Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-21 / 17. szám

A FRIZURA ÖLTÖZTET Itt a farsangi mulatság ideje, ilyenkor a hajviselet is lehet szokatlan, különleges, esetleg bohókás. (8. oldal) Ahogy a finnek A finnek már rég tudják, hogy a forró és a hideg levegő' rendsze­res változtatása kedvezően hat a testre és a lélekre. (8. oldal) Farsangi fánk A hagyományos fánk receptjén kívül olyan izgalmas ízeket próbálhat ki, mint a tolófánk vagy a krémfánk. (9. oldal) Az üzlettel közelebb került a főváros Békéscsabához FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Beszélgetős” bolt: Flört A közelmúltban ismét új üzlettel gazdagodott Békéscsaba belvá­rosa. Ä nyitás után a tulajdonos így fogalmazott: „Közelebb hoztam Budapestet a békési em­berekhez, csak az árakat lefordí­tottam csabaira...” A Flört elne­vezésű divatshopban ugyanis olyan holmikat vásárolhat az ember, amelyekkel egyébként a Duna Plasaban, a Luxus Áru­házban vagy a Fontanaban lehet találkozni. Elegáns, finom, di­vatos, ám ugyanakkor időtálló női alkalmi ruhákat, csak jóval olcsóbban (nem egyszer fele annyiért!) mint a legdrágább fővárosi szalonokban. Az üzlet egyik specialitása a Joseph Ribkoff kanadai divattervező ál­tal tervezett koktél és estélyi ru­hák forgalmazása. A több mé­retben kapható egyedi felsőru­házat mellett fehérneműt, haris­nyákat és táskákat is vásárolhat az ide betérő. A tervek szerint később helyet kapnak itt a ru­hákhoz illő nyersszínű, kék, bar­na és fekete cipők is. Mint a tulajdonos elmondta, azt szeret­né, ha ez egy „beszélgetős” bolt lenne, vagyis maguk a vásárlók jeleznék igényüket (a pulton ta­lálható katalógusokból, újsá­gokból), így a beszerzések cél­irányosabbak lennének. —ria ____________________Speciális pedagógiai többlet a készségfejlesztéshez Ol vasás, írászavar - diszlexia, diszgráfia I. A gyermekek későbbi olvasás-írás tanulási zavarai már tükröződnek óvodáskorban, a mesekönyvekhez való vi­szonyban is KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ Diszlexia: valamennyi olvasási zavar, az olvasás motoros ré­szének zavartsága, mely mellett az olvasott betűk, illetve szavak megértése jó. Diszgráfia: írás­zavar. A fogalmazás értelmet­lenségében. a rossz monda tál- kotásban, grammatikai hibák­ban, szavak, szótagok kihagyá­sában, rossz helyesírásban nyil­vánul meg. (Pedagógiai kislexi­kon, 1996. Debrecen, összeállí­totta: Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a neveléstudományok kandidátusa.) Háromrészes cikksorozatban szeretnénk a té­mával foglalkozni: a diszlexia mibenlétének feltárásával, a megelőzéssel az otthonban, az óvodában, valamint az oktatás­ban bemutatott terápiás eljárá­sokkal. Szülők és pedagógusok egyaránt gyakran találkoznak a jelenséggel, hogy akár jó képes­ségű gyermekeik, tanítványaik nehezen birkóznak az írás, olva­sás tudományával. Ilyenkor könnyen kimondják, hogy a gyermek diszlexiás vagy disz- gráfíás, pedig ez egyáltalán nem biztos. Amennyiben igen, mi a teendő? Több szakemberrel be­szélgettünk erről, elsőkéntAagy Gyula gyógypedagógussal. — Ma divatos dolog a diszlexiával foglalkozni — fo­galmaz Nagy Gyula. — A meg­ismeréshez, a kapcsolatrend­szerek kiépítéséhez, átgondolá­sához kommunikációs képes­ségre van szükség, ennek része az írás, olvasás elsajátítása. Az ilyen gyermekek esetében egy részképesség rosszul működik, zavar keletkezik a képesség ki­alakulásában. Pedagógusként a gonddal, a tünettel találkozom, kezelem, fiziológiai magyará­zatára nem tudok vállalkozni. Jelenség például, hogy az ilyen gyermek visszafelé olvas. Az van leírva, hogy „ló”, a gyermek pedig azt olvassa, hogy „ól”. — Milyen jelzésekre figyel­jünk, mikor gyanakodhatunk erre a képességzavarra? —Az elsődleges megjelenési állapota, mintegy a diszlexia előrejelzése, a téri orientáció za­vara. Amikor a jobb és bal, a fent és lent, az előtte és mögötte, a hátam mögött, alul, felül foga­lom értelmezése összekavaro- dik. Ap, ab, ad, ag betű leírása­kor látható, hogy felcserélik, megfordítják a gyerekek a betűk szárát, a hasát. A diszlexia nem csupán ennyi, személyenként le­het más, más megnyilvánulási formája. Vannak súlyosabb ese­tek, előfordul, hogy a betűket nagyjából felismeri, elolvassa, de szóvá összekapcsolni nem tudja a gyermek. —Aki ilyesmit észlel a gyer­mekén, nem szabad észbeli ké­pességeit megkérdőjelezni. Le­het segíteni ezeken a gondokon ? — Általában igen. Nagy a va­lószínűsége, hogy bajok lesznek az írás, olvasás területén, de nem biztos, hogy olyan mértékűek, amelyek a gyermek intellektuá­lis fejlődését gátolják. Nagyobb probléma, ha a középiskolás kor­ban derül ki, hogy diszlexiás a diák. A törvények lehetővé te­szik, hogy bizonyos területeken felmenthető a bizonyítottan diszlexiás. Speciális pedagógiai többletszolgáltatást igényel az ilyen gyermek. Ma már a peda­gógusok is felkészültebbek. Erre készítette el Meixner Ildikó a diszlexia-prevención alapuló írás, olvasás tanítási rendszerét. —Amennyiben érzékelik pe­dagógusok, szülők a zavart, mikor forduljanak szakember­hez, netán gyógypedagógus­hoz? —Amikor úgy érzik, hogy az írás, olvasás terén a gyermek fejlődése tartósan, jelentős mér­tékben elmarad az átlagostól. Először a közvetlenül oktató pe­dagógussal beszéljenek. Az iga­zi gond a betűtanulásnál, majd később a felsőbb oktatási szaka­szokban, a tömény mennyiségű anyagok tanulásánál, olvasásá­nál jelentkezik. A gyermekek pályaválasztását sok minden be­folyásolja, többek között ez is. — A diszlexiás gyerekek szá­mára csaka városokban van segít­ség vagy kisebb településeken is? — Elsősorban természetesen a logopédus, de a legtöbb peda­gógus képes kisebb-nagyobb se­gítséget nyújtani. Békés megyé­ben több, mint 50 fejlesztő peda­gógust készítettünk fel a diszl­exia, a diszgráfia és a diszkal- kulia (ez utóbbi a számolás, mé­rési zavarok fogalmát jelenti) akalkulia (a számolás képtelen­sége) létének kezelésére. Logo­pédiai gondozó Békéscsabán, a vállalkozók házában van (Sza­badság tér). A pedagógiai több­letszolgáltatás egyik fontos meg­jelenési formája a békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola diszlexiásokat tanító osztálya. —Hogy viszonyulnak a szü­lők a diszlexia felismeréséhez? — Előfordul hogy a disz­lexiát valamilyen istencsapásá­nak tartják. Velük, sőt a beszéd­hibásoknál is tapasztalható, hogy a szülők szégyellik a prob­lémát, titkolni igyekeznek, pe­dig a szakember tud segíteni. Szó sincs a gyermekek értelmi képességeinek valamilyen za­varáról. Bede Zsoka A HÉT CSALÁDFOTÓJA Jegyzet Itt az iskolai farsangi mulatságok ideje. íme egy jól használható minta egy afrikai harcos jelmezéhez. Nem kell hozzá más, mint egy kis kézügyesség Egy elszánt háziasszony naplójából Minden azzal kezdődött, hogy kaptam egy pompás süteményre­ceptet a kolléganőimtől, akik mellesleg megjegyezték: ezt az­tán lehetetlen elrontani! Ezzel nagyon tapintatosan azt hozták a tudomásomra, hogy még én, a sütésben kétbalkezes nőszemély is képes lennék megbirkózni a feladattal. Emlékeztettem ugyan őket a piskótatorta-fiaskóra, amikoris a félig fekete, félig vi­szont szalonnásan ragacsos tör­melék tetején, a tojáshabtól és a könnyeimtől maszatosan vallot­tam meg a ház népének, hogy a kísérlet sikerült, a kémiai össze­tétel szabványos, csak formailag kezelhetetlen a halmaz. De az ember ne adja fel! Az első kritikus pillanat akkor ért, amikor a liszt a margarinnal, cu­korral úgy folyt, mint a lágy galus­katészta. Lehet, hogy nem kellett volna a margarint felolvasztani? No mindegy, borítottam még egy kis lisztet, miközben kiszakadt a zacskó, és fehér füst formájában szállta meg az egész lakást. A cipócskát fél órára hűtőbe dug­tam, ez idő alatt a gesztenye- masszát próbáltam a melegített vajjal kikeverni. Fele fakanalastul a szekrény tetejére ragadt, a többit le tudtam kanalazni a csempéről. A diót kávéőrlőn ledaráltam, va­gyis a felét, mert leégett a daráló — állítólag a dióhoz kristálycuk­rot is kellett volna tenni — aztán a maradék, a tejjel, mazsolával egyetemben kicsit odakozmált a főzőlapon, és gyanúsan ragacsos állaga lett, de az íze! Az igazán hasonlított. Akkor még azt hittem, túl va­gyok a nehezén. Pedig még ezu­tán ragadt a tészta a nyújtódesz­kához, majd a sodrófához, ami­nek a vége közben leverte a szá­radó kristálypoharakat; ezután gyömöszköltem az elplanírozott (nyújtottnak túlzás lenne nevez­ni), felszabdalt tésztát, de egy árva darab sem volt képes kifli alakzatot felvenni. Leginkább amőbára emlékeztettek. A sütés­ről szót se! Az égési sebeim szé­pen gyógyulnak, a kőkemény, ám ízre egészen tűrhető végter­mék egyetlen példányát csalá­dom befőttesüvegben őrzi. Azért van az egésznek jó olda­la is: sikerült bebizonyítanom—, hogy igenis, ezt a holtbiztos re­ceptet is el lehet rontani! Lejegyezte: T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents