Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-20 / 297. szám

1996. december 20., péntek Gyomaendrődi MOZAIK 19 — Azt tudja-e, hogy milyen halat fogtam a legtöbbet? — szögezi nekem a kérdést. — Harcsát? Keszeget? — találgatok. — Vizeset! — nevet a 73 esztendős Kun Laci bácsi, majd hozzáteszi, azt ne is firtassam, hogy súlyra ez a zsákmány mennyi lehet, mert olyan sok, hogy megbecsülni is nehéz. A gyomaendrődi halász 12 esztendős korától járta a Körösöket. Társaival ezalatt a maga ácsolta ladikból motorcsónakba szállt, a kender helyett már műanyag szálból kötötte a hálót, s a halászcsoportból belépett a szövetkezetbe. Kun László '82 óta nyugdíjas, s a múltból egyetlen halászszerszámot sem őriz. Annál inkább az emlékeit, amelyeket most velünk is megosztott. — Danzug-parti tanyán nőttem fel. Apám halász volt, a hat ele­mi után magam is beálltam mel­lé dolgozni. Az öregektől, Kató Pista bácsitól, Marjai Sándortól és Fekete Lajostól lestem el a mesterséget. A bérlők vizein 4-5 fős csoportokban halásztunk. A zsákmányt piacokon adtuk el, a kapott pénzt pedig leszámoltuk a bérlőnek — mesélte Laci bá­csi, aki máig emlegeti, milyen nehéz volt túladni akkoriban ezen a portékán. A hal űri étel­nek számított, az egyszerű em­berek nemigen adtak érte pénzt. Hogy a családot tisztességesen el tudják tartani, nyáron külön­munka után néztek, izzadtak a cséplőgép mellett. Mindezzel együttvéve semmivel sem cse­rélték volna fel mesterségüket. Mert akkora szabadság, mint a halászoké, keveseknek adatott. — A kedvenc halászhelyem az összefolyástól két kilométer­rel lejjebb volt, a Hármas-Körö­sön. Tavasszal megépítettük a gunyhót, nád, fűzfa akadt bőven. Nyitott volt a gunyhó eleje, mégsem vittek el semmit. Hiába, akkoriban még más vilá­got éltünk. Az ételen nem sokat törtük a fejünket. Helyben volt a hal, tűzrevalót adott a fűzfás, iható vizet a Körös. Esténként színültig főztük a bográcsot ha­lászlével. Csak kenyérre volt gondunk. Házigazdánk szerint a halász amolyan ezermester. Értenie kell a szereléshez, különben ros­tokolhat napestig a határban, ha elromlik a motorcsónakja. Ko- nyítani kell az ácsszakmához is. O maga is több ladikot épített, hogy mindegyik halászvizen tarthasson egyet. Azután ott volt a sokféle szerszám. Ezeket mind maguk készítették. A hálókötésből Laci bácsi felesé­ge, Erzsiké is kivette a részét. Ősztől tavaszig sokszor har­minc hálót is megkötöttek. A kendervarsa egy évnél nem bírt többet, hiába tartósították kék kővel, hiába szárogatták nap­közben. A szákolás izgalmas pillanatai. A jobb szélen Kun László Kun László: Akkora szabadság, minta halászoké keveseknek adatott” fotó: lehoczky Péter Zsákmány szempontjából Laci bácsi 1941-et tartja a leg­emlékezetesebb esztendőnek. Márciustól több mint két hóna­pig gáttól gátig ért a víz. 1970 szintén nevezetes év, ekkor fog­ta élete legnagyobb harcsáját: — A májusi áradás idején történt. Hajnalban kimentem a folyóra ellenőrizni a varsákat. Ezek egyike ejtette foglyul a 72 kilogrammos harcsát. Nem tudom, hogy tíz percig vagy félóráig vívtam vele, de nagy küzdelem volt, annyi bizo­nyos. Még lefényképezni sem volt idő, vitték élve Németor­szágba. S hogy mekkora volt a leg­nagyobb zsákmány, amit elve­szített? Laci bácsi azt is el­árulja, úgy egymázsányi lehe­tett. A bárkában őrzött halakat mind egy szálig felfalták a csíborok. Mikor társaival meglátta az éktelen sok csont­vázat, bizony majd szétvetette a méreg, ma már csak jót derül az eseten. Meséli, amikor nyugdíjas lett, hónapokig nem találta a helyét, annyira hiányzott a víz, a kollek­tíva. Kunéknak két fiuk szüle­tett, mindketten iparos szakmát tanultak. Az édesapjától kapott stafétát Laci bácsi már nem ad­hatta tovább. Csath Róza A LEGŐSIBB FOGLALKOZÁS A halászat a magyarság egyik legősibb foglalkozása. Eleink a honfoglalás előtti időkben a vogulokkal és az oszt- jákokkal való együttélés során ismerték meg a rekesztőha- lászat, a háló és a horog kezdet­leges formáit. Később többek között a Fekete-tenger melléki görög telepesek révén halász­eszközkészletünk varsákkal, szigonyokkal, különböző há­lókkal gazdagodott. A honfogla­lás után halászatunk fejlődésé­nek kedvezett hazánk halbő­sége, amelyet a középkorban Norvégia kivételével Európá­ban a leggazdagabbnak tartot­tak. Széles körű halkereskede­lem alakult ki. A halat élő, illet­ve sózott, szárított formában ér­tékesítették. A szárított hal so­káig fontos szerepet töltött be az élelmezésben. 1570-ben a tokaji vár éléstárában ezernél több szá­rított halat számoltak össze. Népszerűsége még a múlt szá­zad végén is tartott. Szeged, Szentes vidékén a halat nagy mennyiségben felhasogatták, besózták, a napon megszárítot­ták, s bálákba kötve a Bánságba és Szlavóniába vitték eladni. A halászat a folyószabályozások­kal és a mocsarak lecsapolásá- val veszített jelentőségéből. Ma a hazai folyók és holtágak, a tavak, halastavak, víztározók és bányatavak együttes területét 168 ezer hektárra becsülik. (r) A KÖRÖSI Halászszövetkezet iS. jf , __ Gyomaendrőd, Kossuth út 27, s/.. alatt található. Tevékenvséei köre: természetes vízi halászat, tógaz­dasági haltermelés, halfeldolgozás, bőrszárítás, hor- gászengedélyek árusítása. Telefon: Í661 386-437 központ. </ \ ■ (66) 386-535, (66) 386-433 halfeldolgozó. ressi* tt ImlicMolt/ozó fvldoUjozoí koiii/luikész haltermékeit. (Gyoma, Körösladányi út.) Horeászeneedélvek árusítása: éves, heti-, napijegy a szövetkezet vizeire. (Békés, Jász-Nagykun-Szolnokmegye.) JX (48524)0 \ Halászok hitték A halászatot számos hiedelem övezte. Ajánlatos volt a hálót holdtöl­tekor kötni, hogy jobban megtel­jék hallal. Néhol azt tartották, hogy hálókötésre a Luca napjától karácsonyig tartó időszak a leg­szerencsésebb. Általános hit volt, hogy munkába induláskor a ma­rokba vagy a hálóba kell köpni. A szerencsét számos csele­kedet el is riaszthatta. így óva­kodtak attól, hogy déli 12 órakor tanyát verjenek, ugyanúgy til­tott volt a vízen káromkodni. (r) Ha péntek, iskolabusz A Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző' Iskola nem hirdetett „nyílt napot”, helyette minden pénteken vendégül lát egy általános iskolát. Az érdeklődő diákoknak az utazás sem jelenthet gondot, mert a „Bethlen” autóbusza hozza-viszi őket. A fiatalok ismerkednek a tangazdasággal, megnézik a kollégiumot, a számítógépes tantermet, továbbá részletes információt kapnak a tanintézet képzési lehetőségeiről. (r) Kata, Lilla és Zoltán — mindhárman megtalálták azt a szenvedélyt, ami így aagy égy, de fontos része az életűknek. Kata kiválóan sportol és testnevelőnek készül. Lilla és Zoltán az amatőr színjátszást műveli igen magas fokon. Fiatalok, tehetségesek és céltudatosak. Ismerkedjenek meg velük! Aki a játékot is komolyan veszi Akit elvarázsolt a zene Aki keményen küzd a sikerért — 17 esztendős voltam. Az osztályunkban Hajdú László tanította a magyart. Egyszer Laci bejött a termünkbe és rámutatott párónkra: „Te, meg te, meg te jöttök színjátszani!'’ - Bármi alapján is történt a kiválasztás, Hajdú tanár úr Véha Zoltánt illetően nem tévedett. A fiatalember ma is a Komédiás Kör egyik oszlopos tagja. Intellektuális, érzékeny alkat — mondják róla. A 23 esztendős Zoltán, aki jelenleg cipészként dolgozik tavaly egy esztergomi színjátszó fesztiválon elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. ,,Amióta megszülettem énekelek. A zene szeretetét volt kitől örökölnöm. Edasapám a Békés megyében híres Lézer zenekar gitárosa volt, édesanyám ugyanitt énekelt — mesélte Hainfart Lilla, aki alapítása óta tagja a gyomaendrődi Komédiás Körnek. Az öt esztendő alatt két színjátszó fesztiválon is a legjobb női főszereplőnek választották. A húszesztendős lány jelenleg a győri Apáczay Csere János Tanítóképző Főiskola szociálpeda- gógus szakán tanul. Izgultam, de nem annyira. Talán a rutin adta a biztonságot és az, hogy éreztem, felkészült vagyok. A versenyt megelőzően az edzőm szigorúan fogott, hetente ötször másfél-két órás kemény edzésem volt. A küzdelem utolsó tíz másodpercében már tudtam, bajnok vagyok — így idézte fel az őszi magyar judobajnokság pillanatait Kónya Kata, aki a serdülők közt első lett. A 13 esztendős diáklány kék öves judós, a gyomaendrődi Kner Imre Gimnáziumban tanul és testnevelő tanárnak készül. —A Komédiás Kör nemrég mutatta be Peter Turrini Patkányok című drámá­ját. Ebben a Fiú főszerepét játszod. Mennyiben tér el ez a figura a korábbi­aktól? — A komédiákban könnyebb volt a dolgom. Elmondtam a poént és a közönség nevetett. A Patkányok egé­szen más. ez dráma. Szellemileg és fizikailag egyaránt jobban igénybe vesz. A darabbéli partneremmel het­ven percig vagyunk a színpadon. Ám minden nehézsége ellenére egyre job­ban érzem magam ebben a szerepben. —Drukkolós alkat vagy? — Előadás előtt mindig izgulok. Ám amint elkezdődik a játék, mindez elmúlik. A közönség jelenléte feldob, valami pluszt ad. — A családban kitől örökölted a tehetséged? — Talán a nagymamámtól. O tagja volt a helyi színjátszó körnek is. Ahogy a családban mesélik, nagyi ott ismerkedett meg a nagy­apámmal. Hogy én mikortól érez­tem kedvet a szereplésre, nem tud­nám megmondani. Talán onnantól számíthatom ezt, amikor még Szeg­halmon a lakótelepi gyerekekből néhány társammal megszerveztem a Margaréta Gyermekklubot. Nyári szünetben a tornateremben szaval­tunk, jeleneteket adtunk elő. Kö­zönségünk is akadt szülőkből, bará­tokból. — A színpad, az előadás sokszor nem várt helyzetet is tartogat a színész számára. Veled történt-e már hason­ló? — A legutóbbi éppen a Patkányok premierjén. A dráma végén két pisz­tolylövés végez a főszereplők­kel. Elhang­zott a vég­szó, ám a dörrenések­re hiába vártunk, mindössze két halk kat­tanás jelez­te, hogy csütörtököt mondott a fegyver. Nem tehet­tünk mást Lillával, lebuktunk a földre. Társunk közben gyors szerelést végzett, így egy pillanattal később a végzetes lövé­seket is sikerült leadnia. Ami a legfon­tosabb, hogy mindebből a közönség semmit nem vett észre. qs r A zene az, ami már kisgyermekko­romban megfogott, a nagy családi éneklések, amelyek a mai napig is gyakoriak nálunk. Később az általá­nos iskolában Valuska Lajos volt az, aki felfigyelt rám, sokat köszönhetek neki. Szavalóversenyekre jártam, rengeteget szerepeltem. Szakközép- iskolában Hajdú lászló lett az osztály- főnököm. Kérdezte, 1 e n n e - e kedvem be­lépni a szín­játszó kör­be? — em­lék e z e 11 vissza Lilla, aki legelő­ször A hely­ség kalapá- c s á b a n Petőfi Sán­dort alakí­totta. Erde- k e s s é g , hogy né­hány esztendővel később ugyan­csak nadrágos szerepben nyerte el a legjob női főszereplőnek járó dí­jat. — Most Peter Turrini: Patkányok című darabjában a Lány főszerepét játszod. Mennyiben kihívás ez a fel­adat? — Más, több ez, mint az eddigi komédiákban játszott szerepek. Ez már igazán az életről szól. Izgalmas feladatnak tartom, amely lehetőség arra, hogy kipróbáljam, helyt tudok-e állni ebben az új szerepkörben. —A tanuláson és a próbákon kívül még mire jut időd? — Április óta énekelek Dinya Zol­tán rockzenekarában. Helyi zenekar, blues és rock and roll zenét játszik. S amikor csak lehetőségem van rá, szín­házba járok. —Kik a kedvenc színészeid? — Jordán Tamás, s a külföldiek közül Robin Williams. —Főiskolásként sem távolodtál el a színjátszástól. További terveid? — Tervezem, hogy diploma után beiratkozom egy színistúdióba, ahol megszerezhetném a megfelelő alapot a továbbiakhoz. Mindehhez a környezetemtől, elsősorban az édes­anyámtól kapom a legtöbb biztatást. (r) Ötödik születésnapját a gyoma­endrődi Komédiás Kör Peter Turrini Patkányok című színművének szín­padra állításával tette emlékezetessé. A darab rendezője Hajdú László. Kónya Kata:iyA sportfegyelmet ad a versenyzőnek, amely az élet más területein is kamato­zik.” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Kata, emtékszel-e, mikor mentél el az első edzésre? — A városban plakáton hirdet­ték, hogy lehet judóra járni. Apu ajánlotta, hogy próbáljam ki. O fia­talon szintén sportolt, atléta volt. Nyolcéves múltam, amikor elmen­tem az első edzésre. Legelőször nem a teljes judogyakorlatot vettük. Idő kellett, amíg egészen megismertem ezt a sportot. Gyányi Ferenc volt az első edzőm, most Károlyi Antal. —Milyen emléket őrzői a legelső versenyedről? — Citromsárga övem volt, és na­gyon izgultam. A versenyt Kecske­méten rendezték, és második lettem. — Két esztendeje ugyancsak ma­gyar bajnokságon második helye­zett voltál. Idén korosztályodban bajnok lettél. A klubtársaid hogyan fogadták a hírt? — Az edzőm és a csapattársaim nagyon örültek. A sikert nekik is köszönhetem, mert ők készítettek fel, velük edzettem. —Mi az, amit a sportnak köszön­hetsz? — Először is a jó kondíciómat. Emellett a sport fegyelmet is ad a versenyzőnek, ami az élet más terü­letén is kamatozik. —Néhány éve már folyamatosan versenyzel, több érmet is gyűjtöttél. Melyik ezek közül a legkedvesebb? — A maga nemében mindegyik szép, mindegyiknek megvan a maga története. Legyen az az érem bárme­lyik, egy biztos, teljesítményem ma­ximumát nyújtottam érte. Hainfart Lilla és Véha Zoltán a Patkányok egyikjelenetében FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER fjá /Á\ ijQ jVL | íjs? jjy j\ V Gyomaendrőd, Fő út 181/1. Szarvas, Szabadság út 28/2. Telefon: (66) 386-025/4. Telefon: (66) 312-092/2. Fuvarozók, figyelőm! ( I Újszerű állapotban lévő NISSAN TRADE 3 teherautó eladó. Érdeklődni: Gyomaendrőd, Fő út 230. Telefon: (66) 386-774. BÉV*Al Női, gyermek, alkalmi, utcai lábbelik készítése. Gyomaendrőd, Fő' út 38/1. felefon: (66) 386-979. J Sution kívánunk minden kedvti partnerünknek kellemes ünnepeket ti eredményes új évet! Cím.: Gyomaendrőd, Fő út 230. Telefon: (66) 386-774. Afjlóría bútorbolt­ban vállalkozás céliára alkalmas területek részben vagy egészben ki­adók. (Eladás sem kizárt.)

Next

/
Thumbnails
Contents