Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-12 / 290. szám

II ZsarU 1996. december 12., csütörtök A legújabb veszélyforrás, (a) Sokatfoglalkpztunkmára kivilágítatlan kerékpárosokkal, ám az elmúlt hetekben ennél rémisztőbb „szörnyek” is feltűntek az utakon: egyre több olyan balesetről hallunk, ahol kivilágítatlan mezőgazdasági járműbe, ekébe szaladt bele a gyanútlan autós. A képünkön látható Lada vezetője és utasa (mindketten pécsi lakosok) Békéscsaba és Csorvás között ütközött össze a hatósági jelzés nélkül, kivilágí- tatlanul haladó John Deer traktorral, és az általa vontatott ötös forgóekével. A Lada utasa súlyos sérüléseket szenvedett AZ EGYMÁS UTÁNI AUTÓTÖRÉS MEGYEI REKORDJA Peches ember Nem volt szerencsés napja an­nak a sarkadi fiatalembernek, akinek egy órán belül kétszer is összetörték mindkét autóját. A történet december 3-án haj­nali háromnegyed hatkor kezdődött, amikor P. Gy. a Fiat Ducato kistehergépjárművével Dobozon a Marx utca—Kun utca kereszteződésében haladt. Egyszer csak egy másik sarkadi lakos Lada gépjárműve leszorí­totta az árokba, ahol egy fának ütközött. A kára közel 150 ezer forint. Nem sokkal ezután gép­kocsit váltott, és háromnegyed hétkor már egy Suzukival indult ugyanerre az útra: ám most sem járt szerencsével. Ugyanannál a kereszteződésnél ezúttal hátul­ról rohant bele egy másik sze­mélygépkocsi. A kára ebben az autóban százezer forint lett. Ar­ról nincs adatunk, hogy harmad­szor is elindult-e dolgára ezek után... A. Gy. Aznap tulajdonképpen csak vesztett... Mororkulccsal indította el A SZERENCSÉJÉT Bolondnak áll a szerencse — szokták mondani. Nos, a sarkadi K. Z.-nek olyan bolondos ötlete támadt, és akkora szerencséje lett, hogy az már szinte mesébe illik. A sarkadi Üveges presszó tulajdonosa több helyen is eldi- csekedte, hogy játékautomatái a legmodernebbek, amelyek mos­tanában fellelhetők, és bomba­biztosak a csalókkal szemben. K. Z. azonban feltehetően nem hallhatott a dologról, mert — próba szerencse alapon — egy segédmotorkerékpár indítókul­csával kinyitotta a gép pontozó rendszerét, és azonnal beírt ma­gának 103 pontot. Ez 103 ezer forint alapnak felel meg, amit neki — a szabályok szerint — letétbe kellett volna helyeznie a presszó üzemeltetőjénél. Ezt az­tán el lehet veszíteni, de meg is lehet duplázni, kinek milyen a szerencséje. Nos emberünk a nem létező indulótőkéjével 25 ezer forintot nyert, amit rögtön kifizettetett a kocsmárossal. A tulajdonos azonban rájött az összesítéskor, hogy valami nem stimmel, hiszen neki a gépbe beírt pontok szerint kell elszá­molnia a pénzzel. Ekkor derült ki a turpisság a hamisan beírt 103 ezerről. A sarkadi kapitány­ság hamar az elkövető nyomára bukkant. Az elkövetéssel alapo­san gyanúsítható K. Z. melles­leg nem lazsálta el az időt, hi­szen a 25 ezer forintból azonnal felújította ruhatárát... —ria A GYULAI RENDŐRÖK POLGÁRI SEGÍTŐI A VÁROS KÖZBIZTONSÁGÁÉRT ALAKULTAK A Gyulai Polgárőr Egyesület 1992 januárjában alakult. A megelőző év októberében dön­töttek úgy a közbiztonság javítá­sáért tenni akaró polgárok, hogy Gyulán is létrehozzák a pol­gárőrséget a bűnözés növekedé­se miatt. 1992 márciusában megalakultak a lakóterületi cso­portok, 1994 februárjában a dénesmajori és áprilisában a vízi rendészeti csoport. A cégbíró­ság 1995 júniusában jegyezte be az egyesületet, azon év szep­temberben megállapodást kö­töttek a Gyulai Rendőrkapitány­sággal. Az egyesület kötelékébe je­lenleg mintegy 50-en tartoznak. Csoportokban dolgoznak, rend­szeresen járőrszolgálatot látnak el és a rendőrségi akciókban is részt vesznek felkérésükre. Az egyesületet a képviselő-testület által 1992-ben létrehozott köz- alapítvány, a Gyula Közbizton­ságáért Alapítvány támogatja. Az egyesület hétfőn este a városházán rendkívüli közgyű­lést tartott, melynek annyi oka volt, hogy a cégbíróság némi alapszabály-módosítást kért. Antal János elnök a márciusi gyűlés óta eltelt időszak ese­ményeiről szólva elmondta, hogy beléptek a megyei egyesü­letek szövetségébe. A szolgálat ellátása lazult, a gyulavári cso­port megszűnt, ám szervezik a közlekedési csoportot. Sikerült megfékezni a Coronella patiká­nál a parkrongálást, a szanazugi cserkésztábor éjszakai megfi­gyelésében részt vettek a cser­készek felkérésére. Több rend­őrségi akcióba is bekapcsolód­tak mind a közrendvédelemben, mind a közlekedés területén. A polgárőrök sérelmezték, hogy az öt kapott rádiójukból egyet visszavettek, irodahelyi­ségük is rendezetlen. Az önkor­mányzat képviseletében jelen lévő dr. Albel Andor alpolgár­mester ígéretet tett mind az iro­da, mind az URH-készülék irán­ti igény rendezésére. Szó volt a téli szolgálatellátásról, az össze­hangolt munka szükséges­ségéről, mert mint említették, a polgárőr is vásárra viszi a bőrét a szolgálatban, ám annyi a jogi védelme, mint más állampolgá­ré. A rendőrség képviseleté­ben Auer György őrnagy elis­meréssel szólt a polgárőrök si­keres akcióiról a már említett gyógyszertár parkjának védel­mében, megelőző tevékenysé­gükről a lakótelepeken, a bel­városban. Továbbra is számí­tanak rájuk a közterület-szol­gálatban és a decemberi razzi­ák alkalmával. A városi faki­törések ügye mindenki gond­ja, remélhetőleg a város lakói sem mennek el szótlanul az ilyen esetek mellett. A közgyűlésen hangsúlyo­zottan szóba került, hogy bünte­tett előéletűek ne furakodhassa- nak soraikba. Októberben volt öt éve, hogy megalakult az Országos Pol­gárőr Szövetség. A Polgárőr Szolgálatért kitüntetést adomá­nyozzák azoknak, akik ennyi ideje részt vesznek a mozgalom­ban. Gyulán 18 olyan személy van, aki az alakulástól folyama­tosan közöttük dolgozik. Közü­lük a kitüntetéstGuth Béla, Hízó Lajos és Jakucs Imre vehette át Antal Jánostól. Szőke Margit EbGYÜJTŐ SZENVEDÉLY VAGY VALAMI MÁS? A kutyafáját! Manapság már nemcsak ember­rablásról hallani a napi hírek­ben. Vannak, akik — mennyire hihetetlen! — kutyalopásra ve­temednek. Lehet, hogy nem volt pénzük az eb megvásárlására? De az is lehet, hogy csak „kutya­barátságból” nem tudtak ellen­állni a kísértésnek. A történet Nagybánhegyesen esett meg, amikor az egyik dél­után, úgy öt óra körül két isme­retlen személy jelent meg a Táncsics utca egyik családi há­zának udvarán. Innen pedig — se szó, se beszéd — el akarták vinni a tulajdonos fiának Stan­ford fajtájú kutyusát. Mivel a gazda ezt nem engedte, a két személy eltávozott. Igen ám, de kis idő múlva már erősítéssel, azaz négyen tértek vissza. Ket­ten bementek az udvarra, akiket a későbbi feljelentő igyekezett kitessékelni. A hívatlan látoga­tóknak még annyi idejük volt, hogy egyikük felkapta a kutyát, és a kint álló autó felé indult. A sértett az autóhoz ment, hogy megnézze, kik ülnek benne, mire az idegenek egyike fellök­te, ő pedig a vasút szélére esett. Ezt követően a 4 „vendég” eltá­vozott a helyszínről. A sértett az esés következtében 8 napon be­lül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. A rendőrség önbí­ráskodás bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást. H. M. Tyűktolvaj Mezőkovácsházán a Deák utca egyik lakója bánkódhat azon, hogyan pótolja a karácsonyi le­vesnek valót, mert az elmúlt na­pokban a kerítés átmászásával ismeretlen személy hatolt be az udvarára, ahonnan ellopott 4 tyúkot és 5 csirkét. (hm) Fedetlen maradt Lopás vétségének alapos gya­núja miatt keresi a rendőrség azt az ismeretlen tettest vagy tette­seket, aki(k) Nagykamaráson egy békéscsabai lakos lakatlan ingatlanáról lebontották a tetőszerkezetet, és magukkal vitték. (1) Hölgyek, nem elég látszani, látni is kell! Zsebtolvajok szezonja Közeleg a karácsony: mind­annyiunknál több pénz fordul elő, a tömeg is egyre nagyobb a piacokon, boltokban egy­aránt. Ez a helyzet sajnos a zsebtolvajoknak is kedvez: már az elmúlt hét végén meg­szaporodtak a bejelentések el­tűnt pénztárcákról, egye­bekről. Nem árt talán meg­hallgatni néhány jó tanácsot a szakemberektől. Mindenekelőtt: nők, figye­lem! Ők a legveszélyeztetet­tebbek ebben az időszakban is. Gyakran hagyják értékei­ket, pénztárcájukat a bevásár­lókosár tetején, a lazán tartott válltáskában vagy éppen a ka­bát zsebében. Ez olyan poten­ciális veszélyforrás, amit rit­kán hagynak ki a zsebtolva­jok. Elég egy óvatlan pillanat: egy kicsit meglökik az áldo­zatot a tumultusban, és már kész is a baj. Tehát: a pénzt tartsák inkább a ruházatban vagy legalább a bevásárlóko­sár aljában, a válltáskákat pe­dig fogjuk hónunk alá. És mindenekelőtt: egy pillanatra se hagyjuk őrizetlenül tárgya­inkat. Ne tegyük le táskánkat, pénztárcánkat a kezünkből még annyi időre sem, amíg megcsodáljuk a megvásárolni szánt árut. A többi jó tanács a kereskedőknek szól: ilyenkor a kasszába (szerencsére) több pénz gyűlik össze. Ha az év más részében nem is, ilyenkor nagy szükség lehet az őrző­védő szolgálatokra, támadás­jelzőkre, amelyek akár köz­vetlenül a rendőrséget is ri­aszthatják. De a legjobb, ha nem tartanak az eladótérben nagyobb összeget. Az óra-ékszer boltokban „bevált módszer”, hogy a nagy tömegben kikérnek egy- egy értékesebb árut az eladó­tól megtekintésre, majd a tet­testárs elcsalja az eladót a bolt másik végébe. A történet vé­gét azt hiszem felesleges is leírni... Nem árt tehát az óvatosság vevőknek, eladóknak, bolt­vezetőknek egyaránt. Békés­csabán, az Aranykapu-vásár- ban megerősített ügyelet mű­ködik: ha már megtörtént a baj, legyen kihez fordulni — persze jobb mindezt meg­előzni. Antal Gyöngyi Járatlan útra léptek akkoriban a Békés megyeiek is A RENDŐRSÉGI INFOSZTRÁDA KILOMÉTERKÖVEI (Folytatás az I. oldalról) Példás gyorsasággal alakul­tak a megyei főkapitányságok informatikai osztályai, így a Bé­kés megyei is, mely 1992. május 1-jén 12 fővel kezdte meg a munkáját. Az azóta eltelt négy év eredményeiről, kudarcairól beszélgettünk Péli István alez­redessel, aki ennek a viszonylag fiatal szolgálati ágnak kezdettől fogva a vezetője. —Mi is történt az elmúlt négy év alatt? — Néhányszor már megkér­dezték tőlem. Azt szoktam mon­dani, hogy alig emlékszem vala­mire, olyan gyorsan eltelt. Per­sze ez a humoros oldal, a való­ság az, hogy kemény négy év áll mögöttünk, sok-sok munkával, ami miatt hirtelen elteltek az évek. 1992. május elsején 10 da­rab számítógépünk volt — ma 256 darab —, amelyek éppen csak az alapvető funkciókat tud­ták szolgáltatni, de ez minket nem zavart, nagy lendülettel kezdtünk munkához. Olyan utat kezdtünk járni, amelyen előttünk még nem haladt senki. Mindenképpen kihívást jelen­tett, de leginkább éjszakába nyúló munkanapokat, amelye­ket bizony nem mindig követett siker. A kezdetkor jóval több és szerteágazóbb feladatunk volt, amelyhez kevesen voltunk, nagy volt az egyének leterhelt­sége. Ez és az alacsony fizetés — a polgári életben kétszer, há­romszor többet adtak akkor egy képzett számítógépes szakem­bernek — már az elején megin­dított egy fluktuációs folyama­tot, amely mára a munkaerő­cserélődés terén rekorderré ava­tott minket a főkapitányság szolgálati ágai között, de egy­ben kialakított egy élcsapatot is. Ez már azonban a sikereink ka­tegóriájába tartozik, és az is, hogy még ’92-ben 700 rendőrségi dolgozót tanítottunk meg a számítógép alapvető ke­zelésére. — Nem csoda hát, hogy el­röppent az év. A ’93-as mit ho­zott? — Az igazi nagy változást. Ekkor létesült közvetlen számí­tógépes kapcsolatunk a Köz­ponti Adatfeldolgozó Hivatal­lal, amelyhez már újabb, moder­nebb gépeket kaptunk, kidol­goztuk az adatvédelmi, adatbiz­tonsági rendszert, és a változó, a rendőri munkához mind jobban igazodó programok használatát folyamatosan oktattuk az egész megye rendőreinek. Ez az év volt az, amikor egy teljes kapi­tányság számítógépes hálózatát üzembe tudtuk helyezni. 1993. szeptember 1-jén a békéscsabai kapitányság irodáiból eltűntek az írógépek, helyüket számító­gépek foglalták el. Ez a rendszer az, amelyik a mai napig is meg­felel — szinte külső beavatko­zás nélkül — az üzembiztonsági feltételeknek. Az év végére pe­dig egy újabb (modernebb) távadatátviteli rendszer épült a központi adatbankokkal.-—Ez azt jelentette, hogy a megye rendőrei a rendőrség nagy országos nyilvántartásait is igénybe vehették a munkájuk során? — Tulajdonképpen azt. Ek­kor kezdődött meg az a folya­mat, amely ma ott tart, hogy az ország bármelyik rendőre meg­tudhatja szinte pillanatok alatt az általa ellenőrzött személyről, gépkocsiról, értékesebb vagy kevésbé értékes azonosítható tárgyról, hogy nem keresi-e mondjuk a sajószentpéteri kör­zeti megbízott. — A következő három év is ennyi változást hozott? — Tulajdonképpen igen, de ezeket már kevésbé követte fi­gyelemmel a nyilvánosság. Megszokottá váltak a számító­gépek és velük együtt mi is. A napi munkáink mellett — gé­pek, rendszerek karbantartása, javítása — tanuljuk és tanítjuk kollégáinknak a számítógépes programok használatát, sőt egy központi speciális rendőrségi programot készítő munkacso­port munkájában ketten is részt vettünk ez idő alatt. A tervek szerint az a program (pontosab­ban egy javított változata) a jövő évben országos méretekben lesz telepítve, mint a magyar rendőrség egységes számítógé­pes programja. — Ha már a következő évről esett szó, milyen feladat vár az informatikai osztályra 1997- ben? — A gyulai, a szarvasi és az orosházi kapitányság teljes szá­mítógépes rendszerét kell kiépí­tenünk, ezzel együtt a meglévő géppark minőségi cseréjére is sor kerül, hiszen ezeken a gépe­ken már az előbb említett Polinfó elnevezésű központi program fut majd. A kollégáin­kat ennek a kezelésére is meg kell tanítanunk, tehát úgy tűnik, a jövő év is elröppen majd gyor­san. Fazekas László Ha az ellenőrző rendőr szükségét látja, pillanatokon belül megkapja a kért információkat a központtól FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents