Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. december 13., péntek Támogatások. (i) A körösnagyharsányi képviselő- testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az általános isko­lások idei Mikulás- és karácso­nyi ünnepségeit 50 ezer forinttal támogatja az önkormányzat. Irodát nyitottak, (i) A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szeghalmi Irodáját — melynek vezetője ifjú Zsadányi Sándor lett — a na­pokban nyitották meg a szeghal­mi polgármesteri hivatal harma­dik emeletén. Az iroda szakmai tanácsokkal kívánja segíteni a sárréti térség vállalkozóit. Emelkedett. (1) Mezőko- vácsháza képviselő-testülete legutóbbi ülésén elfogadta a víz- és csatornadíjakat. Eszerint 1997. január 1-jétől a lakossági vízdíj 80, a közületi 100, a lakos­sági csatornadíj 80, a közületi 112 forintra változik. Ealubál. (z) Az 590 lelkes Csárdaszálláson már hagyo­mány, hogy minden esztendő végén vacsorával egybekötött falubálat rendeznek a művelő­dési házban. December 14-én, este hét órától tartják, a talpalá- valót Stűber Géza és zenekara szolgáltatja. Nyertek. (1) Almáskamarás a Népjóléti Minisztérium által Dél-Békésre meghirdetett kistér­ségi pályázatán a közelmúltban 200 ezer forintot nyert, amelyet a napközi otthonos konyha moso­gatóinak cseréjére fordítottak. Találkozó, (y) December 16-án 17 órakor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Békéscsabai Szervezete tartja megalakulása utáni első össze­jövetelét a Belvárosi Római Ka­tolikus Plébánia kultúrtermé­ben. Az összejövetel témái kö­zött szerepel a jövő évi program összeállítása a tagok javaslatai alapján. Teremtő jobbot nyújtanának A szerbiai Aranygyelovác Gyula testvérvárosa lenne Belgrádtól nem messze, délre, Szerbia szívében található a 30 ezres lakosú Arany­gyelovác, ahol a héten látoga­tást tett Gyula polgármestere, Lebenszky Attila, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület nemrégiben megválasztott el­nöke, Lévárdi Jenőné, a me­gyei tourinform iroda vezetője, Klinkovics Márta és az Erkel Hotel menedzser- igazgatója, a küldöttség tol­mácsa, Opacic László. A dele­gációt Miloszav Ivovics pol­gármester (aki a szerb turiz­musegyesület vezetőségi tag­ja is) hívta a fürdőjéről híres városba. Bukovicka Banja a település területén belül, mintegy 20 hektáron fekszik. A polgármester ésDukic B. Zdrovka, a fürdőkomplexum — gyógyfürdőt, három nagy szállodát foglal magában — vezérigazgatója elmondták a gyulaiaknak, hogy felmérést készítettek, mennyire ismert náluk a magyar fürdőváros. Kiderült, minden ötödik em­ber vagy hozzátartozója járt Gyulán. Sajnálták, hogy a kapcsolat tíz évvel ezelőtt megszakadt. Szeretnék, ha a turizmus ismét olyan mértékű lenne mint korábban, de üzle­ti, gazdasági együttműködés­re is készek. Sőt, testvérvárosi szerződés megkötésére is, amelyet jövőre, július 27-én, Aranygyelovác napján szen­tesítenének, ha a gyulaiak is úgy gondolják. A magyar delegáció láto­gatását nagy figyelem kísér­te: ennek egyik jele volt, hogy naponta fél órát szentelt nekik a nemzeti televízió. A vendéglátók hangsúlyozták, Szerbia közepén ők az első rangos küldöttség. Tudják, milyen Szerbia megítélése a nemzetközi sajtóban, melyen változtatni szeretnének. Kül­döttségük három hete járt Gyulán, februárban ismét el­jönnek, akkor már azokkal az üzletemberekkel is, akik Gyulán partnerek lehetnek. A szerb városnak fehérmár­vány bányája van, innen szár­mazik az USA Fehér Háza egyik termének burkolata. Elektromos vezetékekhez porcelán szigetelőanyagot gyártanak, van samotgyáruk és híres ásványvizük. Gyula idegenforgalmát egykor a ju­goszláv turizmus lendítette fel, tízezrek látogattak ide. A háború utáni eszmélet eltelté­vel, egy—két év múltán erre ismét mutatkozik remény, így ítélik meg a vendéglátók —- összegezte látogatásukat lapunk kérdésére Lebenszky Attila polgármester. Szőke Margit Életet az éveknek A békéscsabai Római Katolikus Plébánia Napközi Otthona máso­dik éve működik. Kérésünkre Földiné Tomka Ágnes, a napközi otthon vezetője mutatta be az in­tézményt: — 1993 végén, illetve ’94 ele­jén az idős emberek vetették fel egy napközisotthon megalakítá­sának gondolatát. Az ötletet Guliga György plébános is öröm­mel vette és szinte azon mód el is kezdődött a szervezőmunka. En­nek eredményeként 1994 végére meg is alakult az idősek napközi otthona. A városi önkormányzat a Mokry utca 12. szám alatti épü­letét a rendelkezésünkre bocsá­totta. Kezdetben 25 fős tagsá­gunk volt, mára ez a szám 140-re módosult. A kezdeti cél a házior­vos bevonásával az idős emberek szociális, egészségügyi ügyeinek a koordinálása volt. Az idők fo­lyamán aztán szélesedett a tevé­kenységi körünk, különböző programokat szervezünk, kirán­dulunk, egyszóval megpróbá­lunk életet adni az éveknek. Egyébként könyvtári részleggel is rendelkezünk. Az idős embe­rek olyan jól érzik magukat itt nálunk, hogy elhozzák fiatalabb rokonaikat, ismerőseiket, akik azután itt maradnak. — Ebben a pénzszűke vilá­gunkban hogyan tudnak boldo­gulni? — Nem dúskálunk az anyagi­akban, de azért ez idáig sikerült talpon maradnunk. Az egyházi támogatás mellett a Népjóléti Mi­nisztérium állami normatívában részesít bennünket.-—A jövő elképzeléseiről hall­hatnánk néhány szót? — Elsősorban kis dolgokban gondolkozunk, az idők folyamán azután kialakulnak a céljaink, vá­gyaink, amit igyekszünk megva­lósítani — mondta Földiné T omka Ágnes. (bernát) „Leg”-ek könyve — gyulaiakkal Ha azt kérdeznék, a Biblia és a Korán után világszerte melyik kö­tet áll a népszerűségi lista harma­dik helyén, lehet, hogy sokan za­varba jönnének a válaszadásnál. Ne találgassanak, a négy évtizede megjelenő Guinness Rekordok könyve című kiadványról van szó. Sajnos, magyarul még csak ne­gyedik éve olvasható, ezúttal a Magyar Könyvklub Officina Nova Kiadója jóvoltából. Az al­bum alakú kötet sok-sok „leg”- ről, sőt meglehetősen furcsa teljesítményről tájékoztat. Mégis számunkra az utolsó fejezet: a va­lódi csúcsokról, az igazi sportre­kordokról készült a legérdeke­sebb, elsősorban a kiváló sporttu­dós, dr. Takács Ferenc jóvoltából. Örvendetes, hogy nemcsak kül­földi, hanem olyan magyar rekor­dokat is találunk a gyűjtemény ezen részében, amelyre joggal le­hetünk büszkék. Egyebek között kiderül, hogy valamennyi olimpi­kon közül a leghosszabb, megsza­kítás nélküli aranyos pályafutást Gerevich Aladár mondhatta ma­gáénak, amikor az 1932—60. kö­zötti ötkarikás viadalokon, vagyis 28 esztendőn át a győzelmi emel­vény legmagasabb fokán állt. Bár­mennyire meglepő: az érdekes kö­tet egy Békés megyei idei rekord­ról is ír, mégpedig a távkerékpáro­zás magyar csúcsáról. Ezt a gyulai Makadám Ciciing Club triója, Áll Csaba—Bús Mihály—Jakab Fe­renc tartja. Ok június 20—augusz­tus 4. között európai és amerikai túrát tettek az aranyolimpia tiszte­letére. A „porfelhőlovagok” Bel­giumig kerekeztek, majd New Yorkig repültek, és onnan gurul­tak az atlantai megnyitóra. Vissza­felé pedig Torontón, Detroiton át hajtottak New Yorkba, és vissza Gyulára. Csak a véletlennek köszön­hető, hogy egy másik fejezet­ben, a Rekordok innen onnan című részben a patkóit tojások­kal kapcsolatban is feljegyez­tek érdekességeket. Itt az emu­tól a papagájig, a struccétól a kacsatojásik találkozunk szá­mokkal. Úgy tudjuk, hogy egy szintén gyulai hobbista, Szelezén András is joggal pá­lyázhat a kötetbe, hiszen állító­lag tyúktojásba(l) még senki­nek sem, sikerült 91 patkót be­leütnie. Reméljük, jövőre az ő nevével is találkozunk. Bányai János A szlovák óvodai oktatásért December 11-én az újonnan át­adott békéscsabai Szlovák Kul­túra Házában rendezték meg a szlovák nyelvet oktató óvónők és vezetőik szokásos, évenként megrendezett találkozóját. Az Orosházi úti I. Számú Óvoda és a Jaminai Szlovák Munkaközös­ség közös rendezvényének lé­nyege a tapasztalatcsere, a talál­kozás — hangsúlyozta Bohus Pálné, az I. számú óvoda munka­társa. A programban szerepelt a Szlovák Kultúra Házának meg­tekintése. A Rázga József veze­tésével, közel két éve működő Cabianska Ruzicka óvónők nép­dalköre szlovák nép- és műdalo­kat adott elő. Matulai Sándomé munkaközösség vezető Besz­tercebányán tett látogatásáról tartott élménybeszámolót, az ott szerzett tapasztalatait osztotta meg a közösség tagjaival. A me­gyei vezetőség részéről Hevesi József nemzetiségi főtanácsos vett részt a rendezvényen. A szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola hallgatói, valamint Mátrainé Gorján Má­ria, a főiskola szlovák tanszék­ének vezetője is jelen volt a talál­kozón. A megye településeiről résztvevő több mint hatvan pe­dagógus a Jaminai Szlovák Munkaközösség hagyomány- őrző programjainak megtekinté­sével és szabad beszélgetéssel zárta a találkozót. (Both) Megkérdeztük olvasóinkat Mennyire érzékeny az igazságra? Bagdi Mihály, 66 éves, budapes­ti nyugdíjas: — Sajnos, az igazság vállalá­sáért, bizonyításáért nagyon sok kellemetlenségem volt már, gyakran anyagi hátrányokkal is. Néha úgy gondoltam, feladom, de aztán egy újabb helyzetben ismét nem tudtam megállni,, hogy ne küzdjek érte. Ebből is kiderül, roppant érzékeny va­gyok az igazságra. Főleg azt ér­zem elviselhetetlennek, ha egy egész emberi közösség tudja, hogy valami nem igaz, mégis úgy tesz, mintha igaz volna. Pél­dául április 4-e vagy 1956. Egyik sem az volt, mint aminek éveken át titulálták. Tóth Sándor, 40 éves, sarkadi műszerész: — Azt hiszem, minden ember érzékeny arra, amiről meg van győződve, hogy igaz. Ezzel én sem vagyok másként. Szerencsé­re nemigen tudok konkrét esete­ket mondani, amikor meg kellett küzdenem a saját igazamért, de elviekben úgy gondolom, min­dent megtennék az igazsáp kide­rítéséért, ha úgy adódna. Úgy ér­zem, szellemileg és fizikailag is harcolnék érte, egyedül csak ak­kor adnám fel, ha a dolgok már nemcsak rajtam múlnának. Pél­dául, ha az igazság keresésében kimerülnék anyagilag. Ez eset­ben nem tudnék mit tenni. Horváth József, 19 éves, sarkadi vendéglátóipari eladó: — Ha nem lenne igazság (amit általában az ember lelkiis­merete diktál), nem volna mihez igazodni. Igazság nélkül felbo­rulna az egyensúly a világban. Ezért nagyon fontos, hogy az emberek harcoljanak az igazu­kért. Én úgy vagyok vele, ha sikerül bebizonyítanom az iga­zamat, nem érdekel, mennyi időt, pénzt és energiát öltem a dologba. Nálam ez elvi kérdés. Számomra mindent megér, illet­ve semmit sem sajnálok azért a mondatért, hogy a velem szem­ben álló azt mondja: „Nekedvolt igazad...” Molnár József, 40 éves, sarkadi munkanélküli: —Az igazság relatív fogalom. Még a bíróságon — ahol elvileg az igazságot mérik—sem biztos, hogy sikerül igazságos döntést hozni. Van egy mondás, misze­rint igaza annak van, akinek iga­zat adnak. Én ezzel értek egyet, ha erről a témakörről van szó. Ha tudom, hogy igazam van, termé­szetesen megpróbálom érvénye­síteni, de ha látom, hogy szélma­lomharcot kell vívnom, ha látom, hogy értelmetelen a küzdelem, akkor nem teszem tönkre vele az idegeimet. Mindig a konkrét helyzet mutatja meg, érdemes-e harcolni érte. —ria Fotó: Kovács Erzsébet A Hevesi Hangszerbolt szeretettel vár mindenkit Békéscsabán, a Jókai út 12. sz. alatt. Új és használt hangszerek, kiegészítők, hangtechnikai berendezések, kották, folyóiratok árusítása. Szakmai tanácsadás, tervezés, javítás. Ingye­nes hangszerközvetítés, havonta hangszerbe­mutatók, kiállítások. Telefon: (66) 326-742. fl,/*­WP Kirándulás közben

Next

/
Thumbnails
Contents