Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-24-26 / 300. szám
tRFKF.S MF.GYF.IHÍRI.APMEGYEl KORKÉP 1996. december 24-26., kedd-csütörtök o Fehér karácsony a Hargita és a Csíki-havasok tájain Amikor ünneplőbe öltözik a lélek A tordai hasadék (Rohbock Lajos rajza nyomán. Az illusztráció Magyarország és Erdély eredeti képekben című könyvéből való) —Ha december közepén a Csíkihavasokban és a Hargita tájain havazni kezd, fehér karácsonyunk lesz — mondogatják elégedett hangon a székelyek. Havazik, hát hóban, fehér tájban indulhat neki az ember a hegynek. Megkeresi azt a nem nagy, nem is kicsi, kiszemelt fenyőt, amely behavazva egy érintésre megremeg és lehullatja magáról a puha bundát. Hófehér gallérral, behavazott kucsmával, járatlan csapáson lehet most bandukolni az erdőben. Szarvasok és medvék, farkasok és őzek vágta ösvények vezetnek. Gyermekkoromban a Vas megyei Herényben, Kámon- ban a Jézuska és az angyalok hozták nekem a karácsonyfát, szüleim csilingeltek a szaloncukrok közt csüngő csengettyűvel — emlékezik vissza dr. Domonkos János tanár, irodalomtörténész, aki kérésünkre személyesen megtapasztalt élményeiről számol be, valamint a legnagyobb magyar karácsonyi énekről, „Mennyből az angyalról” szól. — Az erdélyi székelyekre gondolok — mondta —, ahogy lépdelnek a hóban, karácsonyfás emberként, hónuk alatt viszik otthonukba a kiszemelt fát, hazaviszi az örömöt: a székelyföldi hóember vagy december. A csíksomlyói kegyhely téli fénye messze világlik a decemberi, sötét éjszakában. Olyan szép múltja, történelmi és kulturális jelentősége volt és van a templomnak, a klastromnak, és a mindkettővel szoros kapcsolatban álló intézményeknek, szokásoknak, mozgalmaknak, hogy szinte külön fejezetet képeznek Csík vármegye történetében, a székely nép életében. — Csíksomlyó ma általános és országos jellegű érdeklődés középpontjában áll. Az odalátogatók az egyszerű magyarázaton túl messzemenőbb megismerését is kívánják ennek a vallási és nemzeti szempontból kimagasló középpontnak. Karácsony szombatján pedig ünneplőbe öltözik a lélek. Békesség költözik az otthonokba. Meggyújtják a gyertyákat. Mennyből az angyal..., vagy O, gyönyörű szép, titokzatos éj! — A magyar egyház népének áhítatát követi a karácsonyfa alá helyezett ajándékok megkeresése. így van ez a legtöbb családban, mivel az ünnep szokásai hasonlóak a keresztény világban. A kegyhelyközeli Csíkszeredából éjféli zarándoklat indul a csíksomlyói Ferencrendi Mária Kegytemplomhoz. Százak meg százak kelnek útra gyalog, vagy autóval az éjféli misére és még előtte a betlehemi pásztor-játékra. A jászol a kis Jézussal a Szent Ferenc oltárnál áll. A gyerekekből és ifjakból összetevődő szereplők évszázados erdélyi rigmusokkal is köszöntik az újszülöttet. A fehér hólepelben pompázó búcsújáróhelyen karácsony ünnepén is sokan gondolnak arra, hogy a Kis-Somlyó lábánál álló ódon templom a katolikus székelység régi búcsújáró helye. Egyben a nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelye. Mily sokszor gyűltek itt össze évszázadokon át bemutatva hódolatukat Mária, Boldog- asszony anyánk, régi pátrónánk előtt! A szentélyben, a főoltáron fényárban áll Mária kegy szobra. Felhangzik az ének a csodatevő M ári áé rt:, .Békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak...". A hársfából faragott 2,27 méter magas szobor Máriát ábrázolja, karján a kis Jézussal, fejükön nehéz korona látható. Arca mosolygós. Megenyhül a szorongó lélek, mintha csitulna ,,A népek harcának zúgó tengere". A hitükben erősödött lelkekben óhatatlanul is fölbuzog a székely himnusz: ,,Ne hagyd el Erdélyt, Erdély istenünk” — és tartsd meg e kis népet a félelmeit feledtető örömében!-— Az éfjéli szentmise után a lélek tisztultságával indul vissza otthonaiba a tömeg. A fiatalok egymásba kapaszkodnak, csúszkálnak a havas, jeges úton. Vidám magyar sző, kacaj tölti meg az utcákat. Hazatérve — régi szokás szerint — terített asztalhoz ülnek. Töltött káposzta párolgó illata kelti az étvágyat. Vége az adventi böjtnek. Megeszik — miként a tájszólás ejti — a Mária radináját. Somlyó hegye már sötétbe burkolózik. Komor fenség. Csupa titok és várakozás. Magasodó hegyoldalán friss hópelyhek szállnak. Őrzik az emberek örömét. A legtartalmasabb magyar karácsonyi énekeink a született Gyermeket ünnepük, de a hívő nép szívesen nézi, átérzi a pásztorok hódolatát is. Erdélyszerte felzeng a legismertebb magyar karácsonyi dal: Mennyből az angyal lejött hozzátok..., és a székely falvak házai megtelnek békével, bizakodással. Lejegyezte: H. M. Lehetőség a fiataloknak: Út az ifjúsággal Gyerekfelügyelet és sok minden más Az elmúlt hónapban kezdte meg tevékenységét elsősorban Békéscsaba területén — az Út az ifjúsággal nevet viselő, szociális feladatokat ellátó, szolgáltató vállalkozás. A szervezet lehetőséget kíván teremteni a középiskolát végzett, egészségügyi vagy szociális területen továbbtanulni szándékozó fiatalok számára azzal, hogy az általuk ismert, hozzájuk közel álló szférában kívánja őket foglalkoztatni. Ugyancsak felkarolja az állami gondozásból kikerült fiatalokat. Az egészséges életmódra nevelés keretében — szintén fiataloknak, és igény szerint — önismereti, önképzési csoportokat szerveznek, a testet, a lelket építő és karbantartó tanfolyamokat, előadásokat, ételbemutatókat tartanak. Mindezeket képzett szakemberek — pszichológusok, pedagógusok, pártfogók, szociális munkások, hitoktatók — bevonásával valósítják meg. A vállalkozás vezetője, Gulyásné Szabó Erzsébet lapunknak elmondta, hogy mindenekelőtt a fiatalok, pályakezdők figyelmébe ajánlják az általuk felkínált lehetőségeket. Várhatóan többek érdeklődését felkelti a gyerekfelügyelet, amely egyrészt a gyermek szüleinek jelent könnyítést, esetleg kikapcsolódást, ugyanakkor a felügyeletet ellátó fiatal munkához jutását is megoldja. A tevékenységet garanciákat tartalmazó írásos megállapodásban rögzítik, számlát adnak, amely költségként elszámolható. Megtudtuk, hogy az Út az ifjúsággal további munkák végzésére is kész ajánlatot tenni — diákok foglalkoztatásával —, s vállalja irodák, más helyiségek takarítását, adminisztrációs munkákat, napi 1—2 órát igénylő tevékenységet, társalko- dást, nagypapa-, nagymamamegőrzést, bevásárlást, egyéb háztartási munkát, rászoruló, idős emberek segítését. Aki bővebb információkat szeretne megtudni, Út az ifjúsággal telefonszámán, a 06- (20)291 -756-os telefonszámon érdeklődhet. (e) Bartók barátja, műveinek ápolója: Gertler professzor Nem engedik elszakadni a zenétől Belgiumban rengeteg a tisztelője, neve ma is fogalom: Gertler Endre. A 89 éves professzor — aki 1928 óta él a belga fővárosban — kortársa, kollégája, mi több, barátja volt Bartók Bélának. Az idős zenetudóssal néhány hete Brüsszelben, az Európa téren, vagyis azon a helyen találkoztunk, ahol az Európai Unióbeli országok, illetve a tagság várományosai felállíthatják az országuk jelképéül szolgáló szobrot. A téren egyelőre csak két alkotás áll, Magyarországé és Spanyolországé. Hazánkat Bartók Béla „testesíti meg”. A szobor tövében beszélgettünk néhány percig Gertler Endrével. — Professzor úr, milyennek ismerte Bartókot? — Szerencsére felismertem a nagy zsenijét. Tizennyolc éves koromban felkért, hogy tartsam meg vele a szonátaestjét Pápán. Az első hangversenyemet tehát Bartókkal éltem át. Megismertem őt közelebbről is, mint nagy- nagy zongoraművészt. A szonátaesten gyönyörűen játszott. Hosszú volt az ismeretségünk, amely egy idő után komoly, meleg barátsággá vált. Utoljára 1907-ben járt Belgiumban Bartók, amikor itt hangversenyeztünk. Elkísértem őt egy városnézésre. hiszen Brüsszelt nagyon szerette. —Úgy tudjuk, Ön írta át Bartók egyik zongoraművét. —Igen, egy szonatinát. Most pedig egy nagy esemény történt az életemben, és Bartókéban is az lett volna. O nagyon örült volna annak, ha a lemezen megjelent összes, hegedűvel kapcsolatos műve együtt szerepel, egy Gertler professzort ma is megkeresik a fiatal művészek. Képünk Brüsszelben, az Európa téren, a Bartók- szobor mellett készült A SZERZŐ FELVÉTELE kiadásban. A gyűjtemény most jelent meg, remélem, Magyarországon is hamarosan kapható lesz. Szeretnék egyet személyesen is átadni Göncz Árpád köz- társasági elnöknek. — Mostanában mivel tölti a napjait? — Sajnos néhány éve már egyáltalán nem látok. Ez ugyan megnehezíti a munkát, de azért tavaly nyáron adtam egy nagy hegedűkurzust. Egy-két fiatal művész mindig megkeres, hogy „előjátsszon” nekem. írni nem, de diktálni még mindig tudok. Egyáltalán nem szakadtam el a zenétől, és szerencsére nem is engednék meg, mert állandóan jönnek hozzám. Rövidesen egyedülálló leszek abból a szempontból, hogy engem Bartók jól ismert, és szoros zenei kapcsolatunk is volt. S erre vagyok a legbüszkébb. — Professzor úr, jó egészséget, és munkával teli életet kívánunk! L. E. Sf)ol(Ioq áj évet ÁíuánnaÁ Hungarian recycung j / a Dél-Magyarországi MÉH Rt., Békéscsaba, Kétegyházi út 24. Szeghalom, Nádasdy u. 64. és a sarkadi telep dolgozói. § ■I ÚJkigyitl Falaauzáxam Batétl Tárlatig!
