Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-18-19 / 15. szám
Mikszáth és a századvégi széthullás A mikszáthi életmű a mai napig elég sok fejtörést okoz az irodalomtörténészeknek. Kit tiszteljünk az íróban? Az 1848-as szabadságeszmék őrzőjét, lelkes hívét, vagy a bukás, a történelmi mulasztás kritikusát? A romantikus vagy a realista szerzőt? (8. oldal) Országmentő nemzeti büszkeség Lezajlott a híres mogyoródi ütközet. Ismét magyar állt magyarral szemben. A nyughatatlan vérű Salamon király gonosz tanácsadóira hallgatva, unokabátyjaira, Gézára és Lászlóra támadt, bár ezek a maguk jószántából átengedték neki a királyi trónt. (9. oldal) Ott lesz Clinton beiktatásán Amikor Bili Clintont második alkalommal is megválasztották az A Egyesült Államok elnökévé, nagy volt az öröm Budapesten (is), az amerikai nagykövet rezidenciáján, ahol partit rendeztek a győzelem örömére. El tudom képzelni, mekkora csinnadrattában lesz részük azoknak, akik az elnök beiktatási ceremóniájára kapnak meghívást január 20-án. Köztük lesz a mezólcovácsházi születésű Varsandar Mihály Információink szerint az előkészületek hatalmas iramban folynak. Az amerikai sajtóban sokat szerepelnek a neves divatkreátorok, mert mindenki azt firtatja, a politikai élet sztárjai vajon miben villannak majd meg akkor este. Azon a napon ugyanis (január 20-án, hétfőn) összesen 14 hivatalosnak nevezett beiktatási bált is megrendeznek Washingtonban. Clinton famíliájának nem lesz könnyű dolga, hiszen azon a napon összesen több mint 75 ezer bálozó vár majd a megjelenésükre. A jegyek szépen fogynak — nyilatkozta az elnöki beiktatást és a bálokat rendező hivatalos bizottság a minap. Mi viszont abban bízunk, hogy ebben a tömegben lesz valaki, aki a helyszínről osztja majd meg olvasóinkkal élményeit. Merthogy van egy ember, akinek szerencséjéről mostanában hallottunk. Orosházán élő rokonai hívták fel figyelmünket a mezőkovácsházi születésű Varsandár Mihályra. A 60 éves, ma már magyar—amerikai állampolgár kalandos úton (sokak számára viszont ez volt a természetes, hiszen ezrek választották a menekülésnek ezt a módját) jutott az Egyesült Államokba még 1956-ban. A szegény parasztcsalád tanyán élt, 8 hold földön gazdálkodott, a szülők 3 gyermeket neveltek. 1947-ben költöztek Mezőkovácsházára. Mihály 1953- ban iparitanuló-iskoláját kezdte meg Budapesten, majd a szövőgyárban helyezkedett el. Ott érték az 1956-os események is. Éppen kenyérért ment a boltba, amikor a forrongó főváros zűrzavarában elkeveredett, nem tudott hazajutni. Az októberi események után unokatestvérével úgy döntött, irány a Nyugat! A szülők decemberben értesültek fiuk hollétéről. Az édesanya soha többé nem látta fiát, a mama temetése után látogatott először haza Varsandár Mihály. Az Újvilágban egy idős család fogadta be a fiatalembert, aki egy nyilatkozatában így fogalmazott: —Minden, ami velem történt, sorsszerűnek tűnik. Bennem sok minden meghalt, de én mindent túléltem. Eisenhower elnök levele — amit a Magyarországról érkezetteknek címzett — reményt ébresztett bennem. így fogalmazott: „...hazánk és törvényeink eleinte talán idegenek lesznek az Önök számára. Lehetséges, hogy néhány eljárás, amelynek segítségével életünkbe bekapcsolódhatnak, kisebb kényelmetlenséggel jár. De arra kérem magukat, mindig gondoljanak arra, hogy a formalitások mögött mi lakozik amerikai szívünkben—őszinte óhaj, hogy megszorítsuk a kezüket, hogy kölcsönösen megértsük egymást, hogy igaz barátokká és szomszédokká