Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-24-26 / 300. szám
UÉKÉS MEGYEI HlüLAPKARÁCSONY 1996. december 24-26., kedd-csütörtök A jelenleg is állami tulajdonban lévő Grassalkovich-kastély felújítását és hasznosítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálja. A rekonstrukciós munkák első ütemének lezárásaként idén augusztusban adták át a főhomlokzati szárnyat, ebben nyílt meg a királyi kastélymúzeum első állandó kiállítása, a díszterem és a királyi lakosztályok Grassalkovich-kastély: romokból sarjadó királyi pompa onzás és kisugárzás Megdobbantja a szívet a pillanatnyi látvány, amikor az utazó Gödöllő központjába igyekszik. Egy villanás, és az embert mintha valami titokzatos erő húzná vissza a letűnt századokba, amikor uralkodók, arisztokraták, hercegek és bárók fénykorukat élték. Pompát, királyi eleganciát, méltóságot, szelíd, bársonyos küllemet sugároz a város büszkesége, a Grassalkovich-kastély. Az állami, a helyi önkormányzati gondoskodás és a támogatók mindinkább gyarapodó segítsége láthatóan legyűri a közelmúlt vandalizmusát, s megcsillantja a régi korok világát, ma még sajnos ritkán tapasztalt, korszerű, előretekintő, XXI. századi gondolkodásmóddal. I. Ferenc József, a magyarországi királyok egyik legismertebb alakja és felesége, Erzsébet rezidenciája, a bálteremmel, a díszlépcsőházzal, az emeleti előtérrel eredeti szépségében ragyog, s a látogatók előtti megnyitásától kezdve maga a kastély többpólusú szerepet tölt be. Konferenciáknak, hangversenyeknek, előadásoknak, kulturális programoknak nyújt hangulatos keretet, így gyűjtve a forintokat a létezéshez, s a további megújuláshoz. Egyben megnyitja a teret a jövendő terveinek megvalósulásához, hogy majdan szálloda, idegenforgalmi központ fogadja a vendégeket, minden elképzelhető szolgáltatással. Vonzás és kisugárzás — e két kifejezésben sűríthetők a polgármester, Gémesi György gondolatai, s erről tett tanúbizonyságot kalauzolásával a város első emberének személyi titkára, dr. Kónya Katalin is. Vele indultunk a gödöllői titkok felfedezésére olykor poros, romos, másutt pompázatos falak közé. Elhagyva a biztonsági őrök modem figyelőközpontját, a díszlépcsők tövében idegenvezetőnk egyenesen Mária Terézia korába invitál. A kastélyépítés első szakaszában elkészült U alakú épületben 1751-ben fogadta az uralkodót I. Grassalkovich Antal. A kastély legutóbbi haldoklása idején néhány kivételtől eltekintve a berendezési tárgyak eltűntek, elpusztultak. Egykor 160 berendezett szoba ékeskedett itt, melyekből mára két szék, néhány csillár és egy kandallótöredék maradt meg. Megpillantjuk az első, eredeti darabot, egy, a királyi korból megmaradt fekete csillárt. S máris hallunk egy érdekességet dr. Kónya Katalintól: az előtér fölött muzsikusszobát alakítottak ki — a Grassalkovich- időben 24 tagú saját zenekara volt a kastélynak —, egy ablakon át szűrődtek a kellemes zene hangjai a díszterembe. Megtapogatjuk a mintaként kihelyezett falikárpit-darabokat, bordót, ibolyaszínűt, színét és visszáját. Odabent, a termekben már nem szabad megérinteni a falakat. Jó szolgálatot tesz a lenyűgöző szépséget árasztó kis előtér. A több rétegű festések alatt megtalált legértékesebb — 1780-as évekből származó, úri mulatságokat ábrázoló freskókkal —, immáron felújítva lélekben, érzelmekben felkészít a következő termek árasztotta hangulatra. A parkettára lépni tilos, hiszen azt még Sissi formás cipőcskéi, Ferenc József vadászcsizmái is koptathatták — lévén 70 százaléka eredeti, s amikor restaurálták, térképszerűen szedték fel, majd tették vissza pontosan a helyére. A királyi kisebédlőből egyenesen Ferenc József szalonjába lépünk. Egy, a század elejéről megmaradt kiadvány jóvoltából a berendezés teljesen korhű. A tárgyak zömét különböző múzeumok helyezték itt tartós letétbe — mind-mind külön-külön is a monarchia emlékét idézi. És persze az uralkodó párét. Ha túlságosan szabadjára engedjük a fantáziánkat, képzeletben még halljuk is a királyné ruhájának libbenését, érezzük a hajának illatát, amint visszavonul szobáiba írni, átöltözni — a sarokban eredeti a madárkalitka, Sissi kedvence, a kanári már nem, Lajos Károly, a magányos kis papagáj akései „utód”—, aludni. A másik kedvenc, az ibolyaszín újjászületésének története sem mindennapi. Az egyik tapétaajtó mögött garde-robe volt, a feltáráskor itt találtak egy tenyérnyi tapétadarabot, mintázatot és színt. Ennek alapján készült a mostani tapéta, s az oda-visszá- ján is használható drapéria. Az ábrándozásoknak a kastély még helyreállítatlan szárnyai vetnek véget. Végtelenül lepusztult termekben járunk, amelyekben valaha színházterem, lóistálló, lovarda, kocsiszín szolgálta az arisztokráciát. S közben halljuk a kastély hosszú történetét, a múltba veszett három fénykorral, a Grassalkovich-, a királyi és a Horthy-korszakkal. A hely szűke nem engedi, hogy a Grassal- kovichok kalandos, izgalmas életét, az akkori világot megidézzük. Csupán annyit tehetünk, hogy a díszlépcsőházhoz visszatérve néhány percet elidőzzünk az ajándékboltban, a bécsi kávéházban Sissi-kávét kortyoljunk, olyat, amilyet a királyné szeretett, s közben megpróbáljuk a fejünkben is megérteni Gödöllő varázsát. Ottjártunkkor éppen a százezredik látogatót készültek fogadni augusztus 17-e óta. íme a vonzás és a kisugárzás... László Erzsébet A kastély egyik szárnya melletti fasor. A legszívesebben itt lovagolt mindig Erzsébet királyné FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A lóistálló, amelyet a szovjet hadsereg raktárként használt Alvóvárosból kis „Versailles” Gödöllő a főváros közelségében, ám csöppet sem annak árnyékában kíván élni, gyarapodni az elkövetkező években. Dr. Gémesi György polgármesterrel beszélgetve egy célratörő, ésszerűen megalkotott jövőkép tárul elénk. S még valami. Példa arra, hogyan kell egy város adottságait az ott élők, a környezet szolgálatába állítani. A Grassalkovich-kastély sorsának egyengetése sem tanulságok nélküli: — A kastély évtizedeken keresztül két funkciót töltött be — kezdi a polgármester. — Egy része a fővárosi önkormányzat szociális otthonaként működött, s mellette orosz laktanya kapott itt helyet, tápegységként raktározási célokat szolgált. Az oroszok 1990 előtt eltávoztak, a szociális otthon is 1988—89 táján megszűnt. A rendszerváltás előtt pártokból és társadalmi szervezetekből alakult egy helyi egyeztető fórum, s a kastély jövőjét közös feladatként határoztuk meg. Amióta polgármester vagyok, 1990-től, a kastély a város fejlődésének kitörési pontja. Gödöllő azelőtt alvóváros volt Budapest mellett, az előző rendszer tudatos politikája következtében. Gödöllő renitens város volt, a múlt, a történelmi hagyományok, a királyi kastély szolgáltatott erre mondvacsinált okot. Egy ’89-es minisztertanácsi rendelet kiemelt szerepet határozott el a kastély számára. Két évvel később egy kormányhatározat már nem csak az állagmegóvásra, hanem a felújítási programra is forrásokat biztosított, mintegy egymilliárdnyi összeget 1996-ig. Érzékeltetésül annyit, hogy jelenleg majdnem 2 milliárd forintnál tartunk, a tervek szerint 8 milliárdos a teljes beruházás. A kormányhatározat rendelkezett egy alapítvány létrehozásáról, amely azt a nem könnyű feladatot kapta, hogy megpróbáljon a központi pénzek mellett más forrásokat is feltárni. Akkor még önkormányzati hozzájárulásról nem volt szó. A gödöllői Grassalkovich-kastély alapítvány 1993-ban jött létre, és a felújítási, állagmegóvási pénzek ezen keresztül érkeztek a kastélyhoz. Második lépésként a kormány megalakított egy Gémesi György polgármester szerint a város kitörési pontja a kastély többcélú hasznosítása közhasznú társaságot, alapítója az állam, a Grassalkovich-kastély alapítvány, illetve a város. Az alapítvány 330 milliót vitt be, a város ugyanennyiért ingatlan apportot. A közhasznú társaság kapta meg végül a feladatot, a kastélyrehabilitációt, később pedig a működtetés biztosítását. Az idén augusztus 17-én az első kétezer négyzetmétert átadták, amely ma kiállítótér, látogatható, s nagyon sok, színvonalas rendezvénynek ad otthont. A további helyreállítást követően a kastély egy része szállodaként funkcionál majd. Vegyes hasznosítás keretében tehát a jövőben az idegenforgalom, a kereskedelem, a kultúra együttesen töltik meg tartalommal a kastélybeli életet. Bevételei bizonyos mértékig fedezik a működési költségeket. Végezetül, szeretnénk, ha Gödöllőn fellendülne a konferencia- és kulturális turizmus—ennek jó hátteret nyújt a kastély —, a hozzáfűzött szolgáltatások, az idegenforgalom. Nagyon fontos kiemelni, hogy a kastély nem csak Gödöllőnek, hanem a környékének is ad munkát. A régióban meg kell említenünk Gödöllő és vidéke tájvédelmi körzetét, a Galga- mentéről híres folklórt, hagyományt, s ezt kiegészítheti a falusi turizmus. Budapest közelsége tény, de ez nem zavar, hiszen Grassalkovich-kastély csak egy van, s a francia példához hasonlóan a mi fővárosunk mellett is virágozhat egy kis „Versailles”. A 165 négyzetméter alapterületű díszterem Nicolaus Pacassi császárifőépítész tervei alapján készült el1758körül Ferenc József íróasztalának közvetlen környezete a monarchia első számú hivatalnokát, illetve a magánembert mutatja be. Az asztalon a monarchia térképe, óra, könyvek, családi fényképek, a dolgozószobafalán látható festményeken pedig a császár és király katonaként tábornokai körében, illetve vadászként jelenik meg a kedvelt gödöllői erdőben
