Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-06 / 259. szám

«► 1996. november 6., szerda MEGYEIKÖRKÉP ________________________________Jg&l--------------------------------------------------------------------------------------------------------­HES MEGYEI HÍRLAP Mennyit ér az emberek egészsége? Jól gazdálkodnak, (i) Dévaványán az önkormányzat háromnegyed éves gazdálkodá­sáról Szűcsné Horváth Margit gazdasági csoportvezető tájé­koztatta a testületet a napokban megtartott ülésen. Majd a képviselők módosították az idei költségvetést (amit elsősorban a sikeres pályázatok tettek lehetővé). Gyarapodtak, (i) A Bel- szervi Betegek és Rokkantak Országos Egyesülete Vésztői Szervezete tavaly ilyenkor 37 taggal alakult meg. A napokban megtartott ünnepi taggyűlésen Kiss Istvánná elnök már arról számolt be, hogy taglétszámuk 143-ra bővült. Elhangzott: a szervezet továbbra is mindent megtesz a tagok szociális gond­jainak enyhítéséért. (Folytatás az 1. oldalról) Szarvas városa hamarosan olyan szerencsés helyzetbe ke­rül, hogy például a változó korú nők kezeléséhez rendelkezé­sünkre áll belgyógyász, nőgyó­gyász, reumatológus, onkoló­gus szakember két orvos szemé­lyében. Akinek szüksége lesz gyógykezelésre, nem tudom a közelben sehová csontsűrű­ségmérésre küldeni. Pedig a gyógyszert csak az adatok isme­retében lehet kedvezményesen felírni. Más nagyvárosokban át­megy a szomszédba a beteg és megvizsgálják, mi vidéken még vizsgálati időpontot is nehezen tudunk szerezni. — Tudomásom szerint készí­tett egy nyertes pályázatot az egészségügy átalakítására, amelyet támogat a Népjóléti Mi­nisztérium és lehetőségei szerint a helyi önkormányzat kiegészít. — Négy pontban foglalha­tom össze a lényegét. A meglévő aktív ágyakat krónikus ellátásra és a sürgősség biztosítására ala­kítanánk át. Negyven kilométe­ren belül ugyanis nincs kórházi vagy magasabb szintű sür­gősségi ellátás ezen a területen. Megszűnik a szülőotthon, ezzel a szülészeti sürgősségi ellátás­nak is vége lesz. A sürgősségi központban belgyógyászati, se­bészeti ellátást biztosíthatunk úgy, hogy a beteg kórházba szál­lítható állapotban legyen. Gya­korlatilag ambuláns ellátás mö­gött minimális ágyháttérrel tel­jes szakorvosi gyógyítást nyújt­hatnánk. Az eljárás felfüggesz­tése miatt viszont egyelőre bi­zonytalanok vagyunk, várunk. — Pásztor Gyula 1992-ben került Szarvasra, klinikai onko­lógia és szülészet-nőgyógyá­szat a szakterülete. 1995 máju­sától irányítja a gyógyító­megelőző intézményt. Mi tarto­zik ehhez? — Sajnos egyre szűkül a kör, egyelőre a szakorvosi rendelőin­tézet tartozik, a védőnői szolgá­lat és az iskola-egészségügy. A fekvőbeteg-intézet, az a szülőotthon, amely januártól ápolási otthonként működik majd. A házi betegápolást igen jól végzi a városban a Lazarénus Nec ótemplomi gondozási kör, együttműködésünk szoros. A szakmai ellenőrzést a megyei tisztifőorvos megbízása alapján a megyei szakfelügyelő főor­vosok végzik. Az intézmények működési engedélyét a megyei tisztiorvosi intézet adja majd ki, ennek alapján köthetünk szerződést az egészségbiztosí­tóval. — Amennyiben a megyei egyeztető fórum döntése életbe lép, a szülőotthonból ápolási otthon lesz? — Az a célom, hogy ez a város ne veszítse el a fekvőbe­teg-intézményét. Nem profitori­entált tevékenység lesz mindez, jó ha önmagát el tudja tartani. A városban működő főiskolák hallgatóinak, az idegenforga­lomban erre járóknak, az itt élő embereknek szüksége van a jó egészségügyre. Közel negyven­ezer itt élő embert kell ellátnunk, ez a szám néhány ezerrel emel­kedik a főiskolák és az idegen- forgalom miatt. T ágabb értelem­ben akár 60 ezer emberre kell gondolnunk. Igen nagy a tanya­világ errefelé, azok laknak ott, akik egyébként is fokozott gon­dozást igényelnek. Nagyon ügyesnek kell lennünk, hogy el tudjuk magunkat tartani, most sem vagyunk veszteségesek. A béreink persze szégyenletesen alacsonyak, ha erre gondolok, fel kell tennem a kérdést, csak ennyit ér az emberek egészségé­nek biztosítása? A mai Magya­rországon teljességgel lehetet­len vidéken biztosítani a minisz­térium által előírt működési en­gedélyhez szükséges mini­mumfeltételeket. Százmilliós nagyságrendben kellene ehhez fejlesztenünk, ez pedig elkép­zelhetetlen. Bede Zsóka Űj piactér, (b) Az eleki ön- kormányzat legutóbbi testületi ülésén felvetődött, hogy a jelen­legi túlzsúfolt piactéri állapoto­kat mielőbb fel kell számolni. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a piacteret ne az önkor­mányzat, hanem egy piactársa­ság működtesse. Több indít­vány, kezdeményezés érkezett a testülethez, ezek értékelése, ki­dolgozása most van folyamat­ban. Tánccsoportosok, (d) A békéscsabai Vasutas Műve­lődési Házban működő Printo- mat Tánccsoport fiatal versenyzői, Rácz Balázs és Kepenyes Nikolett legutóbb a szigetvári verseny E osztályos versenyén latinban elsők, standardban a negyedikek let­tek. Ugyancsak E osztályban Budapesten standardban a hato­dik helyen végzett Tóth Sándor és Kovács Zita. Szarvadon és környékén egészséges a környezet, ez tapasztal­ható az újszülötteken is ARCHÍV FOTÓ Hangverseny csellóra és zongorára Onczay Csaba Kovalszki Mária A békéscsabai Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola ven­dégeként Onczay Csaba és part­nere, Kovalszki Mária ad hang­versenyt a Bartók Kamaraterem­ben novembet 7-én, csütörtökön este fél nyolckor. A Kossuth-díjas, Érdemes művészt, Onczay Csabát a há­rom földrész koncerttermeiben való fellépések generációjának egyik vezető csellistájává tették. Budapesten, Moszkvában, Sie- nában tanult. Több nemzetközi versenyen nyert első díjat. Több európai országban tart mester- kurzust. Kovalszki Mária Marosvásár­helyen született, művészdiplomá­ját a Zeneakadémián kapta. Az aostai nemzeközi zongoraver­seny egyik díjnyertese és a buda­pesti Weiner Leó kamarazene­verseny győztese. Rendszeresen koncertezik hazai és külföldi hangversenytermekben. A csütörtöki koncerten Haydn, Beethoven, Debussy,. Kodály, Chopin és Martinu művei szere­pelnek. M. K. A vidék kiszolgáltatottja a főváros politikájának Mezőkovácsházán Bakos István polgármester megválasztása óta többször hívott meg ellenzéki képviselőket, vezetőket, illetve kezdeményezett ilyen fórumot a városban. A közelmúltban a kis­gazdapárt egyik volt vezető képviselője járt itt, amely után sokan találgattak: miféle szer­vezkedés folyik a hivatalban. Erről kérdeztük a polgármestert. — A különféle pártok képviselőinek meghívására a vi­dék kiszolgáltatottsága késztet — mondta. — Szerintem fontos hangsúlyozni, amennyiben vál­tozás lesz az ország irányításá­ban, és a vidék nem kap arányos képviseletet a hatalomban!!), akkor mindegy, ki jut kormány­zásra, mert kizárólag a főváros kiváltságos érdekeit nézik majd. Az utóbbi évek gyakorlata ön­magában is meggyőző, hogy mi folyik körülöttünk. Nem valaki ellen vagy mellett szervezke­dünk, hanem a lakosságért. Fon­tos tudni, ki hogyan gondolko­dik, és melyek a mögötte levő erők. Nem lehet tovább hazudni a