Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

1996. december 11., szerda MEGYEI KÖRKÉP-^bérés megyei hírlap Játékokat nyertek A Providencia Biztosító Oroshá­zi-Kirendeltségén kötötték meg az orosházi Ifjúsági úti óvoda gyermekei részére a Süni Tanuló Balesetbiztosítást. Az óvónők a 4 változat közül a „B”-t választot­ták és pályáztak is, ennek ered­ményeként a cégtől gyermeken­ként 50 forintot vissza is kaptak. A beküldött 20 pályaművel (köz­lekedési témájú rajzokkal) a gye­rekek megnyerték a Providencia Biztosító első díját is. Az Ifjúsági úti óvoda nyereménye: céglogók, kabalák, játékok, rajzeszközök és 6 kilogramm gyümölcs. Külön elismerést — 1 ezer forintos vá­sárlási utalványt — nyert a leg­ügyesebb gyerek, Bubik Orsolya. Az ajándékokat a minap adta át a boldog nyerteseknek Szabad An­tal megbízott vezető. (Csete) Könyvkötészeti remekek a Tevanban — A könyv nem idegen ettől a hallgatóságtól, hiszen nap mint nap találkoznak vele, bár az utóbbi időben talán jobb bará­tunk is lehetne — mondta teg­nap Békéscsabán, a Tevan An­dor Gimnázium és Nyomdaipa­ri Szakközépiskolában Németh Lajos igazgató Feigl Miklósné kézműves könyvkötő mester kiállításának megnyitóján. — Legszívesebben termé­szetes anyagokkal dolgozom — mondta a megnyitó után a könyvkötő mester. — Kedve­lem a bőrt és a rezet, de készítet­tem már háncsból és gombából is kötést. A mostani kis kiállí­tást az évek során már kiállított anyagokból és sok új munkám­ból válogattam. A kiállított anyagok között szerepel az a két díjnyertes mun­ka is, mely témájában, hangula­tában a honfoglaláshoz kapcso­lódik. A borítások hagyomá­nyos anyagokkal, bőrrel és ne­mezzel készültek. Az egészbőr bordás kötés tábláján a csoda- szarvas legendája elevenedik meg, a nemezborításon pedig A könyvkötő mester díjnyertes munkáival FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER bőrrátétes életfamotívum, négy sarkát pedig honfogla­láskori hajfonat-díszekre utaló bőrrátétek díszítik. A kiállítás december 19-éig 9—15 óráig tekinthető meg az iskola aulá­jában. K. A. Az is fázik, aki fizetett Mezőkovácsházán, az Ifjúsági-la­kótelepen hasonló helyzet állt elő, mint a battonyai Molnár C. Pál- lakótelepen, ahol a Dégáz Rt a ko­rábbi években kikapcsolta a gáz­szolgáltatást, mivel a lakók egy ré­sze nem fizette a költségeket. Mezőkovácsházán ez a keserves állapot az idei tél előtt ismétlődött meg a közös fűtőmű lezárásakor. Hosszas egyezkedés után többen egyedi fűtésre tértek át, ami azon­ban aránytalanul nagy terhet rótt a családokra. Másrészt az is tény, hogy aki nem tudott egyedi fűtésre áttérni, annak most sem melegvize, sem fűtése nincs. A napokban elter­jedt a hír, hogy a nem fizetők delegá­ciót küldtek a polgármesterhez az egyedi fűtés kialakításának támo­gatására. Az eset nagy közfelhábo­rodást váltott ki, ezért megkérdez­tük Bakos István polgármestert, ho­gyan döntöttek? — A lakók képviselői valóban megkerestek és az is igaz, hogy önkormányzati támogatást kértek a fűtési problémájuk megoldására. Az előteijesztést zárt ülésen tárgyal­ta a testület. Először is megvizsgál­tattuk, hogy akinek nincs fűtése, azok közül hány adós van és mennyivel tartozik a közös képvi­selőnek, vagy más szolgáltatónak (OTP, vízügy, Démász). Sajnála­tos, de van, akinek több százezer forint tartozása halmozódott fel. Sok család a két, három gyermekre hivatkozik, amellyel egyetértek ad­dig, hogy ők nem szenvedhetik el a kialakult helyzetből adódó hátrá­nyokat. Felvetődik azonban a szülői felelősség kérdése. Többen hivat­koztak munkanélküliségre. Eköz­ben például a Béköt több, mint 20 főt tudna foglalkoztatni. A munka­ügyi központ kirendeltségén sok betöltetlen állásajánlat van még. Nem mindenki önhibáján kívül ke­rült ebbe a helyzetbe. Nyilvánvaló, ennek ellenére, az önkormányzat részéről megpróbáltunk segíteni. A gyermekek kollégiumi elhelyezése talán megvalósítható. Pillanatnyi­lag az önkormányzat nincs abban a helyzetben (és a jövőben sincs rá kilátás), hogy átvállalja a lakók hát­ralékait, illetve, hogy hosszú távú kölcsönt tudna biztosítani. (Halasi) Elkerülhetetlen az adóemelés Kardoskúton Kardoskúton hétfőn tartottak fa­lugyűlést, ahol Ramasz Imre polgármester az idei év gazdál­kodása kapcsán elmondta: saját erőből valósították meg a közvi­lágítás korszerűsítését, a kerék­párút építését, csupán egy alka­lommal kellett felvenniük rövid­távú hitelt 500 ezer forint érték­ben. Zökkenőmentes gazdálko­dást jövőre viszont csak úgy re­mélhet a település, ha a bevéte­lek nőnek. így elkerülhetetlen a helyi adók mértékének emelése. 1997-ben az óvoda felújítása megtörténik, a Mikszáth Kálmán utca útburkolatát befejezik, a költségvetésből 250 ezer forintot elkülönítettek az 1956-os emlék­műre. Ezzel kapcsolatban a pol­gárok közül voltak, akik úgy véle­kedtek, ebből a pénzből inkább zárt buszmegállót kellene építeni. Mindenki megnyugtatására a fe­lek abban maradtak, hogy az em­lékmű terveinek elkészülte után újabb falugyűlést hívnak össze. A közbiztonság kérdése is felvetődött, hiszen az egyetlen körzeti megbízottat Gádorosra helyezték, így rendőr nélkül ma­radt a falu. A polgárőrség mun­kájáról elégedetten nyilatkoztak az emberek. Cs. I. Az őszi munkákat hitelből kellett finanszírozni Közepes évet zár a Kalász A mezőberényi Kalász gazda­szövetkezet tegnap közgyűlés helyett — nem lévén megfelelő a létszám — kül­döttgyűlést tartott a helyi művelődési központban. Vécsei Dániel, a szövetkezet elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd a'LANDMARK Kft. (amely működteti a szövetke­zet vagyonát) tagjai tartottak beszámolót az 1996-os évről. Nagy Árpád szólt a növény- termesztésről: ez az év sem volt könnyebb a tavalyinál, elsősorban a közgazdasági okok miatt tovább nyílt az ag­rárolló, az energiaszolgálta­tások, anyagköltségek 25—30 százalékkal emelkedtek. Az időjárásra most nem kellett panaszkodni, a vetésszerkezet hasonló a tavalyihoz, búza 1388 hektáron volt vetve, 38 mázsa fölötti termést hozott. Most ősszel 1236 hektár búza várja a hótakarót. — Közepes évet zárunk, túl sok jót nem tudok mondani — kezdte beszámolóját az állat- tenyésztésről Kőszegi Ádám. A kettőskúti szarvasmarhate­lep 772 ezer liter tejet adott el, literjét 35 forint 29 fillérért, a jövő évi takarmány biztosítva van a telepeken. A szárító­keverőüzemben 4 ezer vagon terményt szállítottak, tároltak, illetve dolgoztak fel. Klement Ilona pénzügyi­számviteli vezető ismertette az eddigi bevételt, mely 500 millió 240 ezer forint, de hoz­zátette, a nagyobb árbevétel sem hoz jóval több eredményt, a kiadások is növekedtek. Áz őszi munkálatokat hitelből kellett finanszírozni. Összes­ségében a szövetkezet jó mű­ködését mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy 5 százalék osztalékelőleget fizetnek az 1996-os év eredményére. Harmati Erzsébet Az elvárható körültekintéssel jártak-e el a gyulai önkormányzati vezetők? Messziről jött emberek 2. Az október 30-ai, a sajtó számára is nyilvánossá tett tanul­mányterv-bemutató a gyulai önkormányzat vendégházában. Balról jobbra: Malcolm Fudge, Chris Bellew és Harry Codd FOTÓ: KEREKES ISTVÁN A káefté cégbírósági bejegyzési kérelméhez természetesen csa­tolták az angol partner angliai cégbejegyzési bizonylatát is. Anglia és Wales cégjegyzék­vezetője nevében, a cardiffi cég­hivatalban S. Morgan cég- jegyzékvezető-helyettes igazol­ta, hogy a Central European Holdings Limited, ez a korlátolt felelősségű magántársaság az 1985. évi angol társasági tör­vény értelmében bejegyeztetett. Az igazolás kiállításának kelte: 1994. július 4. No, lehet, hogy ezzel lesz egy kis baj. Azt a ma­gyar cégek számára tett jogsza­bályi előírást, mely szerint a nem az érintett cégbíróságnál bejegyzett cégek csak három hó­napnál nem régebben kiállított okmánnyal igazolhatják létezé­süket, a cégbírósági gyakorlat a külföldi cégekre is alkalmazza. Lőttek az újabb angol—magyar­nak? Angol kor Ne vegye senki kötözködésnek, de nem értjük, hogy miért Gellén Vencel nyújtotta be augusztus közepén a cégbíróságra a be­jegyzéshez szükséges iratokat? Mint említettük, erre már egy­szer megbízatott a budapesti ügyvédnő. Az egyik — leadás­kor, helyben kitöltendő, a Békés megyei cégbíróságon alkalma­zott— ügyviteli iraton ez olvas­hat ,,Nyilatkozat. Alulírott Gellén Vencel ügyvéd, mint a Gyula Regionális Fejlesztő Kft. jogi képviselője nyilatkozom, hogy az alábbi iratokat a cégbí­rósághoz becsatoltam, azok a bejegyzési kérelem mellékletei között szerepelnek.” Miegy­más, aláírás. A kisördög nem hagyott nyu­godni bennünket. Egyszer volt Budán kutyavásár, Gyulán vi­szont már másodjára próbálkoz­nak nyélbe ütni egy fontos, pon­tosabban angol partneres önkor­mányzati vállalkozást. Az „Első Angol—Magyar Városfejlesz­tési Kft.” (First Anglo-Hunga- rian Town Development Asso­ciation) bejegyzési kérelmével 1994. augusztus 4-én keresték meg a Békés megyei cégbírósá­got. Már az akkori külföldi part­nernek is az újpesti közjegyző eshetett kézre, mert ugyancsak előtte írták alá a címpéldányt. Az akkori alapító okirat kísérte­tiesen hasonlít a Gyula Regioná­lis Fejlesztő Kft. alapító okmá­nyához (pontosabban ehhez: az). Csak éppen az ideiben igye­keztek elkerülni azokat a bakikat, melyeket az 1994-esen a cégbíróság kijavíttatott, pótol­tatott. Az akkor közösen létreho­zott cég ügyvezetőjét — micso­da egybeesés! — Harold A. Codd-nak nevezték. A tagjegy­zék szerint a 9 milliós tőkéből Gyula város önkormányzata 3 millió 600 ezer forintos, nem pénzbeni betét bevitelét vállalta, míg a Hedly International Overseas Inc. 5 millió 400 ezer forint pénzbeli tőkerész bevite­lére tett ígéretet (USA-dollár- ban). A felek vállalták, hogy a társasági szerződés életbe lépésétől számított 15 napon be­lül rendelkezésre bocsátják be­téteiket. Ezt a kötelezettségét egyik fél sem teljesítette. A kül­földi partnert Edward Green- halgh vezérigazgató képviselte. (Egy közös ismerősünktől tud­juk, hogy többszöri találkozásuk alkalmával egyszer sem fordult elő, hogy ugyanazokat az infor­mációkat adó névjegykártyát adta volna kezébe.) A külföldiek részéről ő, az önkormányzat képviseletében dr. Pocsay Gá­bor akkori polgármester és a hi­vatal egyik munkatársa írta alá a szerződést. Az ellenjegyző ügyvédnő is ugyanaz, akit az idén alapított káefté bejegyzésé­vel is megbíztak. Amerika felfedezése A cégbíróság innen kezdve állan­dó és türelmes levelezésben állt a káeftével és az alapítókkal. Ta­valy november 13-án a cégbíró­ság javasolta (nyilván az elhaló lelkesedés láttán), hogy a felek kérelmezzék a cégbejegyzési el­járás megszüntetését. Ä gyulai polgármesteri hivatal jelezte: ők már meg is küldték a szerződést felmondó, 1995. május 15-ei képviselő-testületi határozatot, valamikor júliusban. A gyulai jegyző még a Békés Megyei Bí­róság elnökét is megkereste egy levélben: töröljék már soron kívül a káeftét, mert az önkormányzat­nak adózási kellemetlenségei is adódtak belőle! Aztán a fővárosi ügyvédnő következett a „párbe­szédben”, aki 1995. december 5- én kérte: a cégbíróság hosszabbít­sa meg a határidőt, mert a külföldi partner állandóan külföldön tar­tózkodik. Január 13-án az ügyvédnő maga kérelmezte: mi­vel a határidő lejárt, s Greenhalgh úrral se szóban, se írásban nem tud kapcsolatot teremteni, a cég­bíróság utasítsa el a gyulai önkor­mányzat bejegyzési eljárás meg­szüntetésére irányuló kérelmét, s folytassa a cégbejegyzési eljá­rást. A cégbíróság — alighanem megelégelve a dolgot — 1996. március 27-én soronkívüli eljá­rásban elutasította a káefté cégbe­jegyzési kérelmét. Ám a cégbíróság előtte még egy kísérletet tett a történet — nem rajta múló — komolyságá­nak megőrzésére. Idén február­ban végzést hozott, melyben hi­ánypótlásra hívta fel a kéeftét. Ki­fogásolták például: ha a kéefté ügyvezetője, Codd úr nem tagja a kétszemélyes gazdasági társa­ságnak, akkor szavazategyen­lőség esetén nem dönthet a szava­zatával — ellentétben a társasági szerződés rendelkezésével. S kér­ték: az Első Angol—Magyar Vá­rosfejlesztési Kft. módosítsa a cég nevét, mert abban a külföldi tag nem angol, hanem amerikai... Tágra nyílhatott ettől a magyar fél szeme, miként azoké is, akik em­lékezhetnek még arra, hogy az alapítási lázban égő akkori pol­gármester Angliában jól csengő nevűnek találta a külföldi part­nert. Ami persze egy amerikai cég esetében sem kizárt. A cégbíró­ság azt is kérte, hogy fizessék be a 180 ezerforintos eljárási illetéket. Az aranycsinálók E végzést az ügyvédnőnek küld­ték meg, ám 1996. február 22-én nem ő vette át a tértivevényen, hanem — a nyilván véletlenül éppen ott tartózkodó—Codd úr. (Ázóta tudható: a magyar ügyvédnő éppenséggel Codd úr felesége.) Aztán már csak a vég következett: a cégbíróság 1996. március 27-én elutasította az első (s lehet, utolsó?) angol/ amerikai—gyulai magyar gaz­dasági társaság bejegyzés iránti kérelmét. Valaki a pesti ügyvédi irodában (a magyar posta na­gyobb dicsőségére olvashatat­lan aláírással) április elsején át­vette e végzést. A végzés április 17-én jogerőre emelkedett, ol­vashattuk a cégbíróság e tényt rögzítő 1996. április 22-ei újabb végzésében. Ekkorra már — éppen egy héttel korábban — a gyulai képviselő-testület egy újabb an­gol—magyar gazdasági társa­ság létrehozásáról határozott: a történet elején erről a cégről ol­vashattak. A városatyák — okulva az előző próbálkozásból —nyilván jól meggondoltak, jól megfontoltak mindent... Idén október 30-án a máso­dikként alapított közös társaság, a Gyula Regionális Fejlesztő Kft. felvonult a gyulai képviselő-testület pihenőházi találkozójára. (A dolog szépség­hibája, hogy a sors elháríthatat­lan beavatkozása miatt a megbe­szélésen éppen azok a képvi­selők nem vehettek részt, akik értenek is a gazdasági ügyekhez: ugyanis ugyanerre a délutánra hívták össze a gazdasági és vá­rosfejlesztési bizottság, vala­mint a pénzügyi bizottság együt­tes ülését — az önkormányzat 1997. évi költségvetésének ügyében. Nem volt kétséges, melyik tanácskozást tartják majd fontosabbnak az érintett képviselők. Úgy tudjuk, hogy az egybeesést szóvá tevők azt a vá­laszt kapták a hivatal egyik vezetőjétől, hogy a külföldiek aznapra egy későbbi időpontot nem tudtak elfogadni...) Codd úr — ezúüal executive direc- torként, mondjuk szervezési igazgatóként—elmondta, hogy elsőre egy szerviz, üzletköz­pont, szabadidő-létesítmény megvalósítási tervét készítették el. A beruházás helye a Paradi­csomi lakótelep előtti 64 hektá­ros, 384 milliós értékűre taksált belterületi ingatlan lenne. O mu­tatta be a projekt munkacsoport­ját is, mely élén a polgármestert említik (The Major). Megjelent a Healey and Baker nemzetközi ingatlanvállalkozó és tanácsadó cég budapesti képviselője, s maga Malcolm Fudge úr is. El­hangzott, hogy a tervkészítést anyagilag az angol kormány is támogatta, mégpedig az isme­retlen nagyságú költségek 20 százalékát vállalta magára. (Codd úr szívesen emlékezik meg erről. Úgy tudjuk, ő a BESO, a Brit Tengerentúli Köz- igazgatási Szolgálat nevű, füg­getlen fejlesztési szervezet ma­gyarországi képviselője. A BESO tapasztalt brit befekte­tőket mutat be magyarországi ipari vállalatoknak. A szolgálat a brit kormány támogatását él­vezi — mégpedig a Know How Alapítványon és a Tengerentúli Fejlesztési Adminisztráción ke­resztül.) Codd úr kijelentette: „A mezőgazdasági területből ara­nyat csinálunk”. Hát, abból le­het... (Folytatjuk) Kiss A. János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents