Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-27 / 277. szám
o 1996. november 27., szerda ADÓMELLÉKLET ® Hogyan adózunk 1997-ben?- A munkáltatónak az általa havonta fizetett, munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemből úgy kell levonnia az adóelőleget, mintha ez a havi jövedelem az éves jövedelem H12- ed része lenne. Jövőre tehát nem kell a dolgozótól nyilatkozatot kérni egyéb jövedelmeiről, mint az idén. A munkáltató az adóelőleg megállapításakor a havi adójóváíráson kívül figyelembe vehet bizonyos adó- kedvezményeket is. Ilyen a súlyos fogyatékosoknak járó személyi kedvezmény (havi 1200 forint), az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás, illetve a magánszemély általi igazolt befizetés után járó adókedvezmény. Ha egy magánszemélynek több forrásból származik bérjövedelme, csak egy kifizetőnél érvényesítheti az adójóváírást. A munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott mértékű végkielégítést és az állami végkielégítés összegét 20 százalék adóelőleg terheli. A mezőgazdasági őstermelő negyedévente fizet adóelőleget. Ha nem átalány- adózást választott, az előleg kiszámításakor figyelembe veheti az őstermelői kedvezményt; a tételes költségelszámolást választók ezenkívül az értékcsökkenés és az elhatárolt veszteség időarányos részét is. Nem kell az adóelőleget fizetni, ha annak ösz- szege nem haladja meg az 1000 forintot. Az egyéni vállalkozók is negyedévente fizetnek adóelőleget, amelynek összege az időszak során keletkezett vállalkozói adóalap 18 százaléka, figyelembe véve a csökkentő kedvezményeket. Egyéni vállalkozók adózása 1997-től az egyéni vállalkozók csak a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai szerint adózhatnak; nem alkalmazhatják a számviteli törvény szabályait. Egyéni vállalkozónak továbbra is az minősül, aki az állandó lakhelye szerinti települési önkormányzatánál kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványt és az abban megjelölt tevékenységet végzi. A jövő évtől - igazolvány nélkül is - egyéni vállalkozónak minősül a magánállatorvosi tevékenységet végző személy, ha nem tagja társas vállalkozásnak, csakúgy, mint az egyéni szabadalmi ügyvivő. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozók bevételeinek elszámolására vonatkozó szabályok annyiban változtak, hogy bővült e bevételek mértékéig elszámolható kedvezmények köre. Csökkent munkaképességű foglalkoztatásáért havi 3000 forint, szakmunkástanulók foglalkoztatásáért ezentúl havonta hatezer forint számolható el. A sikeresen vizsgázott szakmunkás továbbfoglalkoztatása esetén az utána fizetett tb-járulék összegével csökkenthető a bevétel, legfeljebb 12 hónapon át. Ez a kedvezmény akkor is igénybe vehető, ha a vállalkozó új munkahelyet teremtve olyan munkanélkülit alkalmaz, aki az előző hat hónapban vele nem állt munkaviszonyban. A bevétel elszámolását érinti az a kész- pénzfizetést korlátozó előírás is, amely szerint, ha a kiadást igazoló számla értéke meghalad egy külön rendeletben meghatározandó összeget - várhatóan 1 millió forintot - és az ellenérték kifizetése készpénzben történik, akkor - ha az összeget az egyéni vállalkozó költségként elszámolta - a vállalkozói bevételt növelni kell a számlázott összeg áfa nélküli értékének 20 százalékával! Ezt a rendelkezést csak akkor nem kell figyelembe venni, ha a számla kibocsátója olyan magánszemély, akitől nem várható el, hogy bankszámlája legyen, amelyre átutalható lenne a neki járó összeg. Alapvetően változik viszont a költségelszámolás rendje. Az egyéni vállalkozók jövőre már a társaságokhoz hasonlóan számolhatják el költségeiket és az értékcsökkenést is. Ezzel egyidejűleg megszűnik a beszerzések egy összegű