Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

1997. január 17., péntek MEGYEI KÖRKÉP Mivel lehetne a szelet kifogni a vitorlából? Zsarolók és örömlányok Sokfelé hallottuk már, hogy egyre többen vélik: a közterületeken szolgálatot teljesítő rendőrök mindig csak a gépkocsivezetőkkel foglalkoznak, a közlekedési szabálysértésekre koncentrálnak, és összehasonlíthatatlanul nagyobb figyelmet fordítanak például a szabálytalanul parkolókra, mint az igazi nehézfiúkra, a szerve­zett bűnözők, az alvilág jeles képviselőinek viselt dolgaira. Vajon mi az álláspontjuk maguknak a rendőröknek ezekről a véleményekről? Kérdéseinkre dr. Abrahám Béla ezredes, a me­gyei rendőrfőkapitány közrendvédelmi helyettese válaszol. Földink volt. (u) Ezen a napon született Szarva­son 1809-ben Réthy Pál or­vos. A pesti egyetemen szer­zett orvosi oklevelet 1836- ban. Békéscsabán vállalt orvosi állást. Mint városi főorvos kitűnt a himlő elle­ni védőoltások népszerűsí­tésében. O alapította meg a békéscsabai városi kórhá­zat 1854-ben. 1873-ban tiszteletbeli tiszti főorvos lett. Cikkei napilapokban és szaklapokban jelentek meg. Irt az orvosi visszaélésekről, a falusiak túl magas csecsemőhalálo­zásáról és a 18. sz. elejei pestisről. Kutyakiképző. (1) A gyulai Váraljai Kutyaki­képző Iskola kutyaiskolát indított Medgyesegyházán. Mint megtudtuk, az ötlet ab­ból adódott, hogy a települé­sen az elmúlt időszakban három alkalommal is bemu­tatót tartottak, amely után több ebtartó jelezte, hogy ők is szívesen tanítanák ked­venceiket. A felmérést de­cemberben tartották és meg­állapodtak abban, hogy ja­nuártól vasárnaponként 14 órától rendszeres kiképzést tartanak az ebek számára a lovaspályán. így az elmúlt héten már meg is kezdődött a munka, elsőként az elmé­leti ismeretekkel. — Szerintem ez így nem igaz — kezdi a főkapitány-helyettes.—A közúti közlekedés ellenőrzése egy feladat a sok közül, amit teljesíte­nie kell a közterületi szolgálatot ellátó állománynak, hiszen a köz­lekedésbiztonság szinten tartása, lehetőség szerint javítása érdeké­ben nélkülözhetetlenek az álta­lunk végrehajtott intézkedések. Olykor valóban éles kritikával il­letnek bennünket a közlekedők, de nekünk ez is feladatunk éppen azért, hogy kevesebb baleset tör­ténjen, kevesebben haljanak, sé­rüljenek meg az utakon. A balese­tek okait tekintve több mint 90 százalékban emberi felelőt­lenségre vezethetők vissza a köz­lekedési tragédiák. A tavalyi, kö­zel 800 balesetben az érintett jár­művek közül mindössze kilenc­nek volt elfogadhatatlan a műsza­ki állapota. A közlekedők számára pedig több, mint intő adat, hogy évente 50-60 halálos baleset törté­nik megyénkben, az erőszakos bűncselekmények áldozatainak száma az előbbinek csupán elenyésző százaléka. Mondok egy másik példát. A balesetek majd’ 70 százalékban lakott területen történnek, nagy részük gyorshaj­tás miatt. Ezért vagyunk kénytele­nek a traffipaxokat a települése­ken belülre telepíteni az általános és az egyéni megelőzés érdeké­ben. A másik ilyen kérdés a kerék­párosok fokozott ellenőrzése. A biciklisek többsége rendkívül felelőtlen, ki világítatlan kerékpár­ral, gyakran ittasan közlekedik, óriási veszélynek téve ki önmagát és másokat is. Békés megyében szinte minden második napon tör­ténik olyan baleset, amiben az előbbi okok miatt kerékpárosokat ütnek el. A bevezetőben említett megállapításokra a rendőröknek úgy kell reagálniuk, hogy kultu­ráltan, intelligensen intézkednek az utakon. Ily’ módon lehetne a szelet kifogni a vitorlából. Ne fe­lejtsük el, a közlekedés-ellenőrzés szándéka elsősorban a segítés, a megelőzés. Ezen túl a közterületi szolgálatot ellátó állomány szá­mára a közlekedés ellenőrzése mellett természetesen legalább ennyire fontos az éjszakai szóra­kozóhelyek, italboltok, diszkók, játéktermek „szemmel tartása”. — Békés megye messze van Budapesttől, de azért itt is hallani a szervezett alvilág működéséről. Félhivatalos információk szerint a megyei alvilág szép summát sza­kít a védelmi pénzekből, amit jólmenő vendéglátósok, éjszakai szórakozóhelyek tulajdonosai fi­zetnek Békésen, Gyulán, Sarka­don, B ekésesabán. — Ezek a hírek hozzánk is el­jutnak. A védelmi pénzek besze­dését a Btk nyelvén zsarolásnak nevezik, amit a törvény szigorúan büntet. Azokban az esetekben, amikor a megzsarolt vállalkozók hozzánk fordultak, a zsarolókat elfogtuk, s őrizetbe vételük mel­lett kezdeményeztük az előzetes letartóztatásukat. Jelenleg is több közismert Békés megyei bűnöző emiatt tölti a börtönbüntetését. — Sokan viszont nem fordul­nak a rendőrséghez, inkább fizet­nek, mert félnek a bűnözők bosszú­jától, mondván, a rendőrség úgy­sem tudja megvédeni őket. — Akit fenyegetnek, és ve­szélyben érzi magát vagy a család­ját, azt a rendőrségnek meg kell védenie, mert ez is a feladata. Va­gyis a fenyegetettség komolysá­gának és konkrétságának arányá­ban bevezetjük az ilyenkor szoká­sos intézkedéseket. — Egy másik nagy üzletág a prostitúció, ez is jelen van me­gyénkben, hiszen nem lehet úgy átutazni Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, hogy jó néhány hölgy ne árulná magát a főutak mellett. — Az elmúlt évben több mint száz esetben kezdemé­nyeztünk eljárást ilyen ügyek­ben, de tudni kell, hogy az alkal­mazható jogi szankció visszatar­tó hatása bizony nemigen ered­ményes. Feltérképeztük a hely­zetet a megyében. Az útszéli lá­nyok nagy része egyéni vállal­kozóként működik, nem kap­csolódnak stricihálózathoz. Persze nem hagyhatjuk figyel­men kívül e tevékenységnek azt a körét sem, amikor a futtatók szervezik meg és működtetik a prostitúciót. Jogsértések észle­lésekor a törvényes keretek kö­zött minden esetben meg­tesszük azokat az intézkedése­ket, amelyekre lehetőségünk van az adott szabálysértés vagy bűncselekmény megszakítása, és az elkövetők felelősségre vo­nása érdekében. L. E. Nem lehet tudni, ki lesz a következő áldozat... Házdézsmálók Faluvégen Több sarkadi olvasó is megke­resett a „Meghalt egy cigány­fiú Sarkadon” című, kedden megjelent írásunkkal kapcso­latban. Mindannyian elmond­ták, hogy sajnálják a történte­ket, ám szeretnék hangsúlyoz­ni, hogy az esetnek tanulsága is van, amire a megjelent írás nem tért ki. Állításuk szerint a sarkadi „Faluvég” néven ismert vá­rosrészen nem ez az egyetlen düledezőfélben lévő ház, amelyikről (-bői) hónapról hónapra tűnnek el a különböző tartozékok. Az egyik asszony szerint a József Attila utcában is létezik egy ház, amelynek lakója azért adta el áron alul a tulajdonát, mert valahányszor elment ott­honról, valakik mindig „meg­dézsmálták” a lakását. Elő­ször csak a tetőzetet bontogat­ták, később a gerendákat tize­delték meg, aztán a nyílászá­rókat csonkították, végül már a gázpalackot és a fürdőkádat is elvitték. Nem csoda, hogy a tulajdonos megelégelte a dol­got, és fillérekért „megszaba­dult” a saját lakásától, amit néhány évvel ezelőtt még fél­millió forintra becsültek. Egy másik sarkadi polgár a Horgasér utcában tud egy ház­ról, amelyik a fentiekhez ha­sonló sorsra ítéltetett. Amikor a tulajdonos először bejelen­tette, hogy betörtek hozzá, a rendőrség szinte azonnal ki­nyomozta, kik az elkövetők. A bírósági tárgyalás azonban a mai napig folyamatban van. Az évek szállnak, ítélet nincs, és azóta tovább fogyatkozik a ház. A tulajdonos már be sem jelenti, mi minden tűnik el nap mint nap a portájáról, amikor éppen nem tartózkodik ott­hon. Először az utcaajtó vált kámforrá, aztán a tűzhelycső, a fa az udvarról, később a nyí­lászárók, legutóbb pedig a kamraajtó. Karácsony előtt pedig már a dunyhának is nyoma veszett, sőt a deszkák­nak is, amivel az ablakok he­lyét szögelte be. Szó, mi szó, kedve, mersze sincs már haza­járni, mert ez a megkopasztott épület igencsak messze áll az otthon fogalmától. Egy Szalontai utcabeli la­kos arra panaszkodott, hogy az utca felőli reluxa redőnyét va­lakik kikezdték, a ház falán lévő gázszellőztetőt lerug­dosták, előle az önkormányzat által ültetett csemetefákat, sőt az azt védő karókat is kihúzták és elvitték. Attól tart, most már maga a ház következik... A sarkadi panaszosok sze­rint a baleset következtében el- hunytcigányfiú esete tanulsá­gos. O is egy ilyen kifosztott, elhagyatott házban járt, ami­kor rádőlt a fal. Ez a tragikus történet is azt bizonyítja, a „tar­tozékaitól” megszabadított há­zak életveszélyessé válhatnak, és soha nem lehet tudni, ki lesz a következő áldozat... Megkérdeztük a Sarkadi Rendőrkapitányságot is, tud­nak-e tenni valamit a „ház­dézsmálások” megelőzéséért. A válasz szerint nagyon nehéz a megelőzés, hiszen a rendőr­ség nem állhat őrt valamennyi ház előtt, a tolvaj viszont könnyen kilesi, mikor nincs járőr a közelben. Ha azonban valaki bejelenti, hogy házába betörtek, a rendőrség köteles az ügyben intézkedni. —fia Sok mindenről lehetne még írni, hiszen egy óceánnal arrébb bőven terem téma, élmény a ma­gyar újságíró számára. De egy­szer minden sorozatot le kell zár­ni, és mivel szerényebb vagyok a Szabó család vagy a Dallas forga­tókönyvíróinál, azt hiszem, itt, a 11. résznél már illik megkímél­nem az olvasókat. Sokat gondol­kodtam, mivel lehetne kerekre zárni ezt a sorozatot, s abban ma­radtam magammal, hogy talán az amerikai emberek mentalitásá­ról, életviteléről kellene még ír­nom egy-két rövidke gondolatot. Kezdjük mindjárt a kényelem- szeretettel! Ügyintézés csőpostán Egyetlen olyan házban sem jár­tam, ahol ne lett volna telefon, mosogatógép és legalább két autó. Az óriási távolságok miatt ez utóbbi nélkülözhetetlen kelléke az életüknek. Teljesen természetes, hogy valaki nyolcvan éven felül is vezet autót. Meglepett, hogy az amerikai ember sok hivatalos dol­got úgy intéz el, hogy ki sem száll a gépkocsijából. Az autó ablakán kihajolva egy csőpostán keresztül beküldi a csekket és a pénzt az adott intézménybe, majd ugyanitt visszaveszi a lebélyegzett okmá­nyokat és a visszajáró pénzt. Érdekes volt számomra, hogy bár az amerikai mellékutakon út­baigazító tábla híján igen nehéz eligazodni az idegennek, az utak mellett mégis vannak úgynevezett információs központok, ahol prospektusokkal és egyéb szóbeli információkkal ingyenesen állnak az utazók rendelkezésére. A szabadság országa Az iskolákkal kapcsolatban több érdekességet is feljegyeztem a noteszembe. Az egyik, hogy az e vidéken iskolába járó gyerekek­nek óriási mozgásterük van. Ha­talmas játszóterek és mindenféle sport űzésére alkalmas sportpá­lyák találhatók az iskolák körül. A gyerekeket jellegzetes sárga is­kolabuszokkal szállítják regge­lente és délutánonként háztól há­zig. Az előbbiek után talán nem meglepő, hogy mindez ingyenes. Az iskolákon (és ez vonatkozik a nagyobb üzletközpontokra is) gyakran egyetlen egy ablak sem található. Amikor megkérdez­tem, hogy ez vajon miért van így, azt válaszolták, így spórolnak a fűtéssel telente. (A takarékossá­got egyébként mással kapcsolat­ban is észrevettem. A fürdővizet például sok helyen nem tisztítják, mert az olcsóbb. A drágább ivó­víz külön csapról folyik.) Ameri­ka a szabadság országa, sokan ezért szeretik annyira a hazáju­kat. Ennek persze vannak árnyol­dalai is. Például fegyverhez bárki szabadon hozzájuthat, akinek pénze van. Sajnos egyre több helyről hallani, hogy a fiatalkorú élesre töltött pisztollyal fenyeget­te meg a társait az iskolában... Tatán Úm \ésbéfordulnánk vágyakozva Ame­rika felé, ha nálunk is olyan könnyen elérhető lenne mindaz, ami ott már termé­szetes. Képünkön egy detroiti városrészlet Mtható Kanada felől Mindig is humán beállítottsá­gú voltam, így természetes, hogy érdekelnek a művészetek. Kíván­csian léptem be tehát Grand Rapidsban a Division Streeten lévő Art Museumba, ahol neves európai és amerikai műalkotáso­kat láthat az ide látogató. Ezt követően részt vettem a falls- burgi Art Festi valón, ahol ameri­kai művészek kínálták alkotásai­kat. Több érdekes dologra is felfi­gyeltem. Megdöbbentett például, hogy Amerikában (legalábbis ezen a vidéken) a legkeresettebb és a legmenőbbnek számító tech­nika a vízfestmény. Az amerikai közönség óriási pénzeket ad egy- egy akvarellért. Emellett az volt a benyomásom, hogy az európai művészethez szokott szemnek bizony nehéz megszokni a puri­tánnak vagy inkább túl egyszerű­nek tűnő amerikai alkotásokat. Vacsora után kuldt esznek S legvégül néhány gondolat az étkezésről. Bizonyára sokan tud­ják, hogy a valamit is magára adó amerikai ember igen nagy hang­súlyt fektet az egészséges étrendre. Sok zöldséget, gyümölcsöt eszik, annál kevesebb hús szerepel vi­szont az étrendjén. Reggelire és a déli étkezésekre keveset esznek, a főétkezés az esti. Ilyenkor általá­ban több fogásos ételt szolgálnak fel, a végén legtöbbször „kukával”, azaz édességgel. Tapasztalatom szerint a fűszereik és az e vidéken termő zöldségek, gyümölcsök ke­vésbé zamatosak. A változatos alapanyagokat azonban megiri­gyelheti a magyar konyha. Csak egyetlen példa: egy-egy nagyobb bevásárlóközpontban több tízezer termék közül válogathat a házi­asszony... A termékek csomagolá­sa szemet gyönyörködtető, a tiszta­ság példaértékű és az áraik a pénz­tárcáikhoz igazítottak... Ha csak ez utóbbit elérhetnénk Magyarorszá­gon, még az is lehet, hogy nem kellene az óceánt átrepülni egy vonzóbb világért... (Vége) Magyar Mária KUKORICÁT KERESÜNK max. 13,5% víztartalommal megvételre. Fizetés a helyszírien felvásárlási jegyre. Ár: mindenkori napi ár. Szállításról a vevő gondoskodik. Felrakásról az eladó gondoskodik. TRADEX Bt., Békéscsaba, Irányi u. 4—6. Telefon: (66) 321-985, (66) 322- 003, (66) 322-143, (66) 449-022. ÜVEG-PORCELÁN, ^ MŰANYAG iát SZAK­NAGYKERESKEDÉS 5600 Békéscsaba, Lipfák András u. 7. Tol ./fax: (66) 415-506. I Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégium, Gyula, Kossuth L. u. 26. Telefon/fax: (66) 463-123, (66)463-540. /csr ur/ /j/j /c/ r? rs /rj/c / Iskolánk az 1997/98-as tanévben az alábbi képzéseket indítja: 1. SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Általános iskolát végzetteknek: — népművészeti szakközépiskola (néptánc, faműves, bőrdíszműves, szövő) — szakmunkások szakközépiskolája — kereskedelmi szakközépiskola (levelező). Érettségizetteknek: — ügyintéző titkár — gyógypedagógiai asszisztens. 2. SZAKMUNKÁSKÉPZÉS Érettségizetteknek: — dísznövénykertész — cukrász. Általános iskolát végzetteknek: — dísznövénykertész — nőiruha-készítő — általános kertész — szakács (levelező) — virágkötő és -berendező — gyorsétkeztetési eladó. 3. SZAKISKOLAI KÉPZÉS Általános iskolásoknak és érettségivel rendelkezőknek: — bőrtárgykészítő — tűzzománcozott dísztárgy-készítő| — szövő (népi szövő) — fazekas (kerámiakészítő) — kosárfonó — faműves (fafaragó). Általános iskolát végzetteknek: — ABC-áruházi eladó — ápolási asszisztens (16 évtől) — gépíró-szövegszerkesztő. Gyakorlati, oktatási helyet és kollégiumi férőhelyet biztosítunk! A képzés és a kollégium ingyenes! Érdeklődni lehet: személyesen és telefonon. Egy óceánnal arrébb... Munkatársunk amerikai úti élményei XI.

Next

/
Thumbnails
Contents