Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-31 / 26. szám
1997. január 31., péntek Heti gazdaság 9 Kertünk — portánk — gazdaságunk Az ÍRISZ ÉS A KARDVIRÁG HAJTATÁSA A hajtatás során ügyeljünk rá, hogy a talaj nedves legyen, tartós fagyveszély esetén négyzetméterenként 2 kg szalmával, esetleg még fóliával is takarjuk a vermelőt. A jó szelló'ztetéssel, illetve légmozgással szintén megelőzhető' a virágok beszára- dása. írisz: A téli sötét, fényszegény időszakban gyakori termesztési hiba a virágok beszá- radása. Ha a hajtás első három hetében a 15—18 °C-ot tartjuk az üvegházban, akkor mérsékelhető ez a veszély. Négyzet- méterenként 180 hagymát ültessünk. Három hét múltán 13,5 °C-ra csökkenthető a hőmérséklet, sötétebb időszakban 10—11 °C-ra. A jó szellőztetéssel, illetve légmozgással szintén megelőzhető a virágok beszáradása. A lecsapódó pára gyorsan felszárad, ha néhány órára egy-két fokkal megemeljük a hőmérsékletet (utána azonban szellőztessünk). A jó légmozgás egyébként a virágok színeződését is elősegíti. Gyorsabban szárad a víz a levelekről, ha az öntözővíz nem túl hideg. Kardvirág: A mini kardvirágok, a Charm és a Rose Charm kivételével, november végétől ültethetők. A hajtatóház februárig maradjon fagymentes. Februárban a talajt fűtsük föl 12 °C-ra, márciusban 14-re. A novemberi—decemberi ületetés április közepén nyílik. A január—februárban ültetett gumók virágzására májusban számíthatunk. A szabadban a nyár másodikfelében nyílik a pompás kardvirág Exporttámogatás, az európai normákhoz közelítve A Magyar Közlöny 1996. évi 123. számában jelent meg a földművelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 38/1996. (XII. 29.) FM—PM—IKIM együttes rendeleté a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásról. Az 1997. évi exporttámogatásoknál az elmúlt évekhez képest több változás megfigyelhető mind a támogatások mértékét, mind az irányvonalakat tekintve. Korábban, 1995-ben 45 mil- liárdot, 1996-ban 43 milliárdot közvetlenül fordítottak export- támogatásra. Ez nem felelt meg sem a belföldi, sem a külföldi igényeknek, ezért idén — a 4,3 milliárdos támogatás felhasználásánál — már szakítanak a kizárólag közvetlen támogatási rendszerrel, és előtérbe kerülnek a piacra jutást más formában segítő támogatások. Ide tartozik az exporthitelek kamattámogatása, a gabonapiac szabályozására elkülönített pénz, ami a piac stabilitását szolgálja, a közösségi agrármarketing támogatások, a terméktanácsok információs rendszerének kialakítását szolgáló támogatás, és az intervenciós tartalékalap a piaci zavarok megoldására. Ezek a formák megfelelnek az Európai Közösségben elfogadottaknak. Változott a támogatások mértéke és mikéntje is. Megszűnt azoknak a termékeknek a támogatása, melyeknél egy dollár árbevétellel számolva a támogatás mértéke 15 forintnál kevesebb volt, ez a támogatás ugyanis nem jelenthetett érdemi segítséget a piaci versenyben. Az így felszabadult tételek más termékek támogatásában jelentek meg, illetve új termékek kerültek fel a támogatottak közé. A támogatott termékeket 16 termékcsoportba sorolták, a terméktanácsok javaslatait figyelembe véve. A termékcsoportok exportját a VPOP és az APEH statisztikái szerint figyelik. Ha a termékcsoportra szánt támogatás kimerül, megszüntetik az adott csoport támogatását. Evvel elkerülhetővé válik, hogy az exporttámogatásra szánt keretet túllépjék, és biztosítják azon termékcsoportok támogatását is, melyek exportja nem az első félévben kezdődik. A közvetlen exporttámogatás mértéke az új irányvonalakat figyelembe véve sem csökken az európai normák alá. Más piaci szolgáltatások területén azonban —például fizetési könnyítések, az eladott termék árának meghitelezése — a magyar termékek nem képesek versenybe szállni a nyugat-európai országok azonos minőségű és azonos előállítási költségekkel rendelkező áruival. Kovács Attila A KERTI SZERSZÁMOKAT IS BIZTONSÁGBAN TUDHATJA A TULAJDONOS Vidéken változatlan díjért Az a több mint százezer ügyfél, aki tavaly az év vége előtt kötött Épület-, Lakásbérlemény- és Ingóságbiztosítási (ÉLI) szerződést a Garancia Biztosító Rt.-vel, legalább — üzletpolitikai megfontolásból — vidéki ügyfeleinek 1997. december 31-éig változatlan díj mellett emel i meg a biztosított vagyontárgyakra vállalt kockázatát. A társaság egyébként a fővároson kívül jövőre is idei árakon köti meg a lakásbiztosítást. A részletekről a békéscsabai iroda vezetője, Darida Edit adott tájékoztatást. Elmondta: az épület- és lakásbiztosítási szerződéseket ügyfeleik egyéni igényeihez igazítják, és figyelembe veszik a sajátos körülményeket is. Az épületbiztosítás megköthető lakásra, bérleményre, családi házra, nyaralóra, hétvégi házra, melléképületre. A társasházakban — a tulajdonostársak döntésétől függően — biztosíthatók az összes lakás és a közös használatú helyiségek, vagy csak az utóbbiak. A biztosító figyelembe veszi azt is, hogy az ügyfél milyen módon védi ingatlanát, a védettség színvonalának megfelelően emeli kockázatát a betöréses lopás esetén. A társaságnál megtalálható a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített biztonságtechnikai eszközök jegyzéke, amelyből a szerződő fél kiválaszthátja a számára optimális megoldást. Az ingóságbiztosítás nem csak a saját tulajdonú tárgyakra terjed ki, de a bérelt, kölcsönvett háztartási eszközökre, értéktárgyakra is megköthető. Az alapbiztosítás tizenötféle káreseményre szól — egyebek között robbanásra, robbantásra, hónyomásra, rablásra, betöréses lopásra. Az alapbiztosítás mellé üvegkárra, balesetre, vízkárra köthető kiegészítő biztosítás, illetve felelősség- és mezőgazdasági biztosítással is kiegészíthető a szerződés. A felelősségbiztosítás alapján évi 10 millió forintig vállalja át a Garancia Biztosító a biztosított károkozó helyett a kártérítési kötelezettséget. A mezőgazdasági biztosítás alapján a ház körül folytatott kistermeléshez kapcsolódó értékeket, a kert gondozásához szükséges szerszámokat tudhatja biztonságban a tulajdonos. Piaci körkép — Szeghalom AZ ŐSTERMELŐK SOKALLJÁK A HELYÁRAT A szeghalmi piacudvaron tegnap mindössze négy őstermelővel találkoztunk (sőt bent a vásárcsarnokban sem láttunk mintegy tíz őstermelőnél többet). Mint mondották: ennek oka anyagi természetű. Korábban a kinti piaci asztalokon egy méter hosszan az őstermelők ingyen kipakolhattak. Most viszont ugyanezért a helyért alkalmanként 100 forintot kell fizetni. A termelők úgy vélik: hetente kétszer, csütörtökön és szombaton érdemes kijönni. Ez havonta 8-10 alkalmat, azaz 800-1000 forintot jelent. Márpedig ezért a pénzért milyen sok tojást kell eladni?! Mások azt hangoztatták: ha a helyi járatú autóbusz csütörtökön és szombaton a piacot is útba ejtené, sokkal nagyobb lenne a piac vásárlóereje, s az jóval több árust is odavonzana. Hisz ilyen nagy hidegben a városközponthoz a piac még messzebbnek tűnik. S hogy az árakról is tegyünk említést, elmondjuk: egy kiló szárazbab 240- 250 forintba került. Az alma kilója 60-80 forint volt. A dióbél kilójáért 780-800 forintot, a mákéért 400-at kértek. A sült tökök darabja — nagyságtól függően — 50- 60 forintba került. Egy tojást — nagyságtól függően — 15-17 forintért lehetett venni. A káposzta kilója 40 forint, a kelkáposztáé 60 forint volt. A karalábék kilóját 50 forintért mérték. Egy kiló akácmézért 500 forintot, ugyanennyi vegyes mézért 340 forintot kértek. Egy kiló kacsazsírt 200 forintra tak5 sáltak a termelők. Egy kilogramm szilvalekvár 400 forintba került. Magyari Barna A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon kiegyensúlyozott piac mellett kicsi ármozgások voltak, zömmel lefelé. A sertésárak viszont pár forintot emelkedtek. A kukorica őszi határidőit lefelé nyomja a július 18 500 Ft/t- ás ára. Az óbúza ára tovább esik, ez érvényes a takarmánybúzára és árpára is. A napraforgó őszi határidői hosszan tartó esés után emelkednek. A sertéspiacon erős kereslet alakult ki, hónapos szünet után ez jó jel a termelőknek. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Március 19070 18700-19070 19400-19470 Október Étkezési búza Ft/t 19650 19300-19650 19650-19900 19650 Március 28610 28610—29000 28610-29000 28610-29000 Július 21800 21400-21550 21800-22200 21800 Takarmánybúza Ft/t Március 27100 26700-26710Takarmányárpa Ft/t Március 29500 29500-29510 29900 29500 Napraforgó Ft/t Október 42100 42500 EU vágósertés I.,Ft/kg Február 214 208—214 214-230 214 EU vágósertés II.,Ft/kg Február 195 182—195 199 Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai január 23. január 30. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam 1 egységre,forintban Angol font 275,0 273,41 276,09 278,77 Görög drachma (100) 65,7 65,34 66,01 66,68 Német márka 103,1 102,60 103,66 104,72 Olasz líra(lOOO) 105,7 104,32 105,38 106,44 Osztrák schilling 14,6 14,57 14,72 14,87 Svájci frank 118,3 118,20 119,45 120,70 Svéd korona 23,5 23,14 23,38 23,62 USA-dollár 169,0 168,21 169,80 171,39 Szám — Beszéd A KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HIÁNYOZNAK BÉKÉS MEGYÉBEN Békés megyében településenként nézve a gazdasági szervezetek (egyéni és társas együtt) ezer lakosra jutó számát, a következő regionális jellemzőket tartjuk fontosnak. —Három térség különíthető el: a szarvasi—gyulai—orosházi háromszög, amelynek Békéscsaba a súlypontja és ahol viszonylag élénk a vállalkozási kedv, a háromszögtől (a Gyoma- endrőd—Békés—Gyula vonaltól) északra alacsony a bejegyzett vállalkozások száma, a háromszögtől (a Tótkomlós—Gyula vonaltól) délre szintén kevés vállalkozás található. — A vállalkozások a városokhoz kötődnek, a falvakban egyrészt a mezőgazdasági termelés (amely több esetben nem regisztráltan folyik), másrészt a szakképzetlen munkaerő, a piaci kereslet helyi szűkössége és a hiányos piaci szolgáltatások miatt kevés vállalkozás alakult. — A magyar—román határ mentén végig (Gyula kivételével) kevés vállalkozás működik, a megyei átlagot (83 db/ezer lakos) egyik település sem éri el. Békés megyében 1996. június 30-án 32536 gazdasági szervezet volt bejegyezve, amelyből csak 23 623 működött, azaz 73 százalékuk. A működő szervezetekből 21311 cég, azaz 90 százalékuk a gazdasági célra alapított vállalkozás. A vállalkozások 78,4 százaléka egyéni vállalkozás és csak 21,6 százalék társas vállalkozás. A vállalkozások közül érdemi külkapcsolatok kiépítésére és fenntartására a jogi személyiségű vállalkozásoknak (kft., rt., szövetkezet) van esélyük. Békés megyében 1995 végén 2312 jogi személyiségű vállalkozás működött, 80 százalékuk kft. és 14 százalékuk szövetkezet volt. Tevékenységüket tekintve 28 százalékuk a kereskedelemben, 22 százalékuk az iparban, 17 százalékuk a mezőgazdaságban, 12 százalékuk az ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatásokban, míg 21 százalékuk a többi gazdasági ágban működött. Ezek az arányok hasonlóak az országos megoszláshoz. A jogi személyiségű vállalkozások száma 1992-től dinamikusan nőtt, de főleg a 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél, míg a nagyobb létszámú vállalkozások száma csökkent, összhangban az átalakulásokkal, kiválásokkal, megszűnésekkel. Úgy tűnik, Békés megyében még nem jött létre a „vállalati piramis”, pont azok a 21—300 alkalmazottal dolgozó középvállalkozások hiányoznak, akik rugalmasan tudnak alkalmazkodni és az innovációkra érzékenyek, a külkereskedelemben a piaci réseket képesek kihasználni. A jogi személyiségű vállalkozásokra jellemző, hogy 80 százalékuk városokban lett bejegyezve. A nagyfokú térbeli koncentrálódásra utal az is, hogy minden harmadik ilyen cég Békéscsabán működik, és 71 százalékuk a megye 6 nagyobb városában. A határ menti településekben csak Gyulán van relatíve sok cég bejegyezve, míg a községekben átlagos számuk 4—6. Megjegyezzük, hogy a regisztrált egyéni vállalkozások alapítása is inkább városijelenség: — ezer lakosra Békés megye városaiban 78, községeiben 43 egyéni vállalkozó (kiskereskedő, kisiparos, mezőgazdasági önálló, szellemi szabadfoglalkozású) jut, — a határ menti községekben az egyéni vállalkozásoknál is tetten érhető az alacsony vállalkozási készség. A vállalkozások székhelyei nem mindig esnek egybe tényleges működésük helyszínével: — a gazdasági tevékenység jellegétől függően a több részleget, egységet, telephelyet fenntartó vállalkozásokat nehéz „pontszerű” helyhez kötni, — a cégösszeolvadások (pl.: a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyár beolvadt egy országos cégbe), a székhelyváltoztatások (pl.: a mezőkovácsházi Pannon- liver Rt. budapesti székhelyű lett) miatt az adatok részben félrevezetők lehetnek, — a más megyei székhelyű gazdasági szervezetek Békés megyében lévő ipartelepeinek száma csökkent. Az itt közölt fejezet a Körösi Csorna Sándor Főiskola Közgazda- sági Intézet Regionális és Település- gazdaságtani Tanszékén végzett tudományos kutatómunka eredményeit összegző, Határtalan lehetőségek? címmel megjelent összefoglaló dolgozatból való. A kutatás témavezetője: dr. Lengyel Imre. I