váljunk.” Az elmúlt 40 évet Varsandár Mihály és családja Oregon államban élte le, a Boeing repülőgépgyárból 60 évesen ment nyugdíjba. Két lányának és két imádott unokájának szenteli minden idejét a volt gépész. Kezdettől fogva a Demokrata Párt eszméit tudta elfogadni, ezért Clinton őszinte híveként gyakori levélváltással erősítette az elnökben: Bili Clinton mindenkor számíthat Varsandár Mihály Mezőkovácsházáról származott el, jelenleg az Egyesült Államokban, Portlandban él Egy fotóval ellátott albummal köszönte meg Clinton az első elnöki ciklusban nyiíjtott segítségét a magyar származású gépésznek Varsandár Mihály támogatására. Az amerikaiak elnöke számtalan gesztussal köszönte ezt meg, többek között egy reprodukcióval, ami a Fehér Házat ábrázolta. Birtokunkba jutott néhány dokumentum az elnök és a megyénkből elszármazott úr levelezéséből, így a fenti témával kapcsolatos elnöki válasz is, íme: „Mivel Hillary, Chelsea és én ebbe a csodálatos házba majdnem 4 évvel ezelőtt költöztünk, ez igazán az otthonunkká vált, és kiváltságosnak, megtisztelőnek érezzük magunkat, hogy itt lakhatunk. Ezért is voltunk boldogok, amikor Dan Kessler elfogadta meghívásunkat, hogy lefesse a Fehér Házat. Az ő nagyszerű művészete nagy büszkeséggel tölt el engem. Ezen a művészeten akarok Önnel osztozni köszönetképpen azért a támogatásért, amit nekem és a családomnak adott. Az Ön kitartó és hűséges elkötelezettsége kikövezte számomra és a Demokrata Párt számára az utat a Fehér Házba. Az Ön töretlen hite megerősített bennünket. Amikor erre a képre néz, remélem, hogy ugyanaz a nagyszerű büszkeség tölti el az Ön szívét is, mint az enyémet. A Fehér Ház ugyanis a nép háza." A magyar származású Varsandár Mihály a Kelet-Európábán a 90-es években bekövetkezett változások után a legaktuálisabb kérdésekről alkotott véleményét is megosztotta az elnökkel, amit 1996 decemberében szintén válaszra méltatott Bili Clinton: „Kedves Mike! Köszönöm, hogy megosztotta velem nézeteit a NATO- tagságra vonatkozóan. Az én külpolitikám központi céljainak egyike, kiterjeszteni a világpiaci demokráciák szabad közösségét. Ez sehol másutt nem lehet ígéretesebb, mint Közép- és Kelet- Európában. Büszke vagyok az USA 1989 óta tartó erőfeszítéseire, hogy támogatja a létrejövő demokráciákat. Szándékozom elmélyíteni a mi közreműködésünket. Többé nem kérdés, hogy a NATO- ban résztvevők száma növekszik-e, csak az a kérdés, mikor és hogyan. A békekezdeményező partnerkapcsolat kiterjed a közép- és kelet-európai demokratikus országokra, segítve megteremteni a Szövetséggel való együttműködést. Míg a kezdeményezés nem garantálja a részt vevő országok számára a tagságot, mégis úgy hiszem, hogy ez a legjobb út a NATO-tagság felé. Méltányolom az Ön érdeklődését ebben a fontos kérdésben. Őszinte híve: Bili Clinton.” A leveleknek se szeri, se száma. Talán még egyre érdemes odafigyelnünk, amit a párt felelős beosztású emberétől kapott hősünk. Ez arról tájékoztatja Varsandár Mihályt, hogy helye van a beiktatási ünnepségen: ,Azzal, hogy Ön az elnök 2. választási győzelméhez csatlakozott, segítette pártunkat abban a harcban, hogy ismét demokrata kormányt alakíthasson Clinton. Az elnök és én reméljük, számíthatunk további támogatására is, és itt lesz január 20- án az avatáson, hogy részese lehessen egy történelmi pillanatnak..." A Mezőkovácsházáról elszármazott hazánkfia természetesen ott lesz hétfőn a beiktatási ünnepségen a Fehér Házban, sok ezer ember társaságában. Csete Ilona
