Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

Díjazták megyénk néptáncosait A békéscsabai XIII. Országos szóló­táncfesztiválon megyénk öt néptáncosa méltó elismerésben részesült. (3. oldal) Szerb textíliák Battonyán Nemrég kiállítást rendeztek a battonyán élő román és szerb nemzetiség visele­téből, kiegészítő textíliáiból. (9. oldal) 1997. JANUÁR 13., HÉTFŐ ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM Hírek Száz év... A mezőko­vácsházi Trájer Györgyné száz éve küzdelemben és szeretetben telt. (Cik­künk a 3. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Házimuzsika. (u) Foly­tatódik a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola Mesterek és tanítványok című sorozata, melyben az iskola tanárai mutatkoznak be. Ezút­tal Alföldy-Boruss Eszterrel, fuvolaművész-tanárral talál­kozhatnak január 15-én, szer­dán este 18 órai kezdettel a Munkácsy Mihály Emlék­házban. A művész beszélge­tőpartnere az iskola igazgató­ja, Ordasi Péter. Jegyzőt keresnek. (1) Pusztaottlakán Szlávik György jegyző ez évtől közös megegyezéssel megválik ál­lásától. Az önkormányzat a napokban pályázatot írt ki a részmunkaidős állás betölté­sére. Az egyezség szerint ugyanis az elbírálás után az új személy kinevezésével szű­nik meg a volt jegyző munka- viszonya. Gázrészvények. (i) Kertészszigetet 2 millió 700 ezer forint névértékű gázrész­vény illeti meg. A részvénye­ket január 14-éig kell átvenni. Kláricz Jánosné polgármes­ter asszony elmondta: a rész­vények értékesítéséből befo­lyó összeget az önkormányzat hiteltörlesztésre, illetve a kü­lönböző pályázatok beadási költségeikre fordítja majd. Többségi akarattal kisebb színház? Pénteken Budapestre, az Állami Műemlékhekyreállítási és Res­taurálási Központba, a műemlé­ki tervtanács ülésére hívták Gyula vezetőit és a felújítási el­képzelésekkel egyet nem értő felet, a Várszínház képviselőit. A Gyulai Várszínház vezetése, amint tudomására jutott, hogy a vár palotaszámyának rekonst­rukciója szűkítené a játszási te­ret, a nézőtér befogadóképes­ségét, a felújítási terv módosítá­sát kérte. Több tárgyalás, egyeztetés, ígéret után került sor a módosí­tott terv ismertetésére. A leg­újabb fejleményekről Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója kérdésünkre elmond­ta, hogy a mostani ülésre, me­lyen részt vett a dr. Albel Andor alpolgármester vezette városi delegáció és a színházvezetés, melyet Csiszár Imre művészeti vezető, Székely László díszlet- tervező, Mihály Gyula műszaki vezető és maga képviselt, azért került sor, mert megfellebbezték az elkészült elvi építési enge­délyt. A műemléki tervezés a vár palotaszámya rekonstrukciója­kor a századokkal ezelőtti, kö­zépkori loggiasort szándékozik megépíteni a várudvaron. A színház nem tudta elfogadni, hogy kisebbedjen ezáltal a szín­pad és a nézőtér. Tiltakoztak, mivel minden korábbi tanácsko­záson elhangzott, hogy a hármas egység, a műemlék, a múzeum (Folytatás a 3. oldalon) A tervezet szerint az anyaországban élőkhöz hasonló jogokat kapnának Igazolvány külföldi szlovákoknak? Az alföldi szlovák írók ötödik találkozója közös közlemény kiadásával ért véget szombaton Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában. A kommUnikét Fuhl Imre, a Magyarországi Szlovák írók és Művészek Egyesülete, Ondrej Stefanko, a romániai Ivan Krasko Kulturális és Tudományos Egyesület és István Anna, a Csabai Szlovákok Szervezete vezetője írta alá. Fuhl Imrét először a közlemény legfontosabb pontjairól kérdeztük. — Megállapodtunk a csabai Szlovák Kultúra Házával való együttműködésről, valamint a dél-alföldi régió szlovák kultú­rájának fejlesztéséről, kiemel­ten a művészet és az irodalom terén—kezdte. — Döntöttünk a Dolnozemsky Slovák című fo­lyóirat további kiadásáról, a szerzői kör bővítéséről, a lap ter­jesztésének javításáról. Szó esett terjesztői központok létre­hozásáról, publikációk kölcsö­nös cseréjéről és terjesztéséről, valamint a szlovákiai kiadvány­ok terjesztéséről, a szlovák szel­lemi értékek rendszeres népsze­rűsítéséről országainkban. Konkrét kiadói, terjesztői és al­kotói elképzelések alapján meg­állapodtunk a pozsonyi Nemzeti Irodalmi Központtal való együttműködés elmélyíté­séről. — Más téma, de megyénk szlovákságát érdekelheti. Állító­lag a szlovák parlament rövide­,,Elsődlegesfeladatunk a kul­turális értékek közvetítése ” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET sen elfogadja a külföldön éló' szlovákokról szóló törvényt. — Pontos részleteket nem is­merek. de tudomásom szerint több olyan jog, kedvezmény is megilletné a külföldön élő szlo­vákokat az anyaországban, mint amilyenek a saját állampolgára­ikat. Ez érintheti a Szlovákiában tanulmányokat folytatókat, illet­ve olyan területeken jelenthet előnyt, ahol még él a kettős tari­farendszer. — Szavazati jogot is kapná­nak? — Erről nincsen szó, de pél­dául a magyarországi szlovákok többsége egyébként is ott kíván szavazni, ahol az adóját fizeti. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a szlovákikai politikai döntésekért a felelőséget nem vállaljuk. Nekünk irodalmárok­nak, művészeknek az az elsőd­leges feladatunk, hogy a kultú­rák és értékeink közvetítésével, megismertetésével híd szerepet töltsünk be. — Visszatérve az említett tör­vényre, miképpen ,,dől el”, ki számít külföldön élő szlovák­nak? — Valószínűleg ajánlói rend­szer működik majd, és adott szervezetek döntenek arról, ki kaphat olyan kártyát, amivel igazolja az anyaországban szlo­vákságát. Ismételten hangsúlyo­zom: pontos ismeretekkel nem rendelkezünk, hiszen egyelőre csak a törvénytervezetről hallot­tunk. Nyemcsok László Fal a Képcsarnokban. A békéscsabai bemutatóte­rem— még osztatlan állapotban. (Cikkünk a 3. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Iskolaépítés Gyulaváriban Az utóbbi években Gyulavári oktatási intézményét, a Bay Zoltán Általános Iskolát, ahol több mint 400-an, az elsőtől a nyolcadik osztályig tanulnak, folyamatosan újítgatják. A je­lenlegi építkezés oka, hogy élet- veszélyessé vált az iskolához tartozó egyik régi, egészségház­ból átalakított épület, melynek három tantermében elsősök és másodikosok tanultak. A ké­szülő épületrészt a főépülettel szemközti, egykori pártházhoz csatolják. A három új tanterem építésé­hez szükséges összeg előterem­tésére pályázatot nyújtottak be, így az 40 százalékos elnyert ál­lami támogatásból és 60 száza­lékos önkormányzati költség- vetésből létesül. A beruházás végösszegét 28—29 millió fo­rintra tervezték. Az átadás ha­tárideje augusztus 15-e — tájé­koztatta lapunkat Gógné Kiss Ibolya igazgatónő. Á korábbi felújítások, bőví­tések sorába tartozott, hogy az épületből, amelyben a tornaszo­ba volt, négy tantermet alakítot­tak ki, az egykori pártházból pe­dig kettőt. Ez utóbbit az elmúlt év februárjában adták át. Az első, igazi tornaterem felépítésé­re a múlt évben pályázatot nyúj­tottak be, az említett tornaszoba mindössze 50—60 négyzetmé­teres volt. Valamikori tűzoltó­szertárból alakították ki, a szel­lőztetése sem volt a célnak megfelelő. A pályázat benyújtá­sához a képviselő-testület már döntött, a beruházást részben az önkormányzat állja. Ha nyernek, az idén megkezdődik ez az épít­kezés is. Sz. M. „Csendes” elsőfok a Körösökön A Körösök és a Berettyó romá­niai vízgyűjtő területein je­lentős csapadék a hétvégén nem hullott, és az ottani hideg időjárás sem valószínűsíti egyelőre árhullámok megin­dulását — tájékoztatta lapun­kat tegnap Pugymer György, a Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóság műszaki ügyeletese. El­mondta: szombaton a Sebes- Körös alsó szakaszán rendel­tek el elsőfokú árvízvédelmi készültséget, de vasárnap délelőttre ezt már meg is szün­tették. A tegnapi, kora délutá­ni helyzetkép alapján — a szeghalmi 315 centiméteres vízállás miatt — csak a Be­rettyónál volt elsőfokú ké­szültség, de itt is apadó ten­denciát tapasztaltak. Lezsáknak (is) mennie kellett A történelem — bár a tudo­mányág kutatóinak egy része szerint soha nem ismétli ön­magát — időnként arra kész­teti az embert, hogy legalább bizonyos párhuzamokra felfi­gyeljen. Néhány évvel ezelőtt a fideszes Deutsch Tamás úgy gondolta, részt kell vállalnia az északi szomszédunknál el­indult folyamatban. Lett is belőle bonyodalom, s mintha az ifjak pártja a nem sokkal későbbi választásokon sűrűb­ben emlegette volna jeles tag­jai megmozdulását. Most pe­dig megszületett a „párhu­zam”, melyhez Lezsák Sán­dor, a demokrata fórum elnö­ke adta a nevét, midőn a szer­biai, meglehetősen éles konf­liktust teremtő belpolitikai harcban jelent meg — szemé­lyesen. Az első kérdés, amit tisz­táznunk kell: joga van-e az MDF első emberének állást foglalnia a Szerbiában kiala­kult állapotokról, letennie a voksát az egymásnak feszü­lők egyike mellett? Igen, mint ahogyan bárki — remélhe­tőleg szabadon és következ­mények nélkül — kifejtheti a véleményét Magyarországon, ha nem sérti ezzel az alkot­mányt, a törvényeket és hazá­ja érdekeit. Az is nyilvánvaló, hogy egy parlamenti párt szándékait fejezte ki Lezsák, ily’ módon minden szavának nagyobb a súlya, mint az át­lagpolgárénak. Nehezebb a megítélés, ha arról beszélünk, helyes volt-e a pártvezérnek a helyszínre érkeznie, Drasko- viccsal és másokkal tárgyal­nia, mi több, beállnia a tün­tetők közé, vonulni a tömeg­gel Belgrád utcáin. Valószí­nűleg ebből kerekedik a következő napok kereszttüze pártjaink képviselői között, néhány dolgot azonban le kell szögeznünk. Szerbia egy hosszú évekig tartó belháború ma is sok sebből vérző részese volt. Ebből, illetve szomszédi helyzetünkből adódóan cél­szerű a legkörültekintőbben lépni minden olyan ügyben, amely érinti a szerbeket. S nem utolsó sorban: ami ma Szerbiában történik, az min­denekelőtt az ott élők bel- ügye. Ettől még Lezsák Sán­dor kifejtheti, hogy a politika síkján ki mellé áll kivel szem­ben, csak az nem mindegy, hogyan és milyen mértékben kötelezi el magát. László Erzsébet üj ÁRUg£Z BÉKÉSCSABA Zakó- és pantallóvásár! Az Univerzál Aruház konfekcióosztálya most oIcsobban kínálja a Zalaegerszegi Ruhagyár export mi­nőségű zakóit és pantallóit többféle fazonban, színben és méretben, amíg a készlet tart. Férfizakó: BONATT 14 000 Ft helyett 15 000 Ft helyett 16 000 Ft helyett 14 000 Ft helyett Férfipantalló: 1 500 Ft helyett Düftinpantalló: 6 500 Ft helyett 7 900 Ft 9 000 Ft 8 500 Ft 8 000 Ft 4 900 Ft 4 500 Ft Elegancia, minőség, olcsó ár - Univerzál Áruház.

Next

/
Thumbnails
Contents