Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-20 / 16. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. január 20., hétfő Nem nyitnak vasúti határátkelőt A kezdeményezés már a magyar félnél megbukott Földirth volt. (t) Ezen a napon hunytéi 1950-ben a gyulai születésű Horváth Jenő történész, tanár. 1905-től gimnáziumban tanított. 1911-ben a kolozsvári egyetemen magántanári képesítést szerzett, 1912- től a nagyváradi jogakadémián tanár. Később a budapesti Ferenc József Nevelőintézet főfelügyelője, a Mátyás király Gimnázium, majd az Egyetemi Királyi Katolikus Gimnázium igazgatója. 1928—31 között a Háborús Felelősség című folyóirat szerkesztője. Vezető szerepetjátszott a Magyar Külügyi Társaságban, részt vett a Nép- szövetségi Liga nemzetközi tanácskozásain. Számos, főleg magyar diplomáciatörténeti vonatkozásban érdemes tanulmányt tett közzé, amelyet azonban olykor némi elnagyoltság jellemzett. Falugyűlés, (i) A bihar- ugrai önkormányzatnak nincsenek anyagi gondjai, de azért nem dúskál a jólétben—fogalmazott Kiss Zoltán polgármester a napokban megtartott falugyűlésen. A település legnagyobb eredménye a gázprogram, amely 1993- ban kezdődött, s Ugrán tavaly ősszel lobbanhatott fel a gázláng. Matuska Sándor ország- gyűlési képviselő úgy vélte: egy község életének fontos meghatározója, hogy hol helyezkedik el. Sajnos a Sárréten az utak és a hidak állapota ma nem olyan, hogy az motiválná a tőke beáramlását. így a térségben a munkahelyhiány jelenti a legnagyobb gondot. Tanácskozás, (m) A Sarkad térségi polgármesterek és jegyzők január 24-én, pénteken délelőtt Újszalontán tartják soron következő tanácskozásukat. Ezúttal a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság képviseletében Máté András igazgató tájékoztatja a résztvevőket a térséget érintő közút, kerékpárút és egyéb középtávú fejlesztésekről. A Gyoma—Vésztő—Körösnagyharsány—Nagyvárad— Csúcsa—Kolozsvár vonalon a trianoni békediktátum megszületéséig zavartalanul közlekedtek mind a személy-, mind a tehervonatok. A békeszerződés létrejötte után a vonalszakasz Körösnagyharsányt követő része Romániához került. Az akkori román hatóságok felszedették a Körösnagyharsány— Körösszeg közötti vasúti sínek odaáti szakaszát. Ezzel a lépéssel végérvényesen meg kívánták szüntetni ezt a vonalat. Ám a román hatóságok elképzelése teljes mértékben nem valósult meg. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) visszacsatolta Magyarországhoz a Gyoma—Kolozsvár vasútvonal által érintett erdélyi településeket is. Ekkor a magyar vasút ismét kiépítette a Körösnagyharsány—Körösszeg közötti alig néhány kilométeres sínpályát. Ezzel helyreállt a Trianon előtti állapot, ismét megindultak a Gyoma—Vésztő— Körösnagyharsány—Körösszeg—Nagyvárad—Csúcsa—Kolozsvár közötti járatok. Ám az az állapot csak bő négy évig tartott. Az idősebb Egy térkép kellene, egyébként csak úgy „szaglászok” —mondta a tétova érdeklődő. —Már elköltöttem 200 ezret, van még 45 ezer forint értékű kárpótlási jegyem, majd kiderül, mire elég—hallottuk a sorok között sétálgató asszonyt.—Aki bírja, marja. Úgy érzem, nem lehet megegyezni. En itt nem rúghatok labdába—állapította meg egy gyarapító gazda. A földre licitálók hol az egyik sarokban, hol a másik jól értésüknél igyekeztek megbízható információkhoz jutni a minap az orosházi városházán, ahol az idei év másodikföldárverését rendezték meg. A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai elmondták: kivételes helyzetben van Orosháza, mert elképzelhető, hogy a megyében idén már nem lesz több földárverés. Igaz, legalább 80-at körösnagyharsányi emberek még ma is örömmel gondolnak vissza az akkori időkre, hisz a vasúttal megélhetési lehetőség is érkezett a településre. A vonatközlekedés helyreálltával számtalan harsányi lakos vállalt munkát Nagyváradon (hisz ez az egyetlen város, amely közel van a településhez), többen pedig a vasútnál kaptak állást. (A körösnagyharsányi vasutasok egészen Kolozsvárig teljesítettek szolgálatot.) A második világháború harci cselekményeit lezáró békefolyamat a trianonihoz hasonlóan rajzolta meg az új országhatárokat, s ezzel a Gyoma—Kolozsvár vasútvonalnak is ismét bealkonyult. Az utóbbi években több próbálkozás is történt a néhai vasútvonal felélesztésére, ám azok támogatásától a román hatóságok határozottan elzárkóztak. Most a romániai választások után ismét előtérbe kerültek ezek a próbálkozások. (A novemberi vésztői képviselő-testületi ülésen — hisz a harsányi vonalszakasz is a MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasútjához tartozik — a lakosság részéről felvetődött a vonalszakasz ismételt beindításának igénye.) kellene még tartani, hogy a folyamat befejeződjön. A hírek szerint 3 hónap múlva már kárrendezési hivatal sem lesz. Pedig van még földalap (Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet, AGRO-M Rt.). A „szerencsés” orosháziak ezúttal az egykori állami tartalék földterületre — amit azután a Béke Mezőgazdasági Szövetkezet használt ingyen — licitálhattak. Megközelítően 22 hektárnyi terület 770 aranykorona értékben került kalapács alá. A jól értesültek tudni vélték, hogy több ezer forintos áron talál majd gazdára a Pusztaszeri úttól a laktanyáig húzódó 17 hektárnyi rész, mert építési telkek kialakítására is alkalmas. (Az út túloldalán a területet már felparcellázták.) Valójában a 11,5 hektár volt a nagyon értékes szántó, mellette viszont volt 1,5 hektár Ám sajnos úgy tűnik, a kezdeményezés ismét megreked a próbálkozás szintjén. Ugyanis a napokban érkezett meg Lotz Károly közlekedési és hírközlési miniszter levele, aki nem egészen úgy gondolkodik erről a témáról, mint a sárréti emberek. A miniszter úr szerint ahhoz, hogy a harsányi vonal elbírja a nemzetközi forgalmat, annak felújítására, korszerűsítésére 630 millió forintot kellene költeni. Továbbá Lotz Károly szerint a jelenlegi magyar—román vasúti forgalom nem indokolja újabb vasúti átkelők megnyitását. így a próbálkozás — most először — már a magyar félnél kedvezőtlen fogadtatásra talált. Pedig talán most lett volna a legnagyobb esély arra, hogy a román hatóságok is igent bólintsanak a Körösnagyharsány—Körösszeg vasúti pálya kiépítésére, és a hajdani járatok újraindítására. Márpedig egy vasúti határátkelő léte egy akkora kis községben mint Körösnagyharsány, nem mellékes. Az „igen” kedvezően befolyásolta volna a település jövőjét, s az egész Sárrét számára egy újabb kaput nyitott volna. Magyari Barna legelő és 3,7 hektár nádas is. Ez volt az egyik terület, a másik Kakasszéken egy 4,5 hektáros földdarab 171 aranykorona értékben. A délutánig tartott az árverés, mivel egyezség nem született a 26 résztvevőközött, akik 1 millió 402 ezer forint értékű kárpótlási jegyet helyeztek letétbe. A licit során a kakasszéki terület félhektáros tábláját egy gazda 1 ezer 300 forintos áron vette meg, az 5 hektárosat pedig heten 1 ezer 400 forintos áron. Az oly értékesnek ítélt Pusztaszeri úti szántó kapcsán — a várakozással ellentétben — 500 forintos vételár alakult ki. Összesen 17-en licitáltak erre, a legkevesebb földet vásárló 9 aranykoronát, a legtöbbet vásárló pedig 82 aranykoronát kapott. Cs. I. 22 hektárnyi terület, 770 aranykorona értékben került kalapács alá Értékes orosházi földekre licitáltak Itt a tavasz, (t) Legalábbis a Jamina Gazdaboltban, Békéscsabán, a Kun utca 31. szám alatt: a héten a szaküzletben megkezdődött a vetőmagvásár. A Csabamag Kft. kiskerti zöldség- és virágmagvainak teljes termékválasztékát forgalmazza az üzlet, ahol a szaktanácsot is kaphatnak a kertészkedők fotó: lehoczky Péter Személyügyi szervező képzés a csabai főiskolán A komplex személyügyi szervező munka a fejlett országokban a vállalkozások vezetésének egyik meghatározó része. A pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem az amerikai képzést adaptálva Magyarországon az elsők között kezdte el ezt a képzést. A csabai főiskola oktatói az egyetemmel együttműködve a kezdetektől részt vettek a Békéscsabán szervezett oktatásban. Az 1997/98-as tanévben saját jogon indűl főiskolai képzés nappali és levelező tagozaton. A tananyagban a résztvevők megismerik a legfontosabb közgazdaságtani, jogi, informatikai, pszichológiai, általános műveltséget adó tárgyakat. A bevezető szakmai stúdiumok a vállalati gazdaságtan, humánpolitika, szociálpszichológia, vezetési ismereteket tartalmaznak. A speciális képzés a humán-fejlesztés, munkajog, személyügyi munka, intézményi gazdálkodás stb. széles körű ismereteit nyújtja. A képzés részét képezik a gyakorlati stúdiumok. Á diploma megszerzésének feltétele a középfokú állami nyelvvizsga. A személyügyi szervező képzés a JPTE „okleveles humán szervező” 4 féléves egyetemi kiegészítő képzéssel folytatható. A szakképzés az általános menedzseri feladatok ellátására készíti fel a hallgatókat. A szakképzettek elhelyezkedhetnek: a gazdasági szervezeteknél; államigazgatási, munkaügyi, átképzési stb. szervezeteknél, intézményeknél; azokon a munkahelyeken, ahol emberi kapcsolatok szervezésével foglalkoznak. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan érintette Önöket a gyógyszeráremelés? GEMA ’97 Ausztriában Versenytársak közösen a piacon Száméi János, 40 éves, med- gyesegyházi szakgyógyszerész: — Nem kívánatos tendencia lépett fel decemberben, mert egy erőltetett többletköltség jelentkezett a patikában és a családoknál egyaránt. Az emberek megijedtek, igyekeztek „bespájzolni” a legfontosabb gyógyszereket, amihez szükséges pénzt a családtól vonták el. Már látom, hogy túlzott volt az ijedelem, mert kisebb százalékban emelték az árakat, mint amire számítottunk. Medgyesen szerencsére a nagy összegű fogyasztók kedvezményes utalványt kaptak az önkormányzattól, ami enyhítő, de a munka azért megmaradt. Balázs Mihály, 32 éves, med- gyesegyházi távbeszélő-kezelő: — Egy 8 és egy 5 éves gyermekem van, ezért gyakran kell gyógyszert vásárolnunk. Jelentős kiadás, hisz a gyerekek télen sűrűn megfáznak, köhögnek és félünk, nehogy szövődménye legyen. Inkább másról mondunk le, csak azt íratjuk fel, ami kell, amiből már nincs otthon. Előre vásárolni a legszükségesebb lázcsillapítót, fejfájásra való tablettát szoktunk, de már ezek sem olcsók. Az áremelés, úgy érzem, a fiatal családoknál ugyanolyan gondot jelent, mint az időseknél, de az élelmiszerhez hasonlóan nem nélkülözhető. Takács Gyuláné, 65 éves, medgyesegyházi nyugdíjas: — A család állandó gyógyszerfogyasztó, én epebeteg vagyok, a férjem három éve beteg, sőt a 89 éves anyósom is velünk lakik. Havonta 2000—3000 forintot költünk a tablettákra. Rosszul érint bennünket az áremelés, mert a kis nyugdíjból mindezt nehéz pótolni. Máskor előre tudtam receptet íratni, de most nem voltam felkészülve. Támogatást eddig nem kaptunk, igaz, nem is jártunk utána. Legutóbb adott papírt a doktor úr az önkormányzathoz, de az adminisztráció miatt lemondtunk róla. Gyurics József, 56 éves, mezőkovácsházi nyugdíjas: — Három éve van szükségem szívgyógyszerekre, amelyek most különösen drágák. Jó lenne, ha a nyugdíjakat is úgy emelnék, mint az egyes termékek árát, akkor nem fájna a fejünk se. Nagy gond, hogy nem csak a gyógyszer, de a víz, gáz, villany és szinte minden termék ára emelkedik. Tartalékolni lehetetlen. Az orvos sem írhat receptre akármennyi tablettát, csak egy- egy adagot. Támogatást sehonnan nem kapok. A nyugdíj 30— 40 százalékát fordítjuk gyógyFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az elmúlt esztendő szeptemberében rendezték meg az ausztriai Welsben az első használt mezőgazdasági gépek kiállítását és vásárát Agrária ’96 elnevezéssel és hatalmas sikerrel. Nemcsak az osztrák gazdálkodók, hanem az oda látogató külföldiek is lelkesedéssel és elismeréssel nyilatkoztak a nagyszabású eseményről. A kiállítás és vásár megvalósítása hatalmas vállalkozás volt, hiszen 45 ezer négyzetméteren közel 70 kiállító 7 ezer munkagépet és 800 traktort vonultatott fel a több mint 40 ezer látogató előtt. A szervezők fő feladatként a piaci tájékozódást tűzték célul, ám ekkora sikerre ők maguk sem számítottak: a bevételek meghaladták a 250 millió schillinget. A felsorolt érvek miatt a szervezők az idén is megrendezik a seregszemlét, GEMA ’97 elnevezéssel. A GEMA ’97 Kiállítás és Vásár második alkalommal nyitja meg kapuit ’97. február 13—15- e között. A napokban megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az EEL és a REVA cég a piacon versenytárs, a vásár megrendezését mégis közösen végzik, bizonyítva azt, hogy e kiállítás mennyire fontos a mező- gazdaságban dolgozó szakemberek számára, hiszen közös a cél: a minél jobb minőségű, a nagyobb teljesítményű és nem utolsósorban olcsóbb gépek beszerzése. Az osztrák ÉEL-cég fél évszázados múltra visszatekintő, magánkereskedőket egyesítő szervezet, mely kizárólag mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozik. A REVA raktárház tulajdonosai mezőgazdasági kisgazdák, a felvásárlástól (gabona, fa, műtrágya, burgonya stb.) a különféle eszközök, a takarmánytól a trágya eladásáig, áz építőanyag-kereskedésig, a javításig sok minden szerepel repertoárjukban. Mintegy 180 szakműhellyel rendelkeznek Alsó- és Felső-Ausztriában, valamint Stájerországban. A tavalyi rendezvény sikerére építve két rivális az idén is összefogott. Az árak vonzóak, hiszen az elmúlt évben elkelt gépek átlagosan 50 százalékkal voltak olcsóbbak az újaknál. A gépekre egyedi garanciákat vállalnak az eladók. Sz. A.
