Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

Európa-bajnokok Gulyás Bea és Dehreczeni Dezső, a két békéscsabai karatézó Olaszországban az Európa-bajnokságon aranyérmet nyert. (IV. oldal) Újabb vereség A labdarúgó NB I őszi zárófordulójában ismét vereséget szenvedett az Előre FC — ezúttal a Debrecen vitte el a pontokat. (III. oldal) Ismét 2:3 A békéscsabai röplabdás lányok újabb 3:2 arányú vereséget szenvedtek, most a Pulzus pulzált jobban a főiskolán. (II. oldal) 1996. december 2., hétfő Békés Megyei Hírlap Melléklete Ki SZÁMÍT A VILÁG ÉLVONALÁBA? MOB -számvetés Atlantáról: majdnem sikeres Szombaton tartotta idei utolsó plenáris ülését a Magyar Olimpi­ai Bizottság. A legfontosabb téma természetesen az atlantai olimpiai szereplés értékelése volt, emellett megvitatták a legkö­zelebbi téli, naganói játékok felkészülési programját, szó esett a pénzügyi gazdálkodásról, majd MOB érdeméremmel tüntették ki Greminger Jánost, Pazár Sándort, Lemhényi Dezsó't, Darnyi Tamást (ó'késóljb veszi át), és a Magyar Rádió Sportosztályát. A közgyűlés második felé­ben módosí­tották az szer­vezet alapsza­bályát: köz­testületté ala­kult át a MOB. Az új alapszabály kimondja: a testület összetétele továbbra is a delegálás elvén alapszik, tisztségviselőit a köz­gyűlés választja meg. A tagság többségét a sporttörvény és az Olimpiai Charta előírásainak megfelelően a sportági szakszö­vetségek küldöttei adják (90 fő), míg az állami önkormányzati szervek, a társadalmi szerveze­tek, a sportszervezetek, az intéz­mények 87 főt delegálhatnak. A szakszövetségek az elmúlt há­rom olimpia eredményei alapján három, kettő, illetve egy főt je­lölhetnek, s emellett vala­mennyi sportág, amely olimpiai bajnokságot nyert, egy-egy aranyérmessel képviseltetheti magát. Este az olimpiai család a negyven évvel ezelőtti melbour- nei és a 20 éve rendezett montreáli játékokra emlékezett ünnepélyes keretek között a Bu­dapest Kongresszusi Központ­ban.. leien volt az egykori kiváló békéscsabai cselgáncsozó, Pet- rovszki Mihály is. Visszatérve a nyári atlantai olimpiára, a testület kinyilvání­totta: a magyar csapat célként azt határozta meg, hogy össz­teljesítményével őrizze meg he­lyét a nemzetek nem hivatalos pontversenyének első tíz orszá­ga között. Ettől a célkitűzéstől minimális mértékben elmarad­va, az országok rangsorában a 11. helyet szereztük meg mind a pontszámot, mint az aranyér­mek számát tekintve. A magyar csapat összteljesítményét figye­lembe véve becsületesen helyt­állt, hazánkat változatlanul a legkiválóbb sportnemzetek kö­zött tartja számon a világ. Tény viszont, hogy a 24 sportágunk elmaradt esélyeinek maradéktalan valóra váltásá­val. A saját célkitűzését megha­ladó, várakozás feletti teljesít­ményt egyik sportág sem ért el. Elégedettek lehetünk a kajak­kenusok, a női kézilabdázók, az ökölvívók, a súlyemelők, a tor­nászok és az úszók szereplésé­vel, továbbá a várakozást meg­közelítve szerepeltek az atléták (az elismerésre méltó arany­érem mellett több és jobb helye­zésre számítottunk), az öttusá­zók (a dobogó magasabb fokára volt esély) és a vívók (a kiegyen­súlyozott összteljesítményt az aranyesélyek valóra váltása tet­te volna teljessé). Jelentősen el­maradtak a várakozástól az asz­talitenisz, birkózó, evező, dzsú- dó, sportlövő és vízilabda sport­ágak. Kár, hogy nem tapasztal­ható alapos elemzése azoknak a felkészítésben rejlő hibáknak, amelyek a teljesítménydeficite­ket okozták. Ha mindenkit csak a legjobb eredményeivel ve­szünk számításba, akkor az elin­dult 212 sportolóból 40 állhatott volna az eredményhirdetéskor a dobogón, és további 47 ér el pontszerző helyezést, azaz a összlétszám 41%-ának teljesít­ménye a legszigorúbb válogatá­si követelményeknek is eleget tett. A benevezett versenyzők létszámához viszonyítva a 12. helyre kerültünk. Az olimpián eredményesen szereplő versenyzők 22 sport­egyesületet reprezentáltak. A pontok kétharmadát öt nagy egyesület, sorrendben a Buda­pesti Spartacus, a Csepel, a Bu­dapesti Honvéd, az UTE és az OTP Sport Plusz sportolói sze­rezték. Eredményesen szerepel­tek az MTK. a Vasas, a BSE, a VEDAC és a Nyíregyházi VSC versenyzői is. Feltűnő, hogy a nagy olimpiai hagyományokkal rendelkező FTC és BVSC ver­senyzői Atlantában csak rendkí­vül szerény mértékben tudtak a magyar csapat eredményeihez hozzájárulni. A jelentés a Békés megyei sportolókra nem tér ki részletesen, de nyugodtan el­mondhatjuk: helytálltak. A résztvevő országok száma az utóbbi három olimpiai játé­kon fokozatosan növekedett. Szöulban 160, Barcelonában 172, Atlantában 197 ország sportolói álltak rajthoz. Ez szük­ségszerűen konkurencianöve­kedést is eredményezett. Syd­neyben, 2000-ben valamivel több mint 200 ország sportolói állnak majd rajthoz. Szöulban 60, Barcelonában 70, Atlantában pedig 91 or­szág szerzett pontot. A legna­gyobb arányban az afrikai (például Burundi, Namíbia stb.) és az ázsiai (Örményor­szág, Üzbegisztán, Hong­kong) országok iratkoztak fel a döntős sportolókkal rendel­kezők közé. Szöul és Atlanta között 4-ről 16-ra gyarapodott az afrikai és 13-ról 21-re az ázsiai pontszerző országok száma. Atlantában több euró­pai ország új, jelentős pont­szerzőnek bizonyult (például Oroszország 468, Ukrajna 174, Belorusszia 108 pont). Nagy a valószínűsége annak, hogy a következő olimpián szinte valamennyi földrész to­vábbi, ismét új pontszerző or­szágokkal fogja bővíteni a ma­gyar sportolók konkurenciá­ját, de a nagy pontszámot szerző európai országok szá­ma nem növekszik. A világ versenysportjának ez a tartós változása arra készteti az értékelést végzőket, hogy fonto­lóra vegyék, hány ország szá­míthat a világ élvonalának? Mi ebben az elemzésben a hagyo­mányoktól eltérően már Atlan­tában az első 20 helyen szereplő országot soroltuk idb. Pont- számnövekedést sorrendben Olaszország 97, Ausztrália 95, Franciaország 39, Hollandia 31, Kanada 19, Kína 17, Dél-Korea 7 és Lengyelország 3 ponttal ért el. Ezekben az országokban többségében közismerten erő­södő központi irányítással és tá­mogatással folyik az olimpiai felkészülés. Pontveszteség sor­rendben: Németország 92, Ma­gyarország 53, Spanyolország 47, Románia 45, Kuba 43, Nagy-Britannia 26, USA 17, Ja­pán 16 ponttal csökkentette tel­jesítményét. A világ élvonalába tartozó országok — kettő kivé­telével [Svédországot (20.) és Új-Zélandot (19.) Ukrajna (8.) és Belorusszia (20.) váltotta fel] —ugyanazok maradtak. Kína és Franciaország ugyanazt a helyet foglalta el, mint Barcelonában, javított a helyezésén Ausztrália, Olaszország, Kanada, Lengyel- ország és Hollandia. Hátrább szorult az országok sorrendjé­ben Korea, Kuba, Magyaror­szág, Spanyolország, Japán, Nagy-Britannia, Románia és Bulgária. F. I. Muhammad Ali, akijelképe lett az atlantai játékoknak Jegyzet Két doppingeltiltás Góliátok a tévében Jövőre a Bromantan is... Tudom, akik esetleg ezeket a so­rokat elolvassák, rögvest fenn­tartásaik lehetnek, mondván, akikről szó lesz, azok között Dá­vidok is voltak... Igaz, persze, hogy igaz, de nézzék el, hogy kivételesen nem kifejezetten ar­ról lesz szó, hogy ki melyik kor­osztályba tartozik — kisiskolás, vagy nagycsoportos—, hanem a jövőről! Mindannyiunk legérté­kesebb zálogáról! Ez a legfonto­sabb az egészben. A minap — szokás szerint — váltogattam a csatornákat meg­jelenítőkínálatot a képernyőn. A BBC-től az RTL-n át, egészen a az érthetően jóval szerényebb színvonalon megjelenő csabai csatornákig. De, az ilyesmivel már csak úgy van az ember (többnyire tévénéző), hogy ön­kéntelenül is a helybéli esemé­nyeket keresi, szeretné egyálta­lán megismerni azokat, netán visszanézni... Az már csak szub­jektív, ebbéli élményében, hogy egy sportközvetítésnél állítja meg szemvillanás alatt a csator­naváltót! Ahol történetesen sportot, közelebbről focit mutat­tak, ám nem a megszokottak kö­zül... Elismerem, az is fontos, hogy mi történik vasárnapon­ként a csabai Csányi utcai pá­lyán, vagy valamelyikNB-s, szó­val a nemzeti bajnokság vala­melyik osztályában zajló meccsen, de itt sokkal többről volt szó! Kis lurkók kergették a lasztit egy hagyományos fut- balltornán a csabai 2-es iskola tornacsarnokában. Olyan önfe­ledten, olyan ügyesen és olyan ,.szakszerűen" hogy azt nem le­hetett nem észrevenni. Sporthoz közel állóként önmagában is di­cséretesnek és követendőnek gondolnám ezt a közvetítést, ki­vált, hogy tudom, a helyi tévé­adásokban (is!) meglehetően ritkán kerülnek képernyőre a gyerekek. Unalmas, többször megismételt kerekasztal-he- szélgetésekre sokkal több időt szentelnek a szerkesztők, miköz­ben talán nem is gondolnak arra, mekkora népszerűsítő, ha a parketten önfeledten örülő és pillanatnyi bánatukban föld- reomló gyerkőcök, utódaink — no ne röstelljiik most sem — tényleg a jövőnket jelentik! Aki­ket istápolni kell, ha tetszik, ha nem, de jobb, ha tetszik... A mezőberényiek és a csabai „józsefattilások” rangadóján jó néhány kis focistapalánta nevét —vagy egyelőre inkább mozgá­sát, habitusát — megjegyeztem, de szándékosan nem írom le egyikükét sem, mert biztosan tu­dom, talán éppen azokból lesz majd esetleg a válságos békés­csabai élfutball prominense egykor, akinek a nevét a riporter csak ritkán említette. Végül is, amiért ez a jegyzet megszületett, annak oka semmi más, mint, hogy erősítsem, hittel javasoljam: sokszor közvetítse­nek hasonló gyermektornákat a helyi médiumokban, mert jóval többről van szó, mint, hogy egy érdekelt nagymama időnként felugráljon a díványon, mondo­gatván: „ez itt az én unokám, a tévében...”. F. I. A centenáriumi atlantai olimpi­án elvégzett doppingellen­őrzések során tizenhat ver­senyzőnél merült fel tiltott szer fogyasztásának gyanúja. Eltil­tással azonban csak két sporto­lót sújtottak — jelentette be Alexandre de Merode herceg, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság orvosi bizottságának elnöke. A bolgárok hármasugrónőjét, Iva Prandzsevát és egy orosz magasugrónőt, Natalja Sekoda- novát büntették a versenyzéstől való eltiltással. De Merode her­ceg elmondta, hogy két ügyben a megvitatás után vetették el az eltiltást, hét esetben — köztük a Bromantan nevű szert fogyasz­tóknál — nem találtak „törvény­kezési alapot”, míg másik öt ügyben „műszaki hiba” miatt nem ítélkeztek. A NOB új sza­bálya szerint, amely jövő év feb­ruárjában lép érvénybe, a Bromantan fogyasztása is eltil­tást von maga után. Ami a mieinket illeti, úgy lát­szik, hatásos volt a sportszerűt­lenség eme formája elleni felhí­vás, amellyel a Magyar Olimpi­ai Bizottság fordult még csak­nem egy esztendővel a játékok előtt sportolóinkhoz. Igaz, volt (illetve van) egy eltiltottunk, de ő már nem is készült az Arany­olimpiára. Szóval, jó hogy mi nem kerültünk a feketelistára, s remélhetőleg a jövőben is így lesz. Az persze továbbra is nagy dilemmája a nemzetközi sport- mozgalomnak, hogy miként ala­kul á jövő, hiszen egyes mai eredmények ismeretében is so­kan állítják: „tisztán” ilyet nem lehet elérni.

Next

/
Thumbnails
Contents