leírásának lehetősége, amit az idén még megtehetnek az egyéni vállalkozók. Új fogalom a vállalkozói kivét, amit a vállalkozó személyes munkavégzéséért önmagának költségként kifizet, s ami után a személyi jövedelemadó-tábla szerint havonta adóelőleget fizet. A vállalkozói kivétet közterhek is kísérik, viszont adójóváírás nem jár utána (lásd előbb, az önálló tevékenységnél). Új elem, hogy ha az egyéni vállalkozó fizet cégautóadót, évente 20 százalék érték- csökkenési leírást számolhat el a jármű után. Ez jövőre a magántaxisokra is vonatkozik, akiknek eddig nem kellett cégautóadót fizetniük. Ha az egyéni vállalkozó nem fizet cégautóadót a személygépkocsi után, akkor éves bevételének 1 százalékával, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százalékával növelhető az elszámolható költség, azonban csak egy ízben, a beszerzés évében. Tételes elszámolás helyett javítás-felújítás címén kilométerenként 3 Ft számolható el általános személygépkocsi-normaköltségként. Útnyilvántartást továbbra is járművenként kell vezetni. Szigorodik az üzleti utazással kapcsolatos költségelszámolás. A felmerült költségek csak akkor számolhatók el, ha még közvetve sem feltételezhető, hogy az utazás csupán látszólag volt üzleti célú. Úgyanakkor, ha az egyéni vállalkozó alkalmazottja utazik üzleti céllal, jövőre már lehetőség lesz az összes felmerülő költsége elszámolására. Az egyéni vállalkozót is megilletik az 1 milliárd forint fölötti beruházásokhoz kapcsolódó, 5 évre szóló beruházási adókedvezmények. A kiemelt térségekben és/vagy vállalkozói övezetekben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó adókedvezménye a termék-előállítást szolgáló beruházáshoz kapcsolódik. Mértéke a beruházás értékének 6 százaléka. A kedvezmény az infrastrukturális beruházás után is igényelhető. Az igénybevétel feltétele, hogy a szóban forgó eszközökre a kedvezményes érték- csökkenést nem alkalmazta korábban az egyéni vállalkozó. Egyazon beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények közül egy évben csak az egyik alkalmazható. A vállalkozói adóalap - legfeljebb annak 20 százalékáig - a közcélú adományra fordított összeggel csökkenthető. Ha a vállalkozónak nincs 100 százalékos adókedvezményre való jogosultsága, az adókedvezmények levonása után is meg kell fizetnie a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább 30 százalékát. Az átalányadózás megkezdésétől az egyéni vállalkozói igazolványban kizárólag az átalányadó választására jogosító tevékenységek szerepelhetnek a jövő évtől. Ezentúl a mezőgazdasági kistermelő is választhatja ezt a formát (lásd előbb, az önálló tevékenységnél). Mivel az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok megváltoztak, néhány átmeneti rendelkezés segíti azokat, akik az átalányadózásból kilépnek, vagy éppen azt választják a jövő évtől. Például, ha a társasági adóról áttérő, korábban kettős könyvvitelt vezetett egyéni vállalkozó átalányadózást választ, akkor az 1995 előtti években keletkezett eredménytartaléka után 10, az 1995-ben és 1996-ban keletkezett eredménytartaléka után 20 százalék adót kell fizetnie. A társasági adóban korábban megszerzett adókedvezményre való jogosultság megszűnik az áttérés időpontjában. Megszűnik az a könnyítő rendelkezés, amely szerint a 3 illetve 15 millió forintos bevételhatár legfeljebb 10 százalékos átlépése még nem jár az átalányadózásra jogosultság elvesztésével. Szigorító, új rendelkezés az is, miszerint a jogosultság megszűnik a számlaadási kötelezettség nem teljesítése esetén. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak pénztárkönyvet kell vezetnie, s ha áfa-levonási jogát nem érvényesíti, csupán a bevételeit kell nyilván tartania. A felmerült költségeinek igazolását szolgáló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie. A tételes átalányadózás előzmény nélküli módszer a hazai adózásban. Jövőre ezt is választhatják az egyéni vállalkozók közül a fodrászok, a kozmetikusok, magántaxisok, a fizető-vendéglátók. A választás feltétele, hogy a vállalkozó egyedül, családtag, tanuló vagy más személy segítsége, közreműködése nélkül végezheti csak a tevékenységét. A magántaxis egyetlen saját tulajdonú, vagy általa egyedül bérelt személygépkocsival taxizhat. A fizető-vendéglátó saját tulajdonú lakásában vagy üdülőjében adhat ki szobákat, de ha több ilyen ingatlanja van, csak akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha csupán az egyikben folytat fizető-vendéglátást. E feltételek fennállását a helyileg illetékes kamara igazolásával is alá kell támasztani. Tételes átalányadó fizetése esetén az adózó egy összeg befizetésével váltja meg az szja-t és az áfát. Fodrász, kozmetikus évi 100 ezer forintot, magántaxis évi 120 ezret, fizető-vendéglátó szobánként évi 24 ezer forintot fizet. A számlaadási kötelezettség elmulasztása minden esetben az átalányadót 10 százalékkal növeli, a mulasztási bírságtól függetlenül. A tételes átalányadózást az egyéni vállalkozó az előző adóévre vonatkozó adóbevallásához mellékelt nyilatkozaton jelenti be, a kamarai igazolás számának feltüntetésével. E bejelentés az év első napjától lehetővé teszi ezen adózási módszer alkalmazását. A választható adózási módszerek között adóév közben nincs „átjárás”, ha valaki rosszul döntött, csak a következő évben változtathat. Egyéb jövedelemforrások Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Nem kell megfizetni, ha az adóév során ebből származó jövedelmek együttes adója nem éri el a 20 ezer forintot. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után akkor kell adót fizetni, ha a szóban forgó ingatlan illetve vagyoni értékű jog 1982. január 1. után került az eladó birtokába. Az adó mértéke a bevétel 20 százaléka. Nem kell megfizetni, illetve visszaigényelhető abban az esetben, ha a magánszemély, vagy lakást szerző hozzátartozója a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző hat hónapon, vagy az azt követő 48 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordítja ezt az összeget. Az adóhatóság a türelmi időt - külön kérésre - legfeljebb 60 hónapra módosíthatja. A tartási, életjáradéki és örökösödési szerződésekből származó jövedelmek közül 1997-ben csak azok adómentesek, amelyek magánszemélyek közötti szerződésből származnak. Egyéb esetekben - ha tehát legalább az egyik fél nem magánszemély - az adó mértéke 20 százalék. Az ellenérték nélkül vállalt tartás esetén- mert ez természetbeni juttatásnak minősül- az adó mértéke 44 százalék. Ellenérték nélkül folyósított pénzbeli életjáradék esetén pedig 27 százalék. Ezeket a kifizető vonja le és fizeti be. Ami most kimaradt... Következő összeállításunkban ismertetjük a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit- az osztalékról, a kamatról és az árfolyamnyereségről,- egyes adómentes kifizetések korlátozásáról és- az adómentességekről valamint a társasági adóról szóló törvényt. A mezőgazdasági termelésre vonatkozó rendelkezések Jövőre alapvetően megváltoznak a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó adózási szabályok. Eddig a 2 millió forintos éves bevétel határt szabott a kedvezmények igénybevételének, jövőre új kedvezményrendszer lép életbe, a bevétel nagyságától függetlenül. A mezőgazdasági őstermelő A törvény bevezeti a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. Az minősül annak, akinek őstermelői igazolványa van. Egyelőre nincs döntés arról, hogy a hatóság vagy a kamara adja-e majd ki ezen igazolványt, a tervek szerint azonban 1997. március 31-ig ki kell tudniuk váltani mindazoknak, akik a jövő évben e rendelkezés szerint kívánnak adózni, illetve akik az őstermelőknek járó kedvezményeket igénybe kívánják venni. A törvény meghatározza azokat a kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységeket, amelyek végzése esetén alkalmazható az őstermelői minősítés. Jövőre az ültetvénytelepítés, az erdei magok, a csemeték előállítása már nem tartozik ebbe a körbe csakúgy, mint a szőlőmust, a félkész bor és a hordós bor előállítása sem. A nem őstermelői tevékenységből származó jövedelem után az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell adózniuk a termelőknek, egy kivétellel. Ha a szőlőt termelő őstermelő a saját terméséből bort akar előállítani, akkor a borkészítéshez felhasznált saját szőlője értékét feltüntetheti őstermelői igazolványában, mintha saját magának adta volna el, s ezt, mint költséget a bor értékesítése után az abból származó bevételből levonhatja. Ilyenkor a hegyközség által megállapított termőhelyi védőárat kell alkalmazni az elszámoláskor. A mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik az az önálló tevékenységet végzőkre érvényes szabály, hogy választhat: a tételes költségelszámolás módszere mellett dönt-e vagy egyszerűen 10 százalékkal csökkentett bevételét tekinti jövedelemnek. Amennyiben éves jövedelme nem haladja meg a 3 millió forintot, átalányadózást is választhat. Őstermelői kedvezmények A mezőgazdasági őstermelőt is megilletik ugyanazok a kedvezmények, amelyeket az egyéni vállalkozók igénybe vehetnek (lásd ott!). Ezeken kívül - amennyiben a tételes költségelszámolást választja - az őstermelőnek lehetősége van „átállási költséghányad” címén bevételeinek legfeljebb 40 százalékáig igazolás nélkül is költséget elszámolni. Ha tehát a bevételeinek fennmaradó 60 százalékát költség- számlákkal tudja ellentételezni, nem kell adót fizetnie e tevékenysége után. Nem kell adót fizetnie az őstermelőnek akkor sem, ha éves bevétele 250 ezer forint alatt marad. Ám ha túllépi ezt a határt, akkor az „alsó” 250 ezer forintot is számításba kell vennie a jövedelem megállapításakor. Az őstermelőt - amennyiben nem az átalányadózást választja - évente 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amelyet összevont adóalapja adójából vonhat le, ám legfeljebb annyit, amennyi az őstermelői jövedelmének adója. Ez azt jelenti, hogy például 1 millió forintos őstermelői tevékenységből származó bevételhez elegendő 175 ezer forintról költségszámlát igazolnia ahhoz, hogy e tevékenysége után ne kelljen adót fizetnie. Az őstermelői adókedvezményt mindig az összevont adóalapnak az őstermelői jövedelem nélküli és az azzal növelt összege utáni adó különbözetéből kell meghatározni - azaz mindig az elért legmagasabb jövedelemsáv adójából vonható le. 1997-től a törvény nem különbözteti meg a földjáradékot, a magánszemély földbérbeadásból származó bevételét egységesen adóztatja. A bevétel egészét jövedelemnek tekinti, s az adó mértékét 20 százalékban határozza meg. Ha ez a bevétel kifizetőtől származik, akkor az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be az adóhivatalnak, s adatszolgáltatási kötelezettsége is van. Amennyiben a bérbevevő magánszemély, akkor a bérbeadónak negyedévente kell adóelőleget fizetnie az önadózás általános szabályai szerint. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy ha a földbérbeadásból származó éves jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, s az kizárólag kifizetőtől származik, és a bérbeadónak egyébként - más jövedelme után - nem kell adóbevallást adnia, akkor ezen összegről sem kell. Föld bérbeadása