jóról, amikor folyamatosan a rossz felé megyünk, és az embe­reknek bebeszélni, hogy ez „szükségszerű”. Úgy gondo­lom, rá kell irányítani a figyel­met, hogy ne nélkülünk döntse­nek felettünk. Jelenleg kiszol­gáltatott helyzetben van az or­szág. Nem a kormánypártiak tagsága ellen szólunk, de a mindkét pártot megjelenítő, a hatalmat bitorló szűk csoporttal szemben. Nem üres beszédekre van szükség, hanem összefogás­ra. tenniakarásra. Most az ellen­zéki oldal politikai feladata len­ne a vidéket összefogni, hogy tegyünk magunkért valamit. Másrészt felhívni a figyelmet: mindezt nem elvárni, de segítve, akarva támogatni kell. Ezek a fórumok tehát elsősorban ezt a „felrázást” célzó összejövete­lek, beszélgetések. H. M. ß a világban 40 eve történt az országban Békés megyében 11 A terror megszenvedett Békés megyében (A és B betűs nevek) 1956. november 4. a magyar tör­ténelem egyik legfájóbb, szív­szaggató gyásznapja. A szovjet fegyverek oltalma alatt Buda­pestre lopakodó, úgynevezett „forradalmi munkás-paraszt kormány” romjaiból feltámasz­totta karhatalmi, bírósági, fegy- intézeti és közigazgatási terror­gépezetét, és miután meggyő­ződött róla, hogy a szovjet had­sereg kíméletlen csapása nem törte meg a forradalom híveinek ellenállását, üzembe helyezte azt. * Működésének első és legfon­tosabb színtere Budapest volt, ahol már novemberben megtel­tek a börtönök az internálás és perbe fogás céljából tömegesen „begyűjtött” fővárosiakkal. Másfél-két hónappal később „arányosan kicsinyített” mére­tekben ugyanez történik Békés megyében is. Decemberben elkezdődnek, 1957 első negye­dében pedig mind gyakoribbá válnak a házkutatások, interná­lások, éjszakai letartóztatások Békéscsabán és a megye más helységeiben. Ezt követi a poli­tikai büntetőperek rendőrségi és ügyészségi előkészítése, majd bírósági lefolytatása a megyei szintű ítélethozatalig. Ismerve a megpróbáltatásokat, melyeket a szabadságmozgalom aktivistái: a forradalmi bizottságok, mun­kástanácsok, nemzetőrségek tagjai, a küzdelem ismeretlen közkatonái kiállottak, köteles­ségünknek éreztük nevük és em­lékük megőrzését e lap hasábja­in. Teljességre anyagi forrása­ink és kutatói energiánk határai, az internáltak pontos és hiteles névjegyzékének hozzáférhetet­lensége, valamint a bírósági ira­tok egy részének Békés megyén kívüli őrzése miatt nem töreked­hettünk. De a vállalt feladatot alapjában véve teljesítettük: az ártatlanul meghurcoltak túlnyo­mó többsége ezúton nyilvános elégtételben részesül. Az alábbiakban betűrendes felsorolást adunk azokról, akik 1956. október 23. után a Békés megye területén végbement po­litikai népmegmozdulásokban, forradalmi cselekményekben való részvételük miatt mártírha­lált haltak, börtönbüntetést, vizsgálati fogságot szenvedtek vagy szabadlábon felmentéssel végződő bírósági eljárás alá vo­nattak. A felsoroltak neve után zárójelben születési helyüket és évüket, foglalkozásukat, s végül a cselekményük színhelyét is­mertetjük. ADAMIK Pál (Szarvas, 1917, üveges — BÉKÉSCSABA), dr. ADAMKOVITS Ágoston (Nagylak, 1898,ügyvéd—TÓT­KOMLÓS), ÁGOTA László (Békéscsaba, 1922, vezénylő MÁV-tiszt — BÉKÉSCSABA), ALMÁSI István (Doboz, 1914, földműves — DOBOZ), ifj. AN­TAL Ferenc (Sarkad, 1938,mun­kás — SARKAD), ANTALIK János (Tótkomlós, 1919, kazánfűtő — TÓTKOMLÓS), ÁRGYELÁN György (Kétegy- háza, 1926, földműves — KÉT- EGYHÁZA). BÁBA György (Dombegy­ház, 1912, földműves — DOMBEGYHÁZ), BAGDI Károly (Bihamagybajom, 1937, géplakatos FÜZESGYARMAT), BAGDI Sándor (Geszt, 1932, halász, GESZT), dr. BALÁZS Ambrus (Orosháza, 1911, ügyvéd — OROSHÁZA), BALOGH Fe­renc (Doboz, 1927, mezőgaz­dasági munkás — DOBOZ), BALOGH G. Ferenc (Doboz, 1929, mezőgazdasági munkás — DOBOZ), BALOGH Imre (Sarkadkeresztúr, 1913, föld­műves — SARKADKE­RESZTÚR), BALOGH István (Kunágota, 1915, földműves — KUNAGOTA), BALOGH Já­nos (Geszt, 1916, földműves — GESZT), BALOGH Sándor (Gyula, 1906, műszerész — ELEK), BÁNKI HORVÁTH Ferenc (Orosháza^ 1926, mun­kás — OROSHÁZA), BÁN- KUTI Mihály (Mezőberény, 1930, motorszerelő — MEZO- BERÉNY), BÁNYÁS Mihály (Battonya, 1923, földműves — BATTONYA), BARACSI Jó­zsef (Sarkad, 1923, munkás — SARKAD), BARÁTH István (Nagyiratos, 1921, tsz-tag — DOMBEGYHÁZ), BARATH Sándor (Budapest, 1943, kisegítő családtag — GYULA), BATKÓCZI János (Dévavá- nya, 1914, raktáros — DÉVA- VÁNYA), BARKÓCZI László (Cegléd, 1924, tsz-tag — DÉVAVÁNYA), BARNA András (Nagyszénás, 1937, joghallgató — NAGYSZÉ­NÁS), BARTOLF József (Mezőberény, 1915, kőműves — CSÁRDASZÁLLÁS), BAY Mihály (Gyula, 1931, segéd­munkás — GYULAVÁRI). BÉKÉSI Gábor (Doboz, 1907, földműves — ÓROSHÁZA), BÉKÉSI István (Mezőbaj, 1920, munkás — SARKAD), BÉKÉSI István (Szatmárné­meti, 1922, élelmezésvezető — SZEGHALOM), BELANKA Mihály (Békéscsaba, 1910, cu­korgyári dolgozó — TELEK- GERENDÁS), BENCUR Fe­renc (Gádoros, 1922 (?) — NAGYSZÉNÁS), B ENCSIK László (Orosháza, 1930, lakatos — OROSHÁZA), BENDE IMRE (Sarkad, 1917, sütősegéd — SARKAD), BENYÓ László (Csorvás, 1939, MÁV-pálya- munkás — GERENDÁS). BERÁR János (Gyulavári. 1936, traktoros —GYULAVÁ­RI), BERECZKI István (Mezőberény, 1918, földműves — MEZŐBERÉNY), BEREK- SZÁSZI Kálmán (Kötegyán, 1908, földműves — KÓTE- GYÁN), BERENCZ Lóránt (Eger, 1928, állatorvos — SZEGHALOM), BEREZI Gá­bor (Békés, 1932, munkás — BÉKÉS, MURONY), BER- TÓK András (Szarvas, 1938, motorszerelő — SZARVAS), B. FODOR PÁL (Kevermes, 1914, földműves — KE VER­MES), BICZÓ Gyula (Nagykő­rös, 1916, alezredes — BÉ­KÉSCSABA), BIHARI Gerzson (Nagyar, 1907, föld­műves — GESZT), BIRI Sán­dor (Doboz, 1923, földműves — DOBOZ), BIRIZDÓ László (Derecske, 1930, bányász — DÉVAVÁNYA), BÍRÓ Benjamin (Geszt,“1907, hentes, — GESZT), BÍRÓ Géza (Geszt, 1910, földműves — GESZT), id. BÍRÓ János (Geszt, 1896, földműves — GESZT), BODOR Gábor (Kunágota, 1919, földműves:— KUNAGOTA), BOJTOS And­rás (Nagykamarás, 1928, mun­kás — NAGYKAMARÁS), BOLDIZSÁR István (Nagy­szénás, 1908, MÁV-váltó- kezelő — NAGYSZÉNÁS), BÓNA Barnabás (Nagyvárad, 1931, gépészmérnök — BÉ­KÉSCSABA), BONDÁR And­rás (Sarkad, 1932, vontató- vezető — SARKAD), BONDÁR Imre (Sarkad, 1919, l.s/-tag _ SARKAD), RONDÁR János (Békés, 1922, földműves — BÉKÉS), BOR­BÉLY Gábor (Sarkad, 1923 (?) — SARKAD), BOROS Ferenc (Gyula, 1926, földműves — GYULAVÁRI), ifj. BORSOS Gábor (Nagykamarás, 1923, földműves — NAGYKAMA­RÁS), BORSÓS Sándor (Geszt, 1882, földműves — GESZT), BOZAI József (Újpest, 1933, tsz-tag — TÓTKOMLÓS), BRÁD András (Sarkad, 1940, gimnáziumi tanuló — SAR­KAD), BUBOR1 Béla (Kunágota, 1926, földműves — KUNAGOTA), ifj. BUCSAI László (Doboz, 1927, kisegítő családtag — DOBOZ), BUDA­VÁRI László (Abony, 1925, gépállomási igazgató — BÉ­KÉS), BURI János (Nagybánhegyes, 1909, MÁV- pályamunkás — MEDGYES- EGYHÁZA), BUS PÉTER (Nagyiratos, 1910, földműves — DOMBEGYHÁZ), BÚZA Nándor (Orosháza, 1925, vas­esztergályos — OROSHÁZA), BUZI Károlf (Sarkad. 1920, tsz-tag — SARKAD). (A következő rész lapunk holna­pi számában jelenik meg)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents