Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-03 / 282. szám
Megkérdeztük olvasóinkat Kit tartanak a legnagyobb nevettetőnek? Elekes László: — Nagyon szeretem a humort, a viccet, a vidámságot. Nekem Jg-N Hofi Géza a kedvencem. (4. oldal) Családi magaáiN melléklet I—IV oldal Kerekasztal-beszélgetés Tegnap három média kerekasztal-beszélgetésre invitálta az Előre FC vezetőit, edzőjét és csapatkapitányát a gyenge őszi szereplés apropóján (9. oldal) 1996. DECEMBER 3., KEDD ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 282. SZÁM Hogyan adózunk 1997-ben? A jövő évi társasági adózásra vonatkozó szabályokat a parlament új törvénybe foglalta, mert az elmúlt évek gyakori változásai után helyénvalónak tűnt egységes új szerkezetben rögzíteni azokat. A legfontosabb rendelkezésekről, változásokról kétoldalas összeállítást közlünk lapunk holnapi számában, amit ajánlunk olvasóink figyelmébe. Hírek Közgyűlés. (cs) Az Orosházi Új Elet Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatósága hétfőn zártkörű közgyűlést tartott a Petőfi Művelődési Központban. A kívül rekedt érdeklődők között maradtak a sajtó munkatársai is. Mint megtudtuk, néhá- nyan kezdeményezték a jelenlegi vezetés leváltását és új vezetőség választását. A második alkalommal meghirdetett közgyűlésen — a több mint 2 órás ügyrendi vita után — erre nem került sor. Az eredeti napirendeknek megfelelően zajlott le a 7.5 órás közgyűlés. Mentőöv az iskolának, (i) Zsadányban a helyi általános iskola az idei működőképesség megőrzése érdekében 1 millió 260 ezer forint pótelőirányzatot kért az önkormányzattól. Viták után a képviselő- testület úgy döntött: szigorú elszámolás kikötése mellett a kért összeget biztosítja. Forráshiányosak. (i) Kláricz Jánosné polgármester Kertészsziget jövő évi költségvetésének előzetes koncepcióját terjesztette a helyi képviselők elé a legutóbbi testületi ülésen. Ebből kitűnik, hogy a község — az ideihez hasonlóan —- több mint 6 millió forint forráshiánnyal kénytelen számolni. üllacionyiczky Béla emlékére, (n) A békéscsabai Szlovák Kultúra Háza ad otthont a tavaly elhunyt szobrászművész emlékkiállításának. A tegnapi megnyitón közreműködött Kalapos László színművész és a szlovák óvónők népdalköre. (Tudósításunk a 3. oldalon) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Születőben a Budapest-vidék ellentét? Baranya megyéhez kötődik az a rendszeres tanácskozás, amely az „Európába megy-e a megye?” nevet viseli, az idén november 27—28-án Pécs adott otthont a konferenciának. A programban meghatározott témák érintették a közigazgatási reform alakulását, annak az ön- kormányzati középszintre gyakorolt hatását, illetve a terület- fejlesztési törvény tapasztalatait. A legfontosabb kérdés mégis a tanácskozás címéhez kötődött, hiszen a résztvevők — Békés megyét dr. Pel- csinszki Boleszláv, a megyegyűlés alelnöke, Markó István, a pénzügyi bizottság elnöke és Földesi István köztisztviselő képviselte — mindenekelőtt abból indultak ki, hogy az alkotmánykoncepció megkérdőjelezi a megyei önkormányzatok létét, de legalábbis bizonytalansági helyzetet teremt. —‘ Európában mindenütt megtalálhatók a megyék, a régiók, s ha mi a kontinens szervezeteihez kívánunk csatlakozni, nem lenne ésszerű megszüntetni a megyei önkormányzatokat. A közigazgatási középszint jelenleg a megyékhez kapcsolódik, de vannak bizonyos álláspontok, amelyek régióként nagyobb területet határoznának meg. A konferencia résztvevői amellett érveltek, hogy a középszintű közigazgatást a megyék megfelelőképpen ellátják, a méretük sem indokolja a változtatást. Az alelnök hangsúlyozta a megjelenteknek azt a fontos megállapítását, hogy túlsúlyossá vált az állami középszint, ennek megfelelően szükséges lenne létrehozni a decentralizált államot, azaz a kormány hatalmát a középszint javára csökkenteni. Ez utóbbi alatt pedig nem csak a megyei önkormányzatok, hanem például a kamarák is értendők. Határozott igény merült fel a megyei önkormányzatok helyzetének stabilizálására, hiszen a jelenlegi „lebegtetés” a legnagyobb probléma. A konferencia leglényegesebb momentumaként Pél- csinszki Boleszláv kiemelte, hogy körvonalazódik egy Budapest—vidék ellentét. A konfliktus lényege, hogy aköz- ponti kormányzat a megszerzett hatalmából nem akar engedni, mert egy erős középszintű közigazgatás a vidék javára döntené el a küzdelmet. László Erzsébet Csorvási cikcakkok a 47. számú főúton Az útépítéssel kapcsolatos forgalomkorlátozás már nem nehezíti a Csorváson áthaladó autósok dolgát, ám a megváltozott környezetet még szokniuk kell az arra járóknak. A 47. számú főút rehabilitációs munkáinak részeként új arculatot kölcsönöztek az átkelési szakasznak. Sok a kiszögellés és az úttest közepén elhelyezett sziget, ami a forgalomcsillapítást szolgálja. Némelyek azonban nem számoltak a megváltozott körülményekkel, így a padkák sarkát már „megkóstolták”. Hétfői nézelődésünkkor hogy az előbbi malőrt megússza egy kamionos, úgy döntött, ha már útját állta (a lehető legrosszabb helyen) egy magára hagyott pótkocsi, azt kikerülve nem tér vissza a menetirány szerinti jobb oldalra (nem is tudott volna a kis sziget miatt), a szemközti sávban folytatja útját, amíg ki nem szélesedik az út. A hajmeresztő mutatvány addig tartott, amíg meg nem jelent szemből egy traktor mögött ván- szorgó hosszú járműkaraván. — Akik eddig hajtottak ész nélkül, azoknak teljesen mindegy, milyen az úttest Csorváson — mondták a helybeliek. Egy fiatalasszony a cikcakkos vonal- vezetés miatt ágált: — A kanyargós megoldás helyett jobban örültem volna, ha a mellékutcákat betonozták volna le. A drágán elkészített főútra így továbbra is felhordjuk majd (Folytatás a 3. oldalon) Az orvosi kamara is a társadalom tükre Sokféle vélemény hangzik el szakmai körökben az orvosi kamara működéséről, jelentőségéről. Tény, hogy fontos szerepük volt az egészségügyi struktúraátalakítás megyei egyezségének létrejöttében. A napokban rendezett megyei küldöttértekezlet kapcsán dr. Szabó Mihály, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetének elnöke nyilatkozott lapunknak. — Alig több, mint két éve választották meg a megye csaknem ezer orvosa nevében a kamarai vezetőséget — hallottuk Szabó doktort. — Nagyon hamar kimondtuk, hogy a megyében nincs ágy- és orvosfelesleg. Folyamatosan tárgyaltunk az egészségügyet irányítókkal és az intézményvezetőkkel egyaránt. Az, hogy ennek és a komoly munkának a híre a tagsághoz nem jutott el, igazán szomorú. Most láthatják a megyében, hogy amit korábban ki- mondtunk, valóság, hiszen nem került sor orvoselbocsátásra. A mi taktikánk különbözik az országos elnökségétől, ők követő- ek, mi megelőzőek szeretnénk lenni. — Vannak orvosok, akik megkérdőjelezik a kamarai tagság kötelező voltának létjogosultságát. — Az, hogy még itt tartanak, elég baj. A fejlett nyugati demokráciákban teljesen természetes az orvosi kamara szükségszerűsége. Ki kellene alakítani az egységes elgondolást arról, hogy milyen módszerekkel tudja érvényesíteni a kamara az elképzeléseit, döntéseit. Szerintem már a döntéselőkészítés, a kidolgozás folyamatában részt kell vennie a kamarának. A struktúraváltást követően azon kellene többet gondolkoznunk, hogyan aktivizálhatnánk a területen dolgozókat is. A kritikai észrevételekre visszatérve úgy tűnik, sokan a partvonalon kívülről hangoztatják véleményüket és nincsenek a kellő ismeretek birtokában. (Folytatás a 3. oldalon) Olaszországba készülő fiatalok Békés megye több éve kapcsolatban áll az olaszországi Basilicata tartománnyal. Ennek jegyében minden évben fiatalokból, diákokból álló delegáció utazik a dél-olasz tartományba, s az idén először, augusztusban viszontlá- togatásra is sor került megyénkben, melynek keretében olaszországi önkormányzati vezetők is ellátogattak Békésbe. Legközelebb karácsony után indul 18 Békés megyei gyerek Basilicatába, illetve Sardiniába, s velük együtt Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke, Markó István, a testület bizottsági elnöke, Csordás Istvánná dr„ a megyei önkormányzat osztályvezetője képviseli térségünket Olaszországban. Viszonzásképpen jövőre ismét vendégül láthatja megyénk Basilicata és Sardinia fiataljainak csapatát. (e) Magyarországi krétakörben Sajnos nagyon is általános napjainkban, hogy már a fiatal szülők kis gyermekkel, rövid házasságot követően elválnak. A felnőttek között megromlottviszonynak legjobban mindig a gyermek látja kárát. Hiába napirenden lévő téma a gyermekek jogait védő törvény megalkotása, hiába hangoztatott szemlélet a törvények, jogok és határozatok szövevényében a gyermek érdekeinek elsőbbsége. A hétéves Bercit pedagógus édesanyjának ítélte a bíróság három esztendővel ezelőtt. Okosan, szépen, szere- tetének és pedagógiai ismereteinek teljes bevetésével neveli a jó képességű, érzelemgazdag kisfiút. A válóperben meghatározott láthatási időt biztosítja az édesapának, a kapcsolattartás tehát semmi módon nem akadályoztatik. Két éve már, hogy teljesebbé lett az édesanya élete, társa van. akit a kisfiú is tisztel, kedvel, mindketten számíthatnak rá. Úgy tűnhet hát az olvasónak, „ideális” a gyermek további élete. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az édesapa kérelmezte a hatóságoknál, hogy gyermekével a kéthetenkénti láthatáson túl még minden héten egy alkalommal, tanítás után, percre pontosan meghatározott órától óráig találkozhasson, mondván, így is nyomon kíséri fejlődését. Ekkor változott a látszólagos nyugalom (korábban is gyakran előfordultak minősíthetetlen hangnemű atyai megnyilvánulások, rágalmazó levelek, fenyegetőzések) anyát és gyermekét égető, bizonyosan az apa számára sem kellemes pokollá. Az iskolai programot, a szakkörök idejét, a szabadidős elfoglaltságot ugyanis nem alkalmazhatják egyetlen tanuló hatósági határozatban előírt napirendjéhez. A döntés, amely a gyermek személyiségfejlődését hivatott biztosítani, a gyakorlatban megvalósíthatatlan. A harc megindult, fellebbezések a hatóságoknál, viták a kisgyermek jelenlétében, idegőrlő őrjítő győz-, ködés. Brecht és az ő Kaukázusi krétaköre jut eszembe. Melyik szülő módszere biztosíthatja igazán ennek a fiúcskának a harmonikusabb jövőt? Bede Zsóka Békés, az öreg autók megyéje Idei utolsó sajtótájékoztatójára hívta az újságírókat Békéscsabán a Közlekedéstudományi Egyesület. A tegnapi találkozón dr. Sze- berényi Andor egyesületi elnök, a közlekedési felügyelet vezetőjeként többek között a szervezet munkáját érintő kérdésekről beszélt. Emlékeztetett, hogy az év során többször hivatkozniuk kellett a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 26/95-ös rendeletére, a benne szereplő különböző határidők közeledése miatt. A rendelet célul tűzte ki, hogy Magyarország járműparkja mindenben közelítsen a Nyugat- Európában megszabott követelményekhez. Májusban lépett hatályba az a szabály, hogy csak katalizátorral rendelkező járműveket lehet forgalomba helyezni. Január 1-jétől szigorodik a feltétel, hiszen csak az úgynevezett háromutas, szabályozott keverékképzésű autók helyezhetők forgalomba. Ezzel azt kívánják elérni, hogy környezetvédelmi és minőségi szempontból megfelelő gépkocsik kerüljenek az országba. Mint ismert, a korábbi években a magyaroknak (is) köszönhetően a nyugat-európai országok megszabadultak a régi, korszerűtlen autóktól. Ezekből bőven juthatott a Békés megyében élőknek is, hiszen nálunk az országos átlagnál is öregebbek a járművek (Budapesten 9,5, Békés megyében 11,5 az autók átlag életkora). Az is köztudott, hogy a korosabb járgányok fenntartása sokkal költségesebb. A közlekedési felügyelet szakemberei a műszaki vizsgákon tapasztalják a hiányosságokat (a bevitt járművek 4 százaléka kifogásolható), a közúti ellenőrzéseken viszont a kocsik 20-22 százaléka fennakad a rostán. Ez az arány is magasabb az országos átlagnál. L. E.
