Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-23-24 / 274. szám

1996. november 23-24., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Kiegészítés. (ö) Gyulán a polgármesteri hivatal a na­pokban kapta meg a Belügy­minisztérium értesítését: az állami költségvetés 14 millió forintot juttat a város közal- kalmazottainak egyszeri ke­resetkiegészítésére. A pénzt november 30-áig fizetik ki. A keresetkiegészítés 1080 köz- alkalmazottat érint Gyulán, az intézményvezetők diffe­renciálhatnak. Csak Battonyán. (gh) A battonyai képviselő-testü­let a közelmúltban megvitatta és elfogadta a zeneiskola munkájáról készült beszámo­lót. Roczkó /•>;#>'« képviselő a szerb közösség nevében kü­lön is megköszönte Holló László igazgatónak, hogy az intézmény felvállalta a nép­zene oktatását. „Sehol más­hol nincs Magyarországon tamburazenekar, estik Batto­nyán” —jelentette ki Roczkó Frigyes. Crosbár Bitesén, (i) Bucsa legkésőbb egy éven belül bekapcsolódik az or­szágos távhívásba. A crosbáros hálózat kiépítését — a Hungarotellel történt megállapodás értelmében — a községi önkormányzat ál­tal térítésmentesen biztosí­tott területen felállítandó te­lefontorony teszi majd lehe­tővé. Szennyvíztisztító, (z) Köröstarcsán befejezéséhez közelednek a szennyvíztisztí­tó mű munkálatai. Az 51 mil­lió forintos beruházás még az idén átadásra és üzembe­helyezésre kerül, s jövőre szeretnék megkezdeni a falu­ban a csatornahálózat kiépíté­sét. A munkálatok az elő­irányzatnál többe kerülnek, a különbözetet a megyei Víz­mű Rt. finanszírozza. Górcső alatt a gyulai nagyberuházás Ha nem kezdik meg a munkát, elvész a pénz (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság vizsgálta a pénz­ügyi, műszaki ütemtervet. A pá­lyázati kiírásban is megjelent, mikor lehet elkezdeni a kivitele­zést és mikorra kell befejezni. Egyértelműen a BÁÉV Rt. ütemterve volt a legjobb: a cég már 1998. május 31-éré befejezi a kivitelezést tornatermestől, míg a többiek 1998. augusztus 31-éré. Az építkezést a szerződés aláírása után most de­cemberben megkezdik. Azért is speciális építkezésről van szó, mert egy működő oktatási intéz­ményt kell összeépíteni, kibő­víteni: nem lehet felvállalni a csúszást, hogy a gyermekek ne mehessenek iskolába. A pénz­ügyi ütemtervnél a bizottság vizsgálta azt, hogy milyen pénzügyi technikával bonyolí­tanak a különböző vállalkozá­sok. A BÁÉV és egy gyulai vál­lalkozás hasonlóan, 50—60 millió forintos forgótőkével fi­nanszírozza az egész építke­zést, viszont ez a gyulai cég mintegy 50 millió forinttal töb­bért vállalt. Az a gyulai vállal­kozás, amely 17 millió forinttal olcsóbb lett volna, mint a BÁÉV Rt., olyan erős pénzügyi ütemtervet tűzött maga elé, amely szerint egy időszakban 147 millió forint forgótőkére van szükség. Úgy látta a bizott­ság és a mögötte lévő munkabi­zottság, hogy ezt a cég nem tud­ja, nehéz teljesíteni. Végül meg­néztük a vállalatok alakításkor meglévő tőkéjét. A BÁÉV Rt. tízszeres nagyságrendben na­gyobb alaptőkével indított vál­lalkozás volt mint a többieké. — Végül is milyen összegű ajánlatokat kapott a bizottság? — A BÁÉV Rt. — kerekített összegekben — 350 millió fo­rintos, egy gyulai vállalkozás 332 millió forintos, egy másik gyulai 400 millió forintos, s a harmadik is meghaladta a 400 millió forintos vállalási árat. — Ezzel szemben 285 millió forinttal írták ki a pályázatot. — Egészen pontosan úgy ír­tuk ki, hogy 285 millió forinttal arányos ajánlat. Tehát a BÁEV pénzügyileg jó ajánlatot tett. Igaz, volt nála egy mintegy 17 millió forinttal olcsóbb vállalási árajánlat, de a bizottság úgy lát­ta, hogy bár több munkát végez­tek Gyulán és tisztességesen, ezt volumene miatt nem tudják meggyőzően elvégezni. —Feltételezik, hogy a gyulai gimnázium tervezője, aki szakértőként rendezte a bizott­ság keze alá a pályázatokat, a BAÉV-vel áll munkakapcsolat­ban, befolyásolhatta a bizottsá­got. — Valóban köztudottan Sza­bó Jenő tervezte a gimnáziumot, viszont magánvállalkozó, mun­kaviszonyban nincs a céggel. Nem csak ő volt az egyedüli szakértő, hanem még egy mér­nök. Kitől is kérhettünk volna véleményt, mint a terv készítő­jétől? Meg kellett néznünk azt is, hogy a kiadott építési műszaki tartalom azonos-e minden vál­lalkozásnál. Erre a terv készítője a legalkalmasabb személy. Meggyőződésem, nem befolyá­solt senkit, tárgyilagosan szólt és minden bizottsági tagnak joga volt utánanézni állításainak, el­vinni a pályázatokat, másnak megmutatni. Igaz, nem sok idő volt, egy jó hét, de volt. Egy másik, nem gyulai szakértővel az árakat is átnézték. Kimerítő információkat adtak a bizottság­nak. Mindenki tudta, górcső alatt van a döntés. — Állítólag a BAÉV gyulai alvállalkozóknak ad munkákat. — A közbeszerzési bizottság szervezeti és működési szabály­zata úgy szól, hogy több ajánlattevő esetén az egyenlő feltételek mellett a városban la­kót vagy székhellyel rendel­kezőt kell előnyben részesíteni. Érdekes, hogy amikor a gyulai vállalkozók megjelölték az al­vállalkozói kört, zömében azok békéscsabai, békési, szegedi cé­gek voltak. A BÁÉV Rt. viszont — igaz, 15 százalékot nem ha­ladja meg az alvállalkozói mun­ka—, de kizárólag gyulai vállal­kozókat jelölt meg. — És ők önkormányzathoz közel állók? — Az it. a Siva, a Gyulabau, valamint az F és O Kft.-két jelöl­te meg. — Vagyis a gyulai pályázó­kat. — Korábban is megbízta munkával ezeket a cégeket az rt. Önkormányzathoz közel álló cé­get nem jelöltek meg. Szabó Árpád elmondta még, hogy fennállásuk alatt mintegy 25 pályázatot bíráltak el, ered­ménytelennek egyet kellett minősíteni. Egy esetben adtak nem gyulai cégnek munkát, az aszfaltozást a Hódút Kft.-nek. Az építkezést, parkkarbantar­tást, szemétszállítást mind gyu­laiak végezhetik. Feltételezi, a BÁÉV nem csak ígérte, hanem alkalmaz is gyulai vállalkozó­kat, így a helyi adóknál, a mun­kavállalásban ezzel enyhít. Szőke Margit Az informatika szerepe az oktatásban Idén november 21—23 között hatodik alkalommal rendezték meg a békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskolában az „In­formatika és számítástechnika az oktatásban” elnevezésű konferenciát. Az Info Plus Ala­pítvány által szervezett ren­dezvény a maga nemében egyedülálló az egész ország­ban tudtuk meg Csibor Zoltán­tól, az alapítvány kuratóriumá­nak titkárától. Á háromnapos konferencián a Művelődési és Közoktatási Minisztérium részéről Horváth Gréta szak­képzési osztályvezető a szak­képzés aktuális kérdéseiről tar­tott előadást, majd Práff Csaba helyettes osztályvezető az in­formatika érettségéről vezetett vitafórumot. Az országból részt vevő több mint 350 peda­gógus észrevételei döntően befolyásolják majd az infor­matikaoktatással kapcsolatos törvénytervezetet. A konferen­cián szó esett továbbá a közép­iskolák Internethez való csat­lakozásáról, és megtekinthető volt a Soros Alapítvány közoktatásfejlesztési prog­ramja is. (Both) EU-csatlakozás közgazdász szemmel Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei, lehetőségei és várható hatásai, különös tekintettel az alföldi régió gazdasági szerkezetére — ez a központi témája az I. Alföldi Közgazdasági Napok elnevezésű, kétnapos rendezvénynek, amely tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyeházán elhangzott előadásokkal vette kezdetét. A nagy sikerű, négy alkalom­mal megtartott Dél-alföldi Közgazdasági Napok kibő­vített folytatása az I. Alföldi Közgazdasági Napok Békés­csabán, szervezője pedig a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezete. Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bi- har, Csongrád, Jász- Nagykun- Szolnok Bács-Kiskun és Bé­kés megye szakemberei mel­lett meghívottként jelen van­nak Romániából Kolozs me­gyei közgazdászok képviselői, valamint a szóban forgó dél­alföldi megyékben felsőfokú gazdasági képzésben részt vevő diákok is. „Az Alföld Európában” című rendezvény dr. Veress József, a Magyar Közgazdasá­gi Társaság elnöke vezetésével tegnap délelőtt nyitóelőadá­sokkal vette kezdetét. Veress József az Európai csatlakozás lehetőségeivel és terveivel fog­lalkozott. Dr. Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója a magyar vállalatok nemzetközi kapcso­latairól szólt előadásában, kü­lönös tekintettel az EU-s kap­csolatokra. Délben a házigaz­dák rövid sajtótájékoztatót tar­Cigány nyugdíj asklub tottak, ahol Dobrocsi Nándor, a közgazdasági társaság Békés megyei elnöke és Varga Mi­hály titkár egyebek mellett el­mondták: 102 résztvevője van Az Alföldi Közgazdasági Na- pok-nak, amely találkozó messzemenő támogatásáért kö­szönet illeti a megyei és a békés­csabai városi önkormányzatot. Délután szekcióüléseken folytatódott a program: az egyik témakör „Az EU, mint piac”, a másik pedig „Szerve­zettség és informatika” volt — az országos áttekintést nyújtó nyitóelőadások után itt nyílt mód a közgazdászoknak meg­vitatni az adott témakörben tér­ségünk helyzetét, lehetőségeit. A tegnapi nap a Körösi Csorna Sándor Főiskola Köz- gazdasági Intézetének bemu­tatkozásával, majd közös esti programmal zárult, ahol Végh László, Békéscsaba alpolgár­mestere köszöntötte a vendég­látó város nevében a közgazdá­szokat. Ma, a szekcióülések összefoglalója után Zámbó Viktor, az Integra Rt. vezér- igazgatója és dr. Békési László országgyűlési képviselő tart záróelőadást az I. Álföldi Köz- gazdasági N apokon. T. I. A Mezőberényi Cigány Ki­sebbségi Ónkormányzat elnö­ke 1996 májusától Ráczné La­katos Erzsébet. Az ő vezetésé­vel, irányításával igen sok programban vehetnek részt a helybeliek. Munkájukról kér­tünk rövid tájékoztatást. — Éves munkaterv szerint dolgozunk. Elsődleges felada­tunk az intézményekkel való kapcsolattartás és az ő munká­juk segítése. Iskolánkkal való együttműködésünk is igen si­keres, pályázatot hirdettünk a gyerekek részére tanulmánya­ik javítása érdekében. 26 gyer­mek országjáró kiránduláson vehetett részt. A megyei sport­napon 40 fővel vettünk részt, igen szép eredményeket ér­tünk el. Továbbra is támogat­juk a herényi felnőtt szabadidő sportklub tagjait. Működik a hagyományőrző kiscsoport. Nyáron megalakult a cigány nyugdíjasklubunk 40 fővel, havi 100 forintos díjat fizetnek a tagok. Számos érdekes prog­ramon, kiránduláson vettek eddig részt nyugdíjasaink. — Milyen programokat rendeznek, terveznek? — Szeretnénk megrendez­ni a művelődési központban Rácz János amatőr festő kiállí­tását. A helyi könyvtárral író­olvasó találkozót szervezünk. A hagyományokhoz híven ez évben is megrendezzük az idősek karácsonyát. Harmati Erzsébet Hetvenkét éve házasok Petkov György és felesége házasságkötésük 72. évfordulóján FOTÓ: SUCH TAMÁS A battonyai Petkov György és felesége, Roczkov Mitra novem­ber 23-án ünnepük há­zasságkötésük 72. év­fordulóját. Néhány nap­pal a jeles családi ünnep előtt unokájuk, Nagyné Vidiczki Náda társasá­gában kerestük fel az idős házaspárt. Gyuri bácsi a kertben serény­kedett, mint mondta, ő mindig ősszel metszi a szőlőt. Mitra néni — fittyet hányva 93. élet­évének — kedves mo­sollyal invitált bennün­ket a patyolattiszta la­kásba. „Hetvenkettedik házassági évfordulóju­kon szeretettel a család­tól!” — betűzte megha- tottan Mitra néni a virág­csokor szalagjának cirill betűs, szerb nyelvű fel­iratát. (A család két lánygyermeket, négy unokát és négy dédunokát jelent a Petkov házaspár esetében.) — Hat elemit végeztem a szerb iskolában, tanítási időben benn laktam Battonyán a nagy­mamámnál. Nyáron a szüleim ta­nyáján őriztem a teheneket vagy a disznókat. Az iskola után édes­apámmal gazdálkodtam a 12 ka­taszteri hold földünkön. Nagyon szerettem a mezőgazdaságot, még azután is, hogy be kellett lépni a téeszbe. A szövetkezetben kitüntetést is kaptam a munká­mért —mondja Gyuri bácsi. — Azt is mondd el, hogy a zsukában, a táncházban találkoz­tunk, ott tetszettünk meg egymás­nak. Hétköznap esténként pedig a pádon vártunk a barátnőmmel benneteket, legényeket. Miután összekerültünk, kiköltöztünk a tanyára, az apósomék meg bejöt­tek a városba, csak a kis- béres maradt velünk. Jó­szágot tartottunk, bejár­tam a piacra túrót, tejfölt árulni... — Én meg szántot­tam, vetettem, gondoz­tam az állatokat, még egy kevéske szőlőt is műveltem — veszi vissza a szót Petkov György. — Megvolt ne­künk mindenünk! Mire felserdült a két lányunk, jött a háború, azután pe­dig a téesz. Beláttam: jobb, ha belépek. Saját kezemmel bontottam le atanyát 1961-ben... Arra a kérdésre, hogy mi egy ilyen hosszú házasság titka, mindketten nevetve vá­laszolnak: az egészség! Majd hozzáteszik: a szeretet, to­vábbá a rokonokkal és a szom­szédokkal való jó viszony. Meg az, hogy szeresse az ember, amit csinál. Gyuri bácsi a gazdálko­dásban, Mitra néni a háztartás­ban lelte örömét. Ha ezekről be­szélnek, nem látszanak annyi évesnek sem, mint ahány éve házasok. M. Gy. Egy jobb sorsra érdemes épület Battonya város egyik legszebb épülete, az egykori Korona Szál­loda a Legfelsőbb Bíróság dön­tése alapján 1994. január 20-án került vissza a települési önkor­mányzat tulajdonába. Az érté­kes, ám meglehetősen rossz álla­potú ingatlan korábbi és jelenle­gi használója a Battonya— Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ. Az áfész igazgatósága elzárkózott a birtokba adástól, mondván, hogy az elmúlt évtize­dekben értéknövelő beruházá­sokat hajtottak végre az épüle­ten, s igényt tartanak költségeik megtérítésére. Az önkormányzat képviselő­testülete legutóbbi ülésén fel­szólította az áfészt a feltétel nél­küli birtokba adásra. A város „ebben az esetben eltekint az egyébként felszámítható, az áfészt az önkormányzat tulaj­donszerzése óta terhelő bérleti díj megfizetésétől”—olvasható a határozatban. A témához hozzászóló kép­viselők valamennyien kompro­misszumkészségüket hangsú­lyozták, ám nem tartják kizárt­nak, hogy a Korona ügye ismét bíróság elé kerül. Ennek viszont elsősorban a jobb sorsra érde­mes épület látná a kárát, mivel a mostani helyzetben nélkülözni kénytelen a jó gazda gondossá­gát. (gh) A hivatásom és az autóm Az állandóan fejlődő számítástechniká­ban elengedhetetlen, hogy a szükséges szakértelem, energia, tehetség és tudás a kellő időben, a kellő helyen rendelkezésre álljon. A Műszertechnika Békéscsaba Kft. sem a véletlennek köszönheti, hogy me­gyénk meghatározó és egyik legjelentősebb számítás- és irodatechni­kai, telefonkommunikációs vállalkozásává nőtte ki magát. — A minőség és a produktum mellett a cég filozófiájának alapele­me, hogy személyesen tartsuk a kapcsolatot ügyfeleinkkel—mondja Medgyesi Tamás, a Műszertechnika Békéscsaba Kft. ügyvezető igazgatója.—Ez természetesen igen sok utazással jár, hiszen partne­reink Békés és Csongrád megye szinte minden településén megtalál­hatók. Évente 60 ezer kilométert autózom, és ehhez olyan autót kerestem, mely megbízható és biztonságos, mellyel a célomhoz mindig elérhetek. Legyen kényelmes, hogy ne az utazástól elfáradva kezdjek a tárgyalásba. Elegáns, hogy a cégünkhöz méltó megjelenést biztosítson. Megfelelően dinamikus, igényes szolgáltatásokkal ellátott, hogy az autózás él­ménye se maradjon el. Egy éve találtam rá a Peugeot 406-osra, melyben ötvöződnek ezen tulajdonságok. A vállalkozás szempontjából az sem volt mellékes, hogy az említettek értékará­nyos árral, rendkívül kedvező fizetési konst­rukcióval párosultak. Számomra azóta az igazi harmóniát a hivatásom és az autóm együtt je­lenti. (x) ^éjíiőűicm Kft., Békéscsaba, Gyóni Géza u. 17. Tfelefon: (66) 454-149. Szerviz és alkatrész: Dobozi út 1. Télefon: (66) 444-511. 406Ü9 PEUGEOT ESdl Vezetni mindig élvezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents