ipara, kereske­delme és közlekedése helyzeté­vel. Külön fejezetben foglalko­zik a művelődéssel és kultúrá­val, a város iskoláival, pedagó- gusegyéniségeivel, amelyek együttesen avatták Szarvast a ré­gió szellemi központjává. A kö­tet az egészségüggyel kapcso­latban is több érdekességgel szolgál majd. Olvashatunk ben­ne az Országos Stefánia Szövet­ség Anya- és Csecsemővédő In­tézete 104-es Számú Leány inté­Tanulságos olvasmány lehet mindenkinek, aki tudni akarja, honnan jutottunk idáig és hova kellene el(vissza)jutnunk, mi az erkölcs, a tisztesség, a valóságos teljesítmény zsinórmértéke. A gyomaendrődiek munká­ját, nemes igyekezetét tisztelet illeti. Legyen pénzük, hitük, akaratuk folytatni e nagyszerű sorozatot. Megérdemlik talán, hogy ideírjuk: a gyomaendrődi könyvtárban árulják a kötetet (telefon: 66/386-157). Két név­vel még adósak vagyunk: Vaszkó Irén tanárnőével és Róza Olgáéval, akiknek nagy ré­szük van a könyv elkészítésé­ben. Végül ne hagyjuk ki a gyo­mai Kner nyomdát se; a szép kivitel az ő munkájukat dicséri. Á. Z. ENDRŐDI FÜZETEK 5. Az endrődi kézműipar, kereskedelem és a közlekedés a századfordulótól zete megnyitásáról is. Az intézet főorvosa dr. Takács Gusztáv községi orvos volt, nőgyó­gyásza dr. Kácsor Rezső, gyer­mekvédelmi tanácsadója dr. Lestyán G. György. Érdekesség, hogy amíg 1928-ban az intézet­ben négy szülést jegyeztek, hét év múltával 553 asszonyból már 163-an az intézetben hozták vi­lágra gyermeküket. További adat, hogy a terhességvizsgála­tok száma meghaladta a hétszá­zat. A könyv fedelét a történelmi Magyarország közepét jelző em­lékmű fotója díszíti majd, a hát­lapját pedig Ruzicskay György grafikája- Dr. Szilvássy László szeretné, ha a könyv a nyári jubi­leumi ünnepségek kezdetére megjelenne. Elmondta, korábbi három helytörténeti könyve az Öntözési Kutatóintézet kiadásá­ban jelent meg, ám idén már nem biztos, hogy számíthat a segítsé­gükre. Ezért kéri, akik tehetik, anyagilag támogassák a könyv kiadását. —r— „MINDENKIVEL MEGESHETIK, HOGY NAGY HÉV­VEL IDÉZI A MÚLTAT, AMIKOR ÉPP A JELEN A FONTOSABB.” ,Wnl A végegyházi polgárőrök sikerei Iránytű a múltba „Pillanatfelvétel” a sarkadi intézményekről Hagyományőrző nyugdíjasok Kaszaperen • • ünnep gyertyafénnyel Sarkadon a közelmúltban rendez­ték meg az önkormányzat intézményvezetőinek utolsó ne­gyedéves értekezletét. Itt a meg­jelent vezetők jó néhány észrevé­telt, javaslatot tettek a település intézményeivel kapcsolatban. A városi könyvtárról elmond­ták például, hogy a tevékenysé­ge már régen kinőtte az épületet, ezért igencsak indokolt lenne a bővítés. Az óvodákról elhang­zott, hogy gazdálkodási helyze­tük egyre inkább súlyosbodik. Megemlítették azt is, hogy a he­lyi betörők kedvelt céltáblája lett az utóbbi hónapokban né­hány óvoda. A 2-es számú álta­lános iskola a költségvetési ke­retein belül jelentősebb oktatást segítő anyagokat vásárolt. Az is­kola előtti sárga villogó fénnyel is ellátott gyalogátkelőhelyen ismét baleset történt: személy­autó gázolt el gyermeket. A jelenlévők indítványozták, hogy fel kellene hívni a közútkezelők figyelmét olyain technika alkal­mazására, amely engedélyezett az átmenő forgalmú utakon, ugyanakkor garantáltan kiküsz­öböl minden további, súlyos sérü­lést okozó balesetet. A tejcsamok további működéséhez pályázatot írtak ki, majd a gazdasági bizott­ságot is bevonva a közelmúltban megszületett az eredményhirde­tés. Eszerint a tejcsamok a továb­biakban új bérlővel üzemel. A bérlő Seprenyi László sarkadi la­kos. A csődközeiben lévő olasz Eurotex textilipari cég felmond­ta a városgazdálkodási iroda épületének bérleményét. Ezzel párhuzamosan az adott ingatlan­ra új bérlők jelentkeztek. Közü­lük egy helyi vállalkozó nyerte el az épület bérleti lehetőségét, aki 70 személy foglalkoztatását ígérte 1997. február 1-jétől. A bölcsődék a következő évre 10 százalékos térítésidíj-emelést ja­vasoltak. Felszólaltak az intéz­ményi gondnokság vezetői is, akik szerint fontos lenne irodahe­lyiségük, pénztárhelyiségük bő­vítése a következő évtől, hiszen feladataik megnövekedtek, rak­tározási gondokkal küszköd­nek. A Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ vezetése már hozzákezdett az intézmény szer­vezeti átalakításával kapcsola­tos feladatok megoldásához. (Összevonják a művelődési há­zat, a könyvtárat és a városi la­pot, tevékenységük bővül a vá­rosi képtár működtetésével, s át- állnak a részben önálló gazdál­kodásra.) A vezetők szerint szükség van egy átmenetiként kezelt időszakra, amíg tisztázó­dik a pályáztatás kérdése. A művelődési központ első számú vezetői státuszának betöltéséről leghamarabb januárban dönthet a testület, így elméletileg kine­vezett vezetője csupán február elsejétől lehet az intézménynek. A Családsegítő. Gondozási és Szociális Központ vezetői beje­lentették, hogy az év második felétől kiscsoportos értelmi fo­gyatékosok klubját is működtet­nek. Terveik szerint 1997-ben az erdélyi és sarkadi szociális in­tézmények dolgozói részére (sarkadi helyszínnel!) tapaszta­latcsere-találkozót szerveznek. M.M. Kaszaperen az Őszi Alkony Nyugdíjasklub hagyomány­ként minden év végén kará­csony-újévi ünnepséget szer­vez a klubtagok részére a művelődési házban. A kö­zelmúltban tartott rendezvény különlegessége volt, hogy ez­úttal lehetővé tették, hogy má­sok is eljöhessenek a vidám programra és betekintést nyer­jenek a klub életébe. Az ünnep bensőséges han­gulatát emelte a szépen feldí­szített fenyőfa alatt közösen elénekelt „Mennyből az an­gyal”. Ezt követően Gara Attiláné művelődésszervező egy szép verset mondott el, majd Gaál Istvánné. az AMK igazgatója — aki egyben a klub névadója is — köszöntöt­te a klubtagokat és a vendége­ket. Az eredményes évet értékelő beszámoló után Tójh Jánosné. a klub elnöke megha­tó szavakkal emlékezett azok­ra, akik már nem lehettek az ünneplők között, majd az álta­lános iskolások gyertyafényes jelenete zárta a műsort. Végül a tagok által készített finom töltött káposzta, diós és mákos kifli elfogyasztása, va­lamint kellemes zene, tánc, tombola, azaz jó hangulatú bál zárta a programot. A klubta­gok az országos nyugdíjas­központ jóvoltából több doboz Béres cseppet kaptak ajándék­ba. Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents