Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-23-24 / 274. szám
Hetvenkét éve házasok A battonyai Petkov György és felesége, Roczkov Mitra november 23-án ünnepük házasságkötésük 72. évfordulóját. (4. oldal) 7-12. oldal Megkérdeztük olvasóinkat Tartanak-e a robbantásos merényletektől? Frankó Mátyásáé: Nem tartok tőle. Oka kell legyen, ha valaki áldozatul esik ilyen támadásnak. (6. oldal) 1996. NOVEMBER 23-24., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 274. SZÁM OPEL^ KÖRÖS AUTÓCENTRUM AZ ÖN OPEL MÁRKA- KERESKEDŐJE. 5600 BÉKÉSCSABA Szarvasi út 66. Tel.: 66/451-855 _ Szerviz: 66/442-082 2 Alkatrész: 66/322-042 5 Hírek Aporról Erdélyben, (ö) Gyuláról november 23-án és 24- én az Apor Emlékbizottság képviselőinek dr. Lúczi József jegyző vezette küldöttsége Erdélyben tartózkodik és felkeresi azt a négy művészt műtermeikben, akiket zárt körű pályázatra hívnak meg az Apor-szobor elkészítésére. A pályázati anyagot a korábbi döntés szerint a szovátai Bocskay Vince, a Csíkszeredái Dóczy András és Ercsey Ferenc, valamint a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművészeknek adják át. Békéscsabáért, (a) A békéscsabai önkormányzat 1992- ben döntött a „Békéscsabáért” kitüntetés adományozásáról, melyre minden évben december elsejéig adhatnak javaslatot a városban működő egyházak, pártok, társadalmi szervezetek és egyéb közösségek. Ennek a javaslatnak tartalmaznia kell az ajánlott személy, közösség adatait, tevékenységének részletes ismertetését és méltatását. A kitüntetést azon magánszemélyek, illetve közösségek kaphatják meg március 15-én, akik a városért maradandót alkottak, illetve kiemelkedő tevékenységet folytattak. Az ajánlatokat Pap János polgármesterhez kell eljuttatni december elsejéig. Szlovák filmtár. (r) A közelmúltban elkészült a Kondo- rosi Szlovák Klub hagyomány- őrző filmtárának első produkciója. A kukoricatörés hagyományait felelevenítő összejövetelen idősek, fiatalok egyaránt részt vettek. Az alkalomra kisült a kapusznyika, a makovnyika (mákos bejgli) és a lekváros kifli is, amely valamikor a vendégvárások elmaradhatatlan étke volt. A filmfelvételért a helyi kábeltelevíziót illeti köszönet. A továbbiakban a filmtárat a disznóöléshez és a tollfosztáshoz fűződő szokásokkal gazdagítják, jövő ősszel pedig a hagyományos lekvárfőzést örökítik meg. Megvan a pénz a zsilipre! (t) Az elmúlt hét bizonytalan várakozása után — az Élővízcsatorna gyulai tápzsilip építésére fordítható pénz ugyanis nem érkezett meg, holott a munkálatok jól haladtak — tegnap jó hírrel tudott szolgálni dr. Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója. A beruházás engedély-okiratát a szakminisztérium javaslata alapján elfogadta az Országos Vízügyi Igazgatóság, vagyis végre megvan a pénz, összesen 399 millió forint erre a fontos vízügyi létesítményre. fotó: such tamás A küszködések éve után Áldozni kell a közoktatásra, nem feláldozni. A Pedagógus Szakszervezet által kezdeményezett Országos Közoktatás Napjának rendezvényét tartották tegnap délelőtt Békéscsabán, a városháza nagytermében. A zsúfolásig megtelt terem vendége, Szöllósi. Istvánné ezúttal jó híreket is hozott: — A közoktatás napját nem véletlenül tettük november végére: ez az időpont az, amikor a jövő évi kassza elkészül. Most is így történt, hosszú-hosszú viták után tegnap lezárultak a tárgyalások, a parlament utolsó bizottsága is támogatta a megszületett egyezményt. De elsőként hadd szóljak a 96-os évről: ez az év a küszködések éve volt, a nulláról kezdtük, és ehhez képest nem panaszkodhatunk. Ebben nagy érdeme van a megyének, ezért szeretném az egész magyar pedagógustársadalom köszönetét továbbítani önöknek. Az év vége felé elmondhatjuk: az iskolák működnek, a tanulócsoportok száma nem növekedett, így a gyerekek körülményei nem romlottak. A béreket illetően: ez az év bizonyította, hogy csak nagy botladozásokkal, szerencsétlen rossz gyakorlattal működik a vegyes finanszírozási rendszer, ami tarthatatlan. Az iskolákat átadták az önkormányzatok tulajdonába, a felelősség, a fenntartás az önkormányzatoké, az állam ehhez csak hozzájárul. Csak éppen az nem dőlt el még mindig, hogy ki hajlandó finanszírozni a közalkalmazottak bérét?! Ami viszont jó hír, hogy a pótköltségvetésből közel kilencezer forintos juttatást biztosítanak fejenként, ami vélhetően hamarosan eljut majd a pedagógusokhoz is. Sőt, van remény még ennél többre is, ez decemberben dől majd el. A jövő évi helyzetet illetően: az egyetlen biztos lejutá- si módja a pénznek a bértábla, ami most elkészült. Ez egy tíz- osztályos új rendszer, mely tulajdonképpen visszatér a szorzótáblás rendszerhez. Előnye lehet többek között, hogy senkit nem járat egy helyben, bérfejlesztés nélkül nem marad senki. Mindenhova hat, külön figyelemmel az „F” kategóriára, és lehetőség szerint honorálja a több diplomát is. A. Gy. A parlament szocialista frakciójának vezetése megyénkben A politika nem csak Budapesté A parlament szocialista frakciójának vezetői: Szekeres Imre frakcióvezető, Lamperth Mónika, Toller László, Burány Sándor és Vancsik Zoltán egy országjáró sorozat részeként érkeztek tegnap a kora délutáni órákban Békéscsabára. Szekeres Imre fontosnak ítélte meg a közvetlen párbeszédet, ezeket a látogatásokat: — A pol itika nem csak Budapesten zajlik, ezért úgy határoztunk, hogy mind a 19 megyébe ellátogatunk. Tájékozódunk a helyi szervek munkájáról, megbeszéljük az előttünk álló feladatokat, és egyben mindenhol találkozunk a lakossággal is. A parlamentben folyó munkáról leszögezték: — Az országgyűlésben olyan politikai hangulat uralkodik, amely a magyar közhangulatban is visszatetszést kelt. Mindezt eddig frakciónk visszafogottsággal fogadta, ám elhatároztuk: az MSZP is változtat a stíluson. A sokszor megalapozatlan, indokolatlan, irritáló viselkedéssel ugyanis nem csak az ellenzék járatja le magát. A parlamentben csak a valóság, valódi dolgok, tények hangozhatnak el ezentúl. A szűkebb körű sajtótájékoztató után Szekeres Imre Békéscsabán, Lamperth Mónika Szeghalmon, Toller László Gyulán, Burány Sándor Szarvason, Vancsik Zoltán pedig Mezőko- vácsházán tartott lakossági fórumot. Antal Gyöngyi Górcső alatt a gyulai nagyberuházás Ha nem kezdik meg a munkát, elvész a pénz Több kétely érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyek azt feszegették, hogy miért békéscsabai cég épít Gyulán gimnáziumot, holott az öt pályázóból hárman helybeliek voltak. Sőt olcsóbbak. Szabó Árpád, a közbeszerzési bizottság elnöke korábban elmondta lapunknak, a pályázatok elbírálásánál nem a pénz volt az elsődleges szempont. — Mekkora összegekkel pályáztak a cégek? — kerestük meg a kérdéssel Szabó Árpádot. — A BÁÉV Rt. és a céget követő pályázó között pontosan 17 millió 321 ezer 994 forint volt a különbség a vállalási összegben — mondta. — Az építkezés azon túl, hogy nagy összegű, speciális is, hiszen iskoláról van szó, melynek sorsa évek óta rendezetlen. Olyan pályázónak kellett adnunk a munkát, akiben bízhatunk, hogy be is fejezi az építkezést. — A többiek sem ma kezdték pályafutásukat. — Valóban nem. A pályázati elbírálásban — amelyet meg is jelentettünk az ajánlati dokumentációban —első helyen szerepelt a referencia, majd a pénzügyi, műszaki ütemterv, az ajánlat kidolgozottsága — ez egyforma volt minden pályázónál —, a negyedik pont pedig a vállalkozási ár. A BÁEV-nek van referenciája elég sok oktatási intézmény megépítéséről és hasonló nagyságrendűek, 200 —300 millió forintosak is. A gyulai pályázóknak, beleértve a kecskeméti céget is, ilyen referenciái nem voltak, ők jóval a 100 millió forint alatt szerepeltek. Más megépíteni egy 50— 60 millió forintos intézményt, mint egy 300 millió forintosat. (Folytatás a 4. oldalon) Húszmillió Tarhosnak A tarhosi zenepavilon épületét —mint emlékezetes — a tavalyi tél, pontosabban a tetőre hulló nagy mennyiségű hó annyira megrongálta, hogy a károsodás életveszélyes állapotot idézett elő. A megyei önkormányzat az állami költségvetésben, vis maiorral sújtottak számára elkülönített pénzösszegből 20 millió forintos támogatást kapott. Tar- hoson az időjárástól függ, mikor kezdenek a helyreállításhoz. Egy azonban biztos — hallottuk a napokban a megyei önkormányzat szakembereitől —, a lapostetőt nyeregtető váltja fel a zenepavilon épületén. A megyei önkormányzat egyébként — ugyanilyen károk miatt — a mezőhegyesi szakmunkásképző intézet egyik ingatlanának rendbehozatalára is benyújtott pályázatot, amely azonban nem járt sikerrel. L. E. Rongyrázás az alvégen Túl vagyunk a magyar származású filmesek világtalálkozóján. Megnéztük a tévébeli interjúkat, meghallgattuk a rádióműsorokat, elolvastuk a hírlapi kommentárokat. Örültünk, hogy oly sok nagy hírnévre vergődött művész hazajött pár napra. És szomorkodtunk, hogy az egyébként látványos rendezvénysorozatnak voltak tragikomikus mozzanatai is. Az egyik például az, hogy a világ minden részéből azzal a szándékkal érkeztek a nem éppen szegénységükről ismert filmesek: ha a haza anyagi áldozatra kéri őket, ők bizony kinyitják a bukszájukat. Nos, nagy csinnadrattával fogadtuk őket, volt eszem-iszom, az üzleti ügyek azonban nem aka- rództak szóba kerülni. A vendégek csalódottan távoztak, bár alighanem némi megkönnyebbüléssel, elvégre nem kellett pénzt letenniük a haza oltárára. Az egész rendezvény engem emlékeztetett a szegények lakodalmára. A családfő elhatározza, hogy úgy adja feleségül a lányát, mintha ő volna a környék legmódosabb gazdája — hadd lássa a felvégi gazdag rokonság, hogy neki is telik a víigasságra. A tehetős meghívottak természetesen eljönnek, sejtik, hogy az alvégiek egész éven át nyögik majd a lakodalom költségeit, nyitva tartják hát a pénztárcájukat, elvégre családbeliekről van szó. A büszke szegények azonban nem kémek a jóból. Kiszóra- kozzák magukat, s jöhet a hosszú böjt. Aztán volt még egy kínosmulatságos mozzanat a magyar filmesek világtalálkozóján. Egy ember kivételével mindenki tudja nálunk, hogy az egyik díszvendég, Tony Curtis családja Mátészalkáról származik. A világhírű színészt szállító autó el is indult az M 3- as pályán, de Füzesabonynál nem fordult el a Tisza irányába, hanem egyenesen Miskolcra tartott. Az egyre ingerültebb vendégnek megmutatták az észak-magyarországi nagyvárost, majd amikor Curtis megkérdezte, hogy mikor változtatták Mátészalka nevét Miskolcra, egymásra néztek a helybéliek. Lehet, hogy az útiprogram budapesti szervezője az egyedüli ebben az országban, aki úgy tudja: a hajdani Schwartz fiú családja Miskolcról indult a tengeren túlra? Zöldi László Műszaki szakáruházát nyit az Elektroház Szegeden Őrült gondolat, legalábbis sokan így gondolták, amikor elhatároztuk, hogy Szeged belvárosában májusban elkezdjük alapozni azt a műszaki szakáruházát, ami a térség, de bátran állítom, az ország legnagyobb ilyen jellegű kereskedelmi egysége lesz — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Zsibrita Pál, az Elektroház ügyvezető igazgatója abból az alkalomból, hogy hat hónap után a létesítmény elkészült, a vásárlók december elsején léphetik át az üzlet küszöbét. Mint megtudtuk, a szaküzlet különleges színfoltja lesz Szegednek a Párizsi körúton. Az elegáns megjelenés azonban nem jelent majd magas árakat. Sőt! A beruházók szeretnének minél többet nyújtani a vevőknek (OTP-hitelügyintézés, valutaváltás, díjmentes házhoz szállítás stb.). — Fontos volt számunkra, hogy szegedi és környékbeli szakembereket válasszunk magunk mellé. 46 dolgozóval nyitjuk meg az 1800 négyzetméteres áruházunkat, ahol a földszinten kap helyet a szórakoztató elektronika, az emeleten pedig a háztartási gépek. 400 milliós árukészletünkből „rendkívüli” árakat is garantálunk a hozzánk betérőknek. Ahogy azt már a Békés megyei vásárlók megszokták, a szegediek is tapasztalják majd, hogy akcióink során még csábítóbb árakat biztosítunk számukra. Nálunk minden a vevőkért történik! Csete Ilona
