Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-13 / 291. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. december 13., péntek Támogatások. (i) A körösnagyharsányi képviselő- testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az általános iskolások idei Mikulás- és karácsonyi ünnepségeit 50 ezer forinttal támogatja az önkormányzat. Irodát nyitottak, (i) A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szeghalmi Irodáját — melynek vezetője ifjú Zsadányi Sándor lett — a napokban nyitották meg a szeghalmi polgármesteri hivatal harmadik emeletén. Az iroda szakmai tanácsokkal kívánja segíteni a sárréti térség vállalkozóit. Emelkedett. (1) Mezőko- vácsháza képviselő-testülete legutóbbi ülésén elfogadta a víz- és csatornadíjakat. Eszerint 1997. január 1-jétől a lakossági vízdíj 80, a közületi 100, a lakossági csatornadíj 80, a közületi 112 forintra változik. Ealubál. (z) Az 590 lelkes Csárdaszálláson már hagyomány, hogy minden esztendő végén vacsorával egybekötött falubálat rendeznek a művelődési házban. December 14-én, este hét órától tartják, a talpalá- valót Stűber Géza és zenekara szolgáltatja. Nyertek. (1) Almáskamarás a Népjóléti Minisztérium által Dél-Békésre meghirdetett kistérségi pályázatán a közelmúltban 200 ezer forintot nyert, amelyet a napközi otthonos konyha mosogatóinak cseréjére fordítottak. Találkozó, (y) December 16-án 17 órakor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Békéscsabai Szervezete tartja megalakulása utáni első összejövetelét a Belvárosi Római Katolikus Plébánia kultúrtermében. Az összejövetel témái között szerepel a jövő évi program összeállítása a tagok javaslatai alapján. Teremtő jobbot nyújtanának A szerbiai Aranygyelovác Gyula testvérvárosa lenne Belgrádtól nem messze, délre, Szerbia szívében található a 30 ezres lakosú Aranygyelovác, ahol a héten látogatást tett Gyula polgármestere, Lebenszky Attila, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület nemrégiben megválasztott elnöke, Lévárdi Jenőné, a megyei tourinform iroda vezetője, Klinkovics Márta és az Erkel Hotel menedzser- igazgatója, a küldöttség tolmácsa, Opacic László. A delegációt Miloszav Ivovics polgármester (aki a szerb turizmusegyesület vezetőségi tagja is) hívta a fürdőjéről híres városba. Bukovicka Banja a település területén belül, mintegy 20 hektáron fekszik. A polgármester ésDukic B. Zdrovka, a fürdőkomplexum — gyógyfürdőt, három nagy szállodát foglal magában — vezérigazgatója elmondták a gyulaiaknak, hogy felmérést készítettek, mennyire ismert náluk a magyar fürdőváros. Kiderült, minden ötödik ember vagy hozzátartozója járt Gyulán. Sajnálták, hogy a kapcsolat tíz évvel ezelőtt megszakadt. Szeretnék, ha a turizmus ismét olyan mértékű lenne mint korábban, de üzleti, gazdasági együttműködésre is készek. Sőt, testvérvárosi szerződés megkötésére is, amelyet jövőre, július 27-én, Aranygyelovác napján szentesítenének, ha a gyulaiak is úgy gondolják. A magyar delegáció látogatását nagy figyelem kísérte: ennek egyik jele volt, hogy naponta fél órát szentelt nekik a nemzeti televízió. A vendéglátók hangsúlyozták, Szerbia közepén ők az első rangos küldöttség. Tudják, milyen Szerbia megítélése a nemzetközi sajtóban, melyen változtatni szeretnének. Küldöttségük három hete járt Gyulán, februárban ismét eljönnek, akkor már azokkal az üzletemberekkel is, akik Gyulán partnerek lehetnek. A szerb városnak fehérmárvány bányája van, innen származik az USA Fehér Háza egyik termének burkolata. Elektromos vezetékekhez porcelán szigetelőanyagot gyártanak, van samotgyáruk és híres ásványvizük. Gyula idegenforgalmát egykor a jugoszláv turizmus lendítette fel, tízezrek látogattak ide. A háború utáni eszmélet elteltével, egy—két év múltán erre ismét mutatkozik remény, így ítélik meg a vendéglátók —- összegezte látogatásukat lapunk kérdésére Lebenszky Attila polgármester. Szőke Margit Életet az éveknek A békéscsabai Római Katolikus Plébánia Napközi Otthona második éve működik. Kérésünkre Földiné Tomka Ágnes, a napközi otthon vezetője mutatta be az intézményt: — 1993 végén, illetve ’94 elején az idős emberek vetették fel egy napközisotthon megalakításának gondolatát. Az ötletet Guliga György plébános is örömmel vette és szinte azon mód el is kezdődött a szervezőmunka. Ennek eredményeként 1994 végére meg is alakult az idősek napközi otthona. A városi önkormányzat a Mokry utca 12. szám alatti épületét a rendelkezésünkre bocsátotta. Kezdetben 25 fős tagságunk volt, mára ez a szám 140-re módosult. A kezdeti cél a háziorvos bevonásával az idős emberek szociális, egészségügyi ügyeinek a koordinálása volt. Az idők folyamán aztán szélesedett a tevékenységi körünk, különböző programokat szervezünk, kirándulunk, egyszóval megpróbálunk életet adni az éveknek. Egyébként könyvtári részleggel is rendelkezünk. Az idős emberek olyan jól érzik magukat itt nálunk, hogy elhozzák fiatalabb rokonaikat, ismerőseiket, akik azután itt maradnak. — Ebben a pénzszűke világunkban hogyan tudnak boldogulni? — Nem dúskálunk az anyagiakban, de azért ez idáig sikerült talpon maradnunk. Az egyházi támogatás mellett a Népjóléti Minisztérium állami normatívában részesít bennünket.-—A jövő elképzeléseiről hallhatnánk néhány szót? — Elsősorban kis dolgokban gondolkozunk, az idők folyamán azután kialakulnak a céljaink, vágyaink, amit igyekszünk megvalósítani — mondta Földiné T omka Ágnes. (bernát) „Leg”-ek könyve — gyulaiakkal Ha azt kérdeznék, a Biblia és a Korán után világszerte melyik kötet áll a népszerűségi lista harmadik helyén, lehet, hogy sokan zavarba jönnének a válaszadásnál. Ne találgassanak, a négy évtizede megjelenő Guinness Rekordok könyve című kiadványról van szó. Sajnos, magyarul még csak negyedik éve olvasható, ezúttal a Magyar Könyvklub Officina Nova Kiadója jóvoltából. Az album alakú kötet sok-sok „leg”- ről, sőt meglehetősen furcsa teljesítményről tájékoztat. Mégis számunkra az utolsó fejezet: a valódi csúcsokról, az igazi sportrekordokról készült a legérdekesebb, elsősorban a kiváló sporttudós, dr. Takács Ferenc jóvoltából. Örvendetes, hogy nemcsak külföldi, hanem olyan magyar rekordokat is találunk a gyűjtemény ezen részében, amelyre joggal lehetünk büszkék. Egyebek között kiderül, hogy valamennyi olimpikon közül a leghosszabb, megszakítás nélküli aranyos pályafutást Gerevich Aladár mondhatta magáénak, amikor az 1932—60. közötti ötkarikás viadalokon, vagyis 28 esztendőn át a győzelmi emelvény legmagasabb fokán állt. Bármennyire meglepő: az érdekes kötet egy Békés megyei idei rekordról is ír, mégpedig a távkerékpározás magyar csúcsáról. Ezt a gyulai Makadám Ciciing Club triója, Áll Csaba—Bús Mihály—Jakab Ferenc tartja. Ok június 20—augusztus 4. között európai és amerikai túrát tettek az aranyolimpia tiszteletére. A „porfelhőlovagok” Belgiumig kerekeztek, majd New Yorkig repültek, és onnan gurultak az atlantai megnyitóra. Visszafelé pedig Torontón, Detroiton át hajtottak New Yorkba, és vissza Gyulára. Csak a véletlennek köszönhető, hogy egy másik fejezetben, a Rekordok innen onnan című részben a patkóit tojásokkal kapcsolatban is feljegyeztek érdekességeket. Itt az emutól a papagájig, a struccétól a kacsatojásik találkozunk számokkal. Úgy tudjuk, hogy egy szintén gyulai hobbista, Szelezén András is joggal pályázhat a kötetbe, hiszen állítólag tyúktojásba(l) még senkinek sem, sikerült 91 patkót beleütnie. Reméljük, jövőre az ő nevével is találkozunk. Bányai János A szlovák óvodai oktatásért December 11-én az újonnan átadott békéscsabai Szlovák Kultúra Házában rendezték meg a szlovák nyelvet oktató óvónők és vezetőik szokásos, évenként megrendezett találkozóját. Az Orosházi úti I. Számú Óvoda és a Jaminai Szlovák Munkaközösség közös rendezvényének lényege a tapasztalatcsere, a találkozás — hangsúlyozta Bohus Pálné, az I. számú óvoda munkatársa. A programban szerepelt a Szlovák Kultúra Házának megtekintése. A Rázga József vezetésével, közel két éve működő Cabianska Ruzicka óvónők népdalköre szlovák nép- és műdalokat adott elő. Matulai Sándomé munkaközösség vezető Besztercebányán tett látogatásáról tartott élménybeszámolót, az ott szerzett tapasztalatait osztotta meg a közösség tagjaival. A megyei vezetőség részéről Hevesi József nemzetiségi főtanácsos vett részt a rendezvényen. A szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola hallgatói, valamint Mátrainé Gorján Mária, a főiskola szlovák tanszékének vezetője is jelen volt a találkozón. A megye településeiről résztvevő több mint hatvan pedagógus a Jaminai Szlovák Munkaközösség hagyomány- őrző programjainak megtekintésével és szabad beszélgetéssel zárta a találkozót. (Both) Megkérdeztük olvasóinkat Mennyire érzékeny az igazságra? Bagdi Mihály, 66 éves, budapesti nyugdíjas: — Sajnos, az igazság vállalásáért, bizonyításáért nagyon sok kellemetlenségem volt már, gyakran anyagi hátrányokkal is. Néha úgy gondoltam, feladom, de aztán egy újabb helyzetben ismét nem tudtam megállni,, hogy ne küzdjek érte. Ebből is kiderül, roppant érzékeny vagyok az igazságra. Főleg azt érzem elviselhetetlennek, ha egy egész emberi közösség tudja, hogy valami nem igaz, mégis úgy tesz, mintha igaz volna. Például április 4-e vagy 1956. Egyik sem az volt, mint aminek éveken át titulálták. Tóth Sándor, 40 éves, sarkadi műszerész: — Azt hiszem, minden ember érzékeny arra, amiről meg van győződve, hogy igaz. Ezzel én sem vagyok másként. Szerencsére nemigen tudok konkrét eseteket mondani, amikor meg kellett küzdenem a saját igazamért, de elviekben úgy gondolom, mindent megtennék az igazsáp kiderítéséért, ha úgy adódna. Úgy érzem, szellemileg és fizikailag is harcolnék érte, egyedül csak akkor adnám fel, ha a dolgok már nemcsak rajtam múlnának. Például, ha az igazság keresésében kimerülnék anyagilag. Ez esetben nem tudnék mit tenni. Horváth József, 19 éves, sarkadi vendéglátóipari eladó: — Ha nem lenne igazság (amit általában az ember lelkiismerete diktál), nem volna mihez igazodni. Igazság nélkül felborulna az egyensúly a világban. Ezért nagyon fontos, hogy az emberek harcoljanak az igazukért. Én úgy vagyok vele, ha sikerül bebizonyítanom az igazamat, nem érdekel, mennyi időt, pénzt és energiát öltem a dologba. Nálam ez elvi kérdés. Számomra mindent megér, illetve semmit sem sajnálok azért a mondatért, hogy a velem szemben álló azt mondja: „Nekedvolt igazad...” Molnár József, 40 éves, sarkadi munkanélküli: —Az igazság relatív fogalom. Még a bíróságon — ahol elvileg az igazságot mérik—sem biztos, hogy sikerül igazságos döntést hozni. Van egy mondás, miszerint igaza annak van, akinek igazat adnak. Én ezzel értek egyet, ha erről a témakörről van szó. Ha tudom, hogy igazam van, természetesen megpróbálom érvényesíteni, de ha látom, hogy szélmalomharcot kell vívnom, ha látom, hogy értelmetelen a küzdelem, akkor nem teszem tönkre vele az idegeimet. Mindig a konkrét helyzet mutatja meg, érdemes-e harcolni érte. —ria Fotó: Kovács Erzsébet A Hevesi Hangszerbolt szeretettel vár mindenkit Békéscsabán, a Jókai út 12. sz. alatt. Új és használt hangszerek, kiegészítők, hangtechnikai berendezések, kották, folyóiratok árusítása. Szakmai tanácsadás, tervezés, javítás. Ingyenes hangszerközvetítés, havonta hangszerbemutatók, kiállítások. Telefon: (66) 326-742. fl,/*WP Kirándulás közben
