Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-05 / 258. szám
»KÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1996. november 5., kedd Megkérdeztük olvasóinkat Megszokták-e már a téli időszámítást? Papp Lajos, 62 éves, kunágotai nyugdíjas fűtő: — Hogy őszinte legyek, hülyeségnek tartom az órák átál- lítgatását. A természetet nem lehet becsapni. A nap most is ugyanúgy kel, és ugyanúgy nyugszik, mint amikor még nem volt óraátállítás. Az meg egyenesen mese, hogy ebből energiamegtakarítás származna. Viszont az emberi szervezet megszenvedi, ha kiesik a megszokott napi ritmusból. Legalábbis én ezt tapasztaltam magamon. Bedő Pálné, 72 éves, kisdomb- egyházi nyugdíjas: — Azzal sem voltam kibékülve, amikor szeptemberben állították vissza az órákat. Ez az október végi visszaállítás meg egyenesen felháborít. Nekem teljesen mindegy, hogy reggel vagy este kell meggyújtanom a villanyt. Sehogyan sem tudok spórolni. Tudja, kiknek jó ez? Azoknak, akiknek van hobbikertjük, mert így több időt tudnak ott eltölteni. Ha megszüntetnék az átállítást, én lennék a legboldogabb! Antal Mátyás, 41 éves, dombegyházi rokkantnyugdíjas: — Nehéz az átállás, nekem legalább egy hónap kell hozzá. De nem is látom értelmét, teljesen fölösleges. Az emberi szervezetnek elég teher ez az összevissza időjárás, fölösleges még időeltolódással is terhelni. Az meg mese, hogy mindebből energiamegtakarítás származna. Akár előbb van az óra, akár hátrébb, ugyanúgy égetnem kell a villanyt, ugyanúgy használnom kell az elektromos gépeket. Nagy András, 49 éves, mezőkovácsházi Epszer-dolgozó: — Olyan az életvitelem, hogy az átállás nem okozott semmiféle problémát. Nem kellett emiatt megváltoztatnom az évek-évti- zedek alatt kialakult szokásaimat. A magam részéről helyesnek tartom a téli-nyári időszámítást. Az energiamegtakarítást elsősorban a nemzetgazdaság szempontjából érzem jelentősnek. Az egyénnek pedig nyáron több szabadideje marad. M.Gy. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kétsopronyi öreg diákok kerestetnek A kétsopronyi általános iskola idén is megrendezi immár hagyományos iskolahetét. Az eseménysor egyik kiemelt programja lesz november 15-én 13 órakor az öreg diákok találkozója, ahová szeretettel várják valamennyi öreg diákot. Az egykor végzettek találkozhatnak a mai növendékekkel, a község vezetésével, ismerkedhetnek a település és az iskola mindennapjaival. A házigazdák meglepetése az iskola harmincöt éves történetét bemutató filmösszeállítás, nyilván sokakban nosztalgiát ébreszt. Az iskolahét programja november 11 -én kezdődik, a környékbeli nemzetiségi nyelvet oktató intézmények módszertani napjával. A szakmai programon túl az öt nap során számos olyan esemény lesz, amely gyermekek és szülők érdeklődésére egyaránt számot tarthat. Ilyenek a környezetvédelmi és egészségvédelmi témájú előadások, továbbá az ugyancsak e témák jegyében fogant életmódnap. Kiemelt program az emléksétány ültetése, amellyel az iskola elhunyt tanárai előtt tiszteleg. —r— ja / ... , / . a világban 40 eve történt az országban Békés megyében A névsor összeállításáról Az 1956-os magyar forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából közölt sorozatunk szerkesztője és kommentáto- ra -.Lőcsei Pál munkatársai segítségével betűrendes névjegyzéket készített mindazokról, akik ellen a forradalom erőszakos eltiprása után Békés megyében politikai büntetőpereket indítottak olyan cselekmények miatt, amelyekkel a vád alá helyezettek az ország függetlenségének és demokratikus szabadság- jogainak kivívását óhajtották előmozdítani. A névjegyzékbe felvettük az eljárás alá vont személyeket —; tekintet nélkül arra, hogy ügyükben milyen ítélet született; hogy védekezésre előzetes letartóztatottként vagy szabadlábon volt-e lehetőségük. A névsor összeállítóit az a nemes szándék vezette, hogy a forradalom eltiprását követő terrorhullám Békés megyei megszenvedőinek ez úton erkölcsi elégtételt adjanak. A szerkesztőség tudatában van annak, hogy a névjegyzék nem teljes. Nem tartalmazza azokat az internáltakat, akik ellen büntetőpert nem indítottak. Kimaradhattak továbbá olyanok, akik Békés megye területén tevékenykedtek a forradalom idején, de ítéletük iratait a megyén kívüli irattárak őrzik. Nem számolhatunk be e helyen név szerint azokról, akik a forradalom melletti véleményük és érzelmeik nyilvánítása miatt eltiltanak foglalkozásuk gyakorlásától (pedagógusok, jogászok, vasutasok stb.); akik ugyanezért elvesztették állásukat vagy különböző fokozatú fegyelmi büntetésben részesültek. Mindezek felderítéséhez a kutatást végző csoport munkaereje, s minden sérelmet szenvedett Békés megyei felsorolásához egy napilap hasábjai elégtelennek bizonyulnának. Hiányosságai ellenére abban a meggyőződésben tesszük közzé a levéltári kutatás eredményeként összeállított névjegyzéket, hogy a forradalom negyvenedik évfordulóját megélt honfitársaink, azok családtagjai, barátai, ismerősei ezt az. utókor megbecsülésének jeleként fogadják. A névsort november 6-ai, szerdai számunkban kezdjük ismertetni és — lehetőségeink szerint — naponta kívánjuk folytatni. Egy ülés jegyzőkönyve Az ülés egyik napirendi pontjaként a képviselők egy előterjesztést vitattak meg a polgár- mesteri hivatal informatikai hálózatának átépítéséről., A képviselő-testület 19611995. (IX. 25.) sz. határozata b. pontjának 2. bekezdése alapján a polgármesteri hivatal átszervezésével kapcsolatban a hivatal információs rendszerének újrakábelezését és fejlesztését kell végrehajtani (ennek határideje 1995. október 15., illetve 1996. június 30-ig)... a telefoncsatlakozókkal együtt 260—300 végpontra van szükség (jelenleg 70 db számítógéppel és 100 db telefonkészülékkel rendelkezünk, a fennmaradó 130 végpont szükségességét a későbbi fejlesztések, illetve az esetleges ,,költözések” indokolják)...” — áll az előterjesztésben. A gazdasági és városfejlesztési, valamint a pénzügyi bizottság egyaránt elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot: „Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határoz, hogy az informatikai hálózat átépítését az X-Byte Számítástechnikai Kft-vel végezteti el. Felkéri a polgármestert, hogy az 1996. évi költségvetésben az informatikai hálózat átépítésére 3.959.000. - Ft + 25 áfát biztosítson. Felelős: Dr. Lúczi József jegyző Határidő: értelem szerint.” Idézzük fel az ülésen történteket a polgármesteri hivatal által felvett és a tisztségviselők által hitelesített jegyzőkönyv segítségével! A POLGÁRMESTERI HIVATAL INFORMATIKAI HÁLÓZATÁNAK ÁTÉPÍTÉSE Előadó: Lebenszky Attila polgármester... ...Dr, Erdmann Gyula: Korábbi információk szerint a szükséges informatikai fejlesztés nem része a hivatali átszervezésnek, az anyagból kiderül, hogy mégis része, annak költségvonzataként jelentkezik. Kérdése, ez a közel 4 M Ft-os munka bizottsági, polgármesteri vagy testületi kompetencia. Tudomása szerint a munka már kivitelezés alatt áll. Amennyiben testületi kompetencia, későn kapták meg az anyagot, ha nem, akkor miért terjesztik eléjük. Dr. Lúczi József: Az átszervezésről szóló intézkedési terv, melyet a testület minősített többséggel elfogadott, kimondja azt, hogy gondoskodni kell a polgármesteri hivatal információs rendszerének újrakábelezé- séről, telepítéséről, fejlesztéséről. Törekedni kell arra, hogy minden önálló ügyintéző külön számítógéppel rendelkezzen... Annyiban nem függ össze az átszervezéssel, hogy ez egy olyan feladat, amit mindenképpen el kell végezni, mert egy közel száz számítógépes és országosan élenjáró térinformatikai rendszer további működéséhez elengedhetetlen... Az elmúlt év költségvetésében szereplő felújítási keret terhére kezdték el az informatikai hálózat fejlesztését, most a munka a testületi döntésig megállt. Azért nem volt illetékes a bizottság a döntésre, mert az ÁFA-val ez az összeg meghaladja a 4 M Ft-ot. Csóka János csatlakozik Erdmann alpolgármester hozzászólásához. A bizottságok tárgyalták az anyagot, de nem ilyen tartalommal, akkor 10 M Ft-os (Csóka János közlése szerint jegyzőkönyvezsi tévedésről van szó, helyesen: 1 millió forintos — a szerk.) összeggel szerepelt és a bizottság körülbelül a fele összeget támogatta. Nem érti, miről döntenek, ha a munka már folyik. Nincs más választásuk, igennel kell szavazniuk. Dr. Lúczi József: 1 M Ft + áfa tartalommal a munkát elkezdték, melynek anyagtartalma a túlnyomó többség. 2 M Fttal kezdték a tárgyalásokat, az X-Byte igazgatójával, Nagy Ákossal és akkor mintegy 500 munkahelyben gondolkodott a javaslattevő, amikor felmérte a városháza épületét, beleértve a levéltártól és a harisnyagyártól átvett helyiségeket is. Jelenleg nincs olyan követelése a kivitelezőnek, amely túlnyúlik az 1 M Ft-os tartalmon... Csóka János: A városban már ennél kisebb összegű beruházásokat is pályáztattak, kész helyzet elé vannak állítva, mert megvan a vállalkozó és elkezdte a munkát. Miért nem próbáltak pályáztatni, hátha más olcsóbban elvégezné a munkát. Dr. Lúczi József: Természetesen lehetett volna pályáztatni, de úgy érezték, hogy a vonatkozó önkormányzati döntés alapján egy különös figyelmet érdemlő javaslat született, hiszen az X-Byte tulajdonosa gyulai származású, és amikor tájékozódtak, az ország egyik legkiemelkedőbb cégének bizonyultak. Nem volt kötelező a pályáztatás, az épület rendbehozása és az új szellemű munka megkövetelte azt, hogy a feladatot időben végre tudják hajtani. Kéri, ne tételezzenek fel rossz szándékot, egy hasznos és célszerű beruházásról van szó... Dr. Gyarmati Sándor: Vajon honnan tudják, hogy mennyi az az érték, amiből a 10% kedvezményt kapták, illetve a 10%- kal csökkentett érték mennyivel több annál, mintha pályáztatták volna a munkát. Személyesen beszélt Hack Istvánnal, aki azt mondta, hogy ők felajánlkoztak a kivitelezésre, de pályázat nem jelent meg, hanem megkereste a város az X-Byte Kft-t, amely egy budapesti cég, aki budapesti irányítás mellett leadta gyulai cégeknek a munkát kivitelezésre. Ennek a gyakorlatnak ebben a városban véget kell verni. Dr. Lúczi József: Amikor a szervezés- és vezetéstudományi országos értekezleten előadóként részt vett az X-Byte vezetője, akkor találkoztak először, tehát nem a kapcsolatot keresték, hanem azt a megoldást, amellyel mielőbb végrehajtható a feladat, amelyre felhatalmazta a testület. Tény, hogy nem pályáztattak, de a gyorsaság és a minőség szándéka vezette őket. Az X-Byte-tal való első tárgyalásra meghívták Hack Istvánt, tehát olyan tájékoztatást nem kapott, hogy meg lesz pályáztatva a munka... Dr. Pocsay Gábor: Közismert, hogy 100-200 E Ft-ért minden iskolaigazgató köteles pályáztatni. A magyarázat nem meggyőző. Ezeknél a közcélú beruházásoknál — melyek többnyire milliós tételek — kell leginkább vigyázni arra, hogy ne egy-két személy megállapodásán alapuljon egy megbízás, hanem illetékes bizottságok mérlegeljék. Ha a törvény lehetőséget ad arra, hogy ne pályáztassanak, akkor pl. a gazdasági és városfejlesztési, vagy a közbeszerzési bizottság döntsön. A közéleti tisztaságra és a korrektségre hívja fel a figyelmet. Sokadjára tapasztalják a pályáztatás megkerülését. Dr. Lúczi József: Ismétli, az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot... Dr. Gyarmati Sándor: Kérdése Hack Istvánhoz, úgy történt-e minden, amikor felkereste őt. Megkérdezte, tudott-e róla, hogy a polgármesteri hivatal tervez egy ilyen beruházást, válasza szerint tudott róla, és várta a pályázat lehetőségét, hogy ő is pályázzon. Hack István: Ez így volt, annyi kiegészítéssel, hogy a pályáztatás bizonyos értékhatárokhoz kötött, melyre nincs rálátása. Dr. Gyarmati Sándor: Tehát pályázhatott volna, a munkát el tudta volna végezni és a munkába történő bevonás már csak akkor történt, amikor az X-Byte a munkát megkapta, aki egy elismert cég. Maga a folyamat, a tendencia és az eljárás ellen van kifogásuk. Lebenszky Attila kéri Hack István véleményét arról a rendszerről, amelyet az előző ciklus polgármestere szintén pályáztatás nélkül rendelt meg. Ugyanis az ő tapasztalatuk rossz. Valamint a városfejlesztési és környezetvédelmi osztályon működő többmilliós számítógépek nem pályáztatás nélkül lettek-e megrendelve az előző polgármester által? Hack István: A régi kábel- rendszer teljesen más struktúra és más műszaki, illetve biztonsági szint, amely az évek alatt amortizálódott, bizonyos idő után elképzelhető, hogy megbízhatatlanná válik, ez természetes dolog... Lebenszky Attila biztosan emlékszik, hogy nem volt pályáztatás. Dr. Pocsay Gábor: O a polgármester nevét nem említette, hiszen személy szerint nem őt hibáztajja egy helytelen eljárás miatt. O egy gyakorlatra igyekezett rávilágítani... Sajátosnak és elgondolkodtatónak tartja, valahányszor a polgármester bajba kerül, személy szerint őt kezdi támadni és megpróbál az elmúlt négy évben valamit találni. Nem teszi helyesen, ugyanis mindig a jó példát kell tekinteni, mellette dolgozott, láthatta, hogy minden anyagi, minden fontos ügyben igyekezett úgy eljárni, hogy a gyanúnak az árnyéka se merüljön fel olyan vonatkozásban hogy tisztátalan ügykezelés történt, vagy személyes anyagi érdek merült volna fel. Őt sok mindennel megvádolták a négy év alatt, de korrupcióval és azzal, hogy a saját zsebére dolgozott volna, nem. Azt szeretné megérni, hogy ebben a városban egyáltalán ne merüljön fel egyetlen köztisztviselővel kapcsolatban, hogy a személyes érdek a városi érdek elé kerül. Harcolni kell a tiszta közéletért, ne 10-15%-os csúszópénzekért történjen a gazdasági ügyek intézése. Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Lebenszky Attila egyetért a dr. Pocsay Gábor által elmondottakkal, de az elmúlt 4 évben ugyanúgy beszéltek erről a 10- 15%-ról, amikor más volt a polgármester. Dr. Lúczi József: Az előterjesztés nem politikai előterjesztés kívánt lenni. Kijelenti, hogy a hivatal a politika közelébe sem kíván kerülni, legfőbb vágyuk, hogy egy jó szellemű, bizalmatlanságtól mentes testületi munka döntéselőkészítésében tudjanak részt venni. A köztisztviselőnek egyetlen vagyona és értéke van, a saját becsülete, ezért maga és munkatársai nevében kiáll. További észrevétel, módosító javaslat nem hangzik el, ezért a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, melyet a jelenlévő 19 képviselő 13 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogad. # * * Aki az idézetteknél részletesebben szeretné megismerni az anyagot, a gyulai polgár- mesteri hivatalban vagy a Mogyoróssy könyvtárban állampolgári jogon megteheti. A rengeteg kérdés közül, amit ez a kis jegyzőkönyv-részlet felvet, néhányat magunk is megfogalmazandónak találunk. Miként fordulhat elő, hogy az akkori tiszteletdíjas alpolgármester csak a testületi ülésen jutott információkhoz? Milyen szempont szerint tekinthető üzletileg döntőnek az, hogy egy gazdasági társaság vezetője gyulai származású? Miért nem vizsgálták meg komolyan, hogy egy közel azonos profilú gyulai cég hasonló feltételekkel és garanciákkal el tud- ná-e végezni a munkát, s ne alvállalkozóként vegyék igénybe Budapestről? Nem úgy mű- ködik-e a világ, hogy ha többe kerül egy tervezett beruházás, mint amennyit e célra a testület jóváhagyott, akkor az önkormányzat nevében eljáróknak a magasabb összegű szerződés megkötése előtt a testületi határozat módosítását kell kérniük a képviselőktől? A közbeszerzési törvény, az önkormányzat saját rendelete, az önkormányzat létesítményeivel szemben követett szigorú gyakorlat miért nem volt elegendő erő ahhoz, hogy egy 4—5 milliós beruházást megpályáztassanak? S nem utolsósorban: vajon milyen 10—15 százalékról beszélt a régi és az új polgármester? Kiss A. János
