Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-30 / 303. szám
Negyvenezer „gólya” jövőre Nincs lényeges változás az egyetemi felvételi rendszerben az egy éve kialakított gyakorlathoz képest, és a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán jövőre 40 ezren kezdhetik tanulmányaikat. (4. oldal) A VIIÁG KÉPEKBEN melléklet I-IY oldal Bozai Gyula az új vezetőedző Rendkívüli elnökségi ülést tartott a Békéscsabai Előre FC elnöksége. Silviu Iorgulescu helyett a tavaszi idény végéig Bozai Gyula irányítja vezetőedzőként a lila-fehér csapatot. (12. oldal) 1996. DECEMBER 30., HÉTFŐ ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 303. SZÁM telefonon is megrendelheti! Hívja a (66) 453-710-es telefonszámot! Kézbesítőnk felkeresi Önt. Középen Adrian Severin román külügyminiszter, mellette balról Lebenszky Attila polgármester, jobbról Szent-Iványi István külügyi államtitkár, a városházán tartott sajtótájékoztatón FOTÓ: SUCH TAMÁS A kisebbségek a híd szerepét tölthetik be Magyarországi látogatását Gyulán fejezte be a román külügyminiszter Ötmilliós tűzkár a Sarkadi Cukorgyárban A múlt sok előítéletet és bizalmatlanságot hagyományzott ránk, amire nehéz építeni. Most tartunk ott, hogy túl tudunk lépni az előítéleteken, és a bizalom a bizalmatlanság fölé kerekedhet — mondta Adrian Severin Románia új külügyminisztere szombaton Gyulán, ahol a város vezetőivel, a megyei önkorMarkó István neve nem árulkodik az ősökről. Volt idő, amikor talán így volt jó. Kisdiákként azt tanulta, hogy Nagyatádi Szabó István mit és hogyan rontott el. Nagyatádi Szabó István a nagyapja volt. A családban mást hallott, s úgy tudta, hogy kétféle mányzat elnökével, és román kisebbségi képviselőkkel találkozott. Adrian Severin a városházán tartott sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva elmondta, a román kormány felelősséget érez a magyarországi románok iránt. A külügyminiszter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a magyartörténelem van: az egyik, amit tanítanak, a másik, amit a család mesélt. Állítja, gyermekfejjel is az utóbbit tartotta hitelesnek. Markó István Gyulán él, s állítja, Nagyatádi Szabó István munkásságát megismerendő van pótolnivaló bőven. Egy emlékországi románok, és a romániai magyarok a híd szerepét tölthetik be a két ország kapcsolatában. A két ország közötti gazdasági kapcsolatokról szólva Adrian Severin elmondta, reményei szerint hamarosan sor kerülhet a szabadkereskedelmi egyezmény aláírására, és egy (Folytatás a 3. oldalon) könyv napvilágot látott ugyan, de ahhoz, hogy megismerjék az erdőcsokonyai politikus életútját, sok minden hiányzik még. A Markó család a hatvanashetvenes években többször kísérelte meg a jogtalanul elvett (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Élénkülő termelés. A statisztikai hivatal számításai szerint a harmadik negyedévben 1 százalékkal nőtt a bruttó hazai tennék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest. Az első fél évben az összes fogyasztás 3 százalékkal esett vissza, a harmadik évnegyedben a csökkenés 2 százalékos volt. Az állóeszköz-felhalmozás az első fél évben 13, a harmadik negyedévben csak 3 százalékkal csökkent. Fólia- és papírtakaró. Jól bírja a mínusz 20 fokot is az ország egyik leghidegebb pontján, Vámosmikolán betárolt 1000 tonnányi alma. A helyiek a gyümölcsöt volt istállókban, ipari üzemcsarnokokban helyezték el, s több réteg fóliával, hullámpapírral vonták be a ládákat. Ünnepi istentisztelet. A Szózat megszületésének 160. évfordulója alkalmából a Magyarországi Református Egyház ünnepi istentiszteletet tartott tegnap Budapesten, a Szabadság téri Hazatérés Református Templomban. Hegedűs Lóránt püspök, a zsinat lelkészi elnöke mondott beszédet. Rendőrök nyeregben. Lóra ültek a balatonfüredi rendőrök,így járják tegnaptól Balatonfüred, Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Balaton- akali, Örvényes, Aszófő és Balatonudvari behavazott, autóval megközelíthetetlen határát, elriasztva a présházak, nyaralók tájékáról a hívatlan vendégeket. A füredi kapitányság nyeregbe pattanómunkatársai a hatórás lovasszolgálat sorám 25 kilométert tesznek meg a dimbes-dombosvidéken. — Ég a Sarkadi Cukorgyár! — kapta a hírt tegnap kora reggel szerkesztőségünk. Valójában a Sarkadi Cukorgyár festék kéziraktára, ácsműhelye, öltözője és egy szabadtéri lomtára égett, amelyek egy egybefüggő épületben voltak — tudtuk meg aztán a bennünket szintén értesítő megyei tűzoltósági ügyelettől. A további részletekről már a helyszínen tájékoztatta lapunkat Kiss József őrnagy, a gyulai tűzoltóság parancsnok-helyettese. Mindenekelőtt megmutatta az épületet, ahol nem sokkal érkezésünk előtt oltották el a tüzet munkatársai. A hatszor huszonöt méteres létesítmény tetőszerkezetének mintegy kétharmada, az épületnek pedig a fele esett áldozatul a hajnalban keletkezett tűznek. Mint elmondta, a keletkezési okot még csak találgatni tudják, hiszen a területen szombat délelőtt 10 óra óta senki sem tartózkodott, az épületet otthagyok pedig egybehangzóan állítják, távozásuk előtt mindent áramtalanítottak. (Mindebből következik, hogy tűznek személyi sérültje nem volt.) Felmerült, hogy az épületbe vezető befagyott gőzfűtőcső hegesztő pisztollyal történő melegítése (Folytatása3. oldalon) Húsz perc alatt állították meg a lángok terjedését, és ezt követően öt perc alatt oltották el a tüzet fotó: such tamás A család lemondott az ősi jussról Emlékmúzeum lesz Nagyatádi Szabó háza Vasutasbérmegállapodás A MÁV Rt. és a Vasutas Szak- szervezetek vezetői vasárnap megállapodtak a vasutas munkavállalók jövő évi keresetét meghatározó elvekről, valamint a foglalkoztatás alapkérdéseiről. így megszületett a vasutasok 1997. évi bérmegállapodása, amely 18 százalékos kereset- növekedést jelent a vasutasok túlnyomó többségének. A megállapodást Budapesten, a MÁV Rt. székházában írta alá a MÁV megbízott vezérigazgatója, valamint a három reprezentatív ágazati szakszervezet vezetője. Az egyezségről Sipos István megbízott vezérigazgató az MTI-nek elmondta: az idei volt az első esztendő hosszú idő óta, hogy a bértárgyalások a MÁV- nál nem sztrájkfenyegetések árnyékában folytak. Szegény-gazdag Magyarország! Olvastam valahol, hogy nincs a világon még egy olyan ország, amely ennyire ne tudta volna — hol szűkebb, hol tá- gabb — határai között tartani népét, mint Magyarország. Mondhatnánk, történelmünk csupa kivándorlásokból áll, minden sorsforduló után százezrek, milliók tántorogtak ki Amerikába, a jó öreg Európába és ki tudja még hová, ahol most sírjaik is domborulnak. Mindükért kár, az antitalentumokért és a zsenikért egyaránt. Ez utóbbiaknál maradva, ha keserűen fogalmazunk, akkor azt mondhatjuk, itt hagytak bennünket legjobbjaink, ha büszkeség dagasztja mellünket, akkor azt, hogy megszámlálhatatlan tehetséget adtunk a világnak. Ezek az emberek többségében megalázottan, üldözöttként távoztak vagy falakba ütköztek, netán szűk volt nekik a tér, bár akadt köztük kalandvágyó is. Odakinn azután belecsöppentek egy másként működő világba, amely szintén nem ismert irgalmat, csak másképp: ha küzdesz, megmaradsz, ha nem, elveszel. Többségük megmaradt, és tehetségét ott kamatoztatta. Ott lett világhírű Neumann János, a számítógép atyja, Szent- györgyi Albert, a C-vitamin feltalálója, Bay Zoltán fizikus, akit Amerikában a csodálatos hetek, magyar tudósok, egyikeként tartanak számon (Gyulán iskolát neveztek el róla, amely—micsoda ellentmondás! — ma a létéért küzd) és sorolhatnánk két tucatnál több Nobel-díjast. Azután a művészek: Cziffra György, zongoravirtuóz, a filmesek: Andrew Vájná, Badal János, Herskó János, Kovács László, Tony Curtis, Zsigmond Vilmos és mások. Nevüket, még ha némelyikét „angolosítot- ták” is, megjegyzi a kultúrtörténet. Akárcsak a közgazdász Andrew Sarlósét, Soros Györgyét és megannyi magyarét. Egy világakadémiát lehetne belőlük alapítani! Gyanítom, sokukból nem lett volna az, aki lett, ha itt maradnak. Mert az is igaz, kevés olyan ország van, amely így, két kézzel tudja szórni értékeit, mint ez a szegény-gazdag Magyarország! Nem is tudom, dühöngeni kel- lene-e vagy csendesen belenyugodni. Talán egyiket sem, sokkal inkább figyelni értékeinkre. Seleszt Ferenc
