Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-17 / 14. szám
1997. január 17., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk - gazdaságunk A GYÜMÖLCSFÁK METSZÉSE Átéli időszak kiválóan alkalmas arra, hogy bővítsük elméleti ismereteinket, amikorra a metszésre kerül a sor. Egyik ismerősöm így fogalmazott: elültettem a fát, nyáron gondozom, de tavasszal mindig bajban vagyok, nem tudom, hogyan kell metszeni. Valójában az elméleti alapokat el lehet sajátítani könyvekből, de a gyakorlat ennél jóval nehezebb. Azt, hogy hogyan metsszünk, mit távolítunk el a koronából, és mi marad a fán, attól függ a korona leendő formája és később a termés mennyisége. Jól kell ismerjük az egyes gyümölcsfajokat, azok alkalmazható koronatípusait és természetesen a virágrügyek felismerése is hasznos tudomány. Bővebb ismeret szükséges az őszibarack alakító metszéséhez, mint a csonthéjasok ritkításához. Vannak fák, amelyek közepes gondozást igényelnek — naspolya, dió — és vannak igen igényes fajok, például alma, őszibarack, körte és kajszi. Ebben a cikkben az alapvető ismeretekre kívánom felhívni a figyelmet a metszésmódok terén, majd ennek ismeretében a korona kialakítása és a sövénygyümölcsösök kerülnek bemutatásra. Javaslom a kedves olvasónak, gyűjtse össze ezeket a cikkeket, és együttesen tanulmányozva talán könnyebb lehet a tavaszi metszés elkezdése. A metszés módja szerint megkülönböztetünk visszamet- szést és ritkítást. Visszametszéskor a növényi rész egy részét távolítjuk el, amíg a ritkítás során a hajtásképletet tőből eltávolítjuk. Ä visszametszés mindig több új hajtást eredményez, mint a ritkítás. Visszametszés- sel tehát a hajtásnövekedést fokozhatjuk, ritkító metszéssel pedig a korona különböző részeinek jobb megvilágítását segíthetjük elő. A visszametszést alakító metszés és ifjítás során alkalmazzuk. A termőkorú fákat ritkító metszésben részesítjük. A ritkító metszés nem akadályozza a gyümölcsfa természetes növekedését. Mindkét módszer helyi hatású, ami azt jelenti, ha egy vesszőt, gallyat vagy ágat visszametszünk, a metszési seb környékén hajtások törnek elő. Ugyanakkor ahol nem metszettük a koronát, ott nem tapasztalhatjuk ezt a jelenséget. Tusjak Jánosné Helló, Yellow! A Sárga Telefon hívószáma: 66/325 769 Információs iránytű telefonon és nyomtatásban Nem hűt a hűtőszekrény, avagy se kép, se hang a tévében, az ajtózárba törött a kulcs, netán öltönyt szeretnénk varratni? Bármikor előfordulhat bárme- lyikőnkkel. Kérdés, tudjuk-e, kit hívhatunk segítségül, ismerünk-e például bádogost, gázszerelőt, textilkereskedőt vagy gombbehúzót? Egyetlen telefonszámot kell csupán megjegyezni ahhoz, hogy az éppen szükséges információt megszerezzük: a Sárga Telefon 66/325 759-es számát tárcsázva máris sorolja a vonal másik végén a szolgálattevő, mely számokat hívhatjuk, milyen címen kereshetjük a szerelőt, az üzletet, műhelyt. Négy éve működik Békéscsabán az ingyenes Sárga Telefon Információs Szolgálat, amely most először nyomtatásban is közreadta listáját. A Békéscsabai Iránytű ’97 címmel megjelent színes, térképekkel illusztrált, jól forgatható kiadvány a lakosság és a vállalkozók számára egyaránt hasznos információ- forrás. Szakmai névmutatója részben tevékenységek szerint rendszerezve adja közre a cégek listáját, ám a Yellow Phone számítógépes adatbázisa az Iránytűben megjelentnél jóval gazdagabb, és természetesen naprakész. A listán szereplők jórésze békéscsabai és környékbeli, de egyre több várost kapcsol be hálózatába a szolgáltatást működtető Yellow Phone Bt. Amint a cég ügyvezetője, Belicza Károly elmondta, most tervezik Gyulán is összeállítani és közreadni a Gyulai Iránytűt, majd sorra jelennek meg a megye többi városában is. A Sárga Telefon adatbázisába egyébként bármikor be lehet jelentkezni csekély regisztrációs díj ellenében, és a következő naptól már szerepel is a választhatók listáján. A Sárga Telefon a 66/325- 769-en hívható munkanapokon 8—18 óráig. (t) A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai január 9. január 16. pénznem közép eladási közép árfolyam 1 egységre, forintban vételi Angol font 276,8 274,8 ni,5 280,25 Görög drachma (100) 66,1 65,9 66,5 67,25 Német márka 103,7 102,9 103,9 104,04 Olasz líra (1000) 106,0 105,7 106,7 107,82 Osztrák schilling 14,7 14,6 14,7 14,93 Svájci frank 119,7 119,0 120,3 121,59 Svéd korona 23,4 23,5 23,7 24,01 USA-dollár 163,6 163,5 165,1 166,70 E-hitel-elemzés tavasszal A Pénzügyminisztérium tavasszal újra elemzi az E-hitelek kihelyezését, közölte Kábái Lászlóné, a Pénzügyminisztérium illetékese. Az E-hitelek csaknem felénél az idén lejár a hároméves türelmi idő, és meg kell kezdeni a kölcsön törlesztését. Az E-hitelt, mint ismert, a privatizációs pályázatot nyert vállalkozók és MRP-szervezetek vehették igénybe. Már három évvel ezelőtt is gondot okozott annak a kérdésnek a megválaszolása, vajon a kedvezményes privatizációs kölcsön mekkora kockázatot jelent a bankoknak, vagyis a kedvezményezettek képesek lesznek-e a pénzt visszafizetni. A kihelyezett E-hitelek teljes összege 50—60 milliárd forint körül van. Ebből körülbelül 10—13 százalékot az elmúlt év végéig már visszafizettek a hitelfelvevők. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az első tapasztalatok birtokában nem lát különösebb problémát, a kockázat egyelőre kisebb a vártnál. Piaci körkép - Gyula, Mezőkovácsháza, Szarvas Drágább lett a burgonya A keddi piac Gyulán mindig is elmaradt forgalmában a pénteki és a vasárnapi mögött, ám most még gyérebb volt a téli hideg, a csúszós utak miatt. No és apénz is kevés a vásárlásra—tették hozzá az árusok. Ok reggel hétkor, ahogy megvirrad kipakolnak és várnak... Tizenegy óráig mindenképpen, a kitartóak még tovább is maradnak. Valóban kevés a vevő, aki egyáltalán megkérdezze, mi mennyibe kerül. Azért mindent be lehet a piacon szerezni, ami a télidőben szóba jöhet a konyhában. Van répa, petrezselyem, zeller, bab, hagyma, dió, alma, banán, narancs és tojás. Ez utóbbit 14— 16forintközött lehetettmegvásárolni. Az akácméz kilóját 650 forintért kínálták, a csigatésztát átlagban 800 forintért, a túrót 400 forintért. Mindent valamivel olcsóbban, mint a boltban — legalábbis az eladók így gondolják áraikról. Egy helyen láttunk erőspaprikát, ami biztosan olcsóbb, mint másutt a városban. Termelője 20—40 forintért adta volna, ha így is van kinek. Láttunk friss, fólia alatt termesztett spenótot is: egy kis csomóért 50 forintot kért a gazdája. „Vajon hová tűntek a zöldségkereskedők a standokról?” — néztem körül a mező- kovácsházi piacon, ahol a keddi megszokott zöldségárusok helyén ruhások, cipősök kínálták a portékát. Betértem hát a téren épült két kis üzletbe tájékozódni. „Az ám is fázik, ezért nem pakoltuk ki a szabad ég alá”—mondta a kereskedő. így hát a „falakon belül” ismerkedtem a kínálattal. Fogyóban lehet az otthoni burgonyakészlet, mert mint kiderült, ismét nőtt a kereslet iránta. Az ára fajtától és nagyságtól függően 25, 27 és 32 forint kilónként, ha zsákkal veszik 500-ért is kapható. Tél lévén kelendő a banán, kilónként 180-tól 220-ig, a narancs 170 körül, a mandarin 180 és a kiwi darabonként 25 forintos áron. Sokan vesznek savanyú káposztát 80—85 forintért, keresik a fejes káposztát 30-ért, vagy a nem olcsó, de az őszt idéző körtét 145, illetve az almát 50-től 85 forintért. Egyik kereskedőnél vastag húsú, mézédes kaliforniai paprika, darabja 105 forintért, máshol ínycsiklandozó sütőtök és fejenként 30-ért friss saláta csábított a vásárlásra. A tojás még mindig 16—17 forinttal tartja magát. Minden nagyon szép, minden nagyon jó! — dicsérte a szarvasi heti piac felhozatalát az egyik háziasszony. Csak éppen a pénzünk kevés! — tette hozzá kevésbé lelkesen. Feltehetően csak tovább romlott a kedve, amikor körbesétálva felfedezte, hogy több zöldségféle ára emelkedett. A burgonya kilója 10 forinttal lett több. Most 40-ért mérték a kereskedők. A fokhagyma 250- iől 300-ra, a petrezselyem 60 forintról 80-ra drágult. A zöldhagyma csomóját 35 forintért, a retekét 45-ért kínálták. A káposzta kilóját tejesen 30-ért, savanyítva 80-ért mérték. 100 forint volt a karalábé és a zeller kilója, 50 forint a cékláé és a fekete reteké. A lila káposzta és a kel kilója 80 forint volt, a vöröshagymáé 40, egy fej saláta 65 forint. A zöldpaprika darabját 5-30 forintért árulták, a paradicsom kilóját 320 forintért. A narancsot és a banánt közel azonos áron, 150-250 forintért mérték, citromot 260-ért, kiwit 230-ért, szőlőt 400 forintért láttunk. Sz.M.—H.M.—Cs.R. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon az árak a gabonaféléknél az ótermés határidőiben erősödtek, az új termések és utáni határidők kifejezett „hosszba” vannak, ez alól csak az árpa volt kivétel. Új határidő nyílt a napraforgóban, március: 36 500 Ft/t-án, akinek maradt itt adhat el. Azonnali kukoricáért 18 500 Ft/t-át kértek, az árpát azonnaliba 30 500 Ft/t-án kínálták az eladók. A sertésárak mélyrepülése folytatódik, vevő csak mélyen az eladói árelképzelések alatt van. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Március 19250 18850-19250 19250-19650 19250 Október Étkezési búza Ft/t 19200 18900—19200 18950-19600 18950 Március 29440 29040—29440 29440 29440 Július 21200 21120-21200 21900—21920 . T akarmánybúza Ft/t Március 27100 26700-27100 Takarmányárpa Ft/t Március Napraforgó Ft/t 31300 30900—31300 31300 " Október 42800 42630—42800 42800-43400EU vágósertés I., Ft/kg Február195—196EU vágósertés II., Ft/kg Február 200 199-200 200-207 200 Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag Szám — Beszéd Felkészülés az egyéni vállalkozók 1996. évi jövedelmének megállapítására A költségelszámolás során néhány jelentős változás az előző évhez viszonyítva: Az egyik legfontosabb módosítás, ami a jövedelemelszámolás alapjait változtatta meg, az az úgynevezett 10 százalék jövedelemhányad alkalmazásának lehetősége. 1996-ban a 10%-os költséghányad választásakor más önálló tevékenység esetén nem alkalmazható a tételes költségelszámolás. De nem kizárt az átalány- adózás és a mezőgazdasági kistermelői átalány alkalmazása. Például: átalányadózást választó egyéni vállalkozó választhatja mezőgazdasági tevékenységére az 1 millió forintos adómentes bevételi határt, önálló tevékenységére pedig, ami lehet például ingatlan bérbeadása, a 90%-os jövedelemre vonatkozó szabályt. De az egyéni vállalkozó természetesen választhatja valamennyi tevékenységére a tételes költségelszámolást is. A tételes költségelszámolást alkalmazóknál jelentős változás, hogy a járműveknél megszűnt az egy összegű költségelszámolás lehetősége. A törvény módosítása a közúti gépjármű termékcsoportba tartozó közlekedési eszközökre vonatkozik. Nem tartozik ide az ITJ 39. termékcsoportba tartozó traktor, kombájn. Az értékcsökkenési leírásnál kedvezőbb szabály, hogy évközi beszerzés esetén is alkalmazható az éves leírási kulcs, nemcsak az időarányos rész. 1996-tól megszűnt az 50 000 forint alatti beszerzési árú tárgyi eszközök két egyenlő részben történő leírása, de aki 1995-ben ezt az elszámolási módot alkalmazta, az még folytatja a leírást. A tevékenységét első ízben kezdő egyéni vállalkozónál a kezdés évében a legfeljebb három évvel korábban beszerzett, és utóbb a tevékenységhez használt anyag árukészlet beszerzésére fordított kiadás, illetve a megkezdéshez szükséges egyéb kiadások a kezdés évében költségként elszámolhatók. A kezdés évében a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása megkezdhető. A bevétel elszámolásával kapcsolatban az egyik leglényegesebb változás a mező- gazdasági kistermelőket érinti. A törvény 1996-ban csak 2 millió forint bevételig tekinti kistermelőnek a mező- gazdasági tevékenységet folytatót. Az értékhatár feletti bevétel elérése esetén vállalkozói igazolvány kiváltásával válik csak vállalkozóvá a magánszemély, ellentétben az előző évekkel. Értékhatár túllépése esetén, ha nem történik meg a vállalkozói igazolvány kiváltása, a magánszemély önálló tevékenységet folytatónak minősül, így elveszti a törvényben biztosított adó- kedvezményt is. Érdemes tehát számba venni a realizált és a várható bevételeket (illetve a költségeket), és az értékhatár átlépése előtt vállalkozói igazolványt váltani. Talán kevésbé ismert lehetőség a vállalkozók előtt egy bevételcsökkentési lehetőség: a pénztartalékolás. Ezt azoknak a figyelmébe ajánljuk, akik az új évben várhatóan nagyobb beruházást hajtanak végre. A tartalékolandó összeget az APEH által megnyitott pénztartalék-számlán lehet vezetni. A tartalékolt összeg után a jegybanki alapkamat 70%-ának megfelelő összegű kamatot ír jóvá az adóhivatal, ami bevételnek minősül. A tartalékszámla megnyitásának azonban feltétele, hogy az előző évben bevallott vállalkozói jövedelme 292 800 forint, a tárgyévi vállalkozói jövedelme 348 000 forint legyen. A vállalkozó a pénztartalék-számlán lévő összeg felett szabadon rendelkezhet. Nagyné Sztán Ilona, APEH Békés Megyei Igazgatósága ügyfélszolgálati osztály Rügy feletti metszés: a— helyes, b— magas, A szakszerű metszés megfelelő hajtásnöveke- c— mély dést és termőrügyképződést eredményez
