Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

Negyvenezer „gólya” jövőre Nincs lényeges változás az egyetemi felvételi rend­szerben az egy éve kialakított gyakorlathoz képest, és a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán jövő­re 40 ezren kezdhetik tanulmányaikat. (4. oldal) A VIIÁG KÉPEKBEN melléklet I-IY oldal Bozai Gyula az új vezetőedző Rendkívüli elnökségi ülést tartott a Békéscsabai Előre FC elnöksége. Silviu Iorgulescu helyett a tavaszi idény végéig Bozai Gyula irányítja vezetőedzőként a lila-fehér csapatot. (12. oldal) 1996. DECEMBER 30., HÉTFŐ ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 303. SZÁM telefonon is megrendelheti! Hívja a (66) 453-710-es telefonszámot! Kézbesítőnk felkeresi Önt. Középen Adrian Severin román külügyminiszter, mellette balról Lebenszky Attila polgármester, jobbról Szent-Iványi István külügyi államtitkár, a városházán tartott sajtótájékoztatón FOTÓ: SUCH TAMÁS A kisebbségek a híd szerepét tölthetik be Magyarországi látogatását Gyulán fejezte be a román külügyminiszter Ötmilliós tűzkár a Sarkadi Cukorgyárban A múlt sok előítéletet és bizal­matlanságot hagyományzott ránk, amire nehéz építeni. Most tartunk ott, hogy túl tudunk lépni az előítéleteken, és a bizalom a bizalmatlanság fölé kerekedhet — mondta Adrian Severin Ro­mánia új külügyminisztere szombaton Gyulán, ahol a város vezetőivel, a megyei önkor­Markó István neve nem árulko­dik az ősökről. Volt idő, amikor talán így volt jó. Kisdiákként azt tanulta, hogy Nagyatádi Szabó István mit és hogyan rontott el. Nagyatádi Szabó István a nagy­apja volt. A családban mást hal­lott, s úgy tudta, hogy kétféle mányzat elnökével, és román ki­sebbségi képviselőkkel találko­zott. Adrian Severin a városházán tartott sajtótájékoztatón kérdé­sekre válaszolva elmondta, a ro­mán kormány felelősséget érez a magyarországi románok iránt. A külügyminiszter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a magyar­történelem van: az egyik, amit tanítanak, a másik, amit a család mesélt. Állítja, gyermekfejjel is az utóbbit tartotta hitelesnek. Markó István Gyulán él, s állítja, Nagyatádi Szabó István mun­kásságát megismerendő van pó­tolnivaló bőven. Egy emlék­országi románok, és a romániai magyarok a híd szerepét tölthe­tik be a két ország kapcsolatá­ban. A két ország közötti gazda­sági kapcsolatokról szólva Adrian Severin elmondta, remé­nyei szerint hamarosan sor ke­rülhet a szabadkereskedelmi egyezmény aláírására, és egy (Folytatás a 3. oldalon) könyv napvilágot látott ugyan, de ahhoz, hogy megismerjék az erdőcsokonyai politikus életút­ját, sok minden hiányzik még. A Markó család a hatvanas­hetvenes években többször kísé­relte meg a jogtalanul elvett (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Élénkülő termelés. A statisztikai hivatal számí­tásai szerint a harmadik ne­gyedévben 1 százalékkal nőtt a bruttó hazai tennék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest. Az első fél évben az összes fo­gyasztás 3 százalékkal esett vissza, a harmadik év­negyedben a csökkenés 2 százalékos volt. Az álló­eszköz-felhalmozás az el­ső fél évben 13, a harmadik negyedévben csak 3 száza­lékkal csökkent. Fólia- és papírtakaró. Jól bírja a mínusz 20 fokot is az ország egyik leghidegebb pontján, Vámosmikolán be­tárolt 1000 tonnányi alma. A helyiek a gyümölcsöt volt is­tállókban, ipari üzemcsarno­kokban helyezték el, s több réteg fóliával, hullámpapír­ral vonták be a ládákat. Ünnepi istentisztelet. A Szózat megszületésének 160. évfordulója alkalmából a Magyarországi Reformá­tus Egyház ünnepi istentisz­teletet tartott tegnap Buda­pesten, a Szabadság téri Ha­zatérés Református Temp­lomban. Hegedűs Lóránt püspök, a zsinat lelkészi el­nöke mondott beszédet. Rendőrök nyeregben. Lóra ültek a balatonfüredi rendőrök,így járják tegnap­tól Balatonfüred, Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Balaton- akali, Örvényes, Aszófő és Balatonudvari behavazott, autóval megközelíthetetlen határát, elriasztva a préshá­zak, nyaralók tájékáról a hí­vatlan vendégeket. A füredi kapitányság nyeregbe patta­nómunkatársai a hatórás lovasszolgálat sorám 25 ki­lométert tesznek meg a dimbes-dombosvidéken. — Ég a Sarkadi Cukorgyár! — kapta a hírt tegnap kora reggel szerkesztőségünk. Valójában a Sarkadi Cukorgyár festék kézi­raktára, ácsműhelye, öltözője és egy szabadtéri lomtára égett, amelyek egy egybefüggő épü­letben voltak — tudtuk meg az­tán a bennünket szintén értesítő megyei tűzoltósági ügyelettől. A további részletekről már a helyszínen tájékoztatta lapunkat Kiss József őrnagy, a gyulai tűz­oltóság parancsnok-helyettese. Mindenekelőtt megmutatta az épületet, ahol nem sokkal érke­zésünk előtt oltották el a tüzet munkatársai. A hatszor huszon­öt méteres létesítmény tetőszer­kezetének mintegy kétharmada, az épületnek pedig a fele esett áldozatul a hajnalban keletke­zett tűznek. Mint elmondta, a keletkezési okot még csak talál­gatni tudják, hiszen a területen szombat délelőtt 10 óra óta senki sem tartózkodott, az épületet ott­hagyok pedig egybehangzóan állítják, távozásuk előtt mindent áramtalanítottak. (Mindebből következik, hogy tűznek szemé­lyi sérültje nem volt.) Felmerült, hogy az épületbe vezető befa­gyott gőzfűtőcső hegesztő pisztollyal történő melegítése (Folytatása3. oldalon) Húsz perc alatt állították meg a lángok terjedését, és ezt követően öt perc alatt oltották el a tüzet fotó: such tamás A család lemondott az ősi jussról Emlékmúzeum lesz Nagyatádi Szabó háza Vasutas­bérmegállapodás A MÁV Rt. és a Vasutas Szak- szervezetek vezetői vasárnap megállapodtak a vasutas mun­kavállalók jövő évi keresetét meghatározó elvekről, valamint a foglalkoztatás alapkérdései­ről. így megszületett a vasuta­sok 1997. évi bérmegállapodá­sa, amely 18 százalékos kereset- növekedést jelent a vasutasok túlnyomó többségének. A meg­állapodást Budapesten, a MÁV Rt. székházában írta alá a MÁV megbízott vezérigazgatója, va­lamint a három reprezentatív ágazati szakszervezet vezetője. Az egyezségről Sipos István megbízott vezérigazgató az MTI-nek elmondta: az idei volt az első esztendő hosszú idő óta, hogy a bértárgyalások a MÁV- nál nem sztrájkfenyegetések ár­nyékában folytak. Szegény-gazdag Magyarország! Olvastam valahol, hogy nincs a világon még egy olyan or­szág, amely ennyire ne tudta volna — hol szűkebb, hol tá- gabb — határai között tartani népét, mint Magyarország. Mondhatnánk, történelmünk csupa kivándorlásokból áll, minden sorsforduló után százezrek, milliók tántorog­tak ki Amerikába, a jó öreg Európába és ki tudja még hová, ahol most sírjaik is domborulnak. Mindükért kár, az antitalentumokért és a zse­nikért egyaránt. Ez utóbbiak­nál maradva, ha keserűen fo­galmazunk, akkor azt mond­hatjuk, itt hagytak bennünket legjobbjaink, ha büszkeség dagasztja mellünket, akkor azt, hogy megszámlálhatatlan tehetséget adtunk a világnak. Ezek az emberek többségé­ben megalázottan, üldözött­ként távoztak vagy falakba üt­köztek, netán szűk volt nekik a tér, bár akadt köztük kaland­vágyó is. Odakinn azután be­lecsöppentek egy másként működő világba, amely szin­tén nem ismert irgalmat, csak másképp: ha küzdesz, meg­maradsz, ha nem, elveszel. Többségük megmaradt, és te­hetségét ott kamatoztatta. Ott lett világhírű Neumann János, a számítógép atyja, Szent- györgyi Albert, a C-vitamin feltalálója, Bay Zoltán fizi­kus, akit Amerikában a csodá­latos hetek, magyar tudósok, egyikeként tartanak számon (Gyulán iskolát neveztek el róla, amely—micsoda ellent­mondás! — ma a létéért küzd) és sorolhatnánk két tucatnál több Nobel-díjast. Azután a művészek: Cziffra György, zongoravirtuóz, a filmesek: Andrew Vájná, Badal János, Herskó János, Kovács László, Tony Curtis, Zsigmond Vil­mos és mások. Nevüket, még ha némelyikét „angolosítot- ták” is, megjegyzi a kultúrtör­ténet. Akárcsak a közgazdász Andrew Sarlósét, Soros Györ­gyét és megannyi magyarét. Egy világakadémiát lehetne belőlük alapítani! Gyanítom, sokukból nem lett volna az, aki lett, ha itt maradnak. Mert az is igaz, kevés olyan ország van, amely így, két kézzel tudja szórni értékeit, mint ez a sze­gény-gazdag Magyarország! Nem is tudom, dühöngeni kel- lene-e vagy csendesen bele­nyugodni. Talán egyiket sem, sokkal inkább figyelni értéke­inkre. Seleszt Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents