Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-25 / 275. szám

1996. november 25., hétfő HAZAI TÜKÖR Több pénzt kérnek a társadalmi szervezeteknek Környezetvédők baja: Baja? A környezetvédelemre for­dítható pénzek sorsáért ag­gódnak, illetve a döntésekben és ellenőrzésekben való na­gyobb részvételt igénylik a különböző civil közösségek. Törvénysértően járt el a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium, illetve a kormány, amikor a Környezet­védelmi Alapra vonatkozó tör­vénymódosítást az Országos Környezetvédelmi Tanács vé­leményének kikérése nélkül ter­jesztette a parlament elé. Ezt szombati budapesti találkozó­jukon fogalmazták meg a zöl­dek szervezetei. A módosítás szerintük azért is elfogadhatatlan, mert aszerint a pályázatokkal elnyerhető tá­mogatás aránya csökkenne. A környezetvédők így is alig kap­nak pénzt az alapból, miközben a legkülönfélébb vitatható cé­lokra jelentős összegek jutnak. Baja Ferenc elismerte, hogy a tanács nem tárgyalt e kérdés­ről, de tagjai a költségvetési törvény részeként elvileg meg­ismerhették - s mint a felszóla­lások bizonyítják, meg is ismer­ték - a törvénymódosítást. A résztvevők elhatározták, hogy a frakcióvezetőkhöz for­dulnak, kérve a társadalmi szervezeteknek juttatandó költ­ségvetési keret szinten tartását vagy emelését. Az idei 400 mil­lió forint ugyanis a tervek sze­rint a felére csökkenne, s ez ne­héz helyzetbe hozná a környe­zetvédőket is. Ha nincs díj, nincs autóút Hiányzik több mint 220 kilométer Legalább 650 kilométer hosz- szúságú új útpálya megépíté­sére lenne szükség a követ­kező évtizedben. Az ország azonban jelenleg csak 376 ki­lométer hosszú autópályával és 68 kilométer autóúttal rendelkezik. Az Európai Unió nem írta elő Magyarország számára, hogy milyen hosszúságú autópályá­val rendelkezzen a csatlakozás idejére. Hazánknak azonban elemi érdeke, hogy a csatlako­zásig színvonalas, közvetlen közúti kapcsolat legyen az egyes országrészek között és a szomszédos országokkal - mondja Markotay Sándor, a Közlekedési Minisztérium fő­tanácsosa. Az elmúlt hat évben a kon­cessziós lehetőségek megjele­nésével az építési ütem felgyor­sult, összesen 97 kilométer hosszú új autópálya és 15 kilo­méter autóút létesült. A kívánt ütem évente 50-60 kilométer­nyi új pálya megépítése lenne. A fejlesztés új forráslehetősé­gek feltárását és bevonását igényli. A koncesszióba adás eleve feltételezi az autópályák pénzdíjassá tételét, hiszen a be­fektetett tőke csak így térülhet meg a beruházóknak. Állami támogatás nélkül semmilyen konstrukció nem nélkülözheti az autópályák „dí­jasítását”, mivel a díjbevételek a fenntartási költségen túl a be­ruházási hitelek törlesztését is biztosítják. A hazai díjak kény­szerűen tartalmazzák a létesí­tés, és az adósságszolgálat költ­ségeit is. Ha a külföldi vállal­kozónak nem térül meg a be­fektetése, nem épít utakat Ma­gyarországon. Gál: Nem puccs, hanem kötetlen eszmecsere volt Kell egy jó csapat Gál Zoltán hazugságnak ne­vezte azokat a lapértesülése­ket, miszerint szocialista párti és állami vezetők egy cso­portja összeesküvést, egyfajta puccsot készített volna elő a kormány jelentős mértékű átalakítása érdekében, és erre felszólította a kormányfőt. Az Országgyűlés elnöke szom­baton Debrecenben, az MSZP hajdú-bihari küldöttértekezle­tén elismerte: a lakásán találko­zott tíz magas rangú állami, il­letve pártvezető, de csak kötet­len eszmecserét folytattak a megoldandó problémákról. A találkozón semmilyen megállapodás nem született, és senki sem kereste meg Hóm Gyulát e tíz ember nevében kormányátalakítási javaslattal - mondta a szocialista politikus. Más kérdés - tette hozzá -, hogy össze kell hozni azt a csa­patot, amelyik a választásokig és a választások idején vezeti majd a pártot. Gál Zoltán szerint higgadtan és őszintén kell értékelni az el­múlt két és fél esztendőt a kor­mányzó szocialista pártnak, és korrekt viszonyra van szükség a hatalmi centrumok között. Ugyanakkor önmérsékletre is intett a politikus, mert „ha a szellemi elit felőrli önmagát, te­ret nyit a szélsőséges jobboldali populistáknak". Ismét Pető a pártelnök - Esélyek, tervek az SZDSZ megújítására Koalíciós (ki)lépés: borítékolva Két új ügyvivő: Fodor Gábor és Horn Gábor Semmi nem szivárgott ki az SZDSZ hétvégi küldöttgyű­lésének zárt tanácskozásá­ról. Mivel az újságírók az ülés helyszínének közelébe sem igen juthattak, csak a hivatalos tájékoztatásra ha­gyatkozhattak. A két nap mérlege dióhéjban: a kül­döttek újraválasztották Pető Iván pártelnököt, három ta­got „kicseréltek” az ügyvivői testületben, döntöttek az SZDSZ eddiginél offenzí­vabb politizálásáról, de nem szavaztak a koalícióból való esetleges kilépésről. Az elnöki megnyitó legmeg­lepőbb kijelentése az volt, hogy a szocialisták mostani vezetésétől nem várható a koa­líciós együttműködés javítása. Igaz, Pető Iván hozzátette: mégsem volna helyes, ha az SZDSZ kimenekülne a kor­mányzati felelősség alól. Ami az elnökválasztást il­leti: Pető Iván befutása - egyedüli jelöltként - nem volt kétséges, a 710 résztvevő sza­vazatából 480 voksot kapott. A vita egyik fő témája az volt, hogyan újulhat meg az SZDSZ. A küldöttek szerint a pártnak az eddiginél világo­sabban kell megismertetnie ál­láspontját a választókkal, aki­ket fölösleges a kormányzat működési zavarairól szóló pa­naszokkal traktálni. Sokan bírálták az ügyvivői testület munkáját, de csupán három- tagot szavaztak ki a ré­giek közül: Bauer Tamást. Mécs Imrét és Tardos Már­tont. Helyükre Dombach Ala­jos, Horn Gábor és Fodor Gá­bor került. A tanácskozáson elfogadták Pető Iván és Szalay Gábor egy-egy határozati javaslatát. Az első az SZDSZ álláspontját rögzíti a kabinet legfontosabb törvényalkotási teendőiről. A második az új ügyvivő testüle­tet megbízza: a kormányprog­ram és a koalíciós megállapo­dás alapján vegye számba az ország felemelkedését szol­gáló intézkedéseket, s az en­nek nyomán születő állásfog­lalásáról tájékoztassa a párt legfőbb grémiumát. Három rövid vélemény a tanácskozásról: Tardos Márton búcsúzó ügyvivő: - Sajnos a „koalíció­val vagy anélkül” kérdés körül forgott a vita, kevesebb szó esett saját belső dolgainkról. Például arról, miért nincs iga­zán látszatja volt testületem erőfeszítéseinek. Horn Gábor új ügyvivő: - Kritikusabb, egyértelműbb hangvételt vár tőlünk a tagság, s olyan stílusváltást, melynek lényege az, hogy ne az MSZP- ről szóljon az SZDSZ. Pető Iván, a régi-új elnök: - Kellemes meglepetés volt számomra, hogy nem vetődött fel a koalícióról való szavazás szükségessége. Bízom abban: mostantól az eddiginél mar­kánsabban képviseljük eredeti céljainkat, hiszen egy önma­gával azonosulni nem tudó párttal a választók sem azono­sulnak. Takács Mariann Pető Iván simán befutott fotók: feb/kallus György Horn Gyula: Óriási a közös felelősség Horn Gyula tegnap nyílt levélben gratulált Pető Ivánnak, az SZDSZ elnökének újjává- lasztásához. A kormányfő kiemelte: minisz­terelnöki feladatai, a kormányprogramban közösen vállaltak megvalósításához nélkü­lözhetetlen a két koalíciós párt parlamenti képviselőinek támogatása. Jóleső érzéssel ál­lapítja meg, hogy együttműködésük 28 hó­napja alatt a két frakció az esetek döntő több­ségében egyetértett a kormány előterjesztése­ivel.- Köztudott, hogy - a közösen vállalt érté­kek mellett - az MSZP és az SZDSZ felfo­gása, politikai irányultsága és stílusa között jelentős különbségek vannak, ezek azonban nem akadályozhatják az együttes kormányzás sikerét. Óriási a közös felelősség, mivel az ország előtt megnyíltak a fenntartható gazda­sági növekedés és ezzel együtt a lakosság életkörülményei érzékelhető javulásának a lehetőségei. A Magyar Köztársaság nagy el­ismerést vívott ki a világban. Mindezt veszé­lyeztetik azok, akik az eddigi kormányzati politika revízióját követelik.- Ne engedjük magunkat letéríteni az át­alakulás és a felemelkedés útjáról! Ez er­kölcstelen lenne azokkal a milliókkal szem­ben is, akik súlyos áldozatot hoztak mind­azért, amit elértünk. A vitákat és a nézetkü­lönbségeket tartsuk szakmai, kormányzati és parlamenti frakciókeretek között! Mutassunk fel eltökéltséget és együttműködési készséget mindenütt, ahol csak lehetséges - hangoztatja a koalíciós párt elnökének küldött üzenet. Alkotmánybírók ülése. Az Alkotmánybíróság mai ülésén folytatja azoknak az indítvá­nyoknak a tárgyalását, amelyek szerint alkotmányellenes az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és területi finanszíro­zásról szóló törvény. Jubileumi jutalommal, alkalmazotti jogvi­szonnyal kapcsolatos beadvá­nyokról is tárgyal a testület. Erősödő párt. Hetente ötven új tag lép a Magyar Demokrata Néppárt soraiba, és az ország­ban már 91 szervezetük műkö­dik, kétezer taggal - hangsú­lyozta hétvégi keszthelyi sajtó- tájékoztatóján Szabó Iván, az MDNP elnöke. Sikerként nyug­tázhatják számos parlamenti indítványuk elfogadását is. Szerződéses sereg. Magyar- ország biztonságpolitikai hely­zetének javulása és a kollektív európai biztonsági rendszer ki­alakulása nyomán a közeljövő­ben lehetőség nyílhat hazánk­ban az általános hadkötelezett­ség megszüntetésére, szerződé­ses hadsereg felállítására. Ezt Sebők János (MSZP) ország- gyűlési képviselő közölte a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája szombati budapesti köz­gyűlésén. Szegénységi konferencia. Kiálltak a társadalombiztosítási önkormányzatok mellett a ma­gyarországi szegénységről szóló konferencia résztvevői, köztük neves tudósok, akadé­mikusok, a tanácskozás szom­bati zárónapján. Emlékeztettek rá, hogy az utóbbi évek kaoti­kus gazdasági-társadalmi vi­szonyai közepette a társada­lombiztosítás zökkenőmente­sen folyósította a nyugdíjakat. Folytatódó razziák. Haszno­sak és ezért folytatódnak a rendőrségi razziák. Eddigi ak­ciók során a rendőrök több mint 31 ezer személyt ellenőriztek és igazoltattak. A körözöttek kö­zül 1858-at fogtak el, köztük 374 külföldit, akiknek többsé­gét kiutasították az országból. Tömeges baleset. Kilenc személygépkocsi ütközött ösz- sze szombaton délután az M7- es autópálya Budapest felé ve­zető oldalán, 24 kilométerre a fővárostól; hárman könnyebben megsérültek. A balesetet felte­hetően az okozta, hogy kidőlt az egyik autó utánfutóján szállí­tott kőrakomány. Távközlési megállapodás. Megállapodott a Pannon GSM a Nokia Telecommunications- szal, hogy kibővítik üzleti kap­csolataikat. Eszerint a finn táv­közlési csoport jövőre 50 millió dollár értékű GSM hálózati be­rendezést szállít a Pannon GSM-nek, továbbra is bizto­sítva ezzel a szolgáltatások él­vonalbeli minőségét. Kényszercselekmények hatására előkerülnek az ügyfelek Fogynak az egészségbiztosító adósai Mintegy 34 milliárd forint társadalombiztosítási hátralékot szedett be e hónap elejéig adósaitól az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár. Tetemes az összeg, bár a költségvetési tör­vény 54 milliárdot írt elő. Az OEP eredetileg azt ter­vezte, hogy több mint két­százmilliárdos kinnlévőségé- ből az idén legalább 30 milli­árd forintot behajt, az Ország- gyűlés azonban további 24 milliárdot írt elő. Mint Berki Zolna, a behajtási és végrehaj­tási főosztály vezetője el­mondta, bizonyos kényszer- cselekmények révén pontosan 33,9 milliárd forint bevételt sikerült elérniük. És azért van még néhány hét hátra az esz­tendőből. A „kényszercselekmények” kifejezés többnyire azonnali inkasszót takar, vagyis amikor az adósok bankszámlájára utalt összegeket az OEP letil­tana. Ennek hatására rendsze­rint előkerülnek az adósok, és akkor már lehet tárgyalni ve­lük. A társadalombiztosítás­nak ugyanis nem az a célja, hogy anyagilag bárkit is tönkre tegyen, hanem hogy fi­zetésre szorítson. Az úgynevezett tőketarto­zásról persze sok tárgyalni való nincs, azt elengedni nem lehet, legfeljebb részletfizetés jöhet szóba. Az OEP-nek módja van viszont a többi kö­zött a késedelmi pótlék részle­ges vagy teljes elengedésére. S ez nemcsak elvi lehetőség. Mint Berki Zolna elmondta, eddig több tízezer megállapo­dást írtak alá. Az idén elsősor­ban azokat az adósaikat vették sorra, akik a fővárosban 500 ezer, vidéken pedig 300 ezer forint feletti hátralékot gyűj­töttek össze, és jövőre lejjebb mennek a felső határral. Gondjaikban nincsenek tel­jesen magukra hagyatva. A főosztályvezető éppen a na­pokban kapott értesítést a mű­velődési tárcától, hogy átvál­lalják a színházak és a zene- művészeti főiskola adósságát, a MÁV 5,7 milliárd tartozásá­ért pedig a kormány vállalt fe­lelősséget. (koós) Vasúti átjáróban szigorú stopparancs Egylakiak lesznek a „kétéltű” kerékpárosok A jövőben a vasúti átjáróban áthaladás előtt az autóbusz-veze­tőnek akkor is meg kell állnia, ha a jelzőberendezés szabadot mutat. A KRESZ több más, tervezett módosításával is a közle­kedés nagyobb biztonságát kívánják szolgálni a szakemberek. A közúti-vasúti kereszteződé­sek egyike a legveszélyeztetet­tebb helyeknek, ezért ott, ahol se jelzőberendezés, se jelzőőr nincs vagy pedig a jelzőberen­dezés nem üzemel, a gépjármű vezetője köteles áthaladás előtt megállni és meggyőződni arról, hogy veszélytelenül átmehet-e a síneken. Autóbusszal az uta­sok számától függetlenül, olyan járművel pedig, amelyben — a vezetőt is beleértve - négy személynél többen vannak, ak­kor is meg kell állni, ha a jelző- berendezés szabadot mutat. Át­hajtani természetesen csak ak­kor szabad, ha a vezető meg­győződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Több, a kerékpárosokra vo­natkozó szabály is módosul. Eddig például ha a kerékpáros tolta a járművét, gyalogosnak minősült, ha ráült, járművezető lett. Igen ám, de bizonyos ke­reszteződésekben kötelezően le kellett szállnia, és attól gyalo­gossá vált... A jövőben meg­szűnik ez a „kétéltűség”, egyér­telműen járművezető lesz min­den közlekedő biciklista. Meg­jelennek majd új, a kerékpáro­sokra vonatkozó KRESZ-táb­lák is. A segédmotorosok számára is kötelező lesz a bukósisak vi­selése. Ők lakott területen a ke­rékpárutakat nem használhat­ják, utast nem szállíthatnak és utánfutót nem vontathatnak. Szinte már közismert a mo­biltelefonokra vonatkozó terve­zett új szabály. Autóban csak kihangosító berendezéssel sza­bad használni őket, mert bal­esetveszélyes a készüléket tartva egy kézzel vezetni. A szabály azt is előírja, hogy a forgalomban részt vevő, álló járműben sem szabad az ilyen készüléket használni. Azt vi­szont nem tiltja, hogy használa­ton kívül az utazótérben legyen, de ott a „mobil” tétlenségre van kötelezve. Koós Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents