Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-30 / 25. szám

f ÍREKES MEGYEI HÍRLAP­n • • / 1997. januar 30., csütörtök ^ r MEGYEI KORKÉP----------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Emberek a vadászati törvény kódolt csapdájában Ősi harc a területért 1. Földink volt. (u) Ezen a napon született 1912-ben Béké­sen Kecskeméti Gábor tornász, testnevelő tanár. 1935-ben a Testnevelési Fősikolán tanári oklevelet szerzett. 1932-39 kö­zött a főiskola sportklubjának tornásza volt. 1936-ban a berlini olimpián a 7. helyezett magyar csapat tagja. 1934-ben a világ- bajnoki 5. helyezett magyar csa­pat tagja. 1935-ben a főiskola világbajnoki magyar csapat tag­ja. 1937-ben korláton és talajon magyar bajnok. 1933-tól 1939- ig négyszeres csapatbajnok. 1934-39-ig kilencszeres magyar válogatott. Felújítások. (i) Kertészszi­geten fel szeretnék újítani az óvoda, az iskola, a művelődési ház és a napközis konyha épüle­teit. KláriczJánosné polgármes­ter asszony elmondta: ezek a munkálatok összesen 5,6 millió forintba kerülnek. Ebből 4,6 millió forintot a Millenniumi Felújítási Bizottságtól pályázat útján kívánnak elnyerni. A többi pénzt az önkormányzat saját erőből biztosítja. Az itt következő „hideghábo­rús” történet szereplői a Gyula környéki erdőket kezelő min­denkori állami szervezet és a gyulaváriak vadásztársasága. A mai jogutódok: a Dél-alföldi Er­dészeti Részvénytársaság — a Dalerd — és a Váralja Vadász- társaság. A harc olyasmiért fo­lyik, mely az állatok és az embe­rek világában egyaránt ok a há­borúra: a területért. Elvtársi puskák (visszhangja A Váralja Vadásztársaság joge­lődje 1945-ben alakult. Gyula környékének erdei a telepített dámvadállománnyal együtt a Dalerd jogelődje kezelésébe ke­rültek. S azóta egyfolytában fo­lyik a területi vita. ,A dámállo- mányhoz kapcsolódó protokoll vadászati igény azonban az Erdőgazdaságot privilegizált helyzetbe hozta, és a gazdálko­dáshoz szükségesnek vélt terüle­teket fokozatosan megszerezte. A gyulai Lenin vt. területe emiatt 1957. évig a felére csökkent" — olvashatjuk abban az 1990. ápri­lis 28-ai keltezésű jelentésben, melyet az akkori mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által felkért szervezet, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Osztálya készített. Ami­kor 1977-ben csak a legszüksé­gesebb módosításokat tették lehetővé a vadászterületek felül­vizsgálatát szabályozó előírások, a vadásztársaságtól újabb 1600 hektárt csatoltak az akkor DEFAG-nak nevezett erdőgaz­dasághoz. (Eme daliás időkben fordult meg e kis földön Brezs- nyev, az SZKP főtitkára, s mint a gyulaiak tudni vélik, Kádár Já­nosnak szobát tartottak fenn Gyula-Remetén egyes baklövé­sei kipihenésére.) Aztán újabb „területrendezés” következett 1980-ban. ,A határozatokban nem részletezett indok, hogy az állami és pártvezetők részére egy új vadászterületet kell kialakíta­ni” — áll a jelentésben, miként az is: ,A DEFAG a felsőbbszintű vezetés korlátlan bizalmát élvez­te, így a saját maga által kreált »dámprogram« végrehajtásához az indokoltnál is több támogatást kapott”. A vadásztársaság akkori terü­lete kísértetiesen hasonlít ahhoz, melyre napjainkban kívánják is­mét beszorítani a gyulaiakat. ,A Vt. jelenlegi területe gyakorlati­lag három hasonló nagyságú részre bontható. A területet kö­zépen ketté választja Gyula, a vele egybeépült Gyulavári. Az ettől délre található területrész kb. 10 km hosszúságú, átlag 2,5 km széles, melynek keleti határát az államhatár képezi. A terület nagyobb részét szikes legelő ké­pezi. Kisebb részén a városi szennyvízszikkasztó terül el, melynek hasznosítását köze­gészségügyi okokból tiltják. (...) A várostól északra lévő terület­részfasorok és csendesek nélkü­li szokványos mezőgazdasági te­rület, melyet északon a DEFAG erdői szegélyeznek.” —idézhet­jük a jelentést. Valami bűzlik „Dámiában” A DEFAG-ra érvényes akkori üzemtervi előírás meglepően alacsony volt: a tartandó törzsál­lomány: 900 őz, 400 dám, 1000 mezei nyúl, 3200 fácán. Az üzemtervben meghatározott, el­tartható dámmennyiség tehát 400. A hivatalos becslés szerint 400-465 dám élt a területen. A szolnokiak szerint viszont mér­téktartó becslés szerint is leg­alább 1500-2000 dám „parkolt” a DEFAG-nál. A jelentésben azt írják, hogy a DEFAG a dámállo- mányt rendkívül túlszaporította, nem tartotta be az üzemterv előírásait, sőt a létszámra vonat­kozóan „hamis adat közlésével félrevezette a felügyeleti szerve­it. A terület vadeltartó képessé­gének 4-5-szöröséig felszaporí­tott állomány, az ennek követ­keztében érvényesített 2,5 millió Ft-os vadkár, majd a vadkárel­hárítás címén tilalmi időben 600 db kilövésére kért engedély alapvetően kérdőjelezi meg az állomány kezelésének szaksze­rűségét, a gazdálkodás okszerű­ségét. (...) Itt kell szót ejteni a »Dám Program«-ról, amely va­lójában nem létezik, vagy leg­alábbis nem úgy létezik, mint ahogyan azt esetenként a törvé­nyesség határát súroló elutasító határozatokban érvként felhasz­nálták” . A jelentés a dámállo- mány irtózatos felszaporításá­nak indokát az országos, a Békés és Csongrád megyei vezetők protokolligényeivel magyaráz­ta. A szolnokiak azt javasolták a miniszternek, hogy a DEFAG- tól az 1000-1200 hektáros gelvácsi terület kerüljön vissza a vadásztársasághoz. Végül 1991- ben Gelvács vadászati jogát a Váralja Vadásztársaság (vissza)kapta. Aztán az Országgyűlés meg­alkotta az 1996. évi LV. törvényt a vad védelméről, a vadgazdál­kodásról, valamint a vadászat­ról. A Békés Megyei Földműve­lésügyi Hivatal a maga íróaszta­lánál felosztotta a megye va­dászterületeit — javaslatként. Ebben a gyulaiak ismét elvesz­tették Gelvácsot. A Dalerd—az egykori DEFAG ugyancsak sze­gedi székhelyű jogutódja — maga is megjelölte „vadász­mezői” új határait — a gelvácsi rész visszaszerzésével, miként a Váralja vadásztársaság is magá­nak kívánta azt. Nyomják Gelvácsot? A törvény szerint ,A vadászati jog—mint vagyonértékű jog— a földtulajdonjog elválasztha­tatlan részeként a vadászterület­nek minősülő terület tulajdono­sát illeti meg ”. Hogy ez mennyi­re nem így van, erről szól törté­netünk további része... Ha a földtulajdonosok egy- személyben nem rendelkeznek az önálló vadászati jogosultság­hoz szükséges (3 ezer hektáros, legalább 3 km oldaltávolságú) területtel, akkor nyilatkoznak arról, hogy az adott vadászterü­leten kinek kívánják átadni a va­dászati jogosultságot. A vitatott területtel rendelkező földtulaj­donosok 82 százaléka dr. Fleischmann Józsefet bízta meg földje vadászati jogának hasz­nosításával. (O egyben a Váralja Vadásztársaság elnöke is.) A Váralja Vadásztársaság által ter­vezett vadászterület kizárólag Gyula város közigazgatási terü­letén fekszik. A Dalerd vezér: igazgatója a gyulaiak által meg­jelölt vadászterületet nem fo­gadta el, a vadászok meg az övét nem. (A Kövizig igazgatója visszavonta a vadásztársaságot támogató nyilatkozatát, s a Dalerd lett területeinek kedvez­ményezettje.) Patthelyzet alakult ki. A tör­vény értelmében ezt a Békés Megyei Földművelésügyi Hiva­tal 1997. március elsejéig meg­hozandó — úgymond kényszer- hasznosítást megvalósító __ — döntésének kell feloldania. Úgy hallani, komoly állami lobbizás indult meg annak érdekében, hogy a földművelésügyi minisz­ter a Dalerd által megjelölt föl­dön „különleges vadászterüle­tet” hozzon létre. (Folytatjuk) Kiss A. János Dél-békési fásítási terv foglalkoztatás-politikával Megkérdeztük olvasóinkat Milyen rádiót hallgatnak szívesen? Szilágyi Péter, 68 éves, gyulai nyugdíjas: —Meghallgatom reggelente a Kossuth rádióban a híreket, azu­tán nyomban átváltok a Petőfi adására 8 óra után. A Petőfivel kezdem a napot, 10 óráig ez köt le. Változatos, érdekfeszítő té­mákkal foglalkoznak, olyanok­kal, amelyeket másutt nem halla­ni. A helyi rádiókat akkor hallga­tom, ha autózok, otthon nem tu­dom ezeket fogni. Főként zene, reklám szerepel a repertoárjuk­ban, úgy gondolom, keresik a sa­ját útjukat. (ö) A csontritkulás ellen Orosházán A csontritkulás korunk egyik legveszedelmesebb népbeteg­sége, ami sokáig tünetmentesen zajlik. Főként a gerinccsigo­lyák és a combnyak veszélyez­tetett. A baj megelőzése érdekében már nem kell Budapestre, Sze­gedre utaznia a gyógyulni vá­gyónak, mert a világ jelenleg legkorszerűbb csontsűrűség­mérő berendezése került Oros­házára a Fehér Kígyó Gyógy­szertárba. A szűrővizsgálatokat dr. Forgács Sándor docens, a budapesti Uzsoki Utcai Kórház röntgendiagnosztikai osztályá­nak vezető főorvosa végezte az elmúlt hét végén, szinte megál­lás nélkül. Értesüléseink szerint a két napra bejegyzett 80 jelent­kező szűrővizsgálatának lesz folytatása. (Csete) SztancsikKatalin, 12 éves, szar­vasi tanuló: — Legtöbbet a szarvasi Cervinus Rádiót hallgatom. A zenés műsoraiért és a fiatalos stílusáért szeretem. Rendsze­rint késő délután kapcsolok a Cervinusra. A műsorai közül a kívánságműsor a kedvencem. A zeneiek mellett örülnék még a sportadásoknak is. Szeret­ném, ha több helyi sportem­bert szólaltatnának meg, mu­tatnának be egy-egy műsor­ban. (r) Dr. Karaba György, 52 éves, a mezőberényi Petőfi gimnázium igazgató-helyettese, a kollégium vezetője: — Reggel mindig, s ha tehe­tem akkor délelőtt is a Kossuth rádió műsorát hallgatom, mert hírműsora az átfogó informáci­ókkal friss, percre kész. Délután tetszőlegesen, valamelyik helyi rádió műsorát hallgatom. Az említett adók jó zenével, friss helyi hírekkel, érdekes informá­ciókkal és igényes háttérbeszél­getésekkel igyekeznek meg­nyerni a hallgatókat. (sz) Nagyné Bach Angéla, 34 éves, orosházi kereskedő: —- Amikor megszólalt az orosházi rádió, akkor ráhan­goltunk, azóta el se tekertük a csatornakereső gombját. Ked­velem a műsorokat, de még jobban örülnék, ha több helyi, aktuális információról hallhat­nék, mint például a vásárcsar­nok kérdése. A gyerekek a sok zene miatt kedvelik a helyi adót. A kamaszoknak sláger­listákat, kívánságműsorokat sugároznak. (cs) A mezőkovácsházi önkormány­zat kezdeményezésére, a megyei önkormányzat irányításával és a települések önkormányzatainak részvételével tavaly megállapo­dás született a térség fásítási programjának beindításáról. A napokban tartott mezőkovács­házi ülésen hallottuk, hogy a megvalósításhoz pályázatot nyújtanak be az Országos Köz­munkatanácshoz a közmunka­program finanszírozási kere­téből elnyerhető támogatásra, másrészt éppen ezen pályázatot hirdette meg a munkaügyi kiren­deltség a térségben új lehető­ségként. Mi a program célja? — kérdeztük Bakos István polgár- mestert. — A fő cél a térség település és tájvédő fásításának elindítá­sa, majd kiterjesztése a megyé­re. A közmunkatanács pályáza­tával 100 munkanélkülit tud­nánk foglalkoztatni, akik a fa­sortelepítés mellett egyéb vá­rosrendezési és karbantartási munkákat is elvégezhetnének. E célra 18 település csatlako­zott, amelyek együttesen pá­lyáznak a közmunkaprogram idei támogatására. —Mezőkovácsházának, mint gesztornak, mi a feladata? — Eljár a települések ügyé­ben, szervezi, bekéri a pályázat­hoz szükséges okmányokat, adatokat, koordinálja a feladato­kat és állandó kapcsolatot tart a megyével. —A terv konkrétan mire ter­jed ki? — A települések védőfá­sítása, önkormányzati dűlőutak és közutak, csatomapartok men­tén fasorok telepítése, felújítása, a Száraz-ér—mint természetvé­delmi terület — fásítása az őshonos fafajokkal, valamint ligeterdők kialakítása. Minden település természetesen a sáját területére készít tervezetet. Vá­rosunkban összességében a dűlőutak mentén 15 km hosszú­ságban 2—3 soros fasort, a csa- tomaparton 10 hektár ligeterdőt és egyéb fásítást 3 hektár nagy­ságban tervezünk megvalósíta­ni, amely 50 munkanélküli fo­lyamatos foglalkoztatását bizto­síthatja. H. M. HIRDETMÉNY Az YPLON Vagyonkezelő, Felszámoló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (1027 Budapest, Frankel Leó u. 5. I/9.), mint a K and L Family Kft. „f. a." (5661 Újkígyós, Gyulai út 116.) felszámolója az alábbi ingatlant kínálja — nyilvános értékesítés útján — megvásárlásra. A K and L FAMILY Kft. „f. a." tulajdonában álló Újkígyós, Gyulai úti kertészeti telep ingatlan vagyontárgyát. Az ingatlan főbb adatai: ossz alapterület 26 891 nm . Cím: Újkígyós, Gyulai út. ,D" épület Nyitott kerékpárszín 70 nm 210 nm „E" épület Porta 9 nm 264 nm „F" épület Két egybenyíló tó 4000 nm 13 nm vízmélység 1,8 m „A" épület 2 db iroda + szociális helyiségek + konyha, mosogató „B" épület Hűtő, tároló, előkészítő „C" épület Hydroforház Az ajánlatok érvényességének feltétele a pályázati eljárás feltételeit megállapító és az ingatlant bemutató pályázati füzet előzetes megvásárlása. Az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztató anyag az YPLON Kft., 1027 Budapest, Frankel Leó u. 5.1/9. irodájában munkanap­okon 9—13 óráig 10 000 Ft + áfa vissza nem térítendő vételár ellenében megvásárolható. A meghirdetett vagyontárgyak megvásárlására vonatkozó ajánlatokat az YPLON Kft., 1027 Budapest, Frankel Leó u. 5. 1/9. címére 1997. február 12-én 12 óráig beérkezőleg kérjük benyújtani. A nyilvános értékesítési versenytárgyaláson az a fenti határidőn belüli ajánlatot benyújtó ajánlattevő vehet részt, aki a versenytárgyalás kezdő időpontjáig a (nettó vételár 10%-a) bánatpénzt az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztató anyagban meghatározott módon letétbe helyez, továbbá banki fedezet- igazolással igazolja az áfával növelt induló ár bánatpénzzel csökkentett részének rendelkezésre állását oly módon, hogy szerződéskötés esetén a vételár 15 napon belül kifizetésre kerül. Beszámításra vonatkozó ajánlatokat nem fogadunk el. A nyilvános értékesítési versenytárgyalás időpontja: 1997. február 14-én 11 óra, helyszíne az YPLON Kft., 1027 Budapest, Frankel Leó u. 5.1/9. A felszámoló a K and FAMILY Kft. „f. a." vagyontárgyaira az 1991. évi IL törvény 48. § (2) bekezdése szerint elővásárlási joggal rendelkezőket a nyilvános értékesítésre a jelen hirdetmény útján hívja meg. Az elővásárlásra jogosultak e jogukat csak — az ajánlattevőkre meghatározott részvételi feltételek (bánatpénz, fedezetigazolás) teljesítésével — a nem nyilvános értékesítési versenytárgyaláson gyakorolhatják. A hitelezői elővásárlási jogosultak a vételár kiegyenlítésénél beszámítással nem élhetnek. A felszámoló fenntartja magának a jogot, hogy a meghirdetett nyilvános értékesítési versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítsa. A felszámoló a legjobb ajánlatokat tett pályázókat — vagy akár az összes ajánlattevőt — ajánlataik javítására szólíthatja fel. További felvilágosítással a pályázat feltételeivel kapcsolatban Török Csaba felszámolóbiztos (telefon/fax: 214-1616, 316-0571) készséggel áll rendelkezésükre. (51319) ERTESITES! ■BHHHHHHbbhehBIeeeehHHBHBHÍÍj Értesítjük tisztelt meglévő és leendő hirdetési partnereinket, hogy Gyula, Petik A. u. 1 7. szám alatt a Békés Megyei Hírlapba a hirdetésfelvétel február 1 -jétöl MEGSZŰNIK. Hirdetéseiket feladhatják a Békés Megyei Hírlap Ügynökségi Irodájában Gyulán a Városház u. 20/A szám alatt, naponta 8—16 óráig. Telefon/fax: (66) 463-942. Népújság Kft. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